Bezárás
Egyéb

Oknyomozó musicalben mondja el az Ylvis egy norvég kisvárosi korrupció történetét

Egy norvég kisváros műugrótorony-építésbe kezdett 2013-ban, ám a költségek elszálltak: 1,5 millió norvég korona (54 millió forint) helyett közel 30 millióba (egymilliárd forintba) került a szerkezet. Egy ilyen mértékű túlárazás még Magyarországon is kiverné a biztosítékot, és a Hamar városában történtek Norvégiában sem maradtak visszhang nélkül. 2014-ben már könyv is jelent meg a botrányról. Idén pedig a világhírű norvég komikus-duó, az Ylvis is feldolgozta a sztorit az általa épp most megalkotott, “tényfeltáró musicalnek” elnevezett műfajban.

Az Ylvist egy testvérpár, Vegard és Bård Ylvisåker alkotja. Már 2000 óta jelen vannak a norvég médiaszíntéren, ám 2013-ban világhírűek lettek, amikor a YouTube-ra feltöltött angol nyelvű dalukat felkapta a közönség – ez volt a What Does the Fox Say? Az Ylvisnek ekkor lett egy nemzetközi rajongótábora, és Amerikában is olyan népszerűek lettek, hogy több fontos televíziós show-ba is meghívták őket.

Az Ylvis nem csak zenél, tévéműsorokat is gyárt, és két év szünet után idén tért vissza a norvég képernyőkre a Stories from Norway, azaz Történetek Norvégiából című műsorral. Ez saját definíciójuk szerint “tényfeltáró musical”: egy-egy jól ismert eseményt dolgoznak fel, de nem csak zenével és énekkel. A musical-részeket a valós szereplőkkel készített interjúk, illetve a stúdióba hívott vendégek szakítják meg.

A norvég tévékritikusok szerint a teljesen abszurdnak tűnő ötlet működik; minderre pedig azért van lehetőség, mert az Ylvis olyan jól csengő név, hogy szabad kezet kaptak a TV Norge csatornától.

Az első epizód a furcsa mód félbe szakadt norvégiai Justin Bieber-koncertet, illetve a Bieber-mániát dolgozta fel, a második pedig a Hamar városában megépült ugrótornyot. Az epizód dalai Magyarországon is elérhetőek a Spotify szolgáltatásán keresztül, és még a teljes műsor nélkül, önmagukban is élvezhetőek az angol nyelvű szövegek.

Az első dalt (Hamar town) az alpolgármester adja elő: izgatott az önkormányzati ülés előtt, mert nem tudja, hogyan fognak reagálni a többiek az ötletére: szükség van egy ugrótoronyra, hiszen az még nincs a városnak!  

A második dal (Tor Kraft) egy lendületes induló, amelyben megjelenik egy helyi építész, Tor Kraft, és az ugrótoronyból hirtelen óriási presztízsberuházás lesz, amely majd “felteszi Hamart a térképre.” Sokat elmond egyébként a norvégokról, hogy mennyire értik a humort: Kraft személyesen megjelent az Ylvis műsorában, majd maga is megosztotta a facebookon a róla készült, nem túl hízelgő dalt.

A harmadik, tangóritmusra írt dalban (Tango Problematique) már kiderül: bizony, a vízen lebegő csodatoronyhoz kellene még pár millió korona… A negyedik dalban (Sink the Tower) a helyi lakosok már dühödten le akarják rombolni az építményt – de végül elhalasztják a forradalmat, mert sokkal fontosabb dolguk van, például jógaórára meg gitározni mennek.

A következő számban (Byberg’s Lament) egyenesen a mennyből érkezik üzenet: a botrány súlya alatt összeomlott alpolgármesterhez Isten szól, és megnyugtatja:

“Ez itt Norvégia. Itt mindig van plusz pénz.’

És tanácsot is ad: tartson egy sajtótájékoztatót, ismerje el a felelősségét, és minden rendben lesz. Ezt meg is teszi, és a parádés fináléban (We’re All to Blame) majdnem a teljes városvezetés felajánlja a lemondását – és ezen a ponton magyar hallgatóként úgy érezzük, hogy talán túlárazásban a norvégok sem mások, mint egy magyar kisváros, a végkifejlet még erősen eltér egymástól a két országban.

Kőműves Anita