OCCRP

Olasz birtokok, piszkos ügyek Szlovákiában

Az egész egy cégregisztrációs formanyomtatványon szereplő névvel kezdődött: Antonino Vadala. A név viselője korábban üzleti kapcsolatban állt Mária Troškovával – az üzletasszonnyá avanzsáló egykori topless-modellel, aki Robert Fico szlovák miniszterelnök asszisztense lett –, ezért a riporterek többet akartak megtudni róla. Valószínűleg ez a kíváncsiság vezetett Ján Kuciak szlovák újságíró és menyasszonya meggyilkolásához. Kuciakot és menyasszonyát az előző hétvégén holtan találták; mindkettőjükkel lőtt seb végzett, nyilvánvalóan profi bérgyilkos munkája. Kuciak és partnerei – az OCCRP és a Cseh Oknyomozó Újságírásért Központ (CCIJ) – azonban már jóval korábban rájöttek, hogy darázsfészekbe nyúltak; egész pontosan akkor, amikor megkérték az IRPI olasz újságírószervezetet, hogy nézzen utána Vadalának és társainak.

Az olasz csizma orrában található az a kisváros, ahonnan a Vadala család származik. A család először 2002-ben bukkant fel a szlovákiai üzleti nyilvántartásban. A médiában megjelent információk szerint egy másik kalábriai család, a Rodák, még az 1990-es években költöztek Szlovákiába. A két család az új hazában közös üzletbe fogott, kihasználta az Európai Unió mezőgazdasági támogatásait és jelentős agrárbizniszt épített fel.

Az újságírók kiderítették, hogy a Vadala és Roda családot is sok szál fűzi Olaszország egyik legnagyobb hatalmú és legveszélyesebb bűnszervezetéhez, a ‘Ndranghetához. A bűnszervezet közismerten nagymestere a nagy összegű EU-s pénzek – mint például a mezőgazdasági támogatások – lenyúlásának.

Jan Kuciak szlovák újságírót és menyasszonyát február végén gyilkolták meg otthonában. Az olasz maffia ügyeit kutató újságíró utolsó, befejezetlen cikkeit a szlovák média és az OCCRP is közölte. Múlt héten az Átlátszó is közölte Kuciak egyik utolsó cikkének magyar fordítását. Ezúttal Kuciak újabb, szintén befejezetlen munkáját közöljük. A múlt héten megjelent cikket itt olvashatják:

A meggyilkolt újságíró utolsó cikke: Szlovákiában az olasz maffia csápjai a politikáig érnek

Ez történt volna Szlovákiában is? A kérdés adta magát az oknyomozó újságíróknak, és Kuciak éppen ennek a kérdésnek a megválaszolásán dolgozott, amikor meggyilkolták. Kuciakot egyetlen lövés érte, a mellkasán. A menyasszonya, aki 27 éves volt, akárcsak Kuciak, a fejébe kapta a golyót.

Az OCCRP még nem állt készen a történet közlésére. Amikor meggyilkolták, Kuciak a hiányzó információk kiderítésén dolgozott, és még nem állt össze neki a teljes kép. Azonban Kuciak folyamatban lévő nyomozásából kiszivárgott néhány részlet.

Az OCCRP attól tart, hogy más újságírókat is meggyilkolhatnak, ha úgy kezdenek ennek az ügynek a felderítéséhez, hogy nem ismerik az előzményeket, ezért partnereivel együtt nyilvánosságra hozza, ami az ügyről eddig tudható.

Ami világos, hogy a Vadala és Roda családok és üzleti partnereik állítólag jelentős bűnözői tevékenységet folytattak, és ennek a tevékenységnek egy része tényszerűen is bizonyított.

Az OCCRP-nek nincs rá bizonyítéka, hogy a történet bármelyik szereplőjének köze lenne Kuciak meggyilkolásához. Ám az elmúlt hónapokban az olasz rendőrség figyelmeztette az újságírókat, hogy bizonyos illetők, akikről kérdezősködtek, veszélyesek és elképzelhető, hogy kapcsolatban állnak ‘Ndrangheta-tagokkal.

Bevándorlók a zavarosban

Kelet-Európában a kilencvenes évek a lehetőségek évei voltak, hiszen a kommunista önkényuralom évei véget értek. Ám hiába volt termékeny a föld és lelkesek a munkások, a vállalkozás nem ment könnyen. A jogállamiság ekkor még jobbára csak elméletben létezett, és mind hazai, mind külföldi forrásból is csak szűkösen állt rendelkezésre tőke az újdonsült, demokratikus Szlovákiában.

A szervezett bűnözői csoportok meglátták a lehetőséget, és nem riadtak vissza a nehézségektől.

„A berlini fal leomlása és a Szovjetunió felbomlása következtében az 1990-es években megnyíltak a határok Kelet-Európába. Ez új lehetőségeket teremtett a szervezett bűnözői csoportok számára” nyilatkozta Petr Kupka cseh kriminológus.

A Vadala család egy álmos tengerparti kisvárosból, a négyezer lelket számláló Bova Marinából származik. A Roda család a szomszédos Condofuriból érkezett. A két kalábriai falu három nagyhatalmú ‘Ndrangheta-klán – a Vadala, az Iamonte, és a Galliciano családok – hátországában található. Az újságíróknak szemet szúrt, hogy a szlovákiai Vadala családnak ugyanaz a neve, mint a Bova Marinát uraló klánnak, de nem tudták bizonyítani, hogy a két családnak köze van egymáshoz.

A Ndrangheta Olaszország legerősebb maffia-csoportja; egy félelmetes szervezet, amely globális szereplővé nőtte ki magát. Az Europol olasz szervezett bűnözésről szóló, 2013 júniusában közzétett helyzetértékelése szerint „a Ndrangheta egyike a világ leggazdagabb, legveszélyesebb és leghatalmasabb szervezett bűnözői csoportjainak. … A klánok okos stratégiát folytatnak: a törvényes keretek között folytatott vállalkozások lehetővé teszik számukra, hogy titokban tartsák bevételeik alvilági eredetét, és korrupciós eszközökkel beépüljenek az őket körülvevő gazdasági és politikai közegbe.”

A ‘Ndrangheta klánjaira jellemző az is, hogy megőrzik a titkaikat és nem engednek a soraikba kívülállókat. Úgy terjeszkednek, hogy az új területekre megbízható családokat költöztetnek, akik magukkal viszik a csoportra jellemző titoktartást, agressziót és erőszakot.

A Roda család szlovákiai befektetései

Jelenleg a mezőgazdasági termelést zömében öt olasz család irányítja Kelet-Szlovákiában; ebbe az ötösfogatba tartoznak a Roda és Vadala családok.

A családok a kilencvenes években vándoroltak be az országba, és milliókat fektettek mezőgazdasági szövetkezetekbe. Ma a két család céges vagyonának összértéke közel 100 millió euró.

Kuciakot még azelőtt megölték, hogy ő vagy kollégái bizonyítékot találtak volna rá, hogy a Vadalák vagy a Rodák szervezett bűnözésben vettek részt. Az újságírók kapcsolatot találtak a két család és a Ndrangheta között, de nem tudták egyértelműen bizonyítani, hogy a családok Szlovákiában befektetett pénze, vagy annak akár csak egy része a bűnszervezethez kötődne.

A Roda testvérek – Antonio és Diego – 1990-ben érkeztek meg Szlovákiába, és jelenleg is változatos mezőgazdasági tevékenységet folytatnak a magyar és az ukrán határ közelében fekvő, 40 000 lakosú Nagymihályban (Michalovce).

A családnak 19 mezőgazdasági és szarvasmarhatenyésztő cége van, amelyek összértéke több mint 40 millió euró.

Diego a szlovák médiában megjelent nyilatkozatai és a Facebook-profilján megosztott fényképek alapján legalább három piros Ferrari tulajdonosa. Ugyanakkor az alkalmazottai nyilvánosan panaszkodtak, hogy hónapokig nem kaptak fizetést.

A Roda család egyéb tartozásokat is felhalmozott. Hivatalos adatok szerint majdnem az összes, a család tulajdonában álló cégnek adótartozása van, és a kötelező szociális és egészségbiztosítási járulékokat sem fizették meg az alkalmazottaik után.

Jogi zűrök a kalábriai Rodák háza táján

A Roda családot több szál is fűzi a Ndranghetához. 2007-ben a négy Roda testvér egyike, Pietro ellen nyomozást indított a kalábriai maffiaellenes igazgatóság, „maffia-szerű kapcsolatai miatt.” Olaszországban a maffia-tagság illegális, és sok maffia-tag ellen ezen a címen emelnek vádat. Az ügyészség szerint Pietro a Ndrangheta Iamonte klánjához tartozott.

A nyomozati anyag szerint Pietro haszonállatokkal üzérkedett: illegálisan importált állatokat a klán számára. Az élő teheneket Szlovákiából hozták be és a család által működtetett vágóhidakon dolgozták fel. A klán így elkerülte az adófizetést, és kijátszotta az egészségügyi és biztonsági előírásokat.

Ráadásul a rendőrség szerint az Iamonte klán nyomást gyakorolt ​​a helyi hentesekre, hogy tőlük vásároljanak húst. Pietro Roda állítólag hamis tanúsítványokat mutatott be a csempészett állatokhoz, hogy úgy tűnjön, mintha az állatállomány törvényesen az ő farmjának tulajdona lenne.

Ám egy 2010-es tárgyalás során ejtették a Roda elleni maffia-vádat, és kisebb bűncselekmények elkövetésével – bűnszövetséggel, és a teheneket azonosító fülbiléták módosításával – vádolták meg. Rodát öt év börtönbüntetésre ítélték, bár nem világos, hogy ebből mennyi időt töltött le, vagy hogy egyáltalán töltött-e bármennyi időt a rács mögött.

Alig három évre rá Pietro Roda ismét bajba került. 2013 májusában letartóztatták, és ismét megvádolták maffia-szerű kapcsolatokkal, valamint azzal, hogy az olasz mezőgazdasági ágazaton keresztül pénzt mosott a ‘Ndrangheta Galliciano klánjának. Jogi csatározások után azonban a Legfelsőbb Bíróság 2014 márciusában úgy döntött, hogy nincs egyértelmű bizonyíték rá, hogy Roda együttműködött volna a ‘Ndranghetával. A férfi ellen mindkét vádat ejtették és szabadon távozhatott.

Két család, rengeteg vállalkozás

Miután megérkeztek Szlovákiába, a Vadala család tagjai is abban a régióban kezdtek vállalkozni, ahol a Rodák már megvetették a lábukat. Nagymihályba költöztek, a kelet- szlovákiai városba, ahol a Roda család lakott, és 2002-ben megalapították első cégüket, a szarvasmarhatenyésztéssel és -vágással foglalkozó Bovinex Europát.

A Vadala és Roda családok tulajdonában lévő cégek mezőgazdasági szövetkezetekbe ruháztak be, külön-külön és együttesen is, és a vállalkozásaik összefonódtak. A két családnév 50 szlovák cégben bukkan fel – némelyik már megszűnt, mások jelenleg is aktívak.

A két család együttesen több mint 12 000 hektáron gazdálkodik; hatalmas birtokaik Nagymihály közigazgatási területének egytizedét teszik ki. A földeket szarvasmarhatenyésztésre és haszonnövények termesztésére használják, és ez a biznisz eddig 13 millió eurót hozott nekik a szlovák mezőgazdasági minisztériumon keresztül lehívott uniós támogatások formájában.

Az ügyeskedés legalább egy esetben szemet szúrt a hatóságoknak. Antonino Vadala – a családtag, aki eredetileg felkeltette az újságírók figyelmét – cégén, a BIO-FINIS-en keresztül jutott támogatáshoz.

Azzal húzta ki a gyufát a hatóságoknál, hogy okiratokat hamisított, hogy úgy tűnjön, mintha a ténylegesen megművelt földterületénél nyolcszor nagyobb területen gazdálkodna, és lebukott. A csalásnak köszönhetően – ami miatt később vádat is emeltek ellene – 120 000 euróval növelte az elnyert támogatás összegét.

A ‘Ndrangheta-kapcsolatokat firtató olasz vizsgálatokon és az uniós támogatási ügyön túl a Vadala család állítólag adócsalást és zsarolást is elkövetett Szlovákiában.

2008-ban Antonino Vadala megállapodást kötött egy másik emberrel lakása névleges adás-vételéről, hogy adójóváírást igényelhessen, és így csalárd módon megfossza a szlovák államot az áfa-bevételtől. Az ügyleten Vadala 80 000 eurót nyert, amit a tervek szerint megosztott volna a másik férfival. Vadala azonban megpróbálta átverni tettestársát – a lakást és a pénzt is megtartotta –, aki erre beperelte. A per jelenleg is zajlik.

Egy másik esetben Antonino fivére, Sebastiano Vadala ellen kényszerítés és szóbeli bántalmazás miatt emeltek vádat, amikor az lőfegyverrel fenyegetett egy gazdát, és azt üvöltötte, hogy megöli és felgyújtja a traktorát, ha nem hagyja el a földterületet, amit a gazda tőle bérelt. A bíróság a közelmúltban felmentette a vádak alól, bizonyíték hiányára hivatkozva.

Zöld fordulat

Antonino Vadala hamar kipécézte az újabb pénzkereseti lehetőséget, ezúttal a megújulóenergia-szektorban.

Szlovákiában a naperőművek megítélése ellentmondásos, mert nagy titkolózás övezi a kormány döntéseit az építési engedélyekről. Ezek a projektek szintén jelentős uniós támogatást kapnak.

2009-ben Vadalát és cégét, a Bovinex Europát 97 ajánlattevő közül a harmadik helyre sorolták egy új erőmű építésére kiírt pályázaton. Az engedélyeket beérkezési sorrendben ítélik oda, ezért a pontos időzítés – amiről csak egy bennfentes tudhat – nélkülözhetetlen az engedély elnyeréséhez. Vadala az első lehetséges napon adta be a jelentkezést.

Nem elég, hogy Vadala megszerezte a nagyértékű, uniós pénzzel támogatott engedélyt a szlovák kormánytól, hanem azonnal túl is adott rajta, busás nyereséget tett zsebre, és kiszállt a megújulóenergia-bizniszből.

Egy közös kapcsolódási pont

Újabban egy másik családnév keltette fel az újságírók figyelmét: egy név, amelynek szintén van kalábriai kötődése.

2012-ben több, a Vadala család tulajdonában lévő szlovákiai cég üzleti nyilvántartásában megjelenik Pietro Catroppa neve. Alig pár ével korábban Pietro apja, Dante Catroppa ellen egy maffiaellenes művelet részeként nyomozás indult; a vád szerint a férfi együttműködött a Vadala maffiacsaláddal a klánnak otthont adó Bova Marinában.

Az idősebb Catroppa állítólag a „Mastro di Giornata” (kb. A Napos) címet viselte, ami azt jelenti, hogy az ő feladata volt a bűncselekmények összehangolása a helyi klánok között. Állítólag azért is felelt, hogy új alvilági kapcsolatokat építsen ki a klánnak. A 2011-es ítélet szerint Dante Catroppa feladatai közé tartozott az is, hogy értesítse a ‘Ndranghetát lehetséges közbeszerzési pályázatokról, mivel a helyi önkormányzat alkalmazottja volt.

A Catroppa családnak azonban nem ez az egyetlen figyelemre méltó kapcsolata. 2016-ban Pietro Catroppa megvásárolt egy Prodest nevű privát őrző-védő céget egy Slavomir Jasaň nevű férfitól, aki a céget saját apja, Viliam Jasaň kivásárlásával szerezte meg.

Az idősebb Jasaň korábban szlovák parlamenti képviselő és a Válságkezelési és Állambiztonsági Osztály igazgatója volt. És hogy a kapcsolatok komplex köre bezáruljon: Jasaň volt az, aki alkalmazta Antonino Vadala üzlettársát, az ex-modell Mária Troškovát, és ő mutatta be Troškovát a szlovák miniszterelnöknek.

Jasaň és Trošková is lemondott Ján Kuciak halála, és az azt követő, a kusza kapcsolati hálót bemutató oknyomozati anyagok megjelenése következtében.

Írta: Ján Kuciak (Aktuality.sk), az OCCRP, a CCIJ és az IRPI

Fordította: Orosz Kata

Az eredeti, angol nyelvű cikket itt olvashatja.

Megosztás