Bezárás
Horvátország

Horvátország szembenéz Orbán Viktor korrupt maffiakapcsolatával

Magyarországon most mindenki azt találgatja, miért és hogyan lehet ennyivel jobb a horvát futball, mint a magyar. Orbán Viktor szerint a horvát focisikerekben a magyarok is benne vannak egy kicsit. Utánanéztük és kiderült: a magyar miniszterelnök körének üzleti partnerei a horvát szurkolók által leggyűlöltebb korrupt futballmaffia tagjai, akiket néhány hete több éves börtönbüntetésre ítélt az eszéki bíróság.

Tombolt a lelátó 2015 november 16-án, vasárnap este, amikor a norvég Henriksen a 83. percben öngólt szerzett a Groupama Arenában a Magyarország-Norvégia Eb-pótselejtező visszavágó mérkőzésen: 1986 után, a válogatott újra kijutott egy nemzetközi tornára, a 2016-os franciaországi Európa bajnokságra. Elégedett volt Orbán Viktor is, előző nap Csányi Sándorral viccelődött. A jókedvű miniszterelnök és az OTP elnöke illusztris társaságban nézte meg a magyarok számára fontos mérkőzést. A Horvát Labdarúgó Szövetség (HNS) rövid, képes hírben számolt be, hogy a hazai örömben osztozott Davor Šuker, a HNS elnöke és Zdravko Mamić, a HNS alelnöke, a Dinamo Zagreb ügyvezető igazgatója is.

Ki ez a Mamić?

A kettős állampolgár Mamić családja bosznia-hercegovinai horvát származású, ő már a horvátországi Belovárban (Bjelovar) született, nem messze a magyar határtól. Testvérével, Zorannal a hetvenes években Zágráb külvárosába költözött. Onnan jártak dolgozni, több millió jugoszláv társukkal együtt, az NSZK-ba. Mamić Dinamo Zagreb szurkoló volt, és a helyi ultracsoport, a Bad Blue Boys (BBB) tagja. Így került kapcsolatba és barátkozott össze az 1980-as években a csapat edzőjével, Miroslav Blaževićcsel. Ez az ismeretség nyitotta meg az utat számára az egyes számú horvát futballklubban, amelynek később ügyvezető igazgatói tisztségét 2003 és 2016 között töltötte be.

Zdravko Mamić egy személyben testesített meg mindent, ami miatt a horvát futballszurkoló csak felemás érzéssel tudott szurkolni a nemzeti válogatottnak. Emlékeznek még a 2016-os franciaországi Európa bajnokság egyik legnagyobb botrányára? A cseh-horvát mérkőzésen történt, hogy a horvát ultrák egy része pirotechnikai eszközöket dobált a játéktérre, és egymással is összeverekedtek a lelátón. Mindenki azt találgatta, miért. De a horvát szurkolók miatt függesztették fel 2014-ben az olasz-horvát Eb-selejtező mérkőzést is. A visszavágó meccs előtt, 2015-ben egy horogkeresztet égettek a spliti stadion gyepébe. Apja halálának évfordulójára Boszniába utazó Mamićot két maszkos férfi támadta meg Tomiszlavgrádban.

A 2018-as oroszországi világbajnoki címért Horvátország Franciaországgal játszik. A horvát városok utcáin, terein, nemzeti színekbe öltözött ünneplő szurkolókról vagy a játékosokkal együtt ünneplő Kolinda Grabar-Kitarović horvát köztársasági elnökről készült felvételek bejárták a világot. Eközben Zdravko Mamić egy bosnyák kistelepülés szállodájában adott interjút a helyi sajtónak. Horvátországban kegyvesztetté vált: 2018 júniusában, első fokon, hat és fél év börtönbüntetésre ítélte az eszéki bíróság. Mindeközben a horvát szurkolók egy része bojkottálja a világbajnokságot. Ahhoz, hogy megértsük a Mamić-jelenséget és, hogy mi történik ma a horvát fociban, Jugoszlávia széthullásáig kell visszamennünk az időben.

Futball és politika

Kép: Zlatko Canjuga, a HDZ egykori elnöke, Franjo Tuđman, Horvátország elnöke, Suad Rizvanbegović, az elnök teniszpartnere és a Horvát takarékpénztár későbbi elnöke a Croatia Zagreb (ma: Dinamo Zagreb) stadion díszpáholyában valamikor a kilencvenes években Kép orrása: Hanza Media

Nyugat-Európával ellentétben a kelet-európai régióban a futball és a politika erősen összenőtt. Így történt Horvátországban is, ahol e sajátos kettősség eredményét a mindennapi nacionalizmusban, a politikai szélsőségek banalizálódásában, a nepotizmus elterjedésében, és egy erőskezű vezető utáni vágyban figyelhetjük meg. A poszt-jugoszláv horvát nemzeti identitás mélyén gyökerező jelenség még a kilencvenes évekre vezethető vissza. Franjo Tuđman egykori horvát elnök szerint a futballgyőzelmek a háborúkhoz hasonlóan képesek formálni a nemzeti identitást. Tuđman azt is gyakran hangsúlyozta, hogy egy krízis vagy konfliktus idején a sportnak különösen fontos szerepe van.

Srđan Vrcan, horvát szociológus szerint a jugoszláv háborús idők horvát elnöke úgy kommunikált e szimbolikus térben, hogy minden pozitív élményt, jelenséget összekötött az “igazi horvát” jelentésével, jelentsen ez itt most bármit. A horvát nemzeti tizenegy a horvát nemzeti folklór részévé vált. Létrejött egy olyan narratíva, amely a fegyverben a kezükkel frontra induló horvát katonákhoz hasonlította a piros-fehér sakktáblás mezbe öltözött labdarúgókat. Ebben az elbeszélésben egy horvát számára a hazáért meghalni “a legszentebb erényt” jelentette, amelyhez hasonló élmény csak Horvátország képviselete lehetett egy sporteseményen.

A modern horvát nemzettudat kialakulásában ezért volt fontos szerepe az 1998-as világbajnokságon elért harmadik helyezésnek. A jugoszláv háborúk okozta traumák után ez a sportsiker mobilizálta a horvát társadalmat. Tuđman erre sportpolitikájával rájátszott, és a labdarúgást egyfajta “nemzeti habitussá”, a nemzeti identitás központi pillérjévé próbálta alakítani. Akit a téma bővebben érdekel, hogyan és milyen történetekkel próbálta a horvát elnök a futball kulturáját instrumentalizálni (szurkolói összecsapás a Maksimir stadionban, a Zvonimir Boban-ügy, a 98-as világbajnoki bronzérem, Dinamo/Croatia Zagreb névcsere) a horvát társadalomban, bővebben angolul itt olvashat a témában.

Korrupció és önvédelem

Ugyanakkor a nemzeti csapat körüli kultusz a 2000-es évektől komoly válságon ment át egészen az elmúlt évekig. A szurkolókat egyre jobban bosszantották a horvát klubcsapatok körüli privatizációs botrányok és korrupciós praktikák. Több klub környékén, részben szervezett módon, maguk a futballszurkolók kezdtek el lázadni a labdarúgó szövetség és a nemzeti csapat játékosai ellen. A zágrábi Dinamo ultrái (BBB) évek óta nem látogatták csapatuk mérkőzéseit Mamić 2015-ös letartóztatásáig. A spliti Hajduk ultrái 2014-ben több, mint harmincezres tüntetést szerveztek a HNS ellen. Akiket a korrupció-ellenes, alulról szerveződő szurkolói lázadás részletesebben érdekel, azoknak ezt az angol nyelvű videót ajánlom.

Nem véletlen tehát, hogy a fentiek ismeretében Horvátországban most sokan azért aggódnak, hogy az oroszországi világbajnokságon elért elképesztő siker veszélybe sodorhatja a demokratikusabb horvát labdarúgásért küzdő közéleti törekvéseket. Mások számára Horvátországban a válogatott és a HNS kritizálása egyenlő a horvát nemzet elleni támadással, mivel számukra szent és sérthetetlen “nemzeti intézményekről” van szó. A jelenlegi felfokozott nacionalista hangulatban az ultráknak nehéz elmagyarázni hazafiatlanság vádja nélkül a korrupció elleni harc és az átláthatóbb horvát labdarúgás fontosságát olyan szurkolóknak, akik csak a legújabb sikerek hatására kezdték el a meccseket követni.

Ez az oka a horvát válogatott megítélése körüli különös kettősségnek, amivel a horvát sajtót olvasva találkozhatunk. És ez a magyarázat arra is, miért látunk egyszerre tízezreket ünnepelni az utcákon, miközben a házak falain játékos-ellenes graffitiket láthatunk. Dario Brentin, egy másik fiatal horvát szociológus ezt úgy fogalmazta meg az index.hr-nek, hogy a futball 1998 után újra politikai kérdéssé vált. “De ez egy olyan ideológiai küzdelem, ahol meg kell tudni védeni érveinket ezekben a napokban is. A horvát foci továbbra is a horvát népé, és nem Kolinda, Mamić vagy Šuker játékszere!” – tette hozzá. De vajon mire gondolt itt a szociológus?

Több autonómiát!

Kép: Andrej Plenković horvát miniszterelnök és Kolinda Grabar-Kitarović horvát köztársasági elnök. Kép forrása: bunker078.com, montázs.

Az aktuális horvát belpolitikai helyzet nagyon leegyszerűsítve úgy néz ki, hogy a kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) illiberális szárnya és Kolinda köztársasági elnök szemben áll a HDZ centrista-szabadelvű szárnyával, amely a miniszterelnök hátországát is jelenti. Az oroszbarát, szélsőjobboldali, orbánista narratívát használó köztársasági elnök és HDZ-s talpasai ellen a miniszterelnök a parlamentben számíthat liberális koalíciós partnerére (Híd), illetve a baloldali ellenzékre, és a kisebbségek képviselőire is. Kolinda elnök közeledne a visegrádi négyekhez, Plenković miniszterelnök hátországát Orbán Viktort bíráló néppárti politikusai adják Európában.

Hiába alakíthatott az egyébként baloldali családból származó Plenković miniszterelnök 2016-ban egy jobboldali kormányt, hiába ő a HDZ pártelnöke, és hiába adja ez a párt a HNS vezetőségének többségét, mégis, az ország miniszterelnöke mindenhol Zdravko Mamić egyre terjedő túlhatalmával találkozhatott, a labdarúgó szövetségben és országszerte. A horvát futball korlátlan urának kapcsolatrendszere a bírói testület tagjain keresztül a politika legfelsőbb köréig, a jelenlegi kormánypártig és a köztársasági elnökig is elért. A HDZ-t évek óta támogatta anyagilag, és a párt a Dinamo Zagreb mindenható emberét a többször meghívta nagyobb pártgyűlésekre is. Előfordult, hogy vacsorát szervezett a köztársasági elnök számára.

A futball és a politika összefonódását mutatta, hogy a HNS 17 tagú elnökségében 11 HDZ pártag ült, beleértve Mamić bábját, Davor Šuker elnököt, az 1998-as horvát válogatott ikonját is. Már 2016 nyarán hallani lehetett olyan nyilatkozatokat Plenković későbbi miniszterelnök közeléből, hogy ha hatalomra kerül, akkor drasztikus beavatkozást fog végrehajtni a horvát sportéletben, elsősorban a futballban. Plenković kevesebb politikát látna a sportban, hogy biztosítsa a sportágak autonómiáját. Mamićot őrizetbe vették, de hatalmát mutatja, hogy a pert egy távoli kistelepülésen, Eszéken, évekkel később tudták ellene megkezdeni. Mamić megüzente 2017 decemberében: minden áron megakadályozza a horvát futball depolitizálását.

“Luka, egyszer emlékezni fogsz rá”

Újra: Mamić egészen a legutolsó időkig a horvát futball legerősebb emberének számított, személye gyakorlatilag érinthetetlen volt. Közvetlen befolyása miatt választották a HNS elnökének Davor Šukert is. A 2017 áprilisában kezdődő tárgyaláson Mamić és társai ellen adócsalás, korrupció és sikkasztás volt a vád. A Horvát Állami Ügyészség Szervezett Bűnözés Elleni Osztálya (USKOK) szerint 15 millió euró került a horvát futball erős emberének magánszámlájára. A Mamić-testvéreket több gyanús játékoseladási üzlettel gyanúsították meg. Többségük a Dinamo fiatal tehetsége (2007: Eduardo da Silva – Arsenal, 2008: Luka Modrić – Tottenham, 2010: Mario Mandžukić – VFL Wolfsburg, Dejan Lovren – Olympic  Lyon) volt.

A per során meghallgatták a Real Madrid sztárját is. Kiderült, Mamić olyan szerződésekbe kényszerítette bele a fiatal játékosokat, hogy az eladási ár felét, majd azt követően egy részét át kellett utalniuk Mamićnak. Modrić először terhelő vallomást tette az egykori klubelnökre és játékosügynökre, majd később visszavonta vallomását. Állítólag korábban soha nem mondott ilyet, és nem emlékszik már a részletekre. Az ügyészség hamis tanúzással vádolta meg a játékost, akár öt év börtönböntetést is kaphat. A horvát közvélemény Modrić ellen fordult. A szurkolók “Luka egyszer emlékezni fogsz rá” szöveggel egy molinót is kifeszítettek arra a zadari hotelre, ahol a Modrić-család meghúzta magát a jugoszláv háború idején.

Der Fall Mamić – ez a címe annak a német nyelvű dokumentumműsornak, amely a horvát fociban uralkodó maffiaállapotokat mutatta be. A WDR csatorna anyagából kiderült, hogy Mamićék ellen vizsgálódtak Svájcban is. Esther Omlin, a svájci Obwalden kanton ügyésze is foglalkozott a horvát foci erős emberének pénzügyleteivel. Kiderítették, hogy Mamićék a pénzt svájci cégeken keresztül a világ minden táján található offshore számlákra helyezhették el. Svájcban nem indítottak eljárást Mamić embere ellen, mert a helyi hatóságok szerint a pénzátutalások törvényesek voltak. A filmben megszólalt a horvát liberális ellenzéki párt képviselője is, aki szerint a per azért húzódott el, mert Mamić kitűnő kapcsolatai vannak a jobboldali kormánypártban, a köztársasági elnökkel, és Zágráb főpolgármesterével is.

Eszéken Orbán és Mamić bábjai üzletelnek

Davor Šuker, a HNS elnöke, Ivan Meštrović és Mészáros Lőrinc, az eszéki futballklub tulajdonosai ünneplik csapatuk továbbjutását a holland PSV ellen 2017 nyarán a helyi stadion lelátóján. Fotó: Vlado Kos, Cropix.

Ellentmondásos magyar milliomosként” jellemezte az index.hr horvát hírportál Mészáros Lőrincet, az Osijek új tulajdonosát, amikor 2016 februárjában bejelentették, hogy a felcsúti polgármester megvásárolja az eszéki futballklubot. A horvát és magyar nyelvű eseményen részt vett Mészáros eszéki üzlettársa, és a helyi csapat ügyeiért felelős vállalkozó, Ivan Meštrović, a város polgármestere és a Felcsúton is gyakran felbukkanó Davor Šuker is. A hivatalos indoklás szerint az Orbán-Mészáros klán azért tolja a magyar adófizetők pénzét, az észak-horvát kisváros futballjába, mert a kormányprogram alapján a helyi külhoni magyarokat támogatják. Mindeközben Eszék lakosságának mindössze 0,91 százalékát teszi ki a helyi magyarok létszáma.

Amikor az Eszék csapat legyőzte 2016 őszén a Dinamo Zágrebet az észak-horvát kisvárosban hajnalig ünnepeltek a szurkolók. A Mamić-Šuker páros elleni horvátországi gyűlölet mértékét ugyanakkor jelezte az is, hogy amikor Mészáros tulajdonostársa, Meštrović egy olyan fotót rakott ki a Facebook oldalára, amelyen együtt pózol Mamićcsal, egy Maminho névre kiállított eszéki mezzel, a szurkolók többsége felháborodott. A helyi ultrák nyílt levélben tiltakoztak a klubelnök magatartása ellen, és belengették újra a csapat bojkottját. Mint írták, “a képen látható személy a horvátok nagy része számára nemcsak a horvát foci, de a horvát társadalom minden negatívumát szimbolizálja”.

A magyar miniszterelnök jól láthatóan olyan társasággal kezdett el üzletelni a horvát futballban, amely már több, mint egy évtizede, zárványszerűen működött a horvát állami intézményekben, és toxikus hatással volt a horvát demokratikus közéletre, sportéletre is. A Mamić-testvérek játékoseladási üzleti modelljét feltérképezték, de kérdés, hogy a bírósági ítélet után a HNS milyen irányba megy tovább. Egy biztos: a horvát futball erős embere már nem tartózkodik Horvátország területén, és a FIFA szemében is meggyengült pozíciója. Mamić ellen jelenleg is nemzetközi elfogató parancs van érvényben. Igaz, Mészáros Lőrincéknek még mindig könnyebb lesz eladni egy délszláv játékost, mint egy magyart.

Írta: Bőtös Botond

A vezető képen Orbán Viktor magyar miniszterelnököt és Csányi Sándor az OTP Bank elnökét a Horvát Labdarúgó Szövetség irányítói, Davor Šuker HNS elnök, és Zdravko Mamić, a HNS alelnöke társaságában látják 2015 november 16-án. Két nappal később, november 18-án a horvát rendőrség letartóztatta Mamić alelnököt. Forrás: HNS, twitter.

Akarsz róla beszélni? Kövesd olvasóink fórumát az Átlátszó-klub Facebook-oldalát!

Az Átlátszó ingyenes, de nem ingyen készül. Támogass, hogy növekedni és fejlődni tudjunk!
Támogatom

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom