Bezárás
Egyéb

Bukhat az illiberális Orbán klón Csehországban

Óvatosan bizakodó, de nagyon elszánt a cseh Zeman-ellenes szavazótábor, amely két hét múlva kiszavazhatja a hatalomból Moszkva emberét a prágai Hradzsinból. A tét óriási: a választás nemcsak az elnökről, de a cseh parlamenti demokrácia védelméről is szól.

Meglepetés a cseh elnökválasztáson: Zeman elnökre az első körben 1,9 millió ember szavazott, Jiří Drahoš jelöltre nagyjából 600 ezerrel kevesebb ember. Csakhogy a második helyezett javára visszalépett négy jelölt, rájuk összesen 1,5 millióan szavaztak. Képes lesz-e Drahoš meggyőzni őket? Ha igen, több mint elnökváltás történhet Csehországban két hét múlva.

Emlékeznek még arra, hogy 2013-ban Miloš Zeman jelenlegi köztársasági elnök Csehország első közvetlen köztársaságielnök-választásán nyíltan az euró bevezetése és általában az EU-s tagság előnyei mellett kampányolt? Felejtsék el! Az elnök ma már elképzelhetőnek tartaná népszavazás kiírását Csehország Eu-s tagságáról is.

A régióban kevesen tettek ekkora fordulatot, de még kevesebben számítanak olyan veterán politikusnak, mint a cseh elnök. A cseh belpolitika kulcsfigurája. Volt miniszterelnök és ellenzékben is politizált. Kiváló szónok és vitapartner.

Zeman számára a 2015-ös európai menekültválság új politikai lehetőséget teremtett. Bevándorlásellenes retorikájával felsorakozott a francia Marine Le Pen, a holland Geert Wilders, az olasz Matteo Salvini, a lengyel Jaroslaw Kaczynski és Orbán Viktor mellé. E politikusok most nem csinálnak mást, mint etnikai és kulturális alapon támadnak mindent, amit jelenleg a Nyugaton problémásnak látnak a menekültektől, a migráción át a civil szervezetekig.

Az orosz kapcsolat

A fenti szélsőjobboldali politikusok bizonyított vagy erősen vélelmezett kapcsolatban állnak a putyini Oroszországgal, amely függőségi viszony nemcsak az adott nemzet biztonságát, de az Európai Unió egységét is veszélyezteti.

A cseh elnök az oroszok legjelentősebb szövetségese az európai elnökök közül.

Ez leggyakrabban az orosz kereskedelmi tevékenység támogatásában, az Eu és a NATO egységének megtörésében, az ellenük tett orosz lépések legitimizálásában, illetve az orosz agresszió fenyegetésének és Putyin személyének bagatelizáslásában nyilvánult meg.

A cseh “Habony Árpád”

Zeman tanácsadói és legközvetlenebb munkatársai: Martin Nejedlý, a cseh "Habony Árpád" (balra), a Lukoil cseh képviseletének vezetője és Vratislav Mynář, Zeman pártjának képviselője, és az elnöki hivatal vezetője (jobbra). Babis szerint az elnöknek meg kellene válni tőlük. Kép forrása: lidovky.cz

Zeman tanácsadói és legközvetlenebb munkatársai: Martin Nejedlý, a cseh “Habony Árpád” (balra), a Lukoil cseh képviseletének vezetője és Vratislav Mynář, Zeman pártjának képviselője, és az elnöki hivatal vezetője (jobbra). Babis szerint az elnöknek meg kellene válni tőlük. Kép forrása: lidovky.cz

Zeman olyan titokzatos tanácsadókkal dolgozik, akikről a cseh közvélemény sem tudja, kicsodák és hogyan kerültek az elnök közvetlen stábjába.

Ilyen az orosz Lukoil cseh képviseleti vezetője, a cseh “Habony Árpád”, azaz Martin Nejedlý, aki ugyanolyan titokzatos figurája a cseh közéletnek, mint a magyarországi ex-koronaőr.

A Lukoil emberéről annyit mindenképp érdemes a magyar olvasónak tudni – figyelem, minden hasonlóság a magyar eseményekkel és szereplőkkel csak a véletlen műve! – hogy ő az az ember, aki évek óta lobbizik a cseh elnöknél, hogy az oroszok építhessék meg a temelíni atomerőmű két új reaktorát.

Amikor 2016 őszén több cseh bíróság 32,6 millió korona büntetésre kötelezte a Lukoil Aviation Czech nevű céget, amelynek társtulajdonosa Nejedlý tanácsadó volt, hosszas vita után végül az oroszok fizették be a cseh államnak, megmentve egyúttal Nejedlý pozícióját is. 

Nejedlý úr és összeköttetései az orosz Lukoil társasággal rendkívül megbízhatatlanok számomra. Amikor Miloš Zeman Moszkvában tárgyalt az orosz elnökkel, nem a cseh nagykövet ült mellette, hanem Nejedlý és Mynář urak. Felteszem a kérdést, hogyan lehetséges ez?” (…) Ha elnökké választanak, átvizsgáltatom az urak tevékenységét egy könyvvizsgáló irodával”.

Ezt már Jiří Drahoš nyilatkozta a választások másnapján a Respekt magazinnak. A nyilatkozat alapján láthatjuk:

két értékrend és két világ csap össze a cseh elnökválasztás második fordulójában, amely legalább annyira szól Csehország geopolitikai irányáról, mint az új elnök személyéről.

De ne rohanjunk ennyire előre, és menjünk vissza az időben szombat délutánig, amikor bezártak a szavazófülkék Csehországban és megkezdték a szavazatok összeszámlálását. Esélylatolgatásban én is Zeman győzelméről írtam:

Cseh elnökválasztás: az oroszbarát Zeman már az első fordulóban nyerhet

Az is benne volt a pakliban, hogy a jelenlegi elnök már az első körben bebiztosítja győzelmét. A szavazás első órájában egy Zeman ellen tiltakotó FEMEN aktivista akció miatt aggódtak a Zeman-ellenes szimpatizánsok. Miért? Sokan azt gondolták a prágai sörözőkben, hogy a váratlan jelenet aktivizálhatja az elnök szavazóit. Nem így történt.

Zeman nyert 38 százalékkal, a második helyre Jiří Drahoš érkezett meg 26 százalékkal. A 12 százalékos különbség első ránézésre soknak tűnhet.

Zeman letarolta az országot, csak Prága és kürnyéke nem lett az övé. Kép: idnes.cz

Zeman letarolta az országot, csak Prága és környéke nem lett az övé. Kép: idnes.cz

Csakhogy a választások második körének már nem a jelenlegi elnök az esélyese. Négy másik jelölt – Pavel Fischer, Michal Horáček a Marek Hilšer és Mirek Topolanek – visszalépett a Cseh Tudományos Akadémia volt elnökének javára és szavazóikat Drahoš támogatására szólították fel:

Drahos mögött felsorakozó jelöltek szavazataival többségbe kerülhet Csehországban a Zeman elnök leváltását akaró szavazótábor. Kép: idnes.cz

Drahos mögött felsorakozó jelöltek szavazataival többségbe kerülhet Csehországban a Zeman elnök leváltását akaró szavazótábor. Kép: idnes.cz

Ez azt jelenti, hogy a második körbe bejutott Jiří Drahoš és támogatói egy millióval több szavazatot adnak ki (nagyjából 2,9 millió) a Zemanra szavazó 1,9 millió szavazóval szemben.

Biztosak lehetünk, hogy nem mindenki fog automatikusan átszavazni Drahošra, aki az első körben egy másik jelöltet választott, de jelenleg Zeman kihívójának jobbak az esélyei a második körben. Miért?

Motivált Zeman-ellenes szavazók

A Drahoš támogatására felszólított választók rendkívül motiváltak, hogy összejöhet Zeman legyőzése. Ez mai tudásunk szerint nagyjából 55 százalékot jelentene a kihívó jelölt számára.

nyilatkozta Daniel Kunštát szociológus a lidovky.cz számára.

Megnéztem a prágai szavazóköröket és az országos választási részvételi aránynál – 61,8 százalék – magasabb értékeket találtam. Tudni kell, hogy a cseh főváros és környéke erősen antizemanista érzelmű terület, a magasabbb részvételi arány a választók eltökéltségét mutatja.

