Bezárás
ultrák

Muszlimok elleni merényletekre készülő csoportot számolt fel a francia rendőrség

Muszlimok elleni merényletek tervezésével gyanúsítja a francia rendőrség azt a 10 férfit, akiket szombatról vasárnapra virradóra állítottak elő az ország 4 sarkában, többek között a párizsi régióban és Korzikán. A gall hatóságok fokozott óvatossággal kezelik azt az erősödő trendet, hogy a szélsőjobb csoportok a rendvédelmi erők tagjai közt próbálnak toborozni. 

A férfiak a szélsőjobboldali Műveleti Erők Akciója (Action des forces opérationnelles, AFO) nevű csoport tagjai, és a hatóságok szerint többek között fejkendőt viselő muszlim nők, radikálisnak tartott imámok vagy a börtönből szabaduló, az iszlám radikalizmus felé elkötelezett személyek ellen terveztek merényleteket.

Egy antiterrorista bíró döntése nyomán 96 órán át fogva tartható személyek között akad egy volt magas rangú hivatalnok és egy volt csendőr is a Mediapart portál információi szerint. A portál még áprilisban tájékoztatott arról, hogy a terrorelhárítás növekvő aggodalommal kíséri a szélsőjobboldali mozgalmak megélénkülését, és közelebbről is követ kb. félszáz volt vagy jelenlegi rendőrt, csendőrt, illetve hivatásos katonát, akik kapcsolatban állnak az erőszakot propagáló jobbos ultrákkal.

A letartóztatások hírét elsőként közreadó LCI csatorna szerint több lőfegyvert is találtak a rendőrök a házkutatások során, a Mediapart forrásai szerint pedig egy robbanó anyag laboratóriumot is felfedeztek a rendőrök, ennek létezése váltotta volna ki a vasárnap hajnali rajtaütést is.

A portál szerint a 10 férfi között van Dominique Copain és Guy Sibra, akik 2017 őszén alapították az AFO-t, és korábban egy másik szervezet, az Önkéntesek Franciaországért (Volontaires pour la France, VPF) tagjai voltak.

2015 és a dzsihadista merényletek hullámának kezdete óta több „önvédelmi” csoportocska is létrejött Franciaországban az „iszlám veszély” elleni harc nevében, amelyek egy esetleges polgárháború perspektívájában készülnek az erőszak alkalmazására.

A portál úgy tudja, hogy a belbiztonsági erők mellett más szervek is figyelemmel kísérték hónapok óta a VPF működését, különös tekintettel az abból kivált AFO-ra, melynek tagjai között is akadt több csendőr, az alpesi vadász alakulat, illetve a hadsereg különleges erőinek tagjai mellett.

A VPF 2015 közepén alakult, és tevékenysége főleg a novemberi merényletek után élénkült meg – az egyik alapító lánya is életét vesztette a Bataclanban. Célja a „francia identitás megvédése” és az „ország iszlamizációja elleni küzdelem”, a hozzá csatlakozók közt kb. félszázan tartoznak a rendvédelmi testületek kötelékébe – írja a Mediapart.

Április elején a szervezet azt állította magáról, hogy „csaknem 800 tagja van, köztük több nyugdíjazott katona, néhány magasrangú tiszt és tábornok” is. A hivatalos kommunikáció, így Facebook-oldaluk alapján „kizárólag legális eszközöket” szabad alkalmazni e harcban, de a tagságban akadtak azért hevesebb hangok is, melyek nem bíznak pl. abban, hogy ha „a barikádok felállítására kerül sor, akkor majd az állam elintézi az iszlámot”, idéz a portál egy fiatalembert 2016 júniusából.

Ekkortájt folyt az első nyomozás a VPF tevékenységéről, amely ekkor egyesületté alakult, és azóta is nagyon ügyel a törvények tiszteletére. Legalábbis bizonyos határon belül.

Egyik társelnöke egy nyugalmazott tábornok, Antoine Martinez, aki elnököl egy támogató bizottságot is, amely egy szankcionált volt tábornok, Christian Piquemal rehabilitációját szorgalmazza. Piquemal ellen azért folyt eljárás, mert 2016 februárjában részt vett egy nem engedélyezett tüntetésen, amelyet a migrációs politika ellen szerveztek Calais-ban. Az Idegen Légió volt parancsnokát az igazságszolgáltatás felmentette, öt hónappal később azonban egy fegyelmi eljárás megtiltotta számára az egyenruha viselését, bevonta katonai papírjait egyéb pénzügyi büntetések mellett, arra hivatkozva, hogy még nyugalmazott katonaként sem nyilváníthat politikai véleményt.

A másik társelnök, Yvan Blot korábban a szélsőjobboldali Nemzeti Front, majd egy másik hasonló párt vezetője, egy magas rangú hivatalnokokat tömörítő jobbos-szélsőjobbos think tank, a Club de l’horloge alapítója, jelenleg pedig a Kremlhez közeli Club Valdaï tanácsadója.

A VPF állítása szerint nem valamiféle milícia, és pártokhoz sem kötődik, ők csupán

„éleslátó és elővigyázatos családapák és családanyák, akik tisztában vannak azzal, micsoda utópia, és mennyire veszélyes az együttélés a hódító iszlámmal”,

lévén már másutt, Koszóvóban, Libanonban stb. megtapasztalták ezt.

A VPF törekvése a törvények tiszteletben tartására azonban nem elégítette ki a tagság egy részét, közülük kerültek ki az AFO alapítói, akik „konkrét akciókra” vágytak.

Bár kezdetben a VPF több vezetője is szimpatizált az új szervezettel, mára megtiltotta tagjainak az ide való belépést. Az AFO tagjai a titkosított Proton üzenetküldő szolgáltatást használják és megyei, illetve régiós parancsnokaik utasításait követik.

A Mediapart információi szerint az AFO vezetője egy jelenleg is aktív csendőr, aki Mérignac repterén dolgozik, és Garbo a fedőneve.

A szervezet első lépésként egy lehetséges konfrontáció esetére halmozott fel gyógyszerkészleteket, az orvos végzettségű, és szintén a rendvédelmi erők kötelékébe tartozó tagjai tanácsai alapján, háborús sebesülésekre is felkészülve.

Az utóbbi hónapokban pedig a fegyverek és robbanó anyagok beszerzésére koncentráltak, a belső hírszerzés arra gyanakszik, hogy közük lehet egy 2016 szeptemberében történt rabláshoz, amikor a légierő egyik bázisról több tucat pisztoly és lőfegyver tűnt el.

A jelenleg 11 régióban jelen lévő AFO-val kapcsolatban még tavaly ősszel riasztottak a nyomozók, jelezve, hogy az erőszakos akciók kivitelezésének kockázata jelentősen megemelkedett.

A VPF és az AFO azon törekvése, hogy a rendvédelem aktív tagjai között toborozzanak, arra indította a francia hatóságokat, hogy nagyobb energiát fordítsanak a különféle testületek – a hadsereg, a rendőrség, a csendőrség, a vámosok, a büntetés-végrehajtás – dolgozói körében végzett prevencióra. Külön figyelem irányul az erőszakos jobbszélhez kötődő figurák beépülési kísérleteinek megakadályozására.

A katonák és egykori katonák esetében annak is fennáll a kockázata, hogy az Irakból vagy Afganisztánból visszatérők egyéni harcokban próbálják feldolgozni traumáikat. Itt is felbukkan a közösségi oldalakon való radikalizálódás lehetősége a konkrét erőszak felé vezető úton.

A Mediapart emlékeztet rá, hogy a hasonló szerkezetű szélsőséges csoportok jelentette veszély nem igazán újdonság. 2006-ban Belgiumban fedeztek fel a rendvédelmi erőkön berkeiben operatív neonáci csoportot. A fegyvereket és robbanó anyagokat felhalmozó sejt 17 letartóztatott tagja közül 10 katona volt.

Az elmúlt években Franciaországban több olyan eset is akadt, amikor az erőszakkal fellépő szélsőjobbos csoportokban katonákra bukkantak a rendőrök: Annecyben pl. egy mecset felgyújtásában vettek részt. De van példa egyéni radikalizációra is: 2013-ban egy 23 éves őrmester édesanyja jelezte a rendőrségnek, hogy fia készülhet valamire. A korábban két afganisztáni misszión részt vett katona két ízben is mecsetek támadását tervezte, egyszer sikerrel is járt.

A szélsőjobb mozgalmaknak a közelmúltban a melegházasság elleni mozgalom adta a legnagyobb lökést Franciaországban, itt is felbukkannak ex-katonák, pl. egy államcsínyre való felhívásban még 2013-ban.

A katonai miliőkben való toborzás plusz lendületet és érveket kapott 2012-ben Mohammed Merahtól, aki mielőtt egy toulouse-i zsidó iskolában meggyilkolt volna 3 gyermeket és egy tanárt, 3 katonát is megölt. Ez volt az első alkalom az algériai háború és az Algéria függetlensége ellen szerveződött terrorista szervezet, az OAS (Organisation armée secrète) merényletei óta, hogy francia katonákat öltek meg az ország kontinentális területén.

Algéria árnyai egyébként másutt is felbukkannak a történetben: a számos toborzási kísérlet között, amelyre az utóbbi időben felfigyeltek a hatóságok, a szélsőjobbos, integrista katolikus Civitas párté is a katolikus katonai körökben próbálja terjeszteni tanait. A Mediapart szerint a Civitas ideálja az egykori Cité catholique, egy szélsőjobbos ihletésű keresztény szervezet, amely az algériai háború alatt több sejtet is létrehozott az algériai francia egységeknél, és több vezetőt is adott az óvatos becslések szerint 1700-2000 halálos áldozatot szedő, 1962-ben felszámolt OAS-nak.

Utoljára 2017 októberében került sor jobboldali terrorista csoport felszámolására Franciaországban. A még korábban, júniusban letartóztatott Logan N. körül szerveződött sejt neve is OAS volt, terveik között szerepelt a baloldali elnökjelölt Jean-Luc Mélenchon és egy kormánypárti politikus elleni merénylet, illetve marseille-i kebab árusok és egy épülő mecset elleni támadások. Távlati céljuk az volt, hogy a terror révén kiváltsák a remigrációt, azaz a bevándorlók távozását az országból.

Dobsi Viktória

Címlapkép: Az 1926-ban megnyílt párizsi Nagy Mecset kertje. A mecset építését a francia állam finanszírozta, az első világháborúban elhunyt több tízezer muszlim vallású katona előtti tisztelgésképp. Fotó forrása.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom