Már nem csak az oroszoknak és a kínaiaknak van trollhadserege: az autokratikus módon működő kormányok megtanulták egymástól, hogy a cenzúra nem megoldás. Immár trollok és automatizált felhasználók (botok) segítségével inkább elárasztják a netet hazugságokkal, így a propaganda között elveszik a valódi információ és a kritika. Ha már ez sem elég, egyszerűen lekapcsolják a mobilinternetet – derül ki a Freedom House jogvédő szervezet legfrissebb, az internet szabadságát felmérő jelentéséből.
Az amerikai civil szervezet évente készíti jelentéseit a témában, és legfrissebb elemzése szerint immár hetedik éve folyamatosan csökken az internet szabadsága a világban. Az elmúlt egy évben a legsúlyosabb gond az volt, hogy a kormányok egyre erőteljesebben próbálják befolyásolni a közösségi médiában hallható hangokat, az internetes dezinformáció pedig az elmúlt egy évben 18 országban szólt bele valamilyen módon a választásokba.
Ennek legismertebb példája az Egyesült Államok, ahol az egy évvel ezelőtti elnökválasztás előtt orosz trollok árasztották el álhírekkel a közösségi oldalakat. Ám nem csak az oroszoknak van trollhadserege.
A Freedom House által vizsgált 65 ország közül harmincnak a kormánya fizetett “véleményformálókat”, hogy azok a közösségi médiában terjesszék saját álláspontját és ellent mondjanak a kritikusoknak.
A harminc ország között van Törökország, Venezuela és a Fülöp-szigetek is, és ezek a kormányok nem más országok belügyeibe avatkoztak be, hanem arra használták a trolljaikat, hogy saját lakosságukat árasszák el propagandával.
Ha pedig fizetett kormánypropagandisták árasztják el az internetet a vezetést dicsőítő tartalommal, akkor könnyű azt a benyomást kelteni, hogy az adott rezsimnek óriási a támogatottsága a lakosság körében. Ezt a hamis képet pedig arra használják a hatóságok, hogy lecsapjanak az ellenzékükre és antidemokratikus törvényeket hozzanak. Eközben pedig egyre szigorúbb szabályozást vezetnek be a hírmédia működésére, így egyre kevesebben jutnak hozzá valódi hírekhez.
Kiberdzsihádisták, billentyűharcosok és zingawuk
Szudánban a nemzetbiztonsági- illetve titkosszolgálati erőkön belül hozták létre a “kiberdzsihádista” osztályt, akik hamis facebook- és egyéb közösségimédia-profilok segítségével épültek be zárt csoportokba. Vietnámban több száz fős véleményformáló-sereg irányítja az online beszélgetéseket a külpolitikai témáktól egészen a földhasználati jogokig.
A Fülöp-szigeteken a “billentyűzet-hadsereg” egyik egykori tagja szerint napi 10 dollárt is kerestek azzal, hogy a választások előtt álnéven kommenteltek Rodrigo Duterte elnök politikai ellenfeleit támadva. Sokan ma is aktívak, és azon dolgoznak, hogy úgy tűnjön, a lakosság támogatja az elnök véres drogellenes kampányát.
Sajtójelentések szerint az Erdogan-féle török kormánypárt, az AKP több mint hatezer főt alkalmaz arra, hogy befolyásolja az online beszélgetéseket. A kritikus hangokat, újságírókat néha akár több száz profilt felhasználva zaklatják a Twitteren.
A trollhadsereget már évekkel ezelőtt tökélyre fejlesztő Kína eközben szintet lépett: már nem is kell mindenkinek fizetnie, mert elég ügyesen szervezi meg azokat az önkénteseket, akik hajlandók akár ingyen is “szolgálatba állni” az interneten.
A “zingawuk” között az uralkodó párt ifjúsági szervezetének tagjait is megtaláljuk, csakúgy, mint egyszerű állampolgárokat. Épp ezért itt már képtelenség is elválasztani egymástól a valódi lakossági támogatást, illetve a fizetett propagandát.
Hetvenötezer bot szolgálja a mexikói elnököt
Sok kormány már automatizálja a trollok egyes feladatait, és automatizált profilok, botok segítségével árasztja el az internetet konkrét hülyeségekkel, hogy az áradatban elvesszen a valódi üzenet.
Mexikóban becslések szerint körülbelül 75 ezer “Penabot” működik, amelyeknek az a feladata, hogy támadásba lendüljenek, amint megjelenik valamilyen kritikus tartalom Enrique Pena Nieto elnökről. Amikor egy új korrupciós botrányról ír valaki a Twitteren például és ehhez egy #hashtaget is kitalál, akkor a botok azonnal kreálnak és felfuttatnak egy másik hashtaget, hogy az eredetit leszorítsák a legnépszerűbbek közül.
A másik módszer a “hashtagmérgezés” amikor az eredeti hashtaggel ellátott, de teljesen értelmetlen üzenetekkel árasztják el a Twittert, így elveszik a valódi üzenet. Ennek a való életben is vannak következményei: békés tüntetéseken megesett, hogy a résztvevők a Twitteren próbáltak információkat szerezni arról, hol vannak a rendőrök és milyen útvonalakon tudnak biztonságosan hazajutni, ám ez nem sikerült, mert a botok üzenetei elárasztották a legfontosabb csatornákat.
Az online propaganda terjesztéséhez nem feltétlenül kell trollhadsereg: a Freedom House Ororszországot és Magyarországot említi példaként az olyan országokra, ahol kormányközeli oligarchák egyszerűen felvásárolnak internetes újságokat, eltávolítják a kritikus újságírókat és gyorsan átalakították a szerkesztőségi irányvonalat.
Két éve lekapcsolták a mobilnetet egy Libanoni körzetben
Amikor már a trollhadsereg sem segít, akkor az elnyomó rezsimek egyszerűen akadályozzák az internetelérést: az elmúlt egy évben a vizsgált 65 országból 19-ben volt példa a mobilinternet korlátozására, az indoklás pedig nemzetbiztonság, illetve közbiztonság volt. Legtöbbször pedig olyan, fejletlen területeken történt ez, ahol a lakosság jelentős része egyébként is csak a mobiltelefonjáról éri el az internetet.
Ez pedig gyakran kisebbségeket sújt: Kínában a tibetiek és az ujgurok szembesülnek gyakran azzal, hogy nem működik a mobilnet. Etiópiában két hónapra kapcsolták le a mobilnetet két elnyomott kisebbségi csoport, az oromók és amharák kormányellenes tüntetései nyomán.
Libanon északkeleti határvidékén 160 ezer ember van mobilnet nélkül immár két éve. Többségük szíriai menekült, a kormány pedig azért állíttatta le a szolgáltatást, mert gyakoriak voltak az összecsapások a hadsereg és a szélsőségesek között. Gambiában és Zambiában a választások előtt voltak fennakadások a mobilnet-szolgálatatásban.
Lehallgatott, megvert és meggyilkolt kritikus bloggerek
Ellenségnek számít több autoriter rezsim számára az élő videó, különösen tüntetések idején (ilyen Irán, Oroszország, Venezuela, Bahrain, Fehéroroszország, Indonézia) és az internetezők személyét elrejtő VPN is.
Egyre több aktivistát, civil, szervezetet és független médiumot ér kibertámadás is kormányzati oldalról: a 65 országból 34-ben jegyeztek fel a kormánnyal kritikus hangok elleni számítógépes támadást.
Erre pedig egyre több eszköze van a hatóságoknak, hiszen a számítógépes rendszerek feltöréséhez használt legprofibb eszközök ma már nem csak a kormányok, hanem akár helyi rendőrségek számára is elérhetőek. Ezek az eszközök pedig alkalmasak a független újságírók, civilek teljes körű megfigyelésére.
Egyre gyakoribbak a kritikus bloggerek, internetes véleményformálók elleni fizikai támadások is. Erre harminc országban volt példa; nyolc országban meg is öltek olyanokat, akik kényes témákról írtak az interneten.
Magyarországon szabad az internet
A Freedom House jelentése szerint a magyar internet szabad. Hazánk a százból 29 pontot ért el a szervezet elemzésében, a 0 teljesen szabad, a 100 pedig az egyáltalán nem szabad internet jelzője.
A FH két problémát említ. Az egyik, hogy a független internetes lapokra anyagi nyomás helyeződik, mivel a nem teljesen piaci alapon működő reklámiparon keresztül rengeteg kormányzati pénz érkezett a propagandakiadványokhoz a tavaly októberi kvótanépszavazás előtt.
A szervezet megemlíti azt is, hogy a terrorellenes intézkedések közepette a magyar parlament elfogadott egy törvényt, amely arra kötelezi a titkosított üzenetküldést nyújtó szolgáltatóknak, hogy adjanak hozzáférést a hatóságoknak az ügyfelek adataihoz.
A digitális aktivizmus is felkeltette a figyelmüket: a FH kiemeli az #IStandWithCEU hashtaget, amely segített megszervezni a több tízezres, a CEU mellett kiálló tüntetéseket.
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
