Bezárás
Svájc

Svájcban is van korrupció, csak közben nem rohad szét az ország

A csokiról és titkos bankszámlákról híres alpesi ország 10 éve létrehozott egy korrupcióellenes munkacsoportot, ami a számvevőszék friss jelentése szerint néhány workshopon kívül nem sok mindent csinált. De nem is nagyon tudott volna, mert a költségvetése és a jogköre is kevés a hatékony munkához. A számvevőszék változásokat sürget a parlamentnél, és az OECD is hatékonyabb fellépést vár Svájctól a korrupció elleni küzdelemben.

Az Európa Tanács 1999-ben hozta létre a tagországok korrupcióval szembeni törekvéseinek vizsgálatára a Korrupció Elleni Államok Csoportját (angolul Group of States against Corruption, röviden GRECO), aminek hazánkkal együtt jelenleg 49 tagja van. A tagok többsége európai ország (ideértve Törökországot is), de a szervezethez csatlakozott Oroszország és az USA is.

A GRECO szakértői rendszeresen megvizsgálják a tagországok korrupcióellenes intézkedéseit,  majd egy jelentésben értékelik azokat. A jelentés sokszor ajánlásokat is tartalmaz a vizsgált tagállam jogalkotásának és gyakorlatának fejlesztésére a minél sikeresebb korrupcióellenes harc érdekében.

Svájc 2006-ban lett a GRECO tagja, és a szervezet 2008-ban jobb információmegosztást és egyéb intézkedéseket követelt az országtól a korrupció megelőzésére. Svájc akkor létrehozta a Korrupció Elleni Küzdelemért Felelős Tárcaközi Munkacsoportot (Interdepartmental Working Group on Combating Corruption, röviden IDWG), aminek idén lejár a mandátuma.

A svájci számvevőszék (Swiss Federal Audit Office, röviden SFAO) a közelmúltban értékelte az IDWG tíz évnyi munkáját, és egyáltalán nincs vele megelégedve. Az SFAO jelentése szerint fontos reformokat kell végrehajtani a korrucióellenes harcban, mert jelenleg sem a függetlenség, sem a pénzügyi és emberi erőforrások, sem az átláthatóság nem megfelelő. AZ IDWG tartott ugyan workshopokat és tett ajánlásokat, de Svájcnak a mai napig nincs korrupcióellenes stratégiája. Az SFAO szerint egy másik szervezet létrehozására van szükség, mert a munkacsoport nem volt hatékony.

Eric-Serge Jeannet, az SFAO igazgatóhelyettese azt mondta a Reutersnek, hogy “Az IDWG nem szakértő a korrupció elleni küzdelemben. A csoportnak nincs elég függetlensége, költségvetése, felhatalmazása és láthatósága a céljai eléréséhez.” Jeannet hozzátette, hogy az IDWG-nek mindössze egy nagyon egyszerű honlapja van, és a kormányzati szektoron kívül gyakorlatilag ismeretlen.

Alex Biscaro, a Transparency International (TI) helyi igazgatóhelyettese azt nyilatkozta, hogy “Lehetetlen megmondani, mekkora a korrupció a svájci állami szektorban, de sokkal több eset van, mint az emberek hiszik. A korrupcióellenes harcban egy hatékony szövetségi hivatalnak széleskörű mandátumot és szükséges erőforrásokat kell kapnia a politikusoktól. Ez az, amit eddig a kormánynak sajnos nem sikerült megtennie.”

Svájc a harmadik a TI korrupcióérzékelési rangsorában, vagyis a svájci állampolgárok – valószínűleg a magas életszínvonal miatt – alig érzik korruptnak az országot. Biscaro ezzel kapcsolatban az OCCRP-nek elmondta, hogy a TI mindig hangsúlyozza, hogy a hízelgő helyezés nem azt jelenti, hogy Svájcban nincs korrupció.

Az OCCRP két gyanús esetre is emlékeztet a közelmúltból.

Februárban kiderült, hogy az állami tulajdonú Swiss Post nyereséget szerzett a támogatott regionális közlekedési üzletágából, a PostBus-ból, és a pénzt profitorientált cégekbe helyezte. A nyereség átruházását viszont nem hozták nyilvánosságra, ezzel a PostBus 78,3 millió svájci frank (kb. 21 milliárd forint) támogatást szerezhetett jogosulatlanul a szövetségi és regionális hatóságoktól.

Márciusban pedig egy svájci lap, a Handelszeitung írta meg, hogy az állami tulajdonú RUAG fegyvergyártó cégnek köze lehet egy titkos orosz fegyverüzlethez. A szövetségi ügyészség házkutatást tartott a vállalatnál, és nyomozást indított.

Az OECD szintén márciusban publikált egy Svájcra vonatkozó jelentést, ami az ország külföldi vesztegetési ügyeivel foglalkozik. A nemzetközi gazdasági szervezet szerint Svájc a legutóbbi, 2012-es vizsgálat óta jelentős előreheladást ért el a területen. Azóta 6 embert és 5 céget ítéltek el, és 2016-ban 137 pénzmosási és megvesztegetési esetet vizsgáltak, míg 2011-ben csak 24-et. Ennek ellenére az OECD szerint Svájcnak még többet kell tennie a korrupt vállalatok elítélése, a büntetések szigorítása, és a közérdekű bejelentők védelme érdekében.

A helyi lapok egyébként júliusban három gyanús ügyről is írtak:

  • a Local cikke szerint az USA Igazságügyi Minisztériuma egy korrupciós nyomozásban a svájci Glencore cégcsoport nigériai, kongói és venezuelai üzleteit vizsgálta
  • a Swissinfo arról írt, hogy a PostBus elismerte, hogy francia és lichtensteini leányvállalataiban rejtegeti a nyereségét
  • az SRF pedig arról számolt be, hogy körülbelül 13 ezer svájci cég nem szerepel a kereskedelmi nyilvántartásban. Az illetékes hivatal vezetője erre annyit mondott, hogy “Nehézségeink vannak a hatályos jogszabályok végrehajtásával a gyakorlatban. Egyáltalán nem könnyű üldözni ezeket a cégeket.”

Arról viszont a svájci sajtó nem, csak a kenyai számolt be, hogy július elején a két ország elnöke megállapodott arról, hogy Svájc visszautalja a korábban befagyasztott, korrupcióból származó összegeket Kenyának. Kérdés, hogy meddig lesz meg a pénz abban az országban, ahol

  • 90 millió dollár (kb. 25 milliárd forint) tűnt el az ifjúság képzésére szánt keretből
  • az elnök hazugságvizsgálóval akarja kiszűrni a korrupt politikusokat
  • az áramszolgáltató sikkasztással gyanúsított vezetőinek tárgyalása áramszünet miatt szakadt félbe
  • közpénzből fedezték 20 politikus kiutazását a focivébére “tanulmányútra”
  • mindent felzabál a korrupció.

Címlapkép: a PostBus egyik járműve (fotó: Wikipedia)

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom