Bezárás
Csehország

Andrej Babiš pártja elvesztette Prágát, de megnyerte a cseh önkormányzati választásokat

Ellenzéki részsikerek, nem túl boldog kormánypártok, folytatódó baloldali összeomlás – így lehetne összefoglalni a hétvégi cseh önkormányzati választások legfontosabb tanulságait. Az Orbán Viktor politikáját nyíltan mintának tekintő cseh szélsőjobboldali SPD leszerepelt.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

Többségbe kerülhetnek a cseh fővárosban és a cseh parlament felsőházában az ellenzéki pártok. Bár hagyományosan a független jelöltek szerepeltek országosan a legjobban, a jelenlegi parlamenti pártok közül Andrej Babiš miniszterelnök pártja, az ANO mozgalom kapta a legtöbb szavazatot. A második legjobb eredményt a pártok közül a Polgári Demokrata Párt (ODS) érte el, ami párt folyamatos erősödését támasztja alá.

Az önkormányzati választások végeredményét Csehországban is hagyományosan sokféleképp értelmezik. Az első politikusi és szakértői reakciók alapján a 2018-as helyi választásokat többen is megnyerték. A választások nagy veszteseiről viszont nincs vita. Nézzük, hogyan alakult a cseh belpolitika egyes szereplőinek helyzete a hétvégi kétnapos, 47 százalékos részvételi arányú szavazás után!

A győztesek

Andrej Babiš miniszterelnök vegyes érzelmekkel nézheti a választási eredményeket. A leadott szavazatok alapján az ANO mozgalom győztesnek számít. Ahogy négy évvel korábban, úgy most is első helyen végeztek a megyei központokban és a jelentősebb méretű, több tízezres lakosú nagyvárosokban. Ugyanakkor bukták Prágát és a szenátusi választások első fordulójában elért eredményeik sem túl biztatóak. Ráadásul ezt az eredményt úgy érték el, hogy az ANO költötte el a legtöbb pénzt – 130 millió korona – az országos kampányra.

Jiří Pehe, politológus az ANO választási eredményét pirruszi győzelemnek nevezte a cseh közrádióban. “A választási kampányra fordított összeg nagyságából kiindulva, a párt számára nem a legjobb hír, hogy nem tudták megőrizni 2014-ben szerzett pozíciójukat. Különösen a prágai pozícióvesztés lehet a párt számára fájdalmas, aminek országos politikai jelentősége is lehet. ” nyilatkozta.

A cseh miniszterelnöknek különösen fájhatott a prágai pofon. Az urnazárás utáni első sajtótájékoztatóján idegesen nyilatkozott. Babiš részben magát okolhatja a nagyarányú vereségért. Szembement pártja ajánlásával és ő választotta ki a párt főpolgármester-jelöltjét. Az addig teljesen ismeretlen politikus, Petr Stuchlík kampányára elképesztő összeget költöttek. Nem hivatalos információk szerint 50 millió koronát, amely más pártok országos kampányára fordított összegnek felelt meg.

Ugyanakkor Babišnak nincs oka különösebben szomorúságra sem, mert a prágai vereséget képes volt az ország más részein ellensúlyozni. Az ANO országosan már eddig is erős pártnak számított, a hétvége óta regionálisan még erősebb párttá növekedett. Különösen a nagyvárosokban – kivéve Prága és Ústí nad Labem – kapott rengeteg szavazatot. A legtöbben Ostravában, a cseh baloldal hagyományos bástyájában, szavaztak Babiš pártjára, a négy évvel korábbi 21 százalék helyett a hétvégén a helyiek 33 százaléka szavazott az ANO-ra.

De miért fontos Prága? A cseh főváros vezetése és közgyűlése hagyományosan minden helyi politikai párt számára nagy jelentőségű. Itt most nemcsak Prága presztízsére gondolok, hanem méretére, eltérő jellegére és döntéshozatali súlyára. Prága irányítása ugyanolyan súlyú, mint egy minisztérium vezetése. A Prágában élő választók többsége jobboldali és liberális szavazó, az elmúlt hónapokban több, kormányellenes tüntetést is láthattunk a Vencel-téren.

A cseh fővárosban első helyen végzett Polgári Demokrata Párt (ODS) is a helyi választások másik nagy nyertese. Egykor hagyományosnak tekintett politikai hátországuban, Prágában sikerült újra nyerni. A cseh fővárost az ODS még korábbi polgármestere, a korrupciós botrányok miatt lemondott Pavel Bém után vesztette el. Az más kérdés, hogy a párt mégsem irányítja Prágát a következő években: várhatóan az ANO-val együtt a fővárosi közgyűlés ellenzéki padsoraiban kötnek ki.

De az ODS általában is megerősödött a nagyobb cseh városokban, a legnagyobb növekedést – 8 szalékról 18 százalékra – Brnoban könyvelhették el. Ám a párt megerősödése legjobb esetben is csak felzárkózást jelent az ANO mögé, továbbra sem váltak a cseh jobboldal domináns pártjává. Petr Fiala pártelnök ezt másképp látja: szerinte a trendek bíztatóak és a 2021-es választás az ODS és az ANO között dőlhet el.

A Kalózok számára az önkormányzati választás azért volt nagyon fontos, mert bizonyítaniuk kellett, hogy az országgyűlési választáson elért eredményük nem a véletlen műve. Ivan Bartoš pártelnök is ezt hangsúlyozta az eredmények ismeretében: “Megerősítést nyert, hogy országos párt vagyunk.” Valóban, a párt lokális szinten elért eredményei okot adhatnak a bizalomra, minden kulcsfontosságú nagyvárosban jelen lesznek képviselőikkel.

Prágában az utolsó pillanatig versenyben voltak az első helyért az ODS-szel, végül a második helyen végeztek. Ugyanakkor jó eséllyel kijelenthető: ott lesznek az új prágai városvezetésben. A hárompárti tárgyalások máris megkezdődtek a Kalózok a “Praha Sobě” nevű civil szervezet és a TOP09 szabadelvű párt között. A cseh főváros potenciális új vezetése egy dologban máris megállapodott. Ahogy az első találkozójukról készült kép alá írták a twitteren: “Célunk egy ODS és ANO nélküli prágai vezetés!”                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                         

“A Kalózok országosan nem tündököltek, de Prágában nyeregben maradtak és a hatalom megszerzése karnyújtásnyi közelségbe került hozzájuk. A párt megerősítette, hogy egy olyan új politikai erő nőtt ki a szemünk előtt, amely képes a fiatalokat behozni a politikába. Várhatóan tovább fogják folytatni az úgynevezett hagyományos pártok kritikáját is. A jövő arra is válaszolhat, hogy meddig tart ki a Kalózpárt varázsa,” nyilatkozta Milan Zoj politológus az idnes.cz napilapnak.

A mandátumok száma alapján a független képviselők, a jobbközép, proeurópai elkötelezettségű Kereszténydemokra Unió-Csehszlovák Néppárt (KDU-ČSL) és a Polgármesterek Pártja (STAN) is örülhet. Az ő jelöltjeik néhány száz, esetleg ezer fős kistelepüléseken diadalmaskodtak. A kereszténydemokratáknak azért nem lehet maradéktalan az örömük, mivel Morvaországon kívül gyakorlatilag kikoptak a helyi politikából az ország cseh tartományainak nagyvárosaiban.

És kik a vesztesek?

A 2018-as cseh önkormányzati választás nagy vesztese a Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD) és a Cseh Kommunista Párt (KSČM). A két baloldali párt a Bársonyos Forradalom (1989) óta először nem tudott bejuttatni képviselőt a prágai közgyűlésbe és országosan is összeomlottak. A ČSSD politikusai a választások előtt fogadkoztak: legalább helyi szinten megtartják politikai befolyásuk, ha azt a 2017 októberi országgyűlési választásokon, országos szinten elvesztették, noha ennek ellenére, az ANO érdekei miatt, a cseh kormány tagja maradtak.

A szocdemek a tavaly őszi országgyűlési választásokon 7,27 százalékot értek csak el. A rendszerváltás óta a korábbi választásokon a ČSSD mindig 20-30 százalék körül teljesített. A Cseh Szociáldemokrata Párt mélyrepüléséről és bukásáról az Új Egyenlőség felületén írtam egy részletes elemzést.

A szocdemek Prágában nemcsak kiestek a prágai önkormányzati testületből, de tragikusan meggyengültek a párt számára hagyományosan erősnek számító területeken – Észak-Morvaországban és Észak-Csehországban. A szocdemek hét nagyvárosban – Prága, České Budějovice, Ústí nad Labem, Liberec, Karlovy Vary, Hradec Králové a Zlín – teljesen eltűntek a helyi közgyűlésből. Ahol bejutottak, ott is óriási veszteségeket szenvedtek. A párt legjobb eredményét Brnoban érte el.

A párt rossz prágai eredményéhez valószínűleg hozzájárult a szocdemeken belüli megosztottság is: a párt haladó és maradi szárnya személyeskedésig fajuló viták mentén volt képes nehezen jelölteket állítani a cseh fővárosban. A párt főpolgármester-jelöltje Jakub Landovský a párt haladó szárnyából került ki. A szocdemek a prágai tömegközlekedés színvonalának javításával, és ingyenessé tételével kampányoltak. Az elképzelést nem díjazták a prágaiak, vélhetően azért, mert a jelenlegi városi vezetésben éppen egy szocdem politikus felelős a városi tömegközlekedés színvonaláért.

A ČSSD a cseh parlament felsőházában, a Szentátusban is visszaszorul. Jó eséllyel elveszítik a szenátusi elnöki pozíciót. A baloldali párt visszaesése miatt a jelenlegi kormánykoalíció többségének szenátusi többsége is elveszni látszik. Az 1989 utáni Csehország egyik nagy történelmi pártjának mostani választási eredménye akár a cseh politikából való végleges eltűnését is eredményezheti.

Kommunista visszaszorulás

A baloldali pártok szavazóit Andrej Babiš pártja vitte el elképesztő hatékonysággal. Megállapíthatjuk: a tavaly őszi országgyűlési választásokon megfigyelt szavazói vándorlás nemcsak tovább folytatódott, de felerősödött. Ez a szívó-hatás meglátszott a cseh kommunisták választási eredményén is. Nemcsak Prágában, de Liberecben, Brnoban és Zlínben is képviselet nélkül maradtak a helyi közgyűlésben, éppen bejutottak Olomoucban, Pardubicében és Karlovy varyban.

A KSČM a szocdemekhez hasonlóan egy jó ideje már lejtmenetben van. A tavaly őszi parlamenti választásokon legrosszabb eredményüket érték el 1921 óta.

A párt zuhanásának újabb mérföldköve a prágai közgyűlésből való kikerülése is. Igaz: a prágai kommunisták soha nem voltak meghatározóak a cseh fővárosban, de eddig mindig képesek voltak stabil érdekképviselettel megjelenni. Ezúttal sem kampányoltak láthatatlanul, amit alátámaszt, hogy több szavazatot kaptak, mint a cseh szocdemek, de még ez a szavazatmennyiség sem volt elegendő a prágai közgyűlésbe.

Nem ünnepel a szélsőjobb 

Érdekes összefüggésre hívta fel a figyelmet Jakub Janda, az Európai Értékek Elemző Intézet igazgatója, aki szerint “a cseh politika Mordorja” totálisan leszerepelt. A neves prágai központú think tank intézet vezetője itt azokra a választásokon elindult közéleti szereplőkre gondolt, akik kampányukat kizárólag a Kreml-barát propagandára, migránsozásra, iszlámellenességre építették.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök politikáját mintának tartó Tomio Okamura pártja sem örülhetett urnazáráskor. Bár az SPD négy évvel korábbi eredményéhez képest több szavazatot kapott, nem sikerült az országos áttörés, ahogy azt a helyi szélsőjobb várta. A pártra leadott szavazatnövekedés arra elegendő volt, hogy egy-két képviselővel jelen lesznek nagyobb városok – Ústi nad Labem, Ostrava Zlín és Brno – közgyűlésében. Máshol azonban továbbra is láthatatlanok maradtak helyi szinten.

Kivétel lehet viszont a Prága-közeli Kladno, ahol az SPD egy helyi civil szervezettel és az ODS-szel kötött koalíciót. A helyzet azért is különös, mert Petr Fiala ODS-elnök néhány nappal korábban még azt nyilatkozta, hogy nem tartja valósnak az SPD-vel való együttműködést semmilyen szinten. Ismert: nemrég ifjabb Václav Klaus, aki az ODS színeiben politizál, kapott utolsó figyelmeztetést a pártvezetéstől, mert az Prágában támogatásáról biztosította az SPD képviselőjét. Most Kladnot a két párt már együtt fogja irányítani.

A vezető képen Andrej Babiš cseh miniszterelnököt és mozgalmának prágai főpolgármester-jelöltjét látják. Forrás: Hospodárské noviny, Jakub Plíhal

Írta: Bőtös Botond

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom