2013 óta átlagban minden napra jut tömeges áldozatot szedő lövöldözés az Egyesült Államokban

lasvegas

 

2013 óta átlagosan naponta van egy olyan, úgynevezett tömeges lövöldözés az Egyesült Államokban, amelyben négynél többen sebesülnek vagy halnak meg, és a jelenség nem látszik visszaszorulni. 2016 tragikus rekordot állított e téren, 477 lövöldözéssel és 606 halottal, az idén pedig már 378 támadásnál járunk. Már könnyebb azt számolni, mikor nem sérült vagy halt meg senki ilyen körülmények között: 2017-ben csupán 107 nap nem történt hasonló tragédia. Az egyetlen megoldás, ha még jobban felfegyverezzük a lakosságot, állítja Donald Trump tábora – de ez valóban így van?

 

Társadalmi célú hirdetés

 

A Sutherland Springs baptista templomában történt vérengzés csak alig egy hónappal követte azt, amikor a 64 éves Stephen Paddock felállította az egyetlen ember által véghezvitt lövöldözés csúcsát az Egyesült Államokban. Október 1-én, kb. 10 perc leforgása alatt 58 embert ölt meg és több mint félezret megsebesített Las Vegas-i hotelszobájából. És bár november 5. csak az év 310. napja volt, idén már 377 hasonló, legalább 4 sebesülttel vagy halottal járó támadás történt az országban.

Azaz az idei év is a legjobb úton halad afelé, hogy tartsa a tavalyi szomorú rekordját: 477 tömeges lövöldözés, 606 halott, 1781 sebesült, a Mass Shooting Tracker számításai szerint. Tömeges lövöldözésnek azt nevezik e statisztikák, amikor legalább négy ember megsebesül vagy meghal egy támadásban.

Több adat is arra utal, hogy a helyzet az utóbbi években súlyosbodik: 2014-ben például még 173 „lövöldözés- és áldozatmentes” nap volt, 2016-ban már csak 129, idén pedig 109 november elejéig. Fokozatosan nő az áldozatok száma is az MST szerint: 364 halott és 1200 sebesült 2014-ben, 606 halott és 1800 sebesült 2016-ban.

Ezeket a számokat persze egy kb. 330 milliós ország népességéhez érdemes viszonyítani. Ráadásul ezek a lövöldözések, amelyek közül a legfontosabbak híre az európai hírekbe is eljut, csak töredékét alkotják az összes áldozatnak, aki évente golyó általi halált halnak az országban. A Gun Violence Archive (GVA) számításai alapján idén január 1. óta összesen 13.000 embert lőttek le az USA-ban (ehhez jönnek még a lőfegyverrel elkövetett öngyilkosságok, ez az összes halott kb. két-harmada, az utóbbi 4-5 évben évente kb. 20 ezer fő). A több mint félezer „tömeges” lövöldözésben elhunyt személy ennek csupán 4%-a. 2016-ban ez az arány 4,82% volt (összesen 12.500 halottból 606).

 

Az öngyilkosságok
Az öngyilkosságok és a többi lőfegyverrel okozott haláleset, forrás

 

Társadalmi vita és propaganda

Közismert, hogy a fegyvertartás szabályozásának szigorítása minden ilyen nagyobb tragédia nyomán felmerül az USA-ban, így volt ez idén októberben is, majd általában még a kisebb horderejű javaslatok is fennakadnak a fegyverlobbi által jól tartott kongresszusi képviselőkön és szenátorokon, illetve az egyes államok törvényhozásában.

Hosszabb távon úgy tűnik, hogy ezek a tömeges lövöldözések nem, vagy a várthoz képest épp ellenkező irányban befolyásolják a közvéleményt: az elmúlt években a fegyvertartás nagyobb szabályozásának hívei visszaszorultak, pl. a Pew kutatásai szerint. (Az ilyen lövöldözések egyébként a fegyvergyártó cégek részvényeinek értékét is növelik: a szabályozás szigorítása miatti félelem ugyanis felturbózza a fegyvervásárlások számát is.)

 

A kilencvenes évek eleje óta
Az ezredforduló óta jelentősen megnőtt a fegyvertartás jogát támogatók aránya a Pew kutatásai alapján; forrás

 

Ugyanakkor azt is érdemes tekintetbe venni, hogy a demokrata Barack Obama hatalomra kerülésével jelentősen megnőtt a legfontosabb fegyverlobbi szervezetek támogatottsága és büdzséje is. A félelem, hogy Obama esetleg komolyabb korlátozásokat vezet be, mondhatni felpumpálta az amúgy is egyik legnagyobb hatalmú amerikai lobbi erejét.

És könnyen lehet, hogy e téren is inkább egy demagógiára is épülő kultúrharc, vagy egy jelentős pénzügyi támogatással működő manipulációs gyakorlat aratott sikert. Ugyanis, ha belemegyünk a részletekbe, az amerikaiak többsége támogat számos konkrét szigorítást. Ha azonban úgy tesszük fel a kérdést, hogy támogatja-e valaki az amerikaiak jogát a fegyverviselésre, a többség mégis igent mond.

 

Az egyes intézkedések támogatottsága
Az egyes intézkedések támogatottsága a republikánus és demokrata szavazók között, forrás

 

Ahogy a Vox felhívja rá a figyelmet, ez a jelenség nem egyedülálló, és pl. az Obamacare kapcsán is megfigyelhető, ami utalhat arra is, hogy egyes amerikai közviták nem feltétlen a tisztánlátást, hanem a polarizációt segítik. Míg Obama egészségbiztosítási reformját a többség elutasítja, ennek egyes intézkedéseit a többség támogatja – nem véletlen, hogy Trump nem is tudta beváltani e téren tett ígéreteit.

Számít vagy nem számít a magántulajdonban lévő fegyverek száma?

A téma kapcsán számos, egymásnak olykor néha ellentmondó anyagot olvashattunk az utóbbi hónapokban is. Például olyan elemzéseket, amelyek arra hívják fel a figyelmet, hogy önmagában a fegyvertartás korlátozása nem lehet megoldás, más közpolitikák nélkül. Különösen ha a szigorítás csak olyan specifikus kérdéseket érint, amelyek az egyes tragédiák után felmerülnek (pl. betiltani a hangtompítókat vagy a Las Vegasban használt átalakítókat, amelyek révén sorozatlövéseket lehet leadni egy félautomata fegyverrel is).

Kétségtelen, hogy a lőfegyverrel elkövetett öngyilkosságok sokkal-sokkal hatékonyabbak, mint más módszerek, ahogy az is kimutatható, hogy ahol több a fegyver, több öngyilkosságot követnek el – de az öngyilkosságok megfékezése feltehetően komplexebb fellépést igényelne, mint a fegyvervásárlás puszta szigorítása. Az áldozatok következő jelentős csoportja a 17-34 közötti fiatal férfiaké, itt sem egy szimpla szabályozási reform fogja megállítani a gangek virágzását, ahogy az évente kb. 1700 nőt, akit (volt) társa lőfegyverrel öl meg az USÁ-ban, nyilván összetettebb módszerekkel lehetne „megmenteni”.

De a Vox idézett cikkében találunk olyan térképet is, amely a fegyvertartást szigorúbban szabályozó államok jelentős részében alacsonyabb halálozási számokat mutat, ahogy olyan korrelációkat is, amelyek a kevesebb fegyver – kevesebb halálos áldozat összefüggését igazolják, az USA-ban:

 

A tulajdonban lévő fegyverek versus halálesetek száma, forrás
A tulajdonban lévő fegyverek versus halálesetek száma, forrás

 

és a fejlett országok körében. Az Egyesült Államok ebben a kategóriában abszolút bajnok, mind a birtokolt fegyverek, mind a halálos áldozatok tekintetében. 2012-es adatok szerint 100 lakosra 85 lőfegyver jutott az országban, ami a legmagasabb európai számoknak – Svájc és Finnország (45/100) – csaknem duplája. A lőfegyverek okozta halálesetek tekintetében pedig az USA az olasz, svájci vagy belga statisztika négyszeresét hozza, 55-ször annyian halnak meg így, 100 ezer lakosra viszonyítva, mint Franciaországban, és 366-szor annyian, mint Japánban (ahol a nyugati országok közül legalacsonyabb a magántulajdonban lévő fegyverek száma).

