Idén júniusban egy Belgiumból importált lóhús-szállítmányban olasz élelmiszerbiztonsági ellenőrök kadmiumot, az emberi szervezetre veszélyes, mérgező nehézfémet találtak. Az Európai Unió szabályainak megfelelően azonnal figyelmeztették a tagországokat a veszélyre, hozzátéve: a szennyezett hús Romániából származik. Nem ez volt az első eset, az uniós piacon újra és újra felbukkan a kadmiummal szennyezett román lóhús.
Az OCCRP két partnerszervezete, a romániai RISE Project és az olasz IRPI, valamint a Knack belga hetilap oknyomozó riportja kiszivárgott vizsgálati jegyzőkönyveken és több száz, közérdekű adatigénylés eredményeként megszerzett dokumentumon alapul.
A riportból kiderül, hogy a szennyezett hús terjesztésében részt vevő cégek hamis iratokat használtak. A hamis iratokat, amelyeket a helyi élelmiszerbiztonsági szervek ellenőriztek, román állatorvosok állították ki.
Nem először tört ki lóhúsbotrány az EU-ban: 2013-ban egy holland hústermelő, bizonyos Jan Fasen volt a kulcsfigurája egy átverésnek, amelynek keretében a román lóhúst Európa-szerte százszázalékos marhahúsként értékesítették.
2014 augusztusában román ellenőrök egy, az országban levágott ló veséjében a törvényesen megengedettnél magasabb kadmiumszintet állapítottak meg. A lovak szervezetébe úgy kerülhet a kadmium, ha szennyezett füvet fogyasztanak.
A fertőzött húst Európa-szerte értékesítették. Az ellenőrzés hatására a szállítmány egy részét visszahívták, egy része azonban már a fogyasztókhoz került. 2014 szeptemberében olasz ellenőrök is találtak kadmiumszennyeződést romániai eredetű lóhúsban.
A hús mindkét esetben a romániai Agromexim nevű cég által beszerzett állatokból származott, amelyeket a szintén romániai Cetina nevű cég vágott le, és a belga Chevideco importált Belgiumba. A hús ezután nagy belga áruházláncok (pl. a Cora és az Intermarche) polcaira került, de Hollandiába, Svájcba, Észtországba, Finnországba, Franciaországba, Németországba és Olaszországba is exportáltak belőle.
Az EU Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Riasztási Rendszere (RASFF) szerint Franciaországban a szennyezett hús egy részét már azelőtt eladták a fogyasztóknak, hogy a figyelmeztetés elért volna a hatóságokhoz.
A harmadik figyelmeztetést 2014 novemberében adták ki; a szennyezett hús ismét a két román céghez és a belga Chevidecóhoz volt köthető.
A novemberi visszahívást előidéző állat története illusztrálja, hogyan kerülhetett feltűnés nélkül a szennyezett hús európai boltokba. Bár a ló húsából küldtek mintát egy romániai laborba, a teszt eredményét nem várták meg, hanem még az ellenőrzés vége előtt exportálták a húst.
A negyedik figyelmeztetés 2014 decemberében adták ki. Olaszországban az ellenőrök 0,36 milligramm per kiló kadmiumot, a megengedett érték közel kétszeresét találták egy romániai eredetű lóhússzállítmányban. A szennyezett húst Olaszország mellett Belgiumban, Franciaországban és Hollandiában is forgalomba hozták.
Mind a négy, 2014-es figyelmeztetésben érintett hússzállítmány szállítója a Meat Pack Industries nevű cég volt, amely a Chevideco romániai testvére: mindkét cég tulajdonosa ugyanaz a belga anyacég.
A Meat Pack Industries két romániai beszállítója az Agromexim és a Cetina.
A lovakat az Agromexim szerezte be és adta el, azonban a Cetina vágta le. A Cetinának egy másik, szintén fontos szerepe is volt. Mivel az Agromeximnek nincs rá engedélye, hogy Romániából származó húst exportáljon, a Cetina tanúsítja a hús minőségét, amelyet aztán a Meat Pack Industries szállít külföldre.
A romániai szabályozás előírja, hogy a lóhúst értékesítő vállalatoknak átfogó nyilvántartást kell vezetniük, amelyben nyilvántartják a lovak egyéni azonosítóját és az egészségi állapotukkal kapcsolatos információkat.
2014-ben, amikor román ellenőrök a kadmiumszennyeződés miatt vizsgálódtak a Cetinánál, felfedezték, hogy több dokumentumot is meghamisítottak, köztük az egészségügyi és állategészségügyi bizonyítványokat, valamint az élelmiszerlánc-biztonsági papírokat. A hamis dokumentumok nem egyszer fénymásolatok voltak, amelyekre kézzel írták rá a sorozatszámot.
Mind a Cetina, mind az Agromexim tagadta, hogy felelős lenne az okirathamisításért; állítják, hogy a dokumentumokat állatorvosok állították ki.
A nyomozók jegyzőkönyve szerint a hamis iratok egy részét egy Goth Viorel nevű máramaros megyei állatorvos állította ki. A riportereknek nem sikerült felvenniük a kapcsolatot a férfival.
2014 novemberében a hamis iratok és a kadmiumszennyeződés miatt a román élelmiszer-biztonsági hatóság (ANSVSA) felfüggesztette a Cetina engedélyét a lóvágására.
2015 augusztusában a vágóhíd visszakapta működési engedélyét. A döntést Viorel Vasile Pop, a máramarosi élelmiszer-biztonsági hatóság (DSVSA Maramures) igazgatóhelyettese hozta meg.
Pop ellen nyomoznak egy másik, szervezett bűnözés elleni ügyben.
Az ügyészség azt gyanítja, hogy ő a vezetője egy adócsalásra, pénzmosásra, okirathamisításra, csalásra és hivatali visszaélésre szakosodott bűnözői csoportnak. A nyomozók szerint állatorvosok Pop segítségével regisztráltak nem létező állatokat, hogy a bűnözői csoport így jusson mezőgazdasági támogatásokhoz.
Az Europol 2017 áprilisában indította a Gazel nevű műveletet. A Gazel egy olyan „szervezett bűnözői csoport” tevékenységére összpontosít, amely „emberi fogyasztásra alkalmatlan” húsokat értékesített Európa-szerte. Ez a jelenleg is folyamatban lévő nyomozás is kötődik a Chevideco romániai beszállítóihoz.
Az Europol kérésére 2017 májusában az ANSVSA ellenőrök visszatértek a Cetina vágóhídjára, hogy megvizsgáljanak harminc, összesen 373 tonnát kitevő lóhússzállítmányt, amelyet a Cetina 2014 és 2016 között egy Fratelli Sibilia nevű olasz cégnek adott el.
Ismeretlen okból az ANSVSA ugyanazon a napon két ellenőrcsapatot is küldött a Cetinához. Az első csapat jegyzőkönyvében kemény bírálatot fogalmazott meg, ám a második csapat lényegében semmi kivetnivalót nem talált. Mindkét jegyzőkönyvet ugyanazon a számon iktatták.
A második, rövidebb jegyzőkönyv szerint egyetlen hibát találtak, egy útlevélszámban, amit emberi tévedésnek minősítettek. A jegyzőkönyv szerint negyvenhárom lovat ellenőriztek, és ebből negyvenegynek sikerült azonosítani a származását, ami jó eredmény.
Azonban az első jegyzőkönyv szerint az ellenőrök olyan egészségügyi és állategészségügyi bizonyítványokat találtak, amelyekre a sorozatszámot kézzel írták rá, miután az eredeti bizonylatra nyomtatott számokat kitörölték. Más esetekben az orvosi feljegyzések hiányosak voltak, és nem szerepelt bennük semmilyen információ az állatok esetleges betegségeiről, kezeléséről.
Az első jegyzőkönyv egy másik problémát is megemlít. Bár a Cetinát a korábbi problémák miatt 2014 novembere és 2015 augusztusa között eltiltották a lóvágástól, a jegyzőkönyv szerint „elképzelhető, hogy 2015 júniusában és júliusában lovakat vágtak, jóllehet ezt tiltja a felfüggesztési rendelet.”
Romániában minden emberi fogyasztásra szánt állatot mikrochippel kell ellátni, és egy útlevelet kell kiállítani, amelyben nyilvántartják az oltásokat és az állat kórtörténetét. Ha egy állatot levágnak, a mikrochipjét el kell távolítani és a chipet meg kell semmisíteni. A vágóhídnak és a hatósági állatorvosnak is alá kell írnia a dokumentumokat, amelyben azt tartják nyilván, hogy hány mikrochipet semmisítettek meg.
A Cetina munkatársai akkor is dokumentáltak mikrochip- megsemmisítést, amikor a cég lóvágási engedélye fel volt függesztve.
A riporterek kérdésére a Cetina azt nyilatkozta, hogy „a megsemmisítésről szóló dokumentum megírása csak egy hiba volt, amelyet tisztáztunk az egészségügyi és állategészségügyi hatóságokkal.”
2017-ben újabb európai figyelmeztetést adtak ki kadmiummal szennyezett húsra, amely az Agromexim-Cetina párostól származott. Ez a két cégnek már az ötödik esete volt.
A húst az olasz Boventi SPA cégnek adták el, amely Németországba és Magyarországra szállította azt.
Olivier Kemseke, a Chevideco igazgatója szerint cége azért vásárol továbbra is lóhúst Romániából, mert beszállítóját megbízhatónak tartja, és mert a kadmiummal kapcsolatos korábbi problémákat gyorsan kezelték. Nem indokolt faképnél hagyni valakit „csak azért, mert egyszer hibázott”, nyilatkozta Kemseke.
Írta: Roxana Jipa, RISE Project
Fordította: Orosz Kata
Az eredeti, angol nyelvű cikket itt olvashatja.
A kiemelt grafika Edin Pasovic (OCCRP) munkája.
Volt egyszer egy falu, amely túlélte a földjében rejlő aranyat, a kommunista visszaéléseket és egy bányatragédiát is, mígnem elárasztották pénzzel,...
A RISE Project újságírói inkognitóban tárgyaltak Sile Cămătaru vejével azokról a kínai maszkokról, amelyek elárasztották a piacot és az intézményeket....
Románia stratégiai jelentőségű arany- és rézkészleteit valutaként használják egy afrikai bánya felvásárlásához, amelynek kapcsán a nemzetközi kényszermunka, a rabszolgaság és...
Az Európa szűzerdeinek többségét kitevő Kárpátok rengetegeiben dúló illegális fakitermelés ellenében román ellenzékiek, civilszervezetek veszik fel a kesztyűt. Motoros fűrészek...
