Egyéb

Webkamerán keresztül leplezték le lengyel szakértők az orosz választási csalást

 

Hamis szavazatokkal telitömködni az urnákat már nem divat: Vlagyimir Putyinnak már új módszerei vannak arra, hogy befolyásolja az orosz választások eredményét. A márciusi orosz elnökválasztás során akár több millió plusz szavazatot is hozhattak ezek az új módszerek – derült ki egy csapat lengyel választási szakértő munkájának köszönhetően. Mivel ők nem mehettek el Oroszországba választási megfigyelőnek, a modern techinkához folyamodtak: rákapcsolódtak az orosz szavazókörökben felszerelt kamerákra, és azokon keresztül figyelték az eseményeket.

Mit tegyen az a tapasztalt választási megfigyelő, akit iszonyúan érdekel az orosz elnökválasztás, de nem fért bele az EBESZ megfigyelői keretébe? Nem kell mást tennie, mint bekapcsolnia a számítógépét. Én is így tettem.

Ebben segítségemre volt, hogy az orosz hatóságok 2012-ben webkamerákat szereltek fel a szavazókörökben, amelyeken keresztül nyomon lehet követni a szavazást majd a szavazatszámlálást is. A lépés célja az volt, hogy növeljék a választók bizalmát az eredményekben.

Szervezni kezdtem tehát egy Oroszországon kívüli megfigyelő misszót: megkerestem egy csoport tapasztalt lengyel választási megfigyelőt, akik szintén nem fértek be az EBESZ-keretbe (ez nem különös: tudomásom szerint több mint száz magasan képzett és tapasztalt jelentkező volt idén a 21 helyre).

A cikk angol nyelvű változata a Vsquare.org portálon jelent meg, amely a visegrádi országok tényfeltáró újságíróinak részvételével készül. A Vsquare.org a National Endowment for Democracy amerikai non-profit szervezet támogatásával valósult meg, magyarországi partnerei az Index és az Átlátszó.

A csapat a végére 25 fős lett; tapasztalt megfigyelők, egykori diplomaták, egyetemisták és újságírók is csatlakoztak hozzám Lengyelország minden szegletéből.

Az első akadályok technikaiak voltak: hogyan érjük el a webkamerákat? A videóközvetítés a nashvybor2018.ru weboldalon lehetett nézni, ám csak orosz IP-címekről. Ezt végül könnyű volt kijátszani: VPN-kapcsolaton keresztül sikerült elérni az élő webkamerás közvetítéseket, amelyek közel negyvenezer szavazókör választási bizottságainak munkáját közvetítette.

A követkekző lépésben ki kellett választani, melyik szavazóköröket figyeljük meg, hiszen mindet nem lehet. Az orosz választások tisztaságáért dolgozó szervezet, az Orosz Mozgalom a Választók Jogaiért (Golos) munkájából tudtuk, hogy nem minden régióban csalnak. Ezért megpróbáltuk kiválasztani azokat, ahol a korábbi választásokon feltűnő volt a csalás.

És mit fogunk csinálni? Leülünk a számítógépek elé, és egyesével megszámoljuk, hányan szavaznak.

Végül három régiót választottunk:

– Kabard- és Balkárföld: itt a részvétel 80 százalék fölött szokott lenni, és a Kreml által támogatott jelölt is általában a szavazatok több mint 80 százalékát kapja. Ez még orosz viszonylatban is kiugróan magas.

– Tatárföld: itt a 2016-os választások során a 3000 választókörzetből 1700-ban 95% felett volt a részvétel, ami a szovjet időket idézi.

– Penzai terület: itt 2016-ban számos választókörzetben 80% felett volt a részvétel.

 

 

2018. március 17., Egy nappal az orosz elnökválasztás előtt

Elektromos választási megfigyelő csapatunk szombaton találkozott először, egy nappal az orosz elnökválasztás előtt. A tapasztalt megfigyelők mindent elmondtak az újoncoknak arról, melyek a leggyakoribb csalási módszerek.

Hogyan lehet észrevenni például, ha plusz szavazatokat tömködnek az urnákba, hogyan vegyék észre, ha a választók utaztatásával és sorozatos, több körzetben szavaztatásával próbálkoznak, illetve milyen jelei vannak, ha a szavazatszámlálás közben próbálják meghamisítani az eredményeket. Megbeszéltük, hogyan lehet mindezt a munkát webkamerán keresztül végezni, hogyan tudjuk rögzíteni a látottakat és mindenkinek megtanítottuk a VPN használatát.

2018. március 18., a választás napja, reggel 8 óra (moszkvai idő szerint)

Tizenegy szavazókör és választási bizottság munkáját kezdjük el nézni a nyitástól kezdve. Unatkozunk. Semmi jele, hogy csalások történnének. Az urnákat szabályszerűen zárták le. A legtöbb választókörzetben már reggel nyolckor sorban állnak a választók.

Mi pedig elkezdjük számolni, hányan adták le a szavazataikat. Lassan növekszik a részvétel; a legtöbb körzetben legalább két órába telik, mire a részvétel eléri a 10 százalékot.

Ekkor megfigyelőink váltják egymást a számítógépek előtt – pihenniük kell a következő kétórás műszak előtt.

Reggel 10 óra (moszkvai idő szerint)

Reggel tízkor elkezdenek feltűnni a fiatalok a választókörzetekben. Sokan szelfiznek a szavazólappal – Tatárföldön azt ígérték a hatóságok, hogy azok között, akik feltöltik a szavazólapos szelfit az Instagramra, egy iPhone X-et sorsolnak ki.

De az idősebbek sem maradnak szórakozás nélkül: számos szavazókörben a Kabard- és Balkárföldön táncosok lépnek fel. Oroszországban a választás tényleg valódi népünnepély, nem csak állampolgári jog. A szavazóhelyiségben ételt és italt is árulnak, gyakran olcsóbban, mint a boltokban.

Déli 12 óra (moszkvai idő szerint) 

Délre majdnem minden szavazókörben eléri a 20 százalékot a részvétel.

Mi pedig Lengyelországban ismét váltjuk egymást, pihenőre mennek, akik az előző két órában dolgoztak. Még mindig nem történik semmit. Igazából minden ugyanúgy néz ki, mint egy európai választáson.

Délután 2 óra (moszkvai idő szerint)  

Délután két óra után üzenet jön egy választási megfigyelőtől: „Az én szavazókörzetemben itt Kabard- és Balkárföldön hamis szavazatokat pakolnak az urnákba! Azonnal kapcsolódjatok rá a kamerára! A választási bizottság tagjai hamis szavazatokat tömködnek az urnákba!”

Ezen a ponton nincs szerencsénk: látjuk a közvetítést, de a képrögzítő programunk összeomlik és nem tudjuk felvenni a képeket.

 

Példa: így tömték meg hamis szavazatokkal az urnákat Ljubertsziben (Mszkvai terület); 2018. március 18.

 

Felvenni nem tudjuk, de látjuk és halljuk, mi történik. Egy unatkozó, a helyszínen lévő választási megfigyelő, aki a szavazókör sarkában ül a 240-es kabard- és balkárföldi szavazókörben, hangosan kimondja, minek kell történnie: „Törvényesen vagy nem törvényesen, de az orosz hatóságoknak most a lehető legmagasabb részvételi arány kell. Hogy sikeres legyen, legalább 70 százalékor részvétel kell.”

Amikor ezt halljuk, arra gondolunk: vajon hogy lesz meg az a 70 százalék? Hamarosan esteledik és az általunk megfigyelt szavazókörökben 20 és 45 százalék között van a részvétel. És egyre kevesebben jönnek.

Délután 4 óra (moszkvai idő szerint)  

Négykor megint váltunk, a szavazókörökben pedig még mindig nem történik semmi különös. Már szinte senki sem érkezik szavazni. Reggel még óránként 60-120 választót számoltunk, most már minden órában 15-30 fő jön.

Este nyolckor, amikor véget ér a szavazás, a mi számításaink szerint Kabard- és Balkárföldön épp hogy átlépi a részvétel a 30 százalékot. A Penzai területen 45 százalék, Tatárföldön pedig 55 százalék.

És megtörténik a csoda

Eltelt a választás napja, és úgy tűnt, ez lesz az orosz történelem egyik legtisztább választása.

Nem láttunk utaztatott választókat, csak néhol tömködtek bele néhány „extra” szavazólapot az urnákba. A részvétel pedig borzasztóan alacsony volt, szóval nem fog sokáig tartani megszámolni a szavazatokat.

Eközben a regionális választási bizottságok kiadják a részvételi adatokat az egyes szavazókörökből – azokból is, amelyeket mi megfigyeltünk. A tízórás, deles, délután hármas és este hat órás adatokatat hozzák nyilvánosságra.

És ekkor megtörténik a csoda! A Penzai terület 857-es szavazókörében a hivatalos részvételi adat este hatkor 80 százalék. Mi 47 százalékor mértünk.

Hasonló a helyzet a 2029-es és 1792-es tatárföldi szavazókörben is. Mi 52-54 százalékos részvételt mértünk, ám a hivatalos adatok 80-82 százalékot mutattak.

Eközben két másik szavazókörben, amelyet figyeltünk Tatárföldön és a Penzai területen, a hivatalos részvételi adatok pontosan akkorák voltak, amelyeket mi is mértünk.

Kabard- és Balkárföldön a 91-es, 110-es és 240-es szavazókört kísértük figyelemmel, ahol 21-34 százalék közötti részvételi arányokat mértünk. A hivatalos adatok 76-86 százalékot mutattak.

Az általunk megfigyelt szavazókörökben a hivatalos adatok szerint 13235 fő voksolt, plusz körülbelül 1000 fő, aki nem a szavazókörökben adta le a szavazatát. Ám a mi 25 lengyel videós választási megfigyelőnk csak 8765 szavazót számolt.

Honnan jött az ezen felüli 4470 szavazat? Hogyan kerültek bele az urnákba? Egyáltalán, benne voltak ezek a szavazatok az urnákban?

 

A lengyel videós választási megfigyelési misszó eredményeinek összefoglalója

Az eredmények

Választási megfigyelésünk arra az eredményre jutott, hogy az általunk véletlenszerűen kiválasztott és megfigyelt szavazókörök többségében meghamisították az eredményeket.

A legtöbb szavazókörben a 30 százalék körüli részvételi aránynak a háromszorosát adták ki hivatalos adatként. Hat olyan választási bizottságban, ahol a részvételi arány jelentősen eltért az általunk mérttől, több mint négy és fél ezer extra szavazatot jelentettek. Ez szavazókörönként átlag 740 szavazatot jelent. Ez több, mint az általunk megfigyelt 11 szavazókörben átlagosan leadott szavazatok száma.

A választásokat nagyon egyszerűen hamisították meg. Nem utaztatták a szavazókat és nem tettek extra szavazatokat az urnákba. Nem is kellett az ellenzéki jelöltekre leadott szavazatokat „ellopni” a szavazatszámlálás közben. Ehelyett a választási bizottságok a szavazatok megszámlálása és ezen számoknak a központba küldése helyett meghamisították a számokat.

Az lehet tehát a konklúziónk, hogy Oroszországban még mindig elmennek az emberek szavazni, ha nem is olyan lelkesen, mint ahogyan azt a Kreml szereti beállítani. A választók kapnak egy szavazólapot, kitöltik – ám sok választási bizottság egyszerűen nem számolja meg a szavazatokat. Egyedül az számít, milyen utasítás jön felülről – ha a részvételi aránynak el kell érnie a 89 százalékot, akkor eléri. Ha Putyin támogatottsága 90 százalék feletti kell, hogy legyen, akkor annyi lesz.

Szergej Spilkin orosz fizikus és választási elemző szerint az ebben az évben Vlagyimir Putyinra leadott 56 millió szavazatból több mint 10 millió hamis lehetett.

Utóbbiak közül körülbelül egymillió származhatott az általunk megfigyelt régiókból. Egészen pontosan: 650 ezer hamis szavazat Tatárföldről, több mint 350 ezer Kabard- és Balkárföldről és több mint 150 ezer a Penzai területen.

A többi „légből kapott” szavazat a kaukázusi köztársaságokból érkezett: Csecsenföldről, Dagesztánból, Karacsáj- és Cserkeszföldről, illetve az olyan köztársaságokból, mint Baskírföld, Kalmükföld, Mordinföld, Tuva, illetve a Kemerovói, Szaratovi, Tyumenyi, Tambovi területről, illetve a Krasznodari határterületről.

Szerző: Mateusz Bajek

Fordította: Kőműves Anita

Az eredeti, angol nyelvű cikket a Vsquare.oldalon olvashatja.

Mateusz Bajek nemzetközi kapcsolatok szakon diplomázott a varsói egyetem keleti szláv tanszékén. A szentpétervári állami egyetemen is tanult. 2012 óta számtalan választáson vett részt megfigyelőként Közép-Kelet Európában az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és az Európai Platform a Demokratikus Választásokért (EPDE) kötelékében. Ezen missziók tagjaként választási megfigyelőként (többek közt) dolgozott már Oroszországban, Grúziában, Fehéroroszországban és Ukrajnában is.

Érdekel a külpolitika? Ha igen, kövesd a Világtérkép Facebook-oldalát!

Megosztás