Bezárás
Elszámoltatás

Megmagyarázhatatlan vagyonok: Angliában elvehetik az oligarchák luxuslakásait

Ötvenöt millió forintot költött egyetlen nap alatt az a nő, aki először veszítheti el fényűző belvárosi lakását Angliában egy új törvény miatt. Zamira Hadzsijeva az azeri központi bank volt vezetőjének felesége, és a gyanú szerint ő is azt csinálta, amit más korrupt keleti politikusok: Nyugaton élvezte az ellopott pénzt. Ennek akar véget vetni az az új törvény, ami alapján a brit hatóságok elvehetik azt a vagyont, aminek az eredetét a tulajdonosa nem tudja igazolni.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

Az Egyesült Királyságot régóta támadják azzal, hogy amíg a felszínen az egyik legátláthatóbb és a korrupciótól leginkább mentes ország, valójában rengeteg piszkos pénz érkezik ide. Egyre több forrásból lehet tudni, hogy orosz és más országból származó oligarchák élvezik a vagyonukat Londonban, ahol már városi sétákon mutatják be azokat az épületeket, amiket korrupt pénzből vásároltak meg.

Idén év eleje óta kérhetik a nyomozók, hogy a gyanúsított magyarázza meg, hogy honnan volt pénze arra az ingatlanra vagy más vagyontárgyra, amit megvett. Ha a bíróság helyt ad a nyomozók kérésének, a gyanúsított köteles bemutatni, hogy miből származott a pénze. Ha nem tud megfelelő magyarázatot adni, a vagyont akár el is vehetik, mert bűncselekményből származott.

Az angolul “Unexplained Wealth Order”-nek (UWO) nevezett eszközt először Zamira Hadzsijevával szemben alkalmazták idén februárban, de csak októberben hozták nyilvánosságra a nevét. Hadzsijeva kérte a bíróságot, hogy titokban maradhasson a neve, és ezt a döntést csak ősszel, több újság kérésére vizsgálta felül a bíróság.

A nő férje, Dzsahangir Hadzsijev a korrupcióról híres azeri állam magasrangú tisztségviselője volt, mielőtt a központi bank vezetője lett. Hadzsijev 1993 és 2015 között állami tisztségviselő volt és legálisan nem tudott annyi pénzt összeszedni, amennyit a felesége Londonban elköltött.

Itt tényleg hatalmas számokról van szó: Hadzsijeva a férje bankja által kibocsátott 35 különböző bankkártyát használt, tíz év alatt 6 milliárd forintot, vagyis naponta másfél millió forintot költött a Harrodsban, egy luxustermékeket forgalmazó londoni üzletben.

A nőnek van egy tizenöt milliárd forintos Gulfstream G550 típusú repülője és a férjével közösen egy 4,3 milliárd forintos luxuslakása is Londonban.

Hadzsijeva és a férje tagadják a vádakat. Védői arra hivatkoznak, hogy az UWO egy nyomozási eszköz és még nem jelenti azt, hogy a nő vagy a férje bármilyen bűncselekményt követett el. Az ügyvédek szerint Hadzsijev legális üzletekből gazdagodott meg még azelőtt, hogy a bank vezetője lett és a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult.

Megfordítja a bizonyítást

A brit kormány többek között azzal érvelt az UWO szükségessége mellett, hogy sok esetben más módon nagyon nehéz vagy lehetetlen lenne elegendő bizonyítékot szerezni bizonyos esetekben. Az Egyesült Királyságba menekített vagyonok tulajdonosai gyakran, ahogyan a kormány fogalmazott, “jelentős befolyással rendelkeznek az állampolgárságuk szerinti országban”, ezért a brit hatóságok nem számíthatnak az ottani nyomozók segítségére.

Az UWO ezért bizonyos esetekben megfordítja a bizonyítást: nem a nyomozóknak kell bizonyítaniuk a vagyon piszkos eredetét, hanem a gyanúsítottnak azt, hogy tisztességesen jutott ahhoz hozzá. A kormány szándékai szerint intézkedést nem csak külföldi milliárdosok, hanem belföldi szervezett bűnözők ellen is használni fogják, mivel hatékony és egyszerű eszköz a nyomozóhatóságok kezében.

A Transparency International szerint csak Londonban 1 500 milliárd forintnyi lakás és ház (négy-öt 4-es metrónyi pénz) van “magas korrupciós kockázatú” emberek kezében.

Az UWO nem egy büntetés, hanem a nyomozás során használható eszköz: az, hogy valaki ellen a bíróság jóváhagyja ezt az eszközt, még nem jelenti, hogy bűncselekményt követett el, de nagyon megnehezíti a gyanúsított helyzetét.

Csak néhány, magas rangú nyomozóhatóság kérheti az UWO kibocsátását az egyik brit felsőbíróságtól (High Court of Justice) és a kérelemben pontosan meg kell jelölniük, hogy melyik ingatlan vagy más vagyontárgy eredetére kíváncsiak (tehát nem kérhetik általában minden bevétel felfedését).

A nyomozóknak ezután három dologról kell meggyőzniük a bíróságot annak érdekében, hogy az megfordítsa a bizonyítási terhet és kötelezze a gyanúsítottat arra, hogy megmagyarázza a gazdagodását: a gyanúsított az EU-n kívüli “politikailag kitett személy”, annak hozzátartozója vagy súlyos bűncselekményben vett részt; a vagyontárgy 19 millió forintnál többet ér és valószínűleg a gyanúsítotthoz tartozik; a gyanúsított ismert bevételeiből valószínűleg nem tudta fedezni a vagyontárgy megvásárlását.

Ha a bíróság helyt ad a kérelemnek, a gyanúsított vitathatja azt, de ha nem reagál időben, vagy nem tud megfelelő indokokat felhozni, a nyomozók kezdeményezhetik a vagyon elkobzását. A bíróságnak hazudni bűncselekmény, amiért akár két éves börtönbüntetés is kiszabható.

G. Szabó Dániel

Források: BBC, The Journal of Criminal Law, UK Home Office Circular. Címlapfotó: A Harrods luxusüzlet Londonban, Wikipedia 

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom