Egy korrupt miniszterelnök, OLAF-jelentés, Soros György, migrációs pánik – és kilenc elnökjelölt. Magyar ember még nem érezhette ennyire otthon magát a cseh belpolitikában. Köztársasági elnököt választ Csehország pénteken és szombaton. Olvassák el exkluzív gyorselemzésünk, Prágából.
Másodjára választanak a cseh emberek közvetlenül elnököt. A 2013-ban megválasztott Miloš Zeman jelenlegi elnök, egykori szociáldemokrata miniszterelnök ma a cseh szélsőjobb ünnepelt sztárja, aki „megvédi” a cseh embereket „a muszlim inváziótól”. Zemannak nyolc kihívója lesz, közülük három emelkedik ki és érhet el jó eredményt. De összesen ketten juthatnak be a második, döntő fordulóba.
A cseh köztársaságielnök-választás első körét 2018 január 12-én és 13-án tartják.
Ha az első fordulóban egyik jelölt sem szerzi meg a szavazatok legalább ötven százalékát, két hét múlva második fordulót tartanak (január 27-28.)
A szavazóhelységek pénteken 14:00 és 22:00 óra, szombaton 8:00 és 14:00 óra között lesznek nyitva.
Csehország a hétvégén egyetlen választási körzet, a köztársasági elnököt egyszerű többséggel választják meg.
A szavazatok többségét szombat estére összeszámolják.
Zeman kényelmes helyzetben?
Négy évvel ezelőtt tartottak közvetlen elnökválasztást először Csehországban, amelyet szűken, de Miloš Zeman nyert meg a jobboldal titkos favoritja, Karel Schwarzenberg előtt.
A mostani választás több szempontból is eltér a korábbitól. Akkor a jelölteket pártok állították, ma a jelöltek többsége párton kívüli, független.
Négy éve egy jelölt sem emelkedett ki a többi közül, idén Miloš Zeman jelenlegi köztársasági elnök nagyon megosztja a cseh társadalmat, ő pedig nem szívesen mutatkozik a többi jelölt társaságában. Szó szerint.
Csütörtök este az összes köztársaságielnök-jelölt a cseh közszolgálati televízió stúdiójában egy normális választási vitában csapott össze.
Mindeközben Babiš miniszterelenök televíziójában, a TV Barrandov nevű csatornán, Zeman elnök egyedül válaszolt a mikrofonállvány-riporter kérdéseire. Így:
Az oroszbarát elnök biztosra ment. Ebben az elnökválasztási vitában nem tudott vereséget szenvedni. És Zeman tudta fokozni, a műsor rögtön egy szürreális bejelentéssel indult:
“Megkímélném a közönséget a szokásos politikai beszédtől, mert közvetlenül a választás előtt, nem szeretnék előnyhöz jutni a többiekkel szemben”.
A beszélgetés során Zeman nagyvonalúan prédikált és még azt is megengedte magának, hogy a műsorvezetővel együtt, Babiš miniszterelnök korrupciós ügyeivel kapcsolatos konspirációs elméleteket népszerűsítsen.
Ismert: Az Európai Csalás-ellenes Hivatal (OLAF) szerint a cseh miniszterelnök az uniós támogatásokat jogsértően használta fel a Gólyafészek nevű birtokán. Az OLAF jelentése december végén tizenegy embert marasztalt el, közöttük Babišt és párttársát is. A cseh miniszterelnök mentelmi jogának újbóli felfüggesztését a napokban indítványozta a cseh rendőrség.
Zeman szerdán – az OLAF jelentés ellenére – Andrej Babiš kormányfőt támogatta a cseh parlamentben az új kormány első bizalmi szavazásán. Ezzel lépéssel a jelenlegi elnök a választásokon győztes populista-liberális mozgalom szavazóinak is üzent.
Csakhogy a Babiš-kormány nem kapta meg a szükséges támogatást, a többi párt előre kijelentette, nem fogják az új kormánynak a bizalmat megadni. Zeman nem hátrált meg, és megígérte: újra az ANO elnökét fogja megbízni a kormányalakítással. Babiš viszonozta a gesztust és egy nappal a választások előtt bejelentette, Zemanra fog szavazni.
Az ellenzéki Polgári Demokrata Párt azonnal emlékeztette a választókat Babiš szavahihetőségére: „Létezik egyáltalán olyan álláspont, amin Andrej Babiš nem változtatott?” – kérdezték a twitteren.
“A második körben Karel Schwarzenbergre szavazok, mint kisebbik rossz. Zeman számomra a Klaus-féle maffiózó kapitalizmust és korrupció folytatását képviseli” (2013 január 14. Hospodárské noviny.)
“Azért fogok Zemanra szavazni, mert számomra ő az 1989-es korszak egyik legerősebb személyisége, aki nem lop és eredményeket ért el” (2018 január 11. Novinky.cz).
A cseh politika két erős embere tehát kölcsönös támogatásról biztosították egymást. A jobboldali ellenzék újabb hatalmi paktumot emleget, ami a cseh belpolitikát jól ismerők számára az 1998-as ún. “Ellenzéki Paktum” néven elhíresült Václav Klaus-Miloš Zeman megállapodást juttathatja eszébe.
Akkor a szocdem párt megnyerte a választást, de Zeman nem tudott kormányt alakítani. Ez vezetett a legnagyobb ellenzéki párttal (ODS) kötött megállapodáshoz, amely gyakorlatilag egy csendes nagykoalíció volt a két párt között. A gyakorlatban Zeman és Klaus felosztotta egymás között a politikai befolyást és együtt több rögzített bizniszt is lebonyolítottak.
De mit mutat az utolsó felmérés?
Zeman győz, de ha lesz második forduló, bajba kerülhet.
A 49 százalékot is eléri Miloš Zeman potenciális szavazótábora, és a válaszadók 42,5 százaléka várhatóan Zemanra szavaz a hétvégén. Ezt derült ki a cseh közszolgálati televízió felkérésére a Kantar TNS és Median Közvéleménykutató Intézet által készített felmérésből. A második legnagyobb támogatottsággal Jiří Drahoš rendelkezik, őt a választópolgárok 27,5 százaléka támogatná, míg potenciális szavazótáborát, az első forduló előtt, 43 százalékra mérték. Harmadik helyen Michal Horáček végezhet, 12,5 százalékkal. Az ő potenciális bázisa nagyjából 30 százalék.
A választói potenciál azt mutatja, hányan szavaznának a jelöltre, ha minden szavazója biztosan leadná rá a voksát. A telefonos felmérőt 2018 január 3 és 7. között végezték el, 1503 fős mintán.
A Zeman-ellenes szavazók csak a második fordulóban reménykedhetnek. A számok azt mutatták, amennyiben két hét múlva újra szavaznak a csehek, jó eséllyel a Miloš Zeman vs Jiří Drahoš páros küzd meg az elnöki pozícióért. Ekkor a jelenlegi elnökre a szavazók 44 százaléka szavazna, viszont kihívója a szavazatok 48,5 százalékát is megkaphatja! Ha Zeman Horáček jelölttel küzdene meg a második körben, azt a szavazást már a mostani elnök nyerné 48,5:46 arányban. Zeman győzelme még nagyobb lenne, ha Topolánekkel kerülne párba (60:30).
Ismerjük meg a jelölteket!
Az cseh elnökválasztáson bárki elindulhat, aki minimum 50 ezer támogató állampolgári aláírást összegyűjt vagy legkevesebb 20 képviselő, illetve 10 szenátor támogatja.
Jiří Drahoš, 68 éves, a prágai Kémiai Technológiai Intézetben szerzett fizika-kémia szakokon diplomát, pártonkívüli. 2009-től a Csehszlovák Tudományos Akadémia elnöke. Jelölését 141 234 érvényes állampolgári aláírás támogatta.
Feljebb Drahoš kampány-videóját is megnézhetik!
Mirek Topolánek, 61 éves, energetikus, egykori miniszterelnök, politikus, az Eustream szlovák gázszolgáltató lobbistája. Köztársaságielnök-jelölését az utolsó pillanatban jelentette be, tíz szenátor támogatja.
Michal Horáček, 65 éves, pártonkívüli. A demokratikus rendszerváltás idején a MOST kezdeményezés alapítója, amely az egykori kommunista párt és az akkor független kezdeményezések között közvetített. Jelölését 86 940 állampolgár támogatta.
Pavel Fischer, 52 éves, pártonkívüli. Franciatanár, Václav Havel egykori munkatársa, Csehország egykori francia és monacoi nagykövete. Jelölését 17 szenátor támogatta.
Jiří Hynek, 56 éves a Realisták pártjának társalapítója, 29 parlamenti képviselő támogatásával indulhat. A Cseh Fegyverkereskedelmi és Védelmi Szövetség elnöke 2011-től, a cseh Mensa társaság tagja és a NATO cseh ipartanácsadó testületének tagja, egyetemi előadó.
Petr, Hannig, 71 éves, a csehszlovák rádió egykori munkatársa, zenész és zenetudós, a 80-as évek csehszlovák popkultúra legendás figurája, zeneszerző. A Rozumní párt alapítója, 26 képviselő támogatta indulását.
Vratislav Kulhánek, 74 éves, közgazdász, 1968-1970 között a Csehszlovák Kommunista Párt tagja, a Cseh Jégkorong Szövetség egykori elnöke, több cseh műszaki egyetem igazgatótanácsának tagja, akit 24 parlamenti képviselő támogatott.
Miloš Zeman, 73 éves, jelenlegi cseh köztársasági elnök (2013-2017). 1990 januárjától a Csehszlovák Tudományos Akadémia Prognosztikai Intézetében dolgozott. 1968 és 1970 között a kommunista párt tagja, 1990 után a Cseh Szociáldemokrata Pártban dolgozott, 1998 és 2002 között miniszterelnök. Indulását 103 817 állampolgár támogatta.
Marek Hilšer, 41 éves, orvos. A cseh parlament külügyi egykori tagja, dolgozott Spanyolországban az USA-ban és Ausztráliában is. 2014-ben félmeztelenre vetkőzve tiltakozott a Krím orosz elfoglalása ellen, jelölését 11 szenátor támogatta.
Ki pénzeli a jelöltek kampányát?
„Zeman újra, 2018” – Zeman plakátjai elöntötték Csehországot, de hivatalosan az elnök nem is kampányol. FOTO: Robert Klejch, info.cz
A cseh elnökválasztáson induló jelöltek kampányát különböző adományozók dobják össze. Az elnökjelöltek számlája, elvileg, átlátszó.
Négy évvel ezelőtt a legnagyobb botrány a Zeman elnök mögött álló támogatók állítólagos oroszországi kapcsolatai körül robbant ki. Idén annyiban változott a helyzet, hogy nem egy misztikus egyén áll a jelölt kampánya mögött, hanem vállalkozók, PR ügynökségek, pénzügyi csoportok vagy a lobbicsoportok.
Felsorolásszerűen: a J&T pénzügyi csoport Topolánek, a fegyverlobbi Zeman, több nagynevű vállalkozó Drahoš, a Penta befektetői csoport Hnyek mögött áll. Horáček saját pénzből fizeti kampányát. Támogatók listája és az összeg nagysága részletesebben itt elérhető.
Az eddigi adatok szerint a legtöbb pénzből Jiří Drahoš gazdálkodhat. A külöböző támogatóktól és szponzoroktól számlájára mintegy 32 millió korona érkezett. A másik kiemelkedő támogatott Horáček jelölt, az ő számláján 24,5 millió koronát tett el kampányra. Topolánek, egykori miniszterelnök 8 millió koronából gazdálkodhatott, Fischer volt francia nagykövet 5,3 millió koronából, Kulhánek, a Škoda Auto egykori igazgatója 6 millió koronából kampányolhatott. Marek Hilšer orvos 650 ezer, Hynek jelölt pedig hivatalosan 300 ezer koronát gyűjtött össze.
A fenti jelöltekkel szemben, a Transparency International szerint, a jelenlegi köztársasági elnök kampányfinanszírozása a legátláthatatlanabb.
Zeman korábban kijelentette, nem fog kampányolni, ezért nem is sem vett részt a választási kampányvitákban sem.
Ennek ellenére Csehországban az utak mentén óriásplakátokon, és a városokban az oszlopokra ragasztva mindenhol az ő néz a választóra.
Ez úgy lehetséges, hogy a plakátokat a Zeman emberei által működtetett Polgárok Jogainak Pártja (SPO) és a Miloš Zeman Társaság finanszírozza. Ezek a szervezetek biztosították számára az induláshoz szükséges aláírást is. Így alakulhatott ki az a vicces helyzet, hogy Zeman folyamatosan tagadta újságíróknak, hogy ez az ő kampánya lenne. Mint mondta,
„a plakátok kihelyezéséről tudomása van, de ezt nem ő intézte”.
Hivatalosan Zeman 4,4 millió koronából gazdálkodhat. Ezt három nagyobb cég dobta össze. A Transparency International szerint, tekintettel Zeman elnök kiterjedt országos plakát-, és online kampányára, ez az összeg több tízmillió koronával magasabb lehet.
Kit támogatnak a pártok?
Kijelenthető: a 2017-es cseh elnökválasztás első körös kampánya dögunalmas volt.
A jelöltek nem mertek kockáztatni, nem akartak egyetlen jelentősebb társadalmi csoportot sem megbántani. A szakértők szerint az olyan kreatív jellegű kampányoknak, amilyet 2013-ban Schwarzenberg jelölt is csinált, leáldozott.
A 2017-es őszi választás nyertese az ANO nem állt be egyetlen jelölt mögé, de a Babiš-Zeman paktum nem kétséges senki előtt Csehországban. A Polgári Demokraták és a Kalózok hivatalosan egyik jelöltet sem támogatják. Az Okamura-féle szélsőjobboldali SPD, a kommunisták és a szocdemek konzervatív szárnya Zeman mögé sorakozott fel, míg a jobbközép-liberális kisebb pártok hivatalosan Drahoš jelöltet fogják támogatni.
Politikai elemzők szerint a mostani helyzet inkább vihar előtti csendre emlékeztet. Ahhoz nem kell különösebb jóstehetség, hogy megmondjuk, Zeman várhatóan győzni fog az első körben és csak a győzelem aránya lesz kérdés. Amiben az is benne van, hogy a jelenlegi elnök már a hétvégén megszerzi a több, mint ötven százalékot.
Ha Zeman nyer, de nem eléggé és Drahošt viszi magával a második fordulóba, akkor brutális mozgósítás várható mindkét oldalon, mert a cseh társadalom ma megosztottabb, mint négy évvel korábban.
„Soros embere”: Drahoš
„Jiří Drahoš csak egy Schwarzenberg 2.0! Semmibe veszi a nemzet érdekeit, szalámi-taktika a migránsok érdekében, több Sorossal nálunk? Nem kérünk a nemzetek olvasztótégelyéből” – ilyen címlappal üvölt a magyar köztévét is megjárt Peter Hájek „Proti proud” weboldala. Kép: montázs, protiproud.cz.
A cseh elnökválasztási kampányban is kitört a Soros-elleni kampányláz.
Csehországban is hasonló trendeket lehetett érzékeli a kampányban, mint más európai országokban. A pro-európai, demokratikus jelöltet a helyi oroszbarát weblapok hasonló módszerekkel próbálták besározni, mint korábban Németországban, Franciaországban vagy Hollandiában. Drahoš jelöltet az aeronet.cz hírhedt oroszbarát weboldal azzal vádolta meg, hogy ügynöki múlttal rendelkezik, illetve fiatalkorú fiúkkal tartott szexuális kapcsolatot. Mindezt természetesen bizonyítékok nélkül állították.
Drahoš másik fő bűne a dezinformációs weboldal szerint, hogy 2017 tavaszán, a budapesti Közép Európai Egyetem (CEU) körüli botrány idején felajánlotta: amennyiben az egyetem elköltözik Budapestről, Prága szívesen befogadná az intézményt.
Az álhírek terjesztésének módszere annyiban tér el a magyarországi gyakorlattól, hogy a Kreml-féle propaganda és dezinformáció nem kormányzati szintről vagy sajtópropagandából éri el a közbeszédet, hanem az internet mélyéről.
A konspirációs weboldalak közönsége és Zeman elnök szavazótábora nagyban lefedi egymást. Ezekben a körökben általános és berögzült vélemény, hogy Drahoš kampányát „valójában” Soros György finanszírozza, véleményét pedig a magyar származású milliárdos akaratához igazítja. A magyar trendeknek megfelelően Drahoš így lett egyszerre Amerika-, és Merkel-barát „migránssimogató”, sőt a korábbi korrupciós botrányokba megbukott jobboldali kormány jelképével, Kalousek volt pénzügyminiszterrel, a cseh “Gyurcsánnyal” is összehozták.
Összességében a cseheknek valamivel könnyebb dolguk van, mint a magyaroknak, ha ki akarják szavazni Moszkva “ötödik hadoszlopát” a hatalomból. Csakhogy nem lesz könnyű meccs: Jiří Drahoš ezt legjobb esetben is csak a második fordulóban teheti meg. Az Eu-barát szavazóknak mindenképpen jó hír, hogy a felmérések szerint Drahoš képes egyesíteni az antizemanista tábort és eséllyel indulhat két hét múlva a jelenlegi elnök ellen.
De természetesen csak akkor, ha lesz második forduló.
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