Zeman elnök hiába kapott hatszázezer szavazattal többet mint a második helyezett, választói potenciálja szűkebb. A legyőzöttek között nem találunk egyetlen jobb eredményt elérő jelöltet sem, aki Zeman támogatására szólított volna fel.

Harmadrészt, a gyorsfelmérések alapján, a Drahoš javára visszalépett szavazók szociológiai és politológiai profilja rendkívül hasonló, ami azt is jelentheti, ha Drahošnak sikerül a mobilizációjuk, akkor megkaphatja szavazatuk.

Miben bízhat Zeman elnök?

Ovčáček, Zeman elnök szóvivője és a kampány alatt gyakori helyettesítője a TV Barrandov studiójába egy fikusszal érkezett, ami szerinte hűen helyettesítheti a vitalehetőséget visszautasító Drahoš jelöltet. Kép: idnes.tv.

Ovčáček, Zeman elnök szóvivője és a kampány alatt gyakori helyettesítője a TV Barrandov studiójába egy fikusszal érkezett, ami szerinte hűen helyettesítheti a vitalehetőséget visszautasító Drahoš jelöltet. Kép: idnes.tv.

Mobilizáció

A prágai Vár ura csak abban bízhat, hogy az összes híve elmegy szavazni. Elképzelhető, hogy a választások első körében nem ment el az összes Zeman-szavazó, mivel a hírek alapján biztosra vették kedvencük első körös győzelmét. Amennyiben a feltételezés helytálló, a második körben emelkedhet valamennyit a Zeman tábor létszáma. De a felmérők alapján politológusok itt nem várnak áttörést.

Fontos tényező lehet a másik oldalon, vajon Drahoš képes-e motiválni a javára visszalépett jelöltek szavazóit, hogy másodjára is elmenjenek szavazni.

Tévéviták

Az elnök kétségbeesett helyzetét jelzi az is, hogy feladta eddigi “nem-kampány” taktikáját és elfogadta Drahoš vita-kihívását. Zeman nem hazudtolta meg önmagát, két Babiš érdekeltségi köréhez tartozó televíziós csatornát – Prima és a Barrandov TV – jelölt meg a viták lebonyolítására. Drahoš jelezte: mivel ketten fognak vitázni, úgy a korrekt, ha az egyik helyszínt ő jelöli ki, a másikat Zeman. Drahoš a – mindenkori kormánytól független – cseh köztévét választotta.

Ez a meccs Zemannak áll: a jelenlegi elnök brutálisan erős vitapartner és kiváló rétorikai képességei vannak. Elméletileg egy szemtől szembe vitában sok embert megszólíthat politikai dörzsöltségével és tapasztalatával. Drahošt statikusabbnak látom, korábban többször bizonytalankodott. A választási eredményt értékelő szociológus szerint Zeman tudatosította, hogy ma már ő a gyengébb, de a vitákban erősebb, mint Drahoš.

Negatív kampány

Zeman stábja az egyébként valóban nem túl színes és nem túl karizmatikus Drahošt fikuszhoz hasonlította egy televíziós vitában. Nem kell hozzá jóstehetség, a következő két hétben nagyságrendekkel durvább támadások fogják érni a kihívó személyét. Zemanék fő témája várhatóan a migráció kérdése lesz.

Egyelőre annyit sikerült előhúzniuk, hogy a tudományos akadlmia volt elnöke 2015-ben aláírt egy a menekültekkel való humánusabb törődésre felszólító nyilatkozatot és ezt próbálják Drahoš ellen fordítani.

A Facebookot természetesen már elöntötték az anti-Drahoš memek, képek, üzenetek. Ezeken Drahošt egy nemzetközi háttérhatalom figurájának állítják be, aki kiszolgálja Soros György politikáját, jelentsen ez itt most bármit. Az orosz dezinformációs oldalak már az első forduló előtt ontották Drahošról a hamis híreket. Drahoš volt már ügynök és pedofil is. A célszemély most abban bízik, hogy ezek az álhírek visszaüthetnek a Zeman-stábra.

De mi is ez a pozíció, amiért ekkora küzdelem folyik?

A prágai Vár ura, ahol a cseh elnök székel, nem csak egy szimbolikus pozíció.

Ugyanakkor az is igaz, a cseh köztársasági elnök hatásköre jóval szűkebb, mint a cseh miniszterelnöké. Mégis, az elnök önálló döntési jogkörébe tartozik a kormányfő kinevezése és lemondásának elfogadása. Összehívhatja és feloszlathatja a parlamentet, megbízhat ideiglenes jelleggel kormányt az új kormány kinevezéséig.

Az Alkotmánybíróság, a Legfelsőbb Bíróság, a Számvevőszék vagy a Cseh Nemzeti Bank élére is ő nevezi ki a vezetőt, de beleszólhat egy új kormány összetételébe is. Ezen kívül a cseh közélet mindennapi aktora és formálója, a magyar olvasó itt semmiképp ne egy olyan passzív, aláíró figurát képzeljen el, mint Áder János.

Ezért nem mindegy a parlamenti többség előállítására képtelen Babiš miniszterelnöknek, vagy épp a törvényhozás többi tagjának, hogy ki lesz az államfő. A mutyiképes Zeman vagy a demokratikus játékszabályokat betartani akaró Drahoš.

A cseh elnökválasztás az elnök személye mellett az új cseh kormány sorsát is befolyásolhatja.

Ismert: a 2017 őszi választásokat Andrej Babiš, az ANO populista-liberális mozgalma nyerte meg. Miloš Zeman annak ellenére kinevezte Babiš egyszínű, kisebbségi kormányát, hogy a parlamentben nem kapta meg a többségi – tehát 101 képviselő – támogatását.

A parlamenti szokásjog szerint a köztársasági elnök által felkért miniszterelnöknek és kormányának a parlament alsóházában bizalmi szavazáson kell minősített többséget szerezni, hogy megkezdhesse működését. Gyakorlatilag az is biztos, hogy Babiš kisebbségi kormánya az elhalasztott bizalmi szavazáson is elbukik.

Ez olyannyira várható volt, hogy Babiš kedd reggel előzött és lemondott mentelmi jogáról, Faltýnek képviselőtársával együtt.

Azt hiszem mindenki megérti, hogy az elnök a győztes párt vezetőjét nevezi ki miniszterelnöknek. Utálom, ha ezt a szabályt kijátsszák“, jelentette ki múlt héten a parlamentben Zeman.

Ezzel szemben Drahoš a Babiš-kormányt nem nevezné ki, mint mondta, “mindenképp úgy szeretném, ha a miniszterelnököt 101 képviselő támogatná, vagy átmenne a a parlament bizalmi szavazásán.” Ráadásul, Drahoš meg sem bízta volna Babišt a kormányalakítással, mint mondta

Aki ellen nyomozás indul, nem tudja képviselni a Cseh Köztársaságot, mert időhiány miatt képes betölteni egy miniszterelnöki pozícióját sem“.

Nem kérdés, ha Zeman marad az elnök, akkor Babišnak szinte korlátlan ideje marad az új kormány körüli egyezkedésekre, teheti mindezt a köztársasági elnök védelme alatt. Ha a helyzet eszkalálódna és az előrehozott választások lehetősége is felmerül, azt a jelenlegi elnök biztosan nem írná ki, viszont elnöki váltás esetén elképzelhető, hogy Csehországban új országgyűlési választásokat tarthatnak.

Babiš hatalmi centruma

Az íratlan parlamenti játékszabályok felrúgása eddig nem tartozott a cseh közélet mindennapjai közé, ennek vethet véget a Zeman-Babiš páros.

A választáson győztes ANO domináns politikai szereplő maradna egyszínű, kisebbségi kormányával a köztársasági elnök védelmező keze alatt. Hogyan lehetséges mindez, kérdezheti az olvasó, hiszen a parlamentben nincs többsége az ANO-kormánynak.

Babiš az ellenzéki pártokkal folytatott tárgyalásai alapján kormányt végül nem tudott alakítani, de ahogy ő fogalmazott, bizonyos ügyek mentén talált leendő egyszínű kormányának partnereket. Tehát a cseh belpolitikában pártok határain átnyúlva kialakulni látszik egy

(illiberális) szavazói blokk

amelyben központi szerepet játszik Babiš ANO-ja, a formálisan ellenzéki pártnak számító Cseh Kommunista Párt (KSČM), a szélsőjobb Szabadság Közvetlen Demokrácia (SPD) pártja, illetve a Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD) Zemanhoz hű, konzervatív szárnya. Ennek az egyelőre inkább informális csoportnak lenne az atyja és szellemi vezetője az elnöki pozícióban nagyvonalúan háttérbe húzódó Miloš Zeman. 

Összefoglalva: Zemannak újraválasztásához szüksége van Babišra, de Babišnak szüksége van Zemanra, hogy a kormányát érintő bizalmi szavazás nélkül is miniszterelnök lehessen. Ehhez azonban mindkettőjüknek szüksége van a kommunisták és a szélsőjobb támogatására.

Ezt a tábort, a hatalom megszerzésének vágyán kívül, az autoriter mentalitás, az elvtelenség, a plurális demokráciától való félelem és a jogállam semmibevétele köti össze. Cseh barátainknak a hétvégén lehetőségük volt ezt a formálódó illiberális hatalmi centrumot legalább részben szétrobbantani, mielőtt az kiépülne és meggyökeresedne a cseh politikában.

Nyugatbarát elnökök a régióban

A cseh elnökválasztás eredménye beleillik a régiós trendekbe is.

A cseh választások gyakorlatilag követték a közép-európai trendet, Jiří Drahoš jó esélyei azt is jelentik, hogy a szlovákok, a románok és a lengyelek után a csehek is egy nem megosztó, konfrontatív, hanem egy nyugodt, a társadalmat egyesítő elnököt szeretnének, írta Martin Ehl kommentárjában.

Miloš Zeman gyenge eredménye és Jiří Drahoš győzelmi esélye egy olyan trend, amit láthattunk Szlovákiában és Romániában is: a durva és konfliktusos elnökség megmérgezi az embereket, ezért a békés, és pártok felett álló személyeket kedvelik”, nyilatkozta a cseh Lidové noviny napilapnak Mateusz Gniazdowski, a lengyel OSW think tank Közép-Európával foglalkozó igazgatóhelyettese.

Közép-európai elnökválasztások

Szlovákiában az amerikabarát Andrej Kiska vállalkozó, filantróp 2014 tavaszán négy százalékponttal kikapott az első fordulóban Robert Fico miniszterelnöktől, de a második körben meggyőző, hatvan százalékos eredménnyel megnyerte az elnökválasztást.

Hasonló forgatókönyv alapján bukott el a kormányzó szocdemek populista, korrupciós botrányokba keveredett vezetője, Victor Ponta is, akit a nyugatbarát népszerű nagyszebeni polgármester, a német kisebbsghez tartozó Klaus Iohannis győzött le.

Egy évvel később, 2015-ben, Lengyelországban a sótlan, de a kormánypárt maradéktalan támogatását élvező Komorowski biztosra ment. Ellenfele, az ismeretlen Andrej Duda autóbusszal járta be az országot és keményen megdolgozott népszerűségéért. A nem túl népszerű kormánypárt által támogatott jelölt helyett az emberek itt is alapvető váltást akartak.

De a hétvégi elnökválasztás első körének jelentőségét alighanem Michal Klíma, a prágai Metropolitna Egyetem politológusa foglalta legjobban össze:

“Volt az emberekben egy bizonyos félelem 28 évvel a rendszerváltás után, hogy az ország visszatérhet a korábbi állapotokhoz. Itt most nem arra gondolok, hogy újra bevezetjük a kommunista rendszert, de egy olyan autoriter berendezkedésre, amely megváltoztatja országunk külpolitikai orientációját. (…) A szavazók egy része a mostani szavazást sorsdöntőnek tartotta a demokrácia megvédése szempontjából. Felevenedtek bizonyos képek a brezsnyevi időszakból, amikor egy olyan kiválasztott gerontokrácia uralkodott a cseheken, akik bármit megtehettek, amit csak akartak. Mindezt úgy, hogy nem tartják be a politika alapvető játészabályait, amelyek az alkotmányunkban vannak rögzítve”.

Írta: Bőtös Botond

Érdekel a külpolitika? Ha igen, kövesd a Világtérkép Facebook-oldalát!

Akarsz róla beszélni? Kövesd olvasóink fórumát az Átlátszó-klub Facebook-oldalát!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom