Bulgária közel egy évtizede próbálkozik az aranyvízum-programmal, amelynek keretében befektetésért cserébe állampolgárságot ajánlanak külföldieknek. A legújabb, gyorsított eljáráts kínáló kiadásával első ránázésre mindenki jól jár, ám az OCCRP és partnerei kiderítették: egyáltalán nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ráadásul, egy kiskapunak köszönhetően akár az eredeti ár töredékéért is lehet bolgár útlevelet vásárolni.
A 2013-ban bevezetett új bolgár letelepedési program szerint azok a külföldiek, akik legalább egymillió eurót (körülbelül 310 millió forintot) fektetnek be állampapírokba, vagy egyszerűen csak letétbe helyezik ezt az összeget egy bolgár bankban, 18 hónap után állampolgárságot szerezhetnek saját maguk és családtagjaik számára is. A képlet ránézésre egyszerű: a külföldiek új útleveleket kapnak, Bulgária pedig pénzhez jut, amire nagy szüksége van.
Az egymillió eurós befektetéshez kötött, gyorsított eljárást biztosító programot egy már működő vízumprogram kiegészítéseként vezették be. Az új program lehetővé tette, hogy – további felmillió euró befektetése fejében – a pályázók akár két éven beül állampolgárságot szerezzenek.
Az OCCRP riporterei és partnerszervezetei, illetve a Transparency International egy tucat országban vizsgálták meg, hogyan működnek ezek a pénzért letelepedési engedélyt vagy állampolgárságot kínáló programok, amelyek azoknak kedveznek, akik egyébként is a legjobb kapcsolatokat ápolják a hatalmasokkal. A teljes cikksorozat itt olvasható angolul.
Az új program azonban csúfosan leszerepelt, derül ki az OCCRP partnerszervezete által megszerzett adatokból. A Bivol újságírói olyan kiskaput fedeztek fel, amely lehetővé teszi, hogy a külföldi pályázók mindkét programban banki hitelből fedezzék a megkövetelt befektetési összeget.
Vagyis minimális összegért, vagy akár tényleges befektetés nélkül is lehet állampolgárságot vásárolni Bulgáriában.
Nem arany tojásokat tojt
A gyorsított program tervét nagy felhajtás közepette még 2010-ben jelentették be. Bozsidar Dimitrov (aki a külföldön élő bolgár állampolgárokért felelős, tárca nélküli miniszter volt abban az időben) azt nyilatkozta akkor a sajtóban, hogy a programból nettó 500 millió eurós bevételre számít. A miniszter meglehetősen optimista forgatókönyve azonban nem valósult meg.
A Bivol újságírói több közérdekű adatigénylést nyújtottak be a bolgár Igazságügyi Minisztériumhoz, hogy megtudják, mennyire sikeres az új, gyorsított eljárású program.
A minisztériumtól kapott adatok szerint – a jelenleg elbírálás alatt lévő pályázatokat nem számítva – 2017 végéig csupán 16 ember szerzett állampolgárságot a program révén: öt orosz, két libanoni, két indiai, valamint egy-egy egyiptomi, etiópiai, kínai, ukrán, vietnámi, pakisztáni és amerikai állampolgár.
A gyorsított eljárás segítsével állampolgárságot szerzettek száma meglehetősen halovány az egyéb programok – például az ötéves aranyvízum-program, vagy házastársi honosítás – révén bolgár állampolgársághoz jutók számához képest.
A bolgár állampolgárságot szerző oroszok száma már önmagában is sokszorosa a gyorsított program révén állampolgársághoz jutókénak: 2017. szeptemberéig összesen 861 orosz állampolgár kapott bolgár útlevelet. Az Igazságügyi Minisztérium nem árulta el, hány állampolgársági kérelem elbírálása van folyamatban az aranyvízum-program keretében.
Szintén a Belügyminisztériumhoz beadott közérdekű adatigénylés eredményeként vált nyilvánossá, hány külföldi kapott az ötéves programon keresztül letelepedési engedélyt. Öt év alatt (2017. októberével bezárólag) összesen 296 külföldi kapott letelepedési engedélyt a program keretében: 70 orosz, 38 kínai, 32 pakisztáni, 27 egyiptomi és 23 libanoni állampolgár.
A kikért adatok szerint a program öt év alatt 148 millió euró (kb. 46 milliárd forint) nettó bevételt hozott. A Bivol újságíróinak nem sikerült kideríteni, hogy a letelepedési engedély mellé hány ember kapott állampolgárságot a program keretében.
Csaltak az állítólagos befektetők?
Elképzelhető, hogy még ez a jól hangzó 148 milló eurós összeg is csak papíron létezett. A Bivol újságírói találtak legalább egy bolgár bankot, ami négy százalékos éves kamatlábbal maximum 500 000 eurót kölcsönzött Bulgária potenciális új állampolgárainak. Erra az anomáliára a Bolgár Nemzeti Bank (BNB) 2012-es jelentése hívta fel a figyelmet, amely eredetileg 2016-ban szivárgott ki.
A BNB-jelentés megállapította, hogy a bolgár First Investment Bank (Fibank) – vagyoni eszközei alapján az ország harmadik legnagyobb bankja – 2011-ig a hitelportfóliójában bejelentett összesen 36 úgynevezett „állampolgársági hitelt”, azaz állampolgári kérelmekhez nyújtott kölcsönt. A hitelek összértéke 18,4 millió euró (közel 6 milliárd forint).
Nem világos, hogy a Fibank állampolgársági hitelprogramja még mindig működik-e, vagy hogy azóta 36-nál többen is részt vettek-e benne; sem a bank képviselői, sem törvényhozók nem válaszoltak a Bivol megkeresésére. Az sem világos, hogy más bolgár bankok kínáltak-e hasonló hiteleket.
A Bivol azt is kérvényezte, hogy a Pénzügyminisztérium tegye nyilvánossá azoknak az aranyvízum-programban részt vevő külföldi állampolgároknak a számát, akik a minisztérium által kibocsátott igazolások szerint Fibank-számlán tartották a pénzüket. A minisztérium elutasította a kérelmet.
A Fibank tulajdonosa két bolgár bankár, Ceko Minev és Ivajlo Mutafcsiev. Mindkettőt eltiltották pénzintézetek vezetésétől, mivel az 1990-es években csődbe vittek egy bankot. De ez nem akadályozza őket abban, hogy az egyik legnagyobb részvényesei legyenek egy másik banknak.
A Fibank megítélését 2006-ban az USA akkori szófiai nagykövete, John Byrle a következőképpen foglalta össze egy bizalmas táviratban:
„A [Fibank] egy lábbal a legitim lakossági bankszektorban áll (az egyik legagresszívabb és „legelegánsabb” bank), másik lábbal viszont a zavaros alvilági szférában.”
Még mindig működik a rendszer?
A Bivol megpróbálta kideríteni, hogy a 2011-es hitelportfólió-jelentésben leírt kiskapu nyitva maradt-e. Egy ügyvédi iroda, amely az aranyvízum-program iránt érdeklődőknek ad tanácsokat, a honlapján egyértelműen azt írja, hogy az állampolgársági hitelek léteznek és „agresszív módon reklámozzák őket”, de figyelmezteti az ügyfeleket, hogy a hatóságok szerint ezek a kölcsönök illegálisak.
A Bivol riportere egy volt szovjet ország gazdag üzletemberének dolgozó asszisztensnek adta ki magát, hogy többet megtudjon az állampolgársági hitelekről. A riporter felhívta a Citizenship and Investments Ltd.-t; ez a közvetítőügynökség aranyvízum-szolgáltatásokkal foglalkozik Bulgáriában.
Miután Western Union-ön keresztül kifizetette a 60 eurós díjat az ügynökségnek, telefonon azt mondták neki, hogy lehetséges hitelt felvenni az állampolgársági pályázathoz, de nem közvetlenül egy bolgár banktól, mert ezt tiltja a törvény.
Az ügynök azonban elmondta, hogy egy külföldi, de az EU-n belüli bank el tudja intézni a kölcsönt. „A belga KBC Bankkal dolgozunk”, mondta az ügynök. „Alacsony kamatlábbal dolgoznak, és külföldiek. A helyi bankoktól kapott kölcsönöket a törvény értelmében nem fogadják el.”
A pályázó kifizeti a kamatot és az ügynökségi díjat, és a végén megkapja a kölcsönt. Az eredmény: állampolgárság, az 1 milliós vagy 500 000 eurós ár töredékéért.
Mila Milenova, a KBC Group bulgáriai szóvivője a Bivol kérdésére válaszolva határozottan tagadta, hogy a KBC helyi vagy külföldi fiókjai állampolgársági hiteleket nyújtanának.
Egy érdekes apróság: a Fibank által nyújtott banki hitelek havi kamata kevesebb, mint 5000 euró – az az összeg, ami már felkeltené a Pénzügyi Felderítő Szolgálat figyelmét. Vagyis a feltűnést kerülve, zavaros eredetű pénzzel akár európai útlevelet is lehet vásárolni, és élvezni a vele járó kiváltságokat.
Nem újkeletű az a feltételezés, hogy bizonyos befektetők tényleges befektetés nélkül szereztek bolgár állampolgárságot; valójában már az aranyvízum-program indulása előtt lehetett erről hallani.
2012-ben egy parlamenti bizottság vizsgált egy másik programot, amelynek a keretében 2006 és 2008 között állampolgárságot adományoztak olyan jelentkezőknek, akik „különleges értéket képviselnek Bulgária számára.”
Ebben a csoportban általában művészek, aktivisták és sportolók szereztek állampolgárságot, de volt köztük néhány gazdag befektető is.
A parlamenti vizsgálóbizottság számos gyanús honosítási esetet talált, legtöbbjüket orosz pályázóknál. Az „új bolgárok” között volt egy gazdag orosz üzletember, Szergej Adonijev, aki állítólag közel áll Putyin belső köréhez, és aki 2008-ban kapott bolgár állampolgárságot. A Bivol januárban megjelent tényfeltáró anyaga szerint Adonijev soha nem váltotta be az ígéretét, hogy 10 millió eurót fektet be az országba.
Írta: Atanasz Csobanov (Bivol.bg). Fordította: Orosz Kata. Az eredeti, angol nyelvű cikket itt olvashatja. A cikk az OCCRP és a Transparency International közös projektje, a Globális Korrupcióellenes Konzorcium keretében készült.
Magyarországon Panyi Szabolcs, a Direkt36 újságírója sötét fegyverüzleteket leplezett le; Indiában Paranjoy Guha Thakurta az üzleti és politikai összefonódásokat vizsgálta;...
Csecsenföld autoriter vezetője, Ramzan Kadirov többször hangot adott pozitív véleményének a többnejűséggel kapcsolatban, arról azonban mindezidáig nem sok információ volt...
Joseph Muscat miniszterelnöksége alatt a szigeten virágzott a szervezett bűnözés, sötét offshore üzletek köttettetek meg. Muscatot és barátait, politikai segítőit...
