Szexuális jellegű támadás miatt halhatott meg a bolgár újságírónő

Feltehetően nem az újságírói munkája miatt halt meg a bolgár Viktorija Marinova a múlt hét végén,  legalábbis a bolgár rendőrség így látja. A tettest Németországban fogták el a helyszínen talált DNS-minták egyezése alapján. Az újságírónő halála fókuszba helyezte az oligarchák által uralt bolgár sajtót és a helyi kormány korrupciós ügyeit.

Viktorija Marinova múlt szombat reggel beült egy kávéra a bulgáriai Ruse külvárosában. Kávé után leparkolt kocsijával a Duna-menti Ifjúsági Park mellett és futni indult a folyóparton. Bulgária ötödik legnagyobb városa, a 150 ezer lakosú Ruse egy határváros, a folyó túloldala már Románia. Az országos lefedettséggel nem rendelkező helyi TVN televíziós csatornánál dolgozó újságírónő a vasárnapi maratonra készült, amelyen el szeretett volna indulni.

A verseny azonban Viktorija nélkül rajtolt el. Délután fél három körül a környéken sétálók egy női holttestre bukkantak és kihívták a rendőröket. A látvány borzalmas volt. „Vércseppeket, drótnélküli fülhallgatót és hajszálakat láttunk helyszínen. Aztán a közelben találtunk egy Puma sportcipőt, majd onnan öt-hat méterre a bokorban egy női holttestet is” – nyilatkozta vasárnap Milan Encsev bolgár belügyminiszter-helyettes a Rusmediának.

A gyilkosságot a helyi park mögött a Duna mentén, uniós támogatással épített három kilométeres betongáton követték el. Az elhagyatott környék nem a helyiek kedvence, néhányan ide járnak drogozni, mások a környéken futnak és kerékpároznak. A holttest borzalmas állapotban volt. A rendőrség szerint a nőt megerőszakolták, brutálisan összeverték, majd megkötözték. Az áldozat a fejére mért ütések és fojtogatás miatt halt meg.

„Húsz éves karrierem során ilyen brutális esetet még nem láttam” – nyilatkozta az esetet vizsgáló nyomozótiszt a 24 Órának. A nyomozók még vasárnap este azonosították a holttestet. A helyi főügyész azt mondta vasárnapi sajtótájékoztatóján, hogy a helyszínen nem találták meg az áldozat indítókulcsát az autóhoz, sem a mobilját, szemüvegét és öltözékének egy részét sem. A gyilkosság nem csak Bulgáriát, de egész Európát sokkolta.

Nem volt oknyomozó riporter

Viktorija Marinova a regionális TVN televíziónak dolgozott. Korábban a csatorna tulajdonosának a felesége volt, idén februárban normális viszonyok között váltak el, a kapcsolatból származó öt éves kislány vele élt. A Szabad Európa Rádió szerint Marinova hosszú ideig a csatorna életmódmagazinját vezette, a televízió vezetőségében is szerepet kapott. A szlovák Denník N helyszíni riportjában megszólított kollégái szerint ugyanakkor Marinova nem volt oknyomozó újságíró.

Amikor a gyilkosság kiderült, a helyi újságírók egyike sem gondolta, hogy Marinovát foglalkozása miatt ölték meg. Ivena Belcseva szerint, aki a BNT bolgár köztévé helyi riportere, Marinova “rossz időben volt rossz helyen.” A Dennik N-nek elmondta, hogy Marinová nem volt ismert név a bolgár újságírók között, helyi problémákkal nem foglalkozott. Nemrég kezdett el társadalmi témák iránt érdeklődni, ételt és ruhát gyűjtött a szegényeknek. Ezen kívül szeptembertől felkérték a Detektor oknyomozó műsor átkötő szövegeinek felmondására.

Ezt a vélekedést erősítette meg a bolgár rendőrség nyomozása és szerdai bejelentése is: Németországban elfogtak egy férfit, akit Marinova meggyilkolásával gyanúsítanak. A 21 éves Szeverin Krasimir, ruse-i lakos nem messze a bűncselekmény helyszínétől lakott. A férfi korábban boxolt, és a gyilkosság előtt nem sokkal nagy mennyiségű alkoholt fogyasztott. Meg nem erősített hírek szerint a férfi otthon beszélt tettéről, majd rokonai segítségével Németországba szökött, ahol végül letartóztatták. Kedden a bolgár rendőrség őrizetbe vett egy román állampolgárt is, de őt a kihallgatás után elengedték.

A gyilkost a helyszínen talált DNS-minták alapján fogták el, jelentette be Szotir Cacaro bolgár főügyész szerda reggeli sajtótájékoztatóján. Hozzátette: a nyomozás jelen állása szerint nagyon kicsi a valószínűsége, hogy a gyilkosság összefüggött az áldozat újságírói munkájával. “Jelenleg nem tudom megerősíteni, hogy Viktorija Marinova meggyilkolása szakmai tevékenységével összefüggésben történt, “ mondta a bolgár főügyész. Hozzátette: minden lehetséges verziót megvizsgálnak.

Üzenet az újságíróknak?

A meggyilkolt bolgár újságírónőt azonnal a munkájuk miatt meggyilkolt Daphne Caruana Galizia és Ján Kuciák társaságában kezdték el emlegetni. A nyomozás nem erősítette meg a feltételezést, hogy Marinova is ezért halt meg. Ám Bulgáriában továbbra is vannak olyanok, akik szerint Marinovát munkája miatt ölték meg. Ilyen például Dimitar Sztojanov oknyomozó újságíró is.

“Ez csak az én véleményem, nincs bizonyítékom, tanúm, semmim és enélkül a rendőrség sem hisz nekem. Az a gyanúm, hogy ez a gyilkosság üzenet volt a korrupció ellen harcoló oknyomozó újságíróknak” – mondta. Hozzátette: azzal egyetért, hogy a gyilkos amatőr módon hajtotta végre tettét.

Fotó: Martin Dimitrov/BIRN

A nyomozást több szálon indították meg, ezek között szerepelt személyes, illetve munkavégzésével kapcsolatos indíték is, de a nyomozók nem zárták ki a véletlenszerű támadás lehetőségét sem. A család nem adott ki közleményt lányuk haláláról, ám a bolgár média szerint az eset sokkolta őket. Ruse város főterén és Bulgária-szerte gyertyás megemlékezéseket tartottak, a világon több szervezet elítélte a gyilkosságot.

A GP-gate ügy

Sztojanov volt az egyik újságíró, aki a romániai Bíró Attila mellett, a TVN csatorna Detektor című műsorának szeptemberi adásában hosszan beszélt a legújabb bolgár korrupciós botrányról. Bíró a romániai oknyomozó újságírókat foglalkoztató RISE csoport tagja, Stojanov a bolgár Bivol.bg oknyomozó portál munkatársa. Ezen a felületen jelent meg szeptemberben több cikk a GP Group nevű építőipari cégről, amely alapján az egész ügy a GP-gate nevet kapta.

Az újságíróknak sikerült megszerezniük egy titkosan vezetett számlatömböt. Kiderült: a számlák bizonyítják, hogy az építőipari cég különböző tanácsadó cégekkel kötött szerződéseken keresztül 30-40 százalékos jutalékkal számlázott. Az utak és épületek kivitelezéséről szóló manipulált pályázatok a bolgár kormányhoz, illetve az orosz olajipari Lukoil bolgár egységéhez közel álló emberekhez vezettek. “Ez a bolgár Watergate-botrány” – véli Stojanov.

A TVN csatorna Detektor című műsorából kiderült: az oknyomozó újságírók kaptak egy tippet, miszerint a cég archív dokumentumait mindig egy kis település melletti mezőn semmisítik meg. Kimentek a helyszínre, és amikor megtalálták a dokumentumokat, a szintén a helyszínen lesben álló bolgár rendőrség őrizetbe vette Sztojanovot és kollégáját. Bár a papírok egy része elégett, az újságíróknak sikerült néhány dokumentumot kimenekíteni a tűzből.

