Bezárás
Egyéb

Mit is akarnak pontosan a Visegrádi Négyek?

Mindig hiba alábecsülni régóta működő intézmények fontosságát. A V4-es együttműködés az uniós döntések befolyásolására ugyan hatékonyan csak ott tud működni, ahol széles körű az érdekazonosság a tagállamok között, azonban a kölcsönös lojalitás minimumára a négy ország még konfliktusos ügyekben is számíthat. Ez egy olyan keret, amiben ugyan rombolni könnyebb, de építeni is lehet a segítségével.

A Visegrádi Alap támogatásának köszönhetően tavaly nyár óta kilenc témában kutathattuk egy-egy lengyel, cseh és szlovák partnerszervezetettel együtt a V4-ek kormányainak és európai parlamenti képviselőinek együttműködését. Európai parlamenti és nemzeti parlamenti felszólalásokat, szavazási jegyzőkönyveket böngésztünk, belpolitikai nyilatkozatokat fordítottunk egymásnak és EP képviselőktől kértünk nyilatkozatokat az egyes témákban. Egy ilyen projekt értéke abban rejlik, amit az ügyek másik három országban meglévő hátteréről megtudhatunk, és ez gyakran éppen az, hogy mennyire más az értelmezési kerete hasonlónak tűnő álláspontoknak és jelenségeknek az egyes országokban. Néha egészen addig a szintig, hogy azt is nehéz befogadni, hogy miért téma vagy éppen miért nem téma valami néhány száz kilométerrel arrébb egy sokban hasonló politikai kultúrában.

Ugyanakkor van néhány olyan általános tanulság, amelyekben a közös munka tapasztalatai alapján egyetértünk a lengyel, a cseh és a szlovák munkatársainkkal. Ezeket még akkor is érdemesnek tartjuk megosztani az olvasóval, ha tudjuk, hogy messze nem foglalkozhattunk minden fontos témával: a blogbejegyzések keretei között nem elemezhető összetettségű szakpolitikákat, köztük is elsősorban az uniós költségvetés, a kohéziós támogatások és az agrártámogatások ügyét projektünk például nem is érintette.

Mire jó a V4 a politikusok szerint?

A diplomáciai beszédmódban kendőzetlen őszinteséget felesleges keresni, ami különösen így van, ha egy politikus a közvetlen szövetségeseivel való együttműködést jellemzi. Ennek ellenére érdemes áttekinteni a térség állam- és kormányfői által magáról az együttműködésről elmondott leghangsúlyosabb gondolatokat, mert azok egymás mellé állítva jól érzékeltetik a közös minimumot és a korlátokat, a V4 erejét és gyengeségeit is.

Orbán Viktor szerint „10-15 évvel ezelőtt nem gondoltuk volna, hogy a V4-eknek ekkora súlya lesz az európai politikában, ráadásul baráti országokról beszélünk. A megszerzett szabadságért mindnyájan megszenvedtünk, és vannak közös szavaink, mint például, az Isten, haza, család, biztonság, józanész, szuverenitás, szabadság. Értjük egymás szavait és fogalmait.”

Beata Szydło nyilatkozatai szerint „a V4 hangja erős, és azt meg is hallják az Európai Unióban, a V4-eket pedig igaz barátság köti össze”, emellett a V4-eket az innováció központjává kell tenni. Viszont Szydło az unión belüli megosztottságot többször határozottan elítélte, amelyet rossz gondolatnak tartott, hiszen törésekhez vezethet. Utódja, Mateusz Morawiewski szerint pedig „ha erősebbek a közép-európai országok, akkor erősebb az Európai Unió is”.

Miloš Zeman szerint „a Visegrádi Együttműködés azért kívánatos minden résztvevőnek, mert ezek az országok külön fellépve gyengébbek lennének”, emellett azt is nyilatkozta, hogy „a visegrádi országok – különösen a migrációs válság ügyében – bölcsebbnek bizonyultak, mint az EU többi tagja”. Andrej Babiš úgy foglalt állást, hogy „a V4-ek egy Európa párti csoport”, és felszólította az EU-t, hogy „hallgasson erre a csoportra és ne hozzon döntéseket konszenzus nélkül”.

Robert Fico azt nyilatkozta a V4-ről, hogy az „fontos politikai és régiós együttműködési forma, amely egyesítheti a hagyományos nyugatot a hagyományos kelettel”, és bár mellette építhetnek a részvevő országok saját utakat Németország és Franciaország felé, de elkötelezett a projekt folytatása iránt. Ugyanakkor Fico azt is mondta már, hogy fontos ugyan neki a V4, de az nem létszükséglet a szlovák jövő szempontjából, szemben az EU-val. „Inspirációt jelenthet viszont az EU számára, hogyha a V4-ek nem arra összpontosítanak, ami elválasztja, hanem arra, ami összeköti őket.”

Mire jó a V4 a gyakorlatban?

Az alábbi táblázatban összeszedtük, hogy a kilenc elemzett témában mi volt az adott visegrádi állam kormánya által érvényesített legfontosabb szempont, és hogy ez a konkrét esetben inkább az európai integráció elmélyítése (zöld) vagy a tagállami szuverenitás (piros) érdekében hatott-e. A témamegjelölésekre kattintva a cikksorozat egyes elemzései is elérhetőek.

Téma Lengyelország Csehország Szlovákia Magyarország
Szociális pillér A szociális jogok tagállami hatáskörbe tartoznak, a vállalkozások az EU szabad piacán versenyezzenek egymással. A szociális jogok tagállami hatáskörbe tartoznak, a vállalkozások az EU szabad piacán versenyezzenek egymással. Az EU-nak ki kell terjesztenie és egységesítenie kell a szociális jogokat. A szociális jogok tagállami hatáskörbe tartoznak, a vállalkozások az EU szabad piacán versenyezzenek egymással.
Menekültkrízis A kvóták sértik a tagállami szuverenitást. A kvóták sértik a tagállami szuverenitást. A kvóták sértik a tagállami szuverenitást. A kvóták sértik a tagállami szuverenitást.
Külső határok védelme Az EU-nak fejlesztenie kell külső határai védelmét. Az EU-nak fejlesztenie kell külső határai védelmét. Az EU-nak fejlesztenie kell külső határai védelmét.

Az EU-nak fejlesztenie kell külső határai védelmét.

A tagállamoknak joguk van megvédeniük saját határaikat.

Energiabiztonság A földgázimport diverzifikálása, az orosz piactól való függés oldása. A földgázimport diverzifikálása, az orosz piactól való függés oldása. A földgázimport diverzifikálása, az orosz piactól való függés oldása. A földgázimport diverzifikálása, az orosz piactól való függés oldása.

Demokratikus értékek

Satószabadság

A demokrácia tartalmát a tagállamokban kell meghatározni.

A demokrácia tartalmát a tagállamokban kell meghatározni.

Tartózkodás Lengyelország nyílt elítélésétől.

A demokrácia tartalmát a tagállamokban kell meghatározni.

Tartózkodás Lengyelország nyílt elítélésétől.

 A demokrácia tartalmát a tagállamokban kell meghatározni.

A lengyel érdekek védelme a saját érdekekkel azonos szinten.

Nők elleni erőszak (I., II.) A tagállami törvényeket az Isztambuli Egyezménynek megfelelően kell módosítani.  A tagállami törvényeket az Isztambuli Egyezménynek megfelelően kell módosítani. A tagállami törvények megfelelőek. A tagállami törvények megfelelőek.
Kettős élelmiszerminőség A probléma nem jellemző Lengyelországban, a tagállami szintű védelem elégséges. Az azonos minőség követelmények határozottabb érvényesítése uniós szinten az egységes piacon. Az azonos minőség követelmények határozottabb érvényesítése uniós szinten az egységes piacon. Az azonos minőség követelmények határozottabb érvényesítése uniós szinten az egységes piacon.
Ukrajna Az EU támogassa az Oroszország elleni fellépést, tartsa fenn a szankciókat és segítse Ukrajna európai integrációját. A szankciók értelmetlenek, a Krím annexiója bevégzett tény, az orosz gazdasági kapcsolatokat fejleszteni kell. A szankciók értelmetlenek, párbeszéd az oroszokkal, az orosz gazdasági kapcsolatokat fejleszteni kell. A szankciók értelmetlenek, párbeszéd az oroszokkal, az orosz gazdasági kapcsolatokat fejleszteni kell.
„Winter Package” zöldenergia javaslatcsomag

A kibocsátási célok és a javasolt megújuló energia alkalmazási arány veszélyesek a lengyel gazdaságra, a célok megvalósíthatatlanok.

A tagállamok joga az energiamix meghatározása.

Fenntartások a megújuló energia szélesebb körű kötelező alkalmazásával szemben. A tagállamok joga az energiamix meghatározása. A tagállamok joga az energiamix meghatározása.

Már ebből az áttekintésből is látszik, hogy – majdnem – teljes érdekazonosság elsősorban azokban az esetekben állt fenn a négy ország tekintetében valami mellett, amikor energetikai kérdésekről volt szó. Emellett az élelmiszerbiztonsági kettős mérce ügyében – a jelentős élelmiszer exportja miatt speciális lengyel gazdasági érdekeken némileg felülemelkedve – folytatott sikeres lobbizást a V4 új uniós szabályok megalkotása érdekében, de a legnagyobb nyomatékot tagállami szuverenitást védő álláspontok kaptak, mindenekelőtt természetesen a migrációs válsággal kapcsolatos uniós fellépés elutasítása.

A V4-es fellépésekről azonban azok hátterére is kiterjedően alappal állíthatjuk, hogy igazán sikeresek teljes érdekazonosság esetén lehetnek. A V4 súlya nem akadálya annak, hogy a tagállamok maguk kössenek akár a V4-es fellépés körébe bevont témákban is kompromisszumokat a többi uniós tagállammal. Az azonban egyértelmű, hogy a V4 annyiban mégis szolidaritási közösség is – akár a térségbeli egymásrautaltság, akár az intézményes együttműködés áll a hátterében –, hogy a tagállamok következetesen tartózkodnak az egymással való konfliktusvállalásról.

Ez pedig még akkor is komoly védőhálót jelent a nyugat-európai tagállamok vagy az uniós intézmények által vitatott intézkedések esetében, ha a hivatalban lévő magyar és lengyel kormány véd- és dacszövetségének szintjét a V4 többi tagjának gesztusai meg sem közelítik. Ugyanakkor például a Lengyelországnak fájó Winter Package-nek a többi tagállam EP-képviselői által történt erős többségi támogatása azt is mutatja, hogy ezeknek a gesztusoknak is megvannak a határai a nagy gazdasági jelentőségű ügyekben.

A V4 azonban akkor is hasznos és hatékony együttműködési forma az uniós szintéren, ha inkább érdek, mint értékközösség. Ugyanakkor a jelenlegi működés alapján nem látszanak az alapjai annak, hogy a visegrádi országok közös értékek mentén fellépő, megkerülhetetlen és különalkukkal megtörhetetlen szereplői legyenek az uniós szabályozási alkuknak. Ez természetesen önmagában nem jelent problémát és nem akadálya a hatékony közös munkának, azonban az együttműködés további mélyítése előtt nagyon is valóságos akadály.

Sepsi Tibor

A cikk a Nemzetközi Visegrádi Alap által támogatott “Being closer to the policy V4″ elnevezésű projekt részeként készült. A projektben, amely a lengyelországi Association 61 vezetésével valósul meg, az Átlátszó két másik nonprofit szervezettel működik együtt, a cseh KohoVolit és a szlovák Inštitút pre dobre spravovanú spoločnos szervezettel. A projekt fő célkitűzése a visegrádi országok állampolgárai tudásának elmélyítése, azáltal, hogy tájékoztatást nyújt európai parlamenti képviselőik tevékenységéről a kiválasztott szakpolitikák területén.

visegrad_fund_logo_grey_800px

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom