Életét féltve menekült külföldre az orosz doppingbotrány kirobbantója

Csupán 169 orosz sportoló versenyezhet a 2018. évi téli olimpiai játékokon annak a hatalmas doppingbotránynak a következtében, ami miatt felfüggesztették az orosz Olimpiai Bizottságot. Az orosz sportolók független színekben versenyeznek: még ha aranyérmet nyernek is, nem hallhatják országuk himnuszát, amikor a dobogón állnak.

Egy héttel a phjongcshangi olimpia kezdete előtt a svájci székhelyű nemzetközi Sportdöntőbíróság semmissé nyilvánította annak a 28 orosz sportolónak az élethosszig tartó eltiltását, akik fellebeztek a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) korábbi döntése ellen. A sportolók azt remélték, hogy a svájci ítélet biztosítja a részvételüket Phjongcshangban, azonban alig néhány órával a játékok megnyitója előtt a NOB úgy döntött, hogy mégsem hívja meg őket.

A büntetés nem arányos az Oroszország által elkövetett vétség nagyságával, véli Grigorij Rodcsenkov, aki információkat szivárogtatott ki az állami szintű orosz doppingprogramról, amely az ő tervei alapján valósult meg.

Az OCCRP interjút készített Rodcsenkov ügyvédjével, James Waldennel, aki ügyfele nevében frusztrációját fejezte ki, amiért a nemzetközi sportközösség túlságosan elnézően kezelte az orosz sportolók államilag támogatott csalásának ügyét.

A terv  

Az analitikai kémiában doktori fokozattal rendelkező Rodcsenkovot a világ egyik vezető doppingszakértőjeként tartották számon. 2005-ben kinevezték a moszkvai doppingellenes labor igazgatójának, ám 2011-ben az orosz hatóságok vizsgálódni kezdtek utána, mert azt gyanították, hogy doppingszerekkel kereskedik.

Miután beleegyezett, hogy vezeti az ország doppingprogramját, ejtették ellene a vádakat, mondta el Rodcsenkov az Icarus című Netflix-dokumentumfilmben. Rodcsenkov szerint a terv az volt, hogy javítsanak Oroszország egyre romló helyzetén a nemzetközi sportban.

A Vancouverben megrendezett 2010. évi téli olimpiai játékokon Oroszország a 11. helyen végzett, mindössze három aranyéremmel. Ez nem volt ínyére az akkor még miniszterelnök Putyinnak, akinek akkortájt hanyatlani kezdett a népszerűsége.

A Kreml kidolgozott egy stratégiát: bármi áron, de sikereket kell elérni a sport területén. A lehetőséget a 2014. évi téli olimpia kínálta, amelyet Oroszországban, Szocsiban rendeztek.

A kivitelezés

Dr. Rodcsenkov egy új doppingszert fejlesztett ki, amely háromféle anabolikus szteroidból – metenolonból, trenbolonból, és oxandrolonból – állt. Egy ujjnyi Chivas a férfiaknak, pár csöpp Martini a nőknek: ezeket az italokat választotta Rodcsenkov, hogy felszívják a szteroid-koktélt, és lerövidítsék az időt, ami alatt a szereket ki lehet mutatni. A férfi azt állítja, hogy sok orosz sportoló használta az ő “varázsitalát” a 2012-es londoni olimpia előtt és a két évvel későbbi szocsi téli olimpia alatt.

A rendszerszintű doppingolást nem volt könnyű kivitelezni, különösen az olimpiát figyelemmel követő több tucat nemzetközi szakértő jelenlétében. Az olimpiai doppingellenes laboratórium az olimpiai játékok minden napján működik; a szocsi laboratóriumban közel 100 ember dolgozott, beleértve Rodcsenkovot és néhány moszkvai kollégáját is.

A laboratóriumban az FSZB –  az orosz titkosszolgálat – tagjainak segítségével a pozitív vizeletmintákat a falon lévő apró lyukon át negatív mintákra cserélték. Szintén a titkosszolgálat segített felbontani azokat az állítólag felbonthatatlan vizelettároló üvegcséket, amelyeket a svájci Berlinger Group gyárt, nemzetközi sportversenyeken való használatra.

A New York Times riportja szerint Rodcsenkovot minden este a sportminisztérium egyik tisztviselője értesítette arról, hogy melyik vizeletmintákat kell kicserélni.

A terv bevált. Oroszország az éremtáblázat alapján az első helyezést érte el a szocsi olimpián, 13 aranyéremmel. Putyin személyesen tüntette ki Rodcsenkovot a Barátságért érdemrenddel.

A botrány

2015-ben a Doppingellenes Világszervezet (WADA) előzetes jelentést adott ki a szocsi olimpián elkövetett doppingvétségekről, amely az ARD német közszolgálati csatorna 2014-ben bemutatott dokumentumfilmjén alapult. Ennek eredményeképpen a moszkvai doppingellenes központot kizárták a WADA-ból, és Oroszországot örökre eltiltották az atlétikai versenyeken való részvételtől. Rodcsenkov és több más doppingellenes tisztségviselő lemondásra kényszerült.

Három hónappal a WADA előzetes jelentésének megjelenése után az Orosz Doppingellenes Ügynökség (RUSADA) két korábbi igazgatója – Vjacseszlav Szinev és Nyikita Kamajev – titokzatos körülmények között elhalálozott. Rodcsenkov ügyvédje szerint egyértelmű volt, hogy ügyfele a következő.

“[Az ügyfelemet] megkereste valaki a Kremlből, és elmondta neki, hogy merényletet terveznek ellene. Nem volt más választása, mint hogy elmeneküljön Oroszországból.”

Rodcsenkov az Egyesült Államokba menekült; jelenlegi tartózkodási helyét nem hozta nyilvánosságra. Az ő tanúvallomásai képzik az alapját annak a jelentésnek, amelyet a NOB által felkért független szakértő, Arthur McLaren készített.

“A moszkvai laboratórium működésének célja az volt, hogy egy állami szinten irányított, hibabiztos rendszer keretében megvédje a doppingoló orosz sportolókat”, olvasható McLaren jelentésében.

“A sportügyi minisztérium irányította, szabályozta és ellenőrizte a sportolók analitikai eredményeinek manipulálását és a minták kicserélését”, áll a jelentésben, amely a tervre az “intézményes összeesküvés” kifejezést használja. Ezernél is több, nyári és téli sportágakban versenyző orosz sportoló élvezte az előnyeit a doppingprogramnak, amelyet Vitalij Mutko orosz sportminiszter felügyelt.

A következmények

Azt gondolhatnánk, hogy Oroszország tettét kemény szankciók követték, tekintettel az Olimpiai Chartában megfogalmazott elvekre, miszerint „az Olimpizmus olyan életforma kialakítására törekszik, amely a munkavégzés örömére, a példakép nevelési értékére, társadalmi felelősségvállalásra és az egyetemes erkölcsi alapelvek tiszteletére alapszik.”

A NOB mégis engedélyezte, hogy a „tiszta” orosz sportolók részt vegyenek a 2016-os nyári olimpiai játékokon Brazíliában, és a 2018-as dél-koreai téli olimpiai játékokon, független színekben. Az orosz sportolók fehér sálat és szürke kabátot viselve, és nemzeti lobogójuk helyett az olimpiai zászlót hordozva vonultak be a phjongcshangi stadionba – azonban a sálaikon szereplő jelvényen az „Olimpiai sportoló Oroszországból” felirat volt olvasható. Rodcsenkov ügyvédje szerint ez az engedékenység „felbátorítja a csalókat.”

Putyin a kormány tulajdonában lévő TASS hírügynökségnek adott nyilatkozatban hiteltelennek nevezte Rodcsenkov vallomását. “[Az egész botrányt] egy olyan embernek az állításaira alapozzák, akiben nem lenne szabad megbízni. Ez az ember törvénytelen tevékenységet folytatott, és börtönbe kellett volna zárni”, jelentette ki az orosz államfő.

Rodcsenkov ügyvédje szerint az ügyfele által elmondottakat mások tanúvallomásai és igazságügyi szakértői bizonyítékok is alátámasztják; a közelmúltban került kézre a moszkvai laboratórium titkos adatbázisa, amelyben állítólag több ezer “piszkos” teszt eltussolt eredménye szerepel.

Írta: Lorenzo Bodrero

Fordította: Orosz Kata

Az eredeti, angol nyelvű cikket itt olvashatja.