Bezárás
Egyéb

Rácsukják az ajtót az ellenzékre: az utolsó független lapra is rátehette kezét a kambodzsai rezsim

Alig vette meg egy kormányközeli befektető az utolsó független lapot Kambodzsában, máris menesztették a főszerkesztőt, majd további 14 munkatárs is távozott. A jó három évtizede hatalomban lévő Hun Sen kormányfő megijedhetett ellnefelei növekvő népszerűségétől, mert a júliusi választások előtt a legfőbb ellenzéki pártot, médiatermékek tucatjait és civil szervezeteket is betiltottak, most pedig úgy tűnik, hogy a szabad sajtó maradékát is felszámolják.

A kambodzsai független média utolsó képviselőjének számító, angol nyelvű Phnom Penh Postot május 5-én adta el tulajdonosa, Bill Cough ausztrál üzletember, a malájziai Sivakumar S. Ganapathynak, akinek cége a miniszterelnöki székben 1998 óta ülő Hun Sennek dolgozott korábban.

Bár az előzetes ígéretek szerint nem sérült volna a szerkesztőség függetlensége, az új tulajdonos hamar összerúgta a port az újságírókkal, és 3 nap alatt nem csak a főszerkesztőt menesztették, de további 14 munkatárs is elhagyta, önszántából vagy felkérésre a lapot, köztük a lapigazgató Marcus Holmes is.

Az első napok eseményei alapján biztosra vehető, hogy az eddig nagy elismertségnek örvendő lap hitele gyakorlatilag a kukában landolt ezzel az adásvétellel. Az új tulaj ugyanis azt követelte, hogy az újság megvételéről szóló, május 6-án publikált cikket, amelyben szerepelt, hogy Ganapathy cége, a malájziai Asia PR korábban közreműködött Hun Sen miniszterelnök kampányában, töröljék az oldalról. A szerkesztőség több tagjának ellenszegülése után a cikket végül két nap múlva vették le. Ezt hamarosan újabb konfliktus követte: ezúttal a főszerkesztő kirúgásáról szóló szövegből akarta cenzúrázni az új vezetés többek között a sajtószabadság és a civil szervezetek elleni támadásokról szóló részeket.

Mosolyogni kötelező? A szerkesztőségi fotó május 10-én, 15 vezető munkatárs távozása után készült. Forás: Facebook távozása

Mosolyogni kötelező? A szerkesztőségi fotó május 10-én, 15 vezető munkatárs távozása után készült. Forrás: Facebook

A tranzakciónak egyébként akadt egy furcsa részlete: titokzatos módon rendeződött az újság 3,9 millió dolláros adóhátraléka, ami szintén arra utal, hogy a lap megszerzése állami közreműködéssel vagy támogatással ment végbe.

Az 1992-ben alapított, a fővárosról elnevezett Phnom Penh Post „ártalmatlanítása” még súlyosabb fejleménynek tűnik, ha tekintetbe vesszük, hogy ez volt a szabad véleménynyilvánítás egyik utolsó bástyája az országban, ahol tavaly nyár óta erőteljes tisztogatást végez az ellenzék és a civilek soraiban is a kormány.

A 180 ország sajtószabadságát osztályozó Riporterek határok nélkül idén tavasszal megjelent rangsorában Kambodzsa tíz pozíciót esett, és a nem túl dicsőséges 142. helyen áll.

A kambodzsai médiatörténet fekete hónapjaként vonulhat be a történelembe 2017 szeptembere, amikor a hatóságok nyomása alatt bezárni kényszerült a másik nagy angol nyelvű napilap, a Cambodia Daily, majd néhány nappal később 32 független rádió engedélyét vonták be a hatóságok.

A csaknem negyed évszázada működő Cambodia Daily esetében egy 6,3 millió dolláros, adóhátralékra bukkant meglepetésszerűen a kormány, a „tolvaj” lapot maga a kormányfő, Hun Sen is megfenyegette: vagy fizet, vagy „összepakolja a holmiját, és távozik”.

A rádiók elleni fűnyíró hadművelet érintette az Európai Unió által finanszírozott Voice of Democracy-t is, de az Egyesült Államok által fenntartott Radio Free Asia is bejelentette, hogy felhagy a sugárzással, miután több fenyegetést kapott.

A rezsim nem elégedett meg a sajtótermékek bezárásával: több újságíró vádoltak meg kémkedéssel, kormány elleni uszítással, többen hónapok óta vannak letartóztatásban, köztük a szintén kémkedéssel gyanúsított, 69 éves ausztrál dokumentumfilmes, James Ricketson, akit május elején szállítottak át a kórházba romló egészségi állapota miatt.

Akiknek nem sikerült időközben emigrálni, azok gyakran félelemben élnek – a Radio Free Asia egyik korábbi munkatársa név nélkül beszélt a brit The Guardiannak arról, hogy hónapok óta képtelen aludni. Bár a szerkesztőség ablakait korábban golyóálló üveggel látták el, és több óvintézkedésre kényszerültek, arra senki sem számított, hogy szimplán bezárják az adót.

Külön aggodalomra ad okot, hogy a kormány épp egy fake news-törvényen dolgozik, méghozzá feltehetően a trumpi értelemben, legalábbis Hun Sen többször is méltatta az amerikai elnök „Fake News díját”, amit idén januárban „osztott ki” a szerinte legtisztességtelenebb és legkorruptabb médiáknak. Valószínű, hogy a készülő jogszabály alapján álhírek terjesztésével lehet majd megvádolni a kormányt kritizálókat, amit megkönnyíthet, hogy a nagy múltú és köztiszteletnek örvendő sajtótermékek addigra megszűnnek létezni.

A régió országaival összehasonlítva a térségben korábban relatíve jó helyzetben voltak az újságírók, köszönhetően az ENSZ 1992-93 között tartó helyi mandátumának is, amely a több évtizedes (polgár)háborús konfliktust zárta le. Az anglofón lapok pedig a sajtószabadság kivételesen értékes képviselői voltak, rendszeresen beszámoltak a jogsértésekről, a korrupciós hálózatokról vagy pl. az illegális erdőirtásokról.

A független sajtó elleni hadjárat egy egész pályás letámadásba illeszkedik: több hónapja tartó előkészítés után, tavaly novemberben feloszlatták a legnagyobb ellenzéki pártot, a CNRP-t (Párt Kambodzsa Megmentéséért), melynek elnöke, Kem Sokha hazaárulás vádjával került börtönbe, még szeptemberben. A döntést véglegesítő Legfelsőbb Bíróság elnöke praktikusan Hun Sen lekötelezettje már a nyolcvanas évek óta, sőt, pártja, a Kambodzsai Néppárt (CPP) egyik vezető testületének is tagja.

A vád szerint a CNRP az USA támogatásával készített elő egy „színes forradalmat”. A formáció 118 vezetőjét öt évre eltiltották a politikától, meglévő önkormányzati és parlamenti mandátumaikat felosztották a többi párt között, ideértve a CPP-t is, kivéve ha a képviselők önként átültek a kormánypárti frakcióba.

A demokratikus jogállamnak eddig sem igazán nevezhető, 16 milliós lakosú országban júliusban esedékes választások – ahogy a fenti manőverekből is kitűnik – nem túl sok jót ígérnek. Hun Sen, aki 1998 előtt, 6 éven át társelnöki, korábban pedig, 1985-től, miniszterelnöki pozícióban volt, élete felét, épp 33 évet töltötte a hatalomban. A 2012-ben két kisebb párt fúziójából létrejött, és a demokratizáció érdekében vagy a korrupció ellen mozgósító CNRP pedig az utóbbi évek választási randevúin – a csalások ellenére – is egyre jobban megközelítette a kormánypárt eredményeit.

A kvázi állampártként működő CPP népszerűségvesztése összefügghet a királyság csaknem 16 milliós lakosságában végbemenő demográfiai változásokkal is: a választók harmada immár 30 évnél fiatalabb, és kevésbé vevő a Hun Sen-féle dealre, a Vörös Khmerek és a polgárháború által egykor kivéreztetett társadalomnak felajánlott kompromisszumra, amely békét és elérhető alapszolgáltatások kínál az uralomért, azaz a “politikai stabilitásért” cserébe.

Szelfik készülnek a kormányfővel május 10-én, Fotó: Facebook

Szelfik készülnek a kormányfővel május 10-én, Fotó: Facebook

A hatalomba egykor a vietnámi szomszédok által besegített Hun Sen szívesen emlékezteti arra Washingtont, hogy az, aki egykor bombázta az országot, és támogatott egy államcsínyt, nem adhat leckéket. A kiterjedt klientelista hálózatokat építő kormányfő, egy évvel azelőtt, hogy 1998-ban választásokat nyert volna, véres tisztogatásokkal erősítette meg pozícióit, a rivális royalista párt több tucat hivatalnokát, vezetőjét kínoztatta meg és végeztette ki. Azóta, mondhatni megszelídült, de a polgárháború rémével még mindig szívesen fenyegetőzik.

Bár a civilek és a sajtó is relatív szabadságnak örvendhettek az országban, több ellenzékit is meggyilkoltak az évek során, a legutolsó áldozatot, Kem Ley politikai elemzőt 2016 júliusában – a tettesekre sosem derült fény. És most, hogy a CPP egyeduralma veszélybe került, a politikai ellenfelek és a sajtó mellett a civilekkel szemben is keményebben lép fel a kormány.

Augusztusban kiutasították a National Democratic Institute amerikai alkalmazottait, szeptemberben pedig a természeti források illegális kitermelése ellen küzdő Mother Nature nevű szervezet két tagját tartóztatták le. De „konspirációs” tevékenységgel vádolták meg a Comfrel nevű kollektívát is, amely a jogállam kiépítése érdekében dolgozó szervezeteket fog össze.

Miközben Phnompen nyugati partnereitől egyre inkább elszigetelődik, nemcsak a politikai összeesküvéssel vádolt USA-tól, hanem a 2015 óta fejlesztési támogatásaikat jelentősen csökkentő, más OECD-országoktól is, egyre szorosabbra vonja kapcsolatait Kínával.

Peking immár Kambodzsa első számú befektetője és támasza, a demokráciába vetett maradék, halvány reményekre pedig, úgy tűnik, rácsapják az ajtót a délkelet-ázsiai országban.

Dobsi Viktória

Érdekel a külpolitika? Ha igen, kövesd a Világtérkép Facebook-oldalát!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom