Bezárás
Lengyelország

Hogyan sztrájkolnak, és mit követelnek hónapok óta a lengyel rendőrök?

Több tízezer rendőr, tűzoltó, határőr, börtönőr tiltakozott Varsóban a héten, kedden. A rendvédelmi szervezetek demonstrációja a Húsvét óta tartó rendőri sztrájk legnagyobb akciója volt. A rendőrségi szakszervezet tavasszal küldte el követeléseiket a belügyminiszternek. A tárgyaló felek a mai napig nem tudtak megállapodni. A sztrájkolók mindeközben új módszereket vetettek be. De mi gond, miért sztrájkolnak a rendőrök és mit követeltek az utcán a lengyel egyenruhás dolgozók?

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

A lengyel fővárosban talán csak a rendszerváltás utáni években lehetett látni hasonló méretű szakszervezeti megmozdulást. A szervezők szerint a keddi akció a lengyel egyenruhás dolgozók történelmének legnagyobb, egyesült demonstrációja volt. A tiltakozók petícióját megkapta Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök is.

“Azért vagyunk ma itt, hogy felhívjuk figyelmét nehéz helyzetünkre és emlékeztessük arra, hogy mint minden lengyel elnöke, ön a mi elnökünk is, ezért jogunk és kötelességünk szolgálatunk méltóságának helyreállítását követelni,” olvasták fel hangosan is az elnöki palota előtt a sztrájkolók Duda elnöknek írt petíciójukat.

A demonstrációra Lengyelország minden területéről buszokkal érkeztek a résztvevők, akik “Policia” feliratú kartonlapokat tartottak kezükben, mások sípokkal és fáklyákkal a kezükben vonultak fel. A szakszervezeti szervezők nem bocsátkoztak becslésekbe, a nem hivatalos adatok szerint húsz-harmincezer elégedetlen állami rendvédelemben dolgozó ember demonstrált Varsó utcáin.

Miért tiltakoznak?

A keddi demonstráció közvetlen előzménye, hogy a rendőri sztrájkbizottság augusztus utolsó hetében szeretett volna Morawiecki miniszterelnökkel találkozni. A küldöttség megjelent a varsói miniszterelnöki hivatal épületében, de a miniszterelnök nem fogadta a küldöttséget. A felháborodott szakszervezeti küldöttség vezetője, Rafał Jankowski ekkor jelentette be: nemsokára több ezren térnek vissza a miniszterelnök irodájának ablakai alá. Ezzel megkezdődött az országos rendvédelmi demonstráció szervezése.

A lengyel rendőri állomány egyébként már húsvét óta sztrájkol az alacsony bérek, a túlórák és szabadságolások kifizetésének elmaradása és a rossz munkahelyi körülmények miatt. Az akciót a lengyel rendőrség szakszervezete szervezte, amely az elmúlt két hónapban fokozatosan bővítette országos méretűre az ellenállást, illetve vont be más egyenruhás dolgozókat is. A lengyel rendőrök akciójához a a határvédelmi egységek tagjai, a büntetés-végrehajtásban dolgozók, a tűzoltók, és az adó és vámhivatal dolgozói fokozatosan csatlakoztak.

Mik a követelések?

Az egyenruhások általános béremelést, a túlórák és a betegszabadságok kifizetését, kedvezőbb nyugdíjba vonulási feltételeket, és bérük évenkénti emelésének írásbeli elismerését követelik.

Ha a konkrét számokat nézzük, a rendőri szakszervezet 2019 januártól 650 zloty, 2020 januártól további 500 zloty béremelést követel. Jelenleg egy lengyel rendőr átlagfizetése nettó 2400 zloty, ami nagyjából nettó 180 ezer forintnak felel meg. Követeléseik közé tartozik még a jelenlegi 55 éves nyugdíjkorhatár eltörlése és a 2013 előtti szabályozás visszaállítása, amely értelmében az egyenruhások 15 év szolgálat után már nyugdíjba vonulhatnának.

A rendőrök követelik elavult munkahelyi eszközeik lecserélését is. A helyi rendőrség legnagyobb technikai problémája országszerte a gépjárműpark műszaki állapota. A Legfelsőbb Számvevőszék legutolsó jelentéséből kiderült, hogy csaknem minden második rendőrautót le kellene cserélni. A belügyminisztérium korábban módosította a kilométer-limitet, így a rendelet után több autót újra használhatónak minősítettek. “Papíron” – teszi hozzá a lengyel hírtévének nyilatkozó rendőri szakszervezet képviselője.

Egyre nagyobb gondot okoz a kivándorlás a rendvédelmi szakmában is. Napjainkban minden harmadik rendőri állás betöltésre vár, ami 6-7000 be nem töltött állást jelent. A hiány több okra is visszavezethető, de a leggyakrabban elhangzó indokok között szerepel az alacsony fizetés és a munka veszélyessége, illetve a rendőrség társadalmi megítélése.

A munkaköri veszélyesség növekedésére helyi bűnügyi szakértők évek óta figyelmeztetik a közvéleményt. Csak a tavalyi évben több brutális bűncselekményről tudunk, amely során a bűnözők rendőröket gyilkoltak meg. Nem növelte a rendőri szakma népszerűségét a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) pártjának alkotmány-, és demokrácia-ellenes politikája sem, amely folyamatossá tette a lengyel rendőrök és a lengyel polgárok konfliktusát. A polgárok a rendőri brutalitásra panaszkodnak, az egyenruhások az intézkedések megfelelő jogi környezetét hiányolják.

Büntetés helyett jótanács

A lengyel rendőrök szokatlan sztrájkja a szakszervezet és a belügyminsztérium első sikertelen tárgyalása után, tavasszal kezdődött. Az utakon tartózkodó rendőr, amikor szabálysértést érzékel, saját hatáskörében eldöntheti, hogy a büntetés kiszabása helyett, utasításokkal látja el a szabálysértő állampolgárt. A megegyezéses módszert korábban a sztrájkoló prágai rendőrök tavaly alkalmazták.

A módszer megengedett, a döntés kizárólag a rendőrön múlik, a cseh rendőrök után a lengyel kollégáik sem sértenek meg semmilyen előírást, a sofőrök számára pedig természetesen kellemes fejlemény. A cseh és a lengyel gyakorlat azt mutatja, hogy büntetést kizárólag a legsúlyosabb esetekben rónak ki a rendőrök, amikor a vétkes sofőr közvetlenül veszélyezteti a közlekedés többi résztvevőjét.

A büntetések elmaradása természetesen meglátszik a lengyel állami költségvetésben is. A lengyel hírtévé elemezte a sztrájk első hónapjaiban kirótt büntetéseket. Április közepe óta – a sztrájk Húsvéttól tart – nagyjából napi 20 büntetést kapnak az autósok, ez a szám az idei év első három hónapjában 300 volt naponta. Látszik tehát, hogy a rendőrök nem hagyták abba a munkát, de a sztrájk e formája óriási bevételkiesést jelent a lengyel államnak.

Ha a számokat nézzük, idén júliusban 11 millió zlotyival (cca 830 millió forint), augusztusban 25 millió zlotyival (cca 1,9 milliárd forint) kevesebb érkezett be az állami költségvetésbe, mint hasonló időszakban egy évvel korábban.  Érdekesség, hogy a rendőri tüntetések növelték a lakosság rendőrségbe vetett bizalmát. A lengyel Központi Statisztikai Hivatal szerint a lakosság 74 százaléka pozitívan nyilatkozott a lengyel rendőrök munkájáról. Ez a bizalmi index 1990 óta a legmagasabb szám.

“Olasz” módszerek

Szeptember elsejétől az eddigiek mellett új módszereket is bevezettek, ahogy a sztrájkolók mondják: az “olasz” módszereket. Ennek lényege, hogy a rendőrök munkájukat kizárólag a hivatalos eszközökkel és szigorúan az előírások mentén, nagyon alaposan és gondosan végzik el, amelyet így gyakorlatilag a végtelenségig el lehet húzni, késlelteni.

A lengyel rendőri vezetés sztrájkbizottsága összeállított egy kézikönyvet (lásd: issue-dokumentum), amelyben részletesenen kifejtik, mire figyeljenek kollégáik. A minden lengyelországi rendőrállomásra eljuttatott kézikönyv tizenegy pontban foglalja össze a sztrájkban részt vevő rendőrök teendőit. “Az új sztrájk-módszer lényege, hogy a rendőri tiltakozást a lengyel belügyminisztérium vezetése és nem az egyszerű lengyel emberek fogják megérezni,” magyarázta a TVN24.pl hírtévének az egyik rendőri szakszervezeti képviselő.

Ne használd a saját telefonod!

 Az egyes pont a rendőr személyes telefonhasználatát érinti: “a szolgálatban lévő diszpécser és a rendőrjárőrök, rendőrtisztek közötti kommunikációt csak a hivatalos eszközökkel lehet elvégezni” – olvasható a szakszervezeti kézikönyvben. Hivatalosan a magántelefon-használatot a törvény tiltja Lengyelországban, de a napi gyakorlat felülírta a szabályzatot. A lengyel rendőrség működése gyakorlatilag leállna, ha nem használnák a rendőrök saját készülékeiket munkájuk során.

Valódi statisztikákat!

A szakszervezet másik javaslata, hogy a rendőrök saját statisztika alapján dolgozzanak. Lengyelországban a Belügyminisztérium értékeli az egyes rendőri egységek munkáját. Az értékelés során az egyik legfontosabb szempont a reakcióidő kiértékelése. Ez azt jelenti, hogy a gyakorlatban mérik, mennyi idő telt el a telefonkapcsolat létrejötte és a helyszínre induló rendőrautó kiérkezése között. A szakszervezet képviselője azt nyilatkozta a lengyel hírtévének, hogy ez az idő, hivatalos adatok szerint, kilenc perc. Csakhogy, fogalmazott a szakszervezetis, ez az adatot a valóságban a rendőrtisztek átírva rögzítik az informatikai rendszerükben.

Jogi szempontok figyelembevétele

A sztrájk kézikönyv azt is javasolja, hogy a rendőrök minden esetben még nagyobb figyelmet fordítsanak az adott ügy lehetséges jogi körülményeire. A szakszervezeti tanácsadó szerint az aprólékos és minden részletre kiterjedő vizsgálat szintén alaposan meghosszabbíthatja a rendőri intézkedés idejét. Itt a kézikönyv figyelmeztet arra is, hogy ez a módszer már találkozhat a társadalom tiltakozásával, és más problémákat is elmélyíthet, így minden esetben a rendőr mérlegelje a módszer alkalmazását, áll a kézikönyvben.

A belügyminiszter közbelép

Joachim Brudziński lengyel belügy- és közigazgatási miniszter szeptember végén megoldási javaslattal állt elő. Többek között fizetésemelést, illetve a szabadidő és a túlórák kifizetését is megígérte. A belügyminiszteri ajánlat 2019 január elsejétől 309 zloty fizetésemelésről szól, amit 2019 júliustól további 253 zloty fizetésemelés követne. Brudziński belügyminiszter javaslatot tett a betegszabadságok és a túlórák első harminc napjának száz százalékos kifizetésére július elsejétől, valamint a 30 napon túli szabadságok esetén nyolcvan százalékos kifizetést indítványozott.

A belügyminiszter javaslat-csomagjában kezdeményezte az 55 éves nyugdíjkorhatár eltörlését is. Ez azonban katasztrófális helyzethez is vezethet a lengyel közbiztonság területén. Előzetes számítások alapján e tervnek köszönhetően akár 17 ezer ember hagyhatja el azonnal a szolgálatot. Arról van szó, hogy nagyjából ennyien vannak a lengyel rendőri állományban, akik már több mint 25 éve szolgálnak, de még nem vonultak vissza régóta várt emelések miatt. Ismert: Lengyelországban 55 év a nyugdíjkorhatár és a lehetséges legnagyobb nyugdíjazás – az utolsó fizetés 70 százaléka – 28 év szolgálat után érhető el.

“A lengyel belügyminisztérium legnagyobb problémája, hogy semmivel nem tudják motiválni a tapasztalt dolgozóik szolgálatban maradását, így könnyen előfordulhat, hogy a lengyel rendőrök egy nagy része máról holnapra visszavonul” – ezt már a lengyel Belügyminisztérium illetékese nyilatkozta a TVN24 csatornának.

A rendőri állomány vegyesen fogadta a belügyminisztériumi bejelentést. A lengyel hírtévé által megszólított egyik rendőrtiszt szerint a javaslat véget vethet a rendőri tiltakozásnak. A szakszervezet hivatalosan szintén üdvözölte Brudziński terveit, de egy belsős rendőri online fórumon a harmincezer megkérdezett tiszt több mint kilencven százaléka úgy válaszolt, hogy folytatni kell a demonstrációt. A sztrájkot vezető testület közleményben reagált a belügyminiszter javaslatára és megfogalmazták kifogásaikat is, és a keddre régóta tervezett országos demonstrációt sem mondták le.

Politikamentes érdekképviselet?

A több hónapja tartó demonstráció szervezőgárdája és a velük tárgyaló belügyminisztérium is többször kijelentette: az akciónak nincs politikai színezete. Brudziński belügyminiszter hangsúlyozta, hogy a modern, hatékony és jól megfizetett rendőrség képezi a polgárok biztonságát, ugyanakkor a tiltakozások politikai síkra emelése nem szolgálja a két fél közötti nyitott párbeszédet.

De nem mindenki gondolja úgy, hogy a lengyel rendőrök munkáját nem befolyásolja a politika. Augusztus közepén a PiS kormány és Duda elnök a lengyel igazságszolgáltatás függetlensége elleni intézkedései ellen demonstráltak Varsóban az Elnöki Palota előtt. A rendezvény idején a tüntetők egy része összecsapott a rendőrökkel, akik könnygázt vetettek be a civil lakosok ellen.

Szemtanúk beszámolója szerint több alkalommal azonosító jel nélküli rendőrök közelről arcon fújtak embereket. A rendőrség szerint azért kellett használni kollégáknak a könnygázt, mert a tüntetők testi épségüket fenyegették. A Polgári Platform (PO) és a Modern párt a rendőri beavatkozás kivizsgálását követelte.

Rafał Jankowski lengyel rendőrfőnök szerint beosztottjai minden alkalommal hasonlóan állnak munkájukhoz, függetlenül attól, hogy éppen milyen politikai vagy kulturális rendezvényt kell biztosítaniuk. A nyár folyamán levelet írt a lengyel belügyminisztériumnak, amelyben a lengyel rendőrség szerepének átpolitizálására hívta fel a figyelmet. Jankowski a lengyel hírtévében arról beszélt, hogy levelét sokan félreértették. Hangsúlyozta: ha valaki azt gondolja, hogy az alacsony fizetésű, munkájuk során sokszor éles helyzetbe kerülő, és most egyenruhában tüntető kollégái hirtelen fellázadnak, az téved.

A vezető képen az észak-sziléziai Dziennik Zachodni regionális napilap fotóját látják 

Írta: Bőtös Botond

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom