Nem kapkodták el a csehek, de abban sincs köszönet. Nyolc hónappal az országgyűlési választások után, a kommunista rezsim áldozatainak emléknapján (június 27.) nevezte ki Miloš Zeman köztársasági elnök a Cseh Kommunista Párt által kívülről támogatott, csehszlovák állambiztonsági múlttal rendelkező Andrej Babiš miniszterelnök második kormányát.
Felháborodtak Csehország demokratikus érzelmű polgárai: Zeman elnök azon a napon nevezte ki az új cseh kormányt, amikor hatvannyolc évvel ezelőtt, koholt vádak alapján, kötél általi halálra ítélték a terezíni koncentrációs tábort is túlélő Milada Horákovát, a csehszlovák antifasiszta ellenállás egyik hősét. A csehek “Rajk-perének” áldozata nemzeti szimbólummá vált a demokratikus rendszerváltás (1989) követően. Horákováról és társairól utcákat neveztek el országszerte, befejezték 1968-ban megkezdett rehabilitációját, kivégzésének napja emléknappá vált. Most akkora volt az országos tiltakozás, hogy Babiš és Hamáček is elnézést kért a csehektől a szerencsétlen időpontválasztás miatt: a miniszterelnök szerint véletlen esett a választás az emléknapra.
A cseh sajtó egy része azt feltételezi, hogy a kormány kinevezésének napját a szimbolikus politizálást kedvelő Zeman választhatta ki. Az illiberális irányba forduló cseh hatalmi berendezkedés gesztuspolitizálása azt sugallja, hogy nemcsak a cseh liberális demokrata intézményeket, de az 1989 utáni demokratikus korszak éthoszát is megpróbálják szétverni, amelynek egyik alapköve, hogy Csehország a demokratikus nyugati világ egyik tartozéka. A provokatív időpontválasztás azt is jelzi, hogy milyen geopolitikai irányban dőlhet el a következő évekre Csehország sorsa. Ezen a fordulaton már az sem változtat, hogy a szimbolikus gesztusokban szégyenlősebb Babiš politikai karrierje során, stratégiai kérdésekben, mindig a Nyugatot választotta.
Az új kormány tehát két párt, az ANO és a szocdemek (ČSSD) koalíciójából áll. A koalíciós viszonyokat jelzi a pártok képviselőinek száma: az ANO 78, a szocdemek (ČSSD) 15 képviselőt juttatott be az új parlamentbe. A cseh alkotmány és az íratlan demokratikus szokások értelmében a kormánykoalíció kinevezését bizalmi szavazáson kell megerősíteni a cseh parlamenti pártoknak – ez az aktus kétszer nem jött össze Babišéknak. Az új kormány, a két szélsőséges pólus közül választva, a Cseh Kommunista Párt (KSČM) külső támogatásával kapja meg az országgyűlés többségének bizalmát. A sorsdöntő szavazást július 11-én tartják a cseh parlamentben.
Az új cseh kormány összetétele és a cseh belpolitika orbanizálódása megerősítette, hogy a Zeman-Babiš kettősön kívül más politikai szereplő nem tudja érdemben befolyásolni a cseh közéletet. A nemrég nagypárti státust élvező szociáldemokraták politikailag súlytalanná váltak, és beigazolódni látszanak azok a félelmek, amelyek a párt eljelentéktelenedését vetítették előre egy újabb kormánytagság esetén. Az ANO párt a miniszterelnöki poszton kívül a pénzügyminiszteri, védelmi igazságügyi, ipari, oktatási, közlekedési, egészségügyi és környezetvédelmi tárcakért lesz felelős, míg a szocdemek a belügy-, a külügy-, a mezőgazdaság, és a munkaügyi és kulturális minisztérium élére jelölhettek politikust.
Politikai elemzők és kommentátorok máris a kormány bizonytalan helyzetére hívják fel a figyelmet. Nézzük, mik lehetnek az új cseh kormány leggyengébb pontjai.
Maradjon csendben, tanuljon, szerezzen be információkat, hallgassa meg mások véleményét és inkább ne kommentáljon semmit – így mutatta be a nyilvánosságnak Babiš miniszterelnök Taťána Malá leendő igazságügyminisztert. Sokan már ekkor sejtették, ő lehet az új cseh kormány leggyengébb láncszeme. A kézi vezérlésre utaló miniszterelnöki “tanácsok” is jelzik: Malá miniszter feladata a Babiš körüli korrupciós gyanú és vádak semlegesítése és az ellene tervezett büntetőeljárások halogatása. Ismert: Babiš ellen az OLAF és a cseh rendőrség is nyomozott, majd a jelenlegi cseh miniszterelnök és családtagjai ellen büntetőeljárást kezdeményeztek az EU-s pénzalapokkkal való visszaélés miatt.
Nem kellett sokat várni az első botrányra. A miniszter kinevezése előtt néhány nappal az echo24.cz független, konzervatív-liberális hírportál kiderítette, hogy a miniszterasszony Pozsonyi Páneurópai Egyetemen szerzett diplomájával Csehországban nem lehetne jegyzői vagy ügyvédi munkát végezni. Ráadásul, az ellentmondásos hírű egyetemen a jogi képzés akkreditációját korábban felfüggesztették. Pénteken a cseh közrádió szállította az újabb botrányt: szakértők szerint Malá diplomamunkájában plagizált. Babiš kommentárja: remélem, megmagyarázza.
De Malá miniszter érintett családtagjai által működtetett, pénzbehajtással foglalkozó vállalkozásokban is. A cseh Igazságügyi Minisztérium jelenleg is dolgozik egy olyan új jogi szabályozáson, amely e területet működését áttekinthetőbbé teszi. Kérdés, hogy az új miniszter alá fog-e írni egy olyan törvényt, amely hátrányosan is érintheti családi vállalkozását. A politikai megbízhatóság és lojalitás alapján kiválasztott miniszternek szakmailag nincs veszítenivalója. Bármit is fog tenni a jövőben, az nem fogja befolyásolni szakmai megítélését. A cseh ellenzék össztűz alá vette a minisztert, és lemondását követelik.
Nem kisebb feltűnést keltett a cseh földművelésügyi miniszter kinevezése. A posztra a szociáldemokraták jelölhették emberüket. Miroslav Toman a cseh Agrárkamara elnöki tisztségét töltötte be, korábban a Rusnok-féle szakértői – pontosabban fogalmazva: elnöki – kormány minisztere volt. Aki nem emlékezne: Jiří Rusnok kormányát 2013-ban Zeman elnök állította össze, amely létezését a cseh elnök akaratának, és nem a cseh alkotmánynak köszönhette. A Toman család anyagilag is támogatta Zeman elnök első választási kampányát, Miroslav a cseh köztársasági elnök tanácsadója, illetve szakértői csoportjának tagja.
Tomannal kapcsolatban érdemes még egy közéleti vitát megemlíteni. Idősebb Miroslav Toman, a most kinevezett földművelésügyi miniszter édesapja volt az első, rendszerváltást megelőző, kommunista korszakban aktív politikus, aki a Bársonyos Forradalom utáni időszakban állami kitüntetésben részesült. Előző kitüntetését még Gustáv Husáktól, Csehszlovákia kommunista államfőjétől kapta 1985-ben. Másképpen fogalmazva: egy a kommunista érában lojális politikus – akiket korábban a cseh közéletben politikai karanténba szorítottak – elsőként kapott „demokratikus” kitüntetést.
A most kinevezett miniszter, ifjabb Toman, korábban ČSSD tag volt, de az agrárbizniszben betöltött pozíciói miatt közel állt a Babiš-féle társasághoz is. Toman személye tehát a cseh belpolitika két erős embere számára elfogadható volt.
Aki jól ismeri Miloš Zeman politikai karrierjét, nem lepődhetett meg az új cseh külügyminiszter személye körüli vitán sem. Zeman híres arról, hogy a politikában minden feléje irányuló beszólást vagy aktust, személyes sértésnek vegyen. Akár évekig képes kivárni a megfelelő pillanatot a politikai bosszúra. Jó eséllyel Zeman egoizmusa, és személyes sértettsége lett Miroslav Poche cseh külügyminiszter-jelölt veszte is. Ismert: Poche EP-képviselőt a szocdemek javasolták Babiš miniszterelnöknek a külügyi posztra, aki elfogadta az ajánlott személyt, de Zeman elnök elutasította külügyminiszteri kinevezését.
Poche EP-képviselő állítólag a múltban támogatta a menekültek kvóták szerinti elosztását, illetve, ahogy Zeman fogalmazott, “személye a mai napig prágai korrupt politika képviselője”. Csakhogy mindkét állítás ürügy, valójában Zemannak az nem tetszett, hogy Poche a 2018 januári elnökválasztáson riválisát, Jiří Drahoš professzort támogatta. Itt emlékezhetünk Zeman 2003-as köztársasági elnöki jelölésre, amit Václav Klaus és a szocdem párt haladó szárnya közötti háttéralku miatt elvesztett. A Zeman elnökségét meg nem szavazó politikusokra – például: Sobotka, későbbi miniszterelnök – az elnök politikai bosszúja várt. Zeman korábbi politikai vendettáiról részletesebben itt olvashat.
Mivel a Poche-ügy kapta eddig a legnagyobb nemzetközi figyelmet, és politológusok egy kisebb méretű alkotmányos válságot is jósoltak, kicsit részletezzük. Az eseménynek két valid értelmezése volt a kinevezés napján: Zeman elnök alkotmányt sértett, mert Babiš hiába jelölte Pochét, mégis Hamáček szocdem pártelnököt nevezte ki a külügy élére. A másik értelmezés szerint Babiš nem is Poche EP-képviselő, hanem Hamáček pártelnök nevét küldte el Zemannak. Ha így történt, akkor viszont a miniszterelnök nem vette figyelembe a szocdem párt akaratát.
A Csehország nyugati orientációját támogató Zdenĕk Bakala oligarcha kezében lévő aktualne.cz sajtóértesülése szerint a Zeman közvetlen munkatársaihoz közel álló források szerint Babiš két kinevezési listát küldött az elnöknek. A második változaton már nem Poche szerepelt mint lehetséges külügyminiszter, hanem Hamáček. Az elnöki stáb értelmezése szerint Zeman nem sértett alkotmányt, mivel ő a miniszterelnök által javasolt személyt nevezte ki külügyminiszternek. A cseh szocdemek szerint annyi történt, hogy a miniszterelnök jelöltjét a Vár elutasította, és ezután Babiš arra kérte az elnököt, hogy Hamáčeket bízza meg a külügyi társa ideiglenes vezetésével. Itt a probléma az, hogy a cseh alkotmány “ideiglenes felkérésre vonatkozó megbízást” nem ismer.
A jelenlegi cseh politikát Miloš Zeman köztársasági elnök és Andrej Babiš miniszterelnök viszonya határozza meg. Egyelőre semmi nem utal arra, hogy ez a felállás és erőtér belátható időn belül megváltozhat. Babiš egyelőre visszafogottan politizált az elnökkel felmerült viták során. A Poche-ügy kapcsán nem állt bele a konfliktusba, hagyta, hogy Zeman érvényesítse akaratát. Utóbbiról kiderült, hogy sokkal nagyobb játéktere van, mint a korábbi kormány idején. Zeman a cseh kommunistákat faltörő kosként is tudja használni, a KSČM könnyen az elnök ökle lehet. A sokáig politikai karanténba szorított kommunisták az elnök első kampánya idején (2013) kezdtek közeledni.
A felszínen folyó csatározások mellett – ki legyen a külügyminiszter? – említsük meg azt a meccset is, amelyből egyelőre Babiš jött ki megerősödve. A félállami tulajdonban lévő Cseh Elektromos Művek (ČEZ) felügyelő-bizottságának személyi változásai a miniszterelnök akarata szerint történtek. Gazdasági elemzők szerint a ČEZ jelenleg miniszterelnöki kontroll alatt áll. Ez azért is fontos, mert ha megfigyeljük, Babiš a kormányban sem engedett egyetlen Zeman-bébit az enerigaszektor területére. Így nem lett ipari miniszter František Koníček sem, aki jó kapcsolatokat ápol az oroszországi atomenergiában tevékenykedőkkel. Mindez miért fontos? Ellentétben Magyarországgal, Csehország még nem döntött, milyen formában és kikkel kívánják felújítani vagy bővíteni a helyi paksi, azaz temelini atomerőművüket.
A vezető képen Miloš Zeman cseh köztársasági elnököt (középen) látják az ANO és a ČSSD koalíciós kormányának tagjaival. Fotó: Michaela Danelová, Forrás: Cseh Közrádió, rozhlas.cz
Írta: Bőtös Botond
Akarsz róla beszélni? Kövesd olvasóink fórumát az Átlátszó-klub Facebook-oldalát!
A nyomor ellen hívják hónapok óta tüntetni a cseheket a koronavírus idején aktivizálódott dezinformátor színtér szereplői, akik valójában Csehország nyugati geopolitikai fordulatát és az ukrán-ügy támogatását ellenzik.
A párt több kulcsfontosságú figurája befejezte az együttműködést az elnökkel, mások szembefordulnak politikájával. A folytatás egyelőre bizonytalan, Babiš maga dönt róla.
Három tüntetést szerveztek az elmúlt hetekben a cseh kormány politikája ellen Prágában. Vajon megnyílik-e az elszegényedő cseh társadalom a szélsőséges...
Kitört az új cseh kormánykoalíciót is érintő, első nagyobb korrupciós botrány Csehországban. Petr Fiala kormányának oktatási minisztere lemondott, a rendőrségi razzia során tizenhárom, az egyik cseh kormánypárthoz és a prágai fővárosi önkormányzathoz köthető politikust és vállalkozót vettek őrizetbe.
