Ha a világnak bármely pontján élhetnél, akkor melyik országot választanád? Ki ne játszott volna még el ezzel a gondolattal? Nos, a leggazdagabbak egyre bővülő rétege számára mindez ma már nem csak játék, hanem a valóság. A pénzért letelepedési jogot kínáló “aranyvízumot” több mint három évtizede találta ki a Karib-tengeri szigetállam, St. Kitts and Nevis, hogy így pumpáljon pénzt a küszködő gazdaságba. Az elmúlt 30 évben az aranyvízumokból dollármilliárdokat érő, több mint húsz országban alkalmazott üzletág lett.
Az “aranyvízumok” rendszerét még definiálni is nehéz, hiszen minden egyes országban mások a szabályai. Ráadásul sok kormány nem is veri nagy dobra, milyen feltételekkel lehet letelepedni a határain belül.
Ám az alapok megegyeznek: egy jelentős befektetésért cserébe a gazdagok a bevándorlásra várók listájának élére ugorhatnak. Erre egyre több országban van lehetőségük, köztük az Európai Unió több országában és az Egyesült Államokban is. Az ötlet támogatói szerint mindez egy új, valóban egyetemes társadalom hajnalát jelenti, ahol a világpolgárok megválaszthatják, hol élnek, hová utaznak és hol fektetik be a pénzüket.
Az aranyvízumok kritikusai azonban úgy vélik, hogy ezeknek a programoknak nagy a korrupciós kockázata és borzasztóan igazságtalanok, hiszen megadja a mobilitás lehetőségét a gazdagok számára, miközben ez a lehetőség nem adott a sok millió, nehéz körülmények között élő menekült számára. Azt is hozzáteszik, hogy a menekültválságokat ugyanazok az autokrata vezetők és korrupt hivatalnokok okozzák, akik az aranyvízumokat kihasználják.
A nyomozó hatóságok szerint pedig a bűnözőknek, adócsalóknak és pénzmosással foglalkozóknak kifejezetten jól jön, ha második vagy harmadik útlevelet is szerezhetnek, hiszen nekik néha nagyon gyorsan van szükségük új identitásra és rejtekhelyre. Emellett jól jön nekik egy szolgálatkész bankrendszer megfelelő könyvelőkkel és jogászokkal, akik hajlandóak segíteni olyan pénz elrejtésében is, amelynek az eredetét nehéz megmagyarázni.
Az OCCRP riporterei és partnerszervezeti, illetve a Transparency International egy tucat országban vizsgálták meg, hogyan működnek ezek programok, amelyek azoknak kedveznek, akik egyébként is a legjobb kapcsolatokat ápolják a hatalmasokkal.
A biznisz olyannyira virágzik, hogy már szakmai kiállításokat, vásárokat is rendeznek a témában. Az OCCRP egyik riportere a filmfesztiváljáról híres franciaországi üdülővárosban, Cannes-ban jutott be egy “aranyvízumokat” kínáló kétnapos kiállításra, ahol a többségében orosz érdeklődők ismerkedhettek azzal, hol mennyi pénzért telepedhetnének le – és hogy vajon melyik ország mennyire szigorúan ellenőrzi a jelentkezők múltját.
A projektben Magyarországon az Átlátszó, a Direkt36 és a Transparency International Magyarország vett részt.
Mint ismeretes, Magyarországon 2013-ban kezdődött a letelepedésikötvény-program, amely először 250 ezer, majd 300 ezer euró befektetésért cserébe kínált jogot letelepedésre külföldieknek.
Ám a kormány és a letelepedni vágyók között többségében offshore hátterű cégek közvetítettek és óriási profitot szakítottak, miközben a program maga a magyar kormánynak nem hozott pénzt, mert egy idő után a kötvények után fizetett 2 százalékos kamatnál olcsóbban is hozzá juthatott pénzhez a piacokon.
A magyar letelepedésikötvény-program segítségével több mint húszezren érkeztek hazánkba, túlnyomó többségében kínaiak. A programot 2017 március végén felfüggesztették.
Az OCCRP és a Guardian közös nyomozása kiderítette, hogy az orosz alumíniummágnás, Oleg Deripaska például egyike volt annak a több száz gazdag személyiségnek, akik Cipruson kértek és kaptak állampolgárságot. Egykor Deripaska alkalmazottja volt Paul Manafort is, aki Donald Trump kampányfőnöke volt egy ideig az elnökválasztási kampányban, ám akinek orosz és ukrán kapcsolatai miatt le kellett mondania erről a feladatról.
A szigetország egyenesen felajánlotta az állampolgárságot egy másik orosz milliárdosnak, Viktor Vekszelbergnek, aki egyébként részvényese a legnagyobb ciprusi banknak. Vekszelberg nem élt a felajánlott lehetőséggel.
Cipruson kétmillió eurót kell ingatlanba, vagy két és félmillió eurót valamilyen cégbe vagy államkötvénybe fektetni, hogy állampolgárságot kaphasson valaki.
A ciprusi parlament szerint 2008 óta 1685 befektető, velük pedig további 1651 családtag érkezett az országba.
Máltán 2014 elején indult be a program, és az uniós szigetország vezetése szerint kifizetődött: állításuk szerint a programon már 850 millió eurót keresett az ország, ami az államadósság csökkentéséhez is hozzájárult.
Az OCCRP szerint 2016 óta három olyan prominens üzletember is szerzett máltai útlevelet, akik rajta vannak a Fehér Ház által a Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közel állók személyek listáján: Arkagyij Volozs, Borisz Mintsz és Alekszander Neszisz.
A máltai program egyébként nem olcsó: már a jelentkezéskor le kell tenni 650 ezer eurót, majd a házastárs jelentkezéséért tovább 25 ezret. A 18 éven aluli gyerekekért még fejenként 25 ezer eurót kell fizetni, a 18-26 éves gyerekekért pedig már 50 ezer eurót.
A jelentkezőknek emellett be kell fektetniük 150 ezer eurót öt éves államkötvényekbe, és vagy venniük kell egy ingatlant legalább 350 ezer euró értékben, vagy minimum 16 ezerért bérelni egyet öt éven át.
A máltai kormány egyébként azt nyilatkozta eredetileg, hogy a programot leállítják, amint eléri az így betelepült új állampolgárok száma az 1800 főt. Jelenleg 1100 főnél tartanak.
Montenegrónak még nincs hivatalos aranyvízum-programja, ám ha valakinek van elég pénze, letelepedhet az országban. A törvények szerint ha valaki “különleges fontossággal” bír a 630 ezer fős balkáni ország tudományos, gazdasági, kulturális, sport- vagy egyéb érdekei számára, akkor “tiszteletbeli” állampolgárságot kaphat a belügyminisztériumtól.
A montenegrói program kritikusai szerint néhány ilyen döntés erősen megkérdőjelezhető, miközben az ország igazán gazdasági hasznát sem látta azon kívül, hogy eladott pár luxusingatlant a tengerparton.
Montenegró talán legismertebb újdonsült állampolgára az egykori thaiföldi miniszterelnök, Thakszin Sinavatra. A thai politikus 2008-ban menekült el hazájából, ahol később elítélték korrupció miatt. Sinavatra 2010-ben kapott montenegrói útlevelet beígért befektetésekért cserébe.
Sinavatra később 15 millió dollárt helyezett el a First Bank of Montenegro nevű bankban, amelyenek többségi tulajdonosa egyébként az akkori miniszterelnök, Milo Djukanovic testvére, Aco Djukanovic volt.
2017 áprilisában Sinavatra megint Montenegróban fektetett be: St. Nicolas szigetén vett meg egy telket 24 millió euróért Milo Djukanovic egyik közeli barátjától, Stanko Cane Subotic-tól. Utóbbi egyébként épp a First Bank of Montenegrótól kapott hitel segítségével tudta megvenni a telket 2007-ben.
A szomszédos Ausztriában nem létezik külön program arra, ha valaki befektetésért vagy kötvényvásárlásért cserébe kívánna letelepedni.
Ám az osztrák állampolgársági törvény “szuperparagrafusa” lehetőség nyújt a normál honosítási eljárás felgyorsítására. Ám mivel ezt az évek során egyes politikusok próbálták saját hasznukra fordítani, egy időre fel is függesztették majd 2014-ben új feltételeket szabtak a letelepedni vágyóknak.
Ám még mindig nem lehetetlen Ausztriába költözni, ha valakinek van hozzá elég pénze: 2007 óta nagyjából háromszázan telepedtek így le nyugati szomszédunk területén.
Az OCCRP-nak nyilatkozó szakértők szerint ehhez ma körülbelül 10 millió eurót kell befektetni Ausztriában, de nem mindegy, hogyan: olyan projektet kell keresni, ami munkahelyeket is teremt.
Mindezek mellett az OCCRP honlapján, angol nyelven a lett, a litván, a bolgár és az örmény programról is olvashat.
A fent ismertetett és linkelt cikkek szerzői: Sara Farolfi (IRPI), Stelios Orphanides, Lorenzo Bagnoli, (IRPI), Olesya Shmagun, Dejan Milovac (MANS), Lazar Grdinic (MANS), Sanita Jemberga (Re:Baltica), Sahel Zarinfard (Dossier), Xenia Kolesnikova (Re:Baltica), Marine Madatyan (hetq.am), Šarūnas Černiauskas, Atanas Tchobanov (Bivol)
A magyar összefoglalót készítette: Kőműves Anita
Az OCCRP teljes, az aranyvízumokról készített projektje és összes cikke itt érhető el.
Magyarországon Panyi Szabolcs, a Direkt36 újságírója sötét fegyverüzleteket leplezett le; Indiában Paranjoy Guha Thakurta az üzleti és politikai összefonódásokat vizsgálta;...
Csecsenföld autoriter vezetője, Ramzan Kadirov többször hangot adott pozitív véleményének a többnejűséggel kapcsolatban, arról azonban mindezidáig nem sok információ volt...
Joseph Muscat miniszterelnöksége alatt a szigeten virágzott a szervezett bűnözés, sötét offshore üzletek köttettetek meg. Muscatot és barátait, politikai segítőit...