Az újságírók biztonságával foglalkozó amerikai szervezet, a Committee to Protect Journalists hasonlóan számolt be az esetről. Amikor a két újságíró a Szófiától 35 kilométerre található Radomír városba érkezett, hogy megakadályozzák az ügy dokumentumainak megsemmisítését, a rendőrség őrizetbe vette őket. Néhány órával később, vádemelés nélkül szabadlábra kerültek, visszakapták telefonjaikat is. Másnap, a bolgár rendőrség honlapján személyazonosságuk ellenőrzésével indokolták őrizetbevételüket.

A bolgár ügyészség még hétfőn bejelentette, hogy Marinova meggyilkolásától függetlenül megkezdi a GP Group ügyének kivizsgálását. Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök korábban bejelentette: az ügyben korrupcióval megvádolt tisztviselőket azonnal elbocsátja. Nyikolaj Marcsenko, a Bivol portál egy másik újságírója szerint a miniszterelnök csak blöfföl. Mindeközben a bolgár főügyész bejelentette: hétmillió euró értékben befagyasztják a GP Group vagyontárgyait.

Oligarchák mindenhol

Általában elmondható, hogy Bulgáriában is katasztrofális állapotban van a sajtó. Nincs kiterjedt szabad média, teljes szólásszabadság sem létezik. A bolgár média nagy részét oligarchák birtokolják. A Riporterek Határok Nélkül szerint Dejlan Pejevski, a bolgár titkosszolgálat egykori főnöke és oligarcha kezében van az újságok nyolcvan százaléka Bulgáriában.

A napilapok átpolitizáltak és a laptulajdonosok érdekeit szolgálják. Ez az oka annak, hogy a bolgárok egy részét nem nyugtatta meg Marinova gyilkosának elfogása. Sokan csak annyit látnak, hogy egy kis, helyi televízió éppen elkezdett foglalkozni a kormányhoz közel álló emberek korrupciós ügyeivel, és máris meghalt a műsor szerkesztő-műsorvezetője.

Marinova kollégáit sokkolta a gyilkosság. Asen Jordanov, a Bivol másik tulajdonosa még hétfőn úgy nyilatkozott az AFP hírügynökségnek, hogy kollégái megfenyegetéséről hitelt érdemlő forrásoktól tud. A szlovák Sme napilapnak a bolgár Dimitar Sztojanov részletezte, mire gondolt főnöke.

“A fenyegetés életem mindennapi része. Megtámadtak korábban az utcán, követtek. Több problémám akadt a helyi hivatalokkal, nyomozókkal is. Egy másik cikkem a FiBank befektetési bankon keresztül érkező EU-s támogatások eltüntetéséről szólt. Akkor üldöztek, és a lakásomba is behatoltak. Egy magas rangú bíró akkor azt mondta, nem kéne a korrupcióval foglalkoznom.”

Ez az általános fenyegetettség-érzés lehetett az oka, amiért a Bivol munkatársa a Twitteren meglehetősen idegesen reagált Vera Jourova európai biztos részvétnyilvánító szavaira is. A cseh politikus együttérzését fejezte ki a bolgár oknyomozó szerkesztőségnek és felajánlotta segítségét. Először néhányan képmutatással vádolták meg, majd a Bivol Twitter-csatornáján visszakérdezett: „Tényleg segítenének? Mert amikor Viktorija Marinova tájékoztatta önöket az EU-s források körüli csalásokról, senki sem reagált.”

A szerkesztőség később grafikán ábrázolta a GT Grouppal kapcsolatos nyomozásuk eddigi eredményét, amit szintén kitettek a Twitterre (ábra: fent). Látható, hogy a pénzáramlás vége különböző drogbárók és orosz oligarchák bankszámlái voltak.

A Riporter Határok Nélkül még tavaly hozta nyilvánosságra, hogy tudomása van egy bolgár újságíró, Georgij Ezekiev meggyilkolásának tervéről. A bolgár Zov News weboldal és a Bivol újságírói együtt nyomoztak egy kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó csoport után, amikor kiderült, hogy a csoport kapcsolatban van a bolgár rendőrséggel is.

Minderre akkor derült fény, amikor felfedezték, hogy kollégájukat meg akarják ölni. Ezt követően Marija Dimitrov riporter is fenyegető sms-eket és Facebook-üzeneteket kapott. Az esettel tavaly foglalkozott az Európa Tanács is. A bolgár kormány akkor úgy nyilatkozott, hogy mindkét újságíró feljelentést tehet a bíróságon, de védelmet nem kaptak.

Legrosszabb az EU-ban

A Riporter Határok Nélkül idei sajtószabadság-indexét mutató 180 országból álló listáján Bulgária a 111. helyet foglalta el. Ez a helyezés az uniós országok, de még a balkáni országok között is a legrosszabb.

Amikor az Európai Néppárt frakcióvezetője, Manfred Weber, több más Brüsszelben dolgozó diplomatával együtt Viktorija Marinova halálának kivizsgálását és a bolgár újságírók védelmét kérte a bolgár hatóságoktól, a kormány-közeli Pejevski tulajdonában álló sajtó a “nép ellenségei” címmel és Soros György fotójával illusztrált tablót közölt az európai és bolgár ellenzéki politikusokról (ábra: lent).

Még 2017 októberében több száz bolgár újságíró tüntetett, amikor Szófiában Valerij Simeonov bolgár miniszterelnök-helyettes szóban megfenyegette a vele beszélgetést folytató riportert, és később a mainstream médiát, hogy ellene politikai kampányt folytat. (Néhány héttel ezelőtt Orbán Viktor magyar miniszterelnök fenyegette meg az Átlátszó szerkesztőségét.)

A tavaly októberi tüntetés ellenére a bolgár sajtó helyzetét nem lehet összehasonlítani a nyugat-európai, de még a cseh vagy a szlovák sajtó helyzetével sem, sok szempontból inkább a magyar sajtó állapotaira hasonlít.

A szabad társadalom őrkutyái

Az év eleje óta három újságíró halt meg az Európai Unió területén. A halálesetek nem háborús övezetekben történtek, hanem egy mindenki által biztonságosnak tartott kontinensen. Két újságíró azért halt meg, mert kényes témákkal foglalkozott. A tényfeltáró újságírók az őrkutya szerepét töltik be, nélkülük a szabad társadalom nem létezik. Ezért is említjük meg a bulgáriai tragikus eset kapcsán a szlovák Jan Kuciak, a máltai Daphne Caruana Galizia és a többi, csak az idén a világon elhunyt 59 újságíró kolléga halálát, mivel bátorságuk visszaadhatja az újságírók számára kitartást és az elhivatottságot. Ezek nélkül nem is lehet újságot írni.

„A oknyomozó újságírás Bulgáriában tele van ellentmondásokkal. Az egyik oldalról a kormány és a vállalati világ próbálja befolyásolni a médiatulajdonosokat és az adott médiát is. A betiltott témák száma folyamatosan növekszik. Az oknyomozó újságírók munkáját folyamatosan akadályozzák. Csapatunk elkötelezett abban, hogy felületet biztosítson az oknyomozó újságírói munkának, és ezt a munkát a jövőben is folytatni fogjuk. Ez a Detektor című műsor lényege, egy olyan program, amely felismeri a hazugságot és elsőbbséget ad az igazságnak.”

Ezek voltak Viktorija Marinova utolsó nyilvános szavai, amelyekkel felvezette a Bivol és a RISE újságírójával folytatott beszélgetést a TVN csatorna Detektor műsorában.

A vezető képen Viktoria Marinova kérdez egy korábbi műsorában.

Írta: Bőtös Botond