 

A magántulajdonban lévő fegyverek és a halálesetek száma a fejlett országokban, forrás
A magántulajdonban lévő fegyverek és a halálesetek száma a fejlett országokban, forrás

 

A közpénzből folytatott kutatások betiltása

Ahogy fentebb is írtuk, a közvélemény jelentős átalakuláson ment végbe a kilencvenes évek vége óta. Vajon van-e köze ennek ahhoz a tényhez, hogy 1996 óta a legfontosabb közegészségügyi intézmény, a Center for Disease Control (CDC) számára tilos a fegyvertartás hatásait mérő kutatások finanszírozása?

Az 1996-ben egy költségvetési salátatörvénybe csempészett módosító kezdeményezője, a republikánus Jay Dickey később elismerte, hogy a fegyverlobbi legismertebb szervezete, az NRA nyomására terjesztette be javaslatát, amit utólag ő maga is megbánt. Ahogy 2012-ben a Washington Postban írta:

Még azt sem tudjuk, hogy több felfegyverzett polgár növelné-e vagy csökkentené a halottak számát. Ahogy azt sem, hogy a fegyverek regisztrációja javítana vagy rontana-e a városok közbiztonságán.

Az NRA-t különösen egy 1993-as tanulmány bőszítette fel, amelyet a CDC finanszírozott, és amely összefüggést vélt felfedezni a fegyverek, illetve a gyilkosságok és öngyilkosságok száma között. A Dickey-módosító tiltja, hogy a sebesülések prevencióját célzó kutatások “promotálják a fegyverek kontrollját”.

A módosító ellen neves szakmai intézmények emelték fel hangjukat, többek között 2015 decemberében, épp néhány órával a San Bernardinó-i tragédia előtt adták át a Kongresszusnak 200 orvos petícióját, amelyben a tiltás feloldását kérték: “A lőfegyverekkel elkövetett erőszak egy olyan közegészségügyi probléma, amely naponta 90 amerikait öl meg.”

Alig két héttel korábban demokrata képviselők szorgalmazták a módosító eltörlését: “Évente 240 millió dollárt költünk az élelmiszerbiztonság, 331 milliót a dohányzás hatásainak kutatására. És gyakorlatilag semmit a fegyverekre, amelyek minden évben 33 000 amerikai ölnek meg“.

A módosítón kívül számos más jogi eszköz is akadályozza az átláthatóságot, amit a témára specializálódott magánintézmények is fájlalnak, a Center for Gun Policy and Research, 2014-es jelentése leszögezi, hogy az elmúlt két évtizedben a törvényhozók csak növelték a homályt e téren.

Kapcsolódó cikkeink:

Charleston és a fehér terrorizmus kísértete

Sugar papers: hogyan vitte tévútra majd 30 éven át a cukorlobbi az amerikai fogászati programot?

Azé a törvényhozás, aki megműveli?

Érdemes végezetül visszatérni a fegyverlobbi számokban mérhető erejére – ami általánosabban arra is rámutat, hogyan működik a politika, a demokratikus vita és döntéshozatal abban az országban, ahol óriási szabadsága van a magántőkének e téren.

Korábban írtuk:

Populáris lázadás az elit ellen jobbról és balról – Donald Trump és Bernie Sanders

Egy politikai gépezet, amely felett a polgárok elvesztették a kontrollt

Mióta a Legfelsőbb Bíróság 2010. januárjában hozott döntése nagyrészt felszámolta a korlátokat a politikai kampányok finanszírozására fordítható magántőke előtt, korábban nem látott összegek áramlottak a politikai és a választási folyamatokba. A lobbisták kezébe gyakorlatilag kontroll nélküli fegyvert adó döntés lehetővé tette, méghozzá a véleményszabadság nevében, hogy a pártoktól független szervezetek korlátlan mértékben finanszírozhassanak egy ügy, törvény vagy egy képviselő érdekében vagy éppenséggel ellene folyó kampányt.

Ahogy a Washington Post emlékeztet rá, 100-ból 49 szenátor, és 435 kongresszusi képviselő közül 258 fogadott el adományt a Nemzeti Fegyverszövetségtől (National Rifle Association, NRA), a fegyverlobbi talán legismertebb szervezetétől, amely még 1871-ben jött létre, és ma 5 millió tagjával, köztük olyan sztárokkal, mint Chuck Norris vagy Whoopie Goldberg, az ország egyik legnagyobb egyesülete.

 

Az NRA büdzséje
Az NRA büdzséje millió dollárban 1998 és 2017 között, forrás

 

Az NRA büdzséje tehát nagyot ugrott Obama első kampánya óta, elsősorban a magánadományok növekedése miatt: míg 2006-ban ezekből “csak” 11 millió dollár gyűlt össze, 2014-ben már 22 millió. Az Obamától és a szigorításoktól való félelem abban is kimutatható, hogy a nagyobb horderejű tömeges lövöldözések után az adományok összege rendszeresen megnő, így történt pl. a 2012 decemberében a Sandy Hook iskolában, Connecticutban végbement tragédia után, ahol 20 gyereket és 6 felnőttet gyilkoltak meg, Obama második mandátumának kezdetén.

Mind az NRA washingtoni lobbistái, mind az 5 milliós tagság gyorsan aktivizálja magát a hasonló lövöldözések után, így történt a 14 halálos áldozattal járó San Bernardino-i lövöldözés másnapján is, 2015 végén, amikor a demokraták a repülési tilalommal sújtott polgárok számára tiltották volna a fegyvervásárlást, illetve alaposabb ellenőrzést vezettek volna a vásárlás előtt. Bár az utóbbi ötletet az amerikaiak 90%-a támogatta, a Szenátus mindkét módosítót leszavazta; ugyanez a forgatókönyv játszódott le tavaly nyáron, a 49 halálos áldozatot okozó orlandói lövöldözés után.

Az NRA és más, a fegyvertartási jog érdekében jelentős törvényhozási lobbit működtető szervezetek (National Association for Gun Rights, National Shooting Sports Foundation) kb. hétszer annyi pénzt költenek, mint a szabályozás szigorítását védő egyesületek: 9,3 millió dollár kontra 1,4 millió 2014-ben.

 

A fegyverlobbi (piros) és a kontrollt szorgalmazó szervezetek (kék) büdzséje
A fegyverlobbi (piros) és a kontrollt szorgalmazó szervezetek (kék) kongresszusi lobbijának büdzséje, Adatok: PBS, ábra: Le Monde

 

Végezetül, a megkönnyített politikai kampányfinanszírozás keretében

csak az NRA több pénzt költött el 2014-ben, a számára rokonszenves jelöltek támogatására, mint az összes többi szervezet, és ez a 28 millió dollár persze jelentősen fölülmúlta azt az összeget, amelyet a „gun-control”-t szorgalmazók tudtak e célra áldozni.

Tényleg tehetetlen a politika?

Van-e mindennek köze ahhoz, hogy egy iszlamista terrormerénylet nyomán Donald Trump is rögvest aktivizálja magát, és különféle ötletekkel áll elő, amelyek ugyan nem akadályozták volna meg a tragédiát (mint pl. a bevándorlás demokratizálását célzó zöld kártya lottó felszámolása vagy a beutazási tilalom), de legalább a politika úgy tesz, mintha cselekedne.

Ha viszont az utóbbi egy évben is jóval nagyobb számú halálos áldozatot okozó fehér férfiak ölnek meg akár tucatnyi áldozatot is, a konzervatív politikusok imára hívnak, esetleg még több fegyvert kínálnak megoldásként. Igaz, ez sem a Las Vegas-i áldozatokat nem mentette volna meg, hiszen a tömeggyilkosság mindössze 10 perc alatt ment végbe, ahogy feltehetően Sutherland Spingsben sem segített volna, a tettest üldözőbe vevő felfegyverzett férfiak valószínűleg csak azt érték el, hogy Devin Kelley öngyilkos lett.

Ezen túl azonban a politika semmit nem kíván tenni az ügyben, ahogy a szatirikus The Oignon magazin szomorú hagyományként, minden tömeges lövöldözés után újrapublikált cikke fogalmaz, amelyben csak a helyszínt és az áldozatok számát korrigálják:

…a polgárok, akik az egyetlen olyan országban élnek, ahol hasonló tömeggyilkosságok rutinszerűen ismétlődnek, megállapították, hogy képtelenség megelőzni ezeket a mészárlásokat. „Szörnyű ez a tragédia, de néha csak úgy megtörténnek ilyen dolgok, és senki sem tehet ellenük semmit” – mondta Britt Mulvanos, kansasi lakos, annak a több tízmillió polgárnak érzelmeit visszhangozva, akik annak a nemzetnek tagjai, ahol az utóbbi ötven évben a világ leggyilkosabb lövöldözéseinek több mint fele lezajlott, és ahol egy polgárnak hússzor nagyobb esélye van arra, hogy golyó általi halállal haljon, mint más fejlett országokban. „Sajnálatos, de mit tehetnénk?”

Dobsi Viktória

Címlapkép: A Las Vegas-i áldozatok emlékére szervezett összejövetel október 2-án; fotó: Joe Buglewitz, AF, forrás: Le Monde

Érdekel a külpolitika? Ha igen, kövesd a Világtérkép Facebook-oldalát!

 

tetszett_a_cikk3

 

  • MrT

    Ennyi baromságot ritkán látok. Kezdjük ott hogy talán nem a fegyver-ellenes lobbi béna blogjaiból kellene cikket írni, hanem az FBI adatai alapján.

    “477 lövöldözéssel és 606 halottal” – Baromság. Tömeglövöldözés a törvény és definíció szerint 4 vagy több halott. A lobbista oldalakon azt is tömeglövöldözésnek állítják be, mikor valaki véletlenül elsüt egy lőfegyvert egy egyetemen, de senki nem hal meg és nem sérül meg.

    “állítja Donald Trump tábora” – Újabb ökörség. Nem csak Trump támogatói támogatják a lőfegyvertartást.

    “idén már 377 hasonló” – Nem volt.

    “477 tömeges lövöldözés” – Tömeges lövöldözés, 4 ártatlan halottól kezdődik. A matek nagyon nem megy, látom.

    “a Mass Shooting Tracker számításai szerint.” – Ami egy manipulatív, hazug weboldal, aminek csak azok dőlnek be akik lusták gondolkozni.

    “január 1. óta összesen 13.000 embert lőttek le az USA-ban” – Ugye milyen alacsony adat a Mexikóihoz képest? Vagy ahhoz hogy arányosan az oroszoknál kétszer annyi embert ölnek meg mint az USA-ban?

    “A lőfegyverek okozta halálesetek tekintetében” – Mert ha valakit lelőnek az más mintha leszúrnak? Nagyon béna érv.

    “A lőfegyverek okozta halálesetek tekintetében pedig az USA az olasz, svájci vagy belga statisztika négyszeresét hozza, 55-ször annyian halnak meg így, 100 ezer lakosra viszonyítva, mint Franciaországban, és 366-szor annyian, mint Japánban” – Tényleg? És hol van Mexikó? Brazília? Honduras? Dél-Afrika? És a többiek? Ja, hogy az kínos, úgyhogy azt le kell hagyni a listáról. Természetesen.

    “egy 1993-as tanulmány bőszítette fel, amelyet a CDC finanszírozott, és amely összefüggést vélt felfedezni a fegyverek, illetve a gyilkosságok és öngyilkosságok száma között.”

    Magyarországon és Japánban jóval magasabb az arány az öngyilkosságok tekintetében, mint az USA-ban. Az USA el van maradva. Akkor ez hogy van?

    “Dobsi Viktória” – Kedves Viktória, meg kellene tanulni a független újságírást, cikkírást. Érdekes hogy a cikk tele van fegyver-ellenes lobbista weboldalak hazug adataival, de mondjuk hivatalos adat nincs sehol. Holott az FBI oldalán részletes leírás van mindenről, statisztikákkal, adatokkal. Persze az nem igazán támogatná a lobbista cikkhangvételt.

    “és ahol egy polgárnak hússzor nagyobb esélye van arra, hogy golyó általi halállal haljon, mint más fejlett országokban” – Persze, Detroit, marhára fejlett ám. Amúgy is vicces ahogy például Svájchoz hasonlítják az USA-t. Mégis melyik országgal van kapcsolatban az USA? Svájchoz, vagy Mexikóhoz? Kiből van több az USA területén és kiknek a kultúrája van jelen inkább? Svájciaké, vagy a dél-amerikaiaké?

    Az egész cikk manipulatív, béna érvénytelen szöveggel, hamis statisztikákkal.

  • axy

    Konkrétan helyre igazitásra lehetne kötelezni a cikket.
    Nem ártana legalább wikipédiát megnézni, ha cikket ir valamiről, mert így nem fog örülni a megrendelő.
    Sutherland Spings azért állt le a gyilkos, mert egy former NRA firearms instructor Stephen Willeford, a plate mellett és lábán kétszer eltaláta. Valahogy kimaradt ez az NRA epizód.
    https://en.wikipedia.org/wiki/Sutherland_Springs_church_shooting
    Érdekes módon sok tömeggyilkos demokrata szimpatizáns.
    http://thefederalistpapers.org/us/chart-compares-democrats-vs-nra-members-on-mass-shootings
    Mexikóban egyetlen fegyverbolt van az egész országban, jóval szigorúbbak szabályok mégis
    ötször annyi emberölés van.
    Hogy mi az oka USA emberöléseknek talán ez.
    http://mandiner.hu/cikk/20170929_heather_macdonald_dramaian_no_az_eroszak_az_amerikai_varosokban_heather_mac_donald

    Javaslom inkább a feminista cikkek irogatását, ahhoz nőként több köze van talán, mint a
    fegyverekhez.

    • MrT

      Nem véletlenül hagyták le Mexikót az ország-ábráról. 😀

      Itt írnak adatokat is. Havi 2000 gyilkosság. 11 év alatt 200.000 halott és eltűnt. 2017-ben rekordokat döntöget a gyilkosságok száma és aránya.

      De erről nem szabad beszélni.

      http://www.aljazeera.com/news/2017/06/mexico-murder-rate-reaches-record-high-170622052056456.html

      De amúgy is vicces az ábra, mert ha az összes szándékos emberölést vesszük alapul, akkor arányosan Litvániában nagyobb eséllyel ölnek meg valakit mint az USA-ban.

      https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_countries_by_intentional_homicide_rate

      Illetve Magyarországon kétszer olyan esély van arra hogy valakit meggyilkolnak, mint Csehországban, ahol a lőfegyvertartást már alkotmányba akarják foglalni.

      Csak hát kínos a valóság, ezért aztán az ilyen cikkeket mindig manipulatív hamis adatokkal kell megírni. 😀 Egyszerűen csak meg kell szokni, hogy ha valaki újságíró, akkor az igen nagy eséllyel profi hazudozó, vagy annyira birka hogy képtelen egy témát önállóan körüljárni és megvizsgálni, hogy objektívan írjon róla.