A venezuelai gazdasági válság már azokat is veszélyezteti, akik a jövő nemzedékét hordják a szívük alatt. A hiperinfláció miatt az egekbe szöktek az élelmiszerárak, így a várandós anyák nem jutnak elegendő ennivalóhoz. Ráadásul a pénzhiány miatt az ország egészségügyi rendszere is összeomlott.
A venezuelai kormány próbálja titkolni a probléma súlyosságát, ám az Efecto Cocuyo és az OCCRP újságírói megszerezték két caracasi nőgyógyászati klinika születési statisztikáit. A kiszivárgott dokumentumokból kiderült, hogy a venezuelai újszülöttek egyre alacsonyabb súllyal születnek, ebből következően pedig egyre betegesebbek és nagyobb valószínűséggel halnak meg.
A 25 éves Lisbeth Perez kisbabája 2,2 kiogrammal született, ami 13 százalékkal alacsonyabb súly, mint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által megállapított normális születési súly. A baba helyzetét nehezítette, hogy a belei a hasfalon kívül helyezkedtek el. A betegség pontos oka nem ismert, az orvosok szerint genetikai és környezeti okai is lehetnek. Ám azzal is összefügghet, hogy az anya mit evett és ivott a terhesség alatt.
A 2017. december 30-án született csecsemő a Lismary nevet kapta. Tíz napot élt; a halottvizsgálati bizonyítvány szerint halálának oka fertőzés okozta szepszis volt.
A koraszülés után az alacsony születési súly a második leggyakoribb halálozási ok az újszülöttek között. Pedro Faneite szülészeti- és magzatgyógyászati specialista szerint az alacsony súllyal született babák akár harmincszor nagyobb eséllyel életüket vesztik, mint normális testsúllyal született társaik.
Az alacsony születési súly gyakran fertőzésekkel, alultápláltsággal, gyermekkori bénulással, értelmi fogyatékosságokkal és tanulási zavarokkal is összefüggésbe hozható.
A Caracas Concepcion Palacios szülészeti klinikán, amely Venezuela egyik legfontosabb kórháza, 2013 óta egyre nő az alacsony súllyal született babák száma. A 2015-ben a klinikán született babák 11,6 százaláka született kis súllyal; 2016-ban arányuk elérte a 16 százalékot.
A szintén caracas-i Santa Ana szülészeti klinikán – ahol Lisbeth Perez kislánya megszületett – sem sokkal jobbak az arányok. 2015-ben a klinikán született újszülöttek 11,2 százaléka, 2016-ban 13,1 százaléka, 2017-ben pedig 13,9 százaléka született alacsony súllyal.
A csecsemők egyebek mellett azért is születhetnek alacsony súllyal, mert az édesanyjuk szó szerint éhezik.
Egy venezuelai életkörülményeket vizsgáló felmérés 2017-ben több mint 6000 embert kérdezett meg a súlyáról, és kiderült, hogy 64,3 százalékuk 11,4 vagy annál több kilogrammot fogyott a kérdésfeltevést megelőző évben az élelmiszerhiány és a magas élelmiszerárak miatt.
Lisbeth, aki a venezuelai Oktatási Minisztérium alkalmazottja, a terhessége alatt gyakran csak napi egyszer evett.
Lisbeth a kormány élelmiszerellátásért felelős helyi szervezetei (spanyol betűszóval CLAP) által terjesztett élelmiszercsomagokat vásárolja, amelyek a elmondása szerint főként szénhidrátokat tartalmaznak. Ám a CLAP-csomagok nem érkeznek rendszeresen, Lisbeth például már két hónapja nem jutott hozzá ilyen csomaghoz.
Amikor Lisbeth 2010-ben egy kisfiúnak adott életet, még könnyebb dolga volt.
„Minden vitamin elérhető volt. Rendesen ettem, a baba jó súllyal és mérettel született. Akkor még jól mentek a dolgok.”
Tavaly novemberben Henry Rodriguez, az Ana Teresa de Jesus Ponce szülészeti klinika igazgatóhelyettese egy hónap leforgása alatt három csecsemő halálának is a szemtanúja volt. Mindhárman három hónaposak voltak, és körülbelül 3 kilogramm volt a testsúlyuk, pedig ebben a korban 5,8-6,3 kg közötti testsúly számít normálisnak. Rodriguez szerint „sajnos ez az anya tápláltsági állapotának a következménye.”
Az éhezés máshol is tetten érhető. Az anyákon végzett vérvizsgálatok „magas koleszterin-, triglicerid- és glükóz-szintet mutatnak. Látványos a fehérjehiány, mivel a szénhidráttartalmú étrend dominál”, mondta Ana Gamallo, az Ana Teresa kórház újszülöttosztályának vezetője.
2017 májusában Antonieta Caporale egészségügyi miniszter nyilvánosságra hozta a legfrissebb hivatalos egészségügyi statisztikákat.
A kimutatások szerint az anyai halálozás 66 százalékkal, a csecsemőhalandóság pedig 30 százalékkal nőtt 2015 és 2016 között. Nicolas Maduro elnök a statisztikák nyilvánosságra hozatalának másnapján leváltotta posztjáról Caporalét.
A WHO célja, hogy 2025-re 30 százalékkal csökkentse az alacsony súllyal született babák számát. A Pan American Health Organization nemzetközi egészségügyi szervezet adatai szerint Venezuelában csökkent is a kis súllyal született csecsemők aránya: 2011-ben ez a mutató még 10,6 százalék volt, 2013-ban már csak 7,5 százalék, 2014-ben pedig 7,7 százalék.
Ám később ez a tendencia megfordult, és 2016-ban 9,2 százalékra emelkedett az alacsony születési súlyú csecsemők aránya. A 2014 és 2016 közötti időszakban már egyre nehezebben lehetett élelmiszerekhez jutni az országban, és az árak drasztikusan megugrottak.
A venezuelai kormány 2015-ben azt állította, hogy ingyenes mikrotápanyagokat – például vitaminokat és folsavat – biztosít a terhes nők számára. Ám az Efecto Cocuyo és az OCCRP újságírói által meginterjúvolt 14 nő vagy csak rendszertelenül, vagy egyáltalán nem kapott mikrotápanyagokat a terhesgondozási vizsgálatok során.
2017 novemberében az egy havi vas-, folsav- és kalciumadag összköltsége körülbelül 190 000 bolívar (kb. 850 forint) volt, ami az akkori venezuelai minimálbér 41,6 százalékának felelt meg. Ez a legszegényebbek számára megfizethetetlen összeg.
Az alultáplált anyák és gyermekeik helyzetét tovább súlyosbítja, hogy Venezuela jelentősen csökkentette fehérjeimportját.
Az ENSZ külkereskedelmi adatbázisából (Comtrade) kitűnik, hogy Venezuela 2010-ben több mint 900 millió dollárt költött a hús behozatalára, míg 2016-ban csupán 375 millió dollárt. Ugyanez a helyzet az élő állatok behozatalára szánt összeggel, amely 646 millió dollárról 17,5 millió dollárra csökkent ugyanebben az időszakban.
A gyermekek alultápláltsága Venezuelában már nem csupán humanitárius válság, nyilatkozta Susana Raffalli, a Caritas de Venezuela nevű civil szervezetnek dolgozó kutató és táplálkozási szakértő.
Amikor az öt év alatti gyermekek körében a globális akut alultápláltság (GAA) meghaladja a 10 százalékot, a helyzet humanitárius válságnak minősül. Ha egy adott országban vagy régióban a gyermekek 15 százaléka szenved globális akut alultápláltságban, akkor az már vészhelyzetnek minősül. 2017 júliusában Venezuelában az öt év alatti gyermekek körében a GAA értéke 16,7 százaléka volt.
A válságot súlyosbítja az egészségügyi rendszer összeomlása. Amikor Lisbeth vajúdni kezdett, Caracas négy főbb közegészségügyi központját is felkereste, ám csak az egyik kórházban tudták ellátni.
A többi kórházban nem állt rendelkezésre gyermekorvos, aki a szülés után meg tudta volna műteni a hasfalzáródási rendellenessége miatt műtétre szoruló kisbabáját.
Lisbeth csak akkor kapott segélyt az államtól, amikor már túl késő volt. Kétmillió bolívart (jelenlegi értékén kevesebb, mint 3 500 forintot) utaltak ki neki, amely alig fedezte a 20 perces virrasztás, illetve a csecsemő hamvasztásának költségeit.
Szerző: Edgar Lopez, Ana Carolina Griffin, Cristina Gonzalez
Fordította: Orosz Kata
Az eredeti, sokkal bővebb, angol nyelvű összeállítást itt olvashatja.
Venezuela energetikai infrastruktúrájának felújítását néhány éve egy olyan cég végezte, amelynek nem volt tényleges szakmai tapasztalata, az állami megbízáshoz közbeszerzési...
Venezuelában épp súlyos politikai válság zajlik, amelynek egyik legfontosabb oka az országot 1999 és 2013 között vezető Hugo Chávez, illetve...
Január óta egymást érik a tüntetések Venezuelában: a kőolajban gazdag dél-amerikai ország mély gazdasági és politikai válságba süllyedt, melynek nincsen...
