Drámai vereséget szenvedett a kormányzó Smer párt, a liberális demokrácia győzött Szlovákiában. A fasiszták előretörésének is vége, a választók kiszavazták Kotlebát Besztercebánya éléről. A szlovák megyei választások üzennek Magyarországnak is: Orbán Viktor egyik legfontosabb térségbeli szövetségesét figyelmeztették a választók.
És azt tudta, hogy szombaton, néhány héttel a cseh országgyűlési választások után, újra választást tartottak Közép-Európában?Gyorselemzésünkben rövid áttekintést adunk, melyek voltak a szlovák önkormányzati választások legfontosabb kérdései és azokra milyen választ adtak a szlovákiai választók.
Rögtön az elején két jó hírem van a liberális demokrácia hívei számára.
Ha az osztrák és a cseh választások eredményei egy pillanatra fellelkesíthették azokat, akik az orbáni “Lázadás éve, 2017” projekt megvalósulását látták megvalósulni Ausztriában és Csehországban, akkor a szombati, szlovákiai önkormányzati választások számukra nem sok örömöt okoztak. Orbán Viktor térségbeli szövetségese, Robert Fico miniszterelnök pártja, a Smer hatalmas vereséget szenvedett. Ez Fico politikai karrierjének egyik legnagyobb veresége,
a szlovák választók megunták az egyszínű kormányt.
A Smer csak a trencséni és a nyitrai megyék élén tudott megmaradni a nyolc szlovákiai megyéből, amelyekből eddig hatot vezetett. A másik váratlan fejlemény Besztercebányán történt. A választások előtt sokan a fasiszták további előretörésétől tartottak, de óriási meglepetés született. A szlovákiai megyei választások másik egyértelmű üzenete,
hogy a szlovák választóknak elegük lett az EU-ellenes, migrációs politikából hisztériakampányt formáló, Moszkva-barát fasisztákból.
A választások másik nagy vesztese Marián Kotleba, Besztercebánya 2013-ban megválasztott elnöke, akit a demokratikus pártok alkalmi koalíciójának jelöltje Ján Lunter több, mint húsz százalékos különbséggel penderített ki a hatalomból. A többi megyében is leszerepeltek a 2015-ben Orbán Viktor “kemény migrációs politikáját” és EU-ellenességét levélben dicsérő Marian Kotleba pártjának jelöltjei: egy másik titkos esélyesük, Milan Uhrík Nyitra megyében csak 15 százalékot szerzett.
Nem jött be a választási törvény módosítása
Két olyan változás is történt a szlovák választási törvényben, amelyet a hatalom kezdeményezett, de úgy tűnik, csúnyán elszámolta magát a kormányzó Smer párt.
A legfontosabb változás a szlovák megyei választások menetében, hogy a korábbi kétfordulós helyett az idei szavazás egyfordulós volt. Erről még 2017 februárban döntött a pozsonyi parlament. A választási eredmények ismeretében látható: a Szlovákiában uralkodó Smer párt saját magát fosztotta meg egy második körös korrigálási lehetőségtől és egyértelmű vereséget szenvedtek.
Érdekesség: Szlovákiában ez a relatív többségi elven alapuló választási rendszer a legerősebb jelöltek sikerét vetíti előre. Éppen ezért a választások előtt, sokan úgy okoskodtak, hogy az egyszeri ellenzéki választópolgár arra a legerősebb ellenzéki jelöltre fog (át)szavazni, amelynek legnagyobb esélye van megakadályozni a fasiszta párt hatalomra jutását és a Smer kormánypárt győzelmét. Most már látjuk: ez az elképzelés nagyon bejött.
A másik törvényi változás a megválasztott képviselők mandátumára vonatkozik: 2017-től egy évvel meghosszabbodik a képviselői mandátum ideje, négy év helyett öt évre szól a választók felhatalmazása. Ez tehát azt is jelenti, hogy Szlovákiában 2022-ig regionális szinten a jobbközép került a hatalomba, a kormányzó Smer szinte minden vezető pozíciót elvesztett.
Érdekessé tette a választások végső kimenetelét az a 2016-os változtatás is, amely két héttel a szavazás előtt betiltotta a közvélemény-kutatási erdedmények közzé tételét. A szlovák megyei választások kimenetelének megtippelése gyakorlatilag egy lottósorsolássá alakult át, mert a legfrissebb nyilvánosan elérhető felmérések három héttel korábbiak voltak.
A modern Szlovák Köztársaság fennállása során eddig megtartott önkormányzati választások rendelkezik néhány stabil hagyománnyal. Ezek közül az egyik legfontosabb, és a szlovák demokrácia szempontjából szomorú körülmény, a választásokon való tragikusan alacsony részvételi arány. A részvétel ezúttal is alacsonynak mondható,
de sokkal többen mentek el szavazni, mint négy éve.
A választások eredménye hatással lehet az országos nagypolitikára és Szlovákia nemzetközi megítélésére. Nézzük, milyen válaszokat adtak a szlovák választók a választások előtt felmerülő legfontosabb kérdésekre.
Népszavazás a Fico-kormány teljesítményéről
A választások előtt a képlet úgy nézett ki, hogy Szlovákia legnagyobb problémája: Kotleba. De vasárnapra virradóra a társadalom hangulata szembefordult a Smerrel is.
A Smer három olyan megyét is elbukott – Zsolna, Kassa, Eperjes – amelyre nem fogadtam volna nagy tétben a választások előtt. Ne felejtsük el: Zsolna korábban a nacionalista Ján Slota játszótere volt. Ez a megye kilencvenes években a Mečiar féle HZDS és a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) által képviselt újkori szlovák nacionalizmus központja, amely a legmagyarellenesebb régiónak számított. Később Fico Smer pártja vette át a megye vezetését. Most ezek a pártok totálisan leszerepeltek és a jobbközép jelöltje, ráadásul
egy női jelölt kapta a legtöbb szavazatot!
Zsolna elvesztésének önmagában nincs túl nagy jelentősége, de szimbolikus jelentősége hatalmas. Ki lehet jelenteni: a Smer bukása elkezdődött, akár pánik is kitörhet a pártban. Nyilván, Fico miniszterelnök karizmája még évekig egyben tarthatja a pártot, de ez a veszteség sorsdöntőnek bizonyulhat.
Ha Zsolna elvesztése szimbolikus jel Fico számára, akkor a két keleti megye, Eperjes és Kassa elbukása már földrengésszerű változásokat is előrejelezhet a szlovák belpolitikában. Ez a fejlemény a Smer hatalom számára akár halálos is lehet, mert mutatja: Fico nem legyőzhetetlen és nem tévedhetetlen. A párton belüli elit számára pedig egy üzenet, hogy a párt jövője nincs automatikusan összekötve Fico sorsával.
Vajon a Smer és Fico melyik utat választja? A szlovák miniszterelnök ma pro-európai politikusként mutatja magát, kijelentette, hogy Közép-Európában Szlovákia a “demokrácia szigete”. Ebben paradox módon igaza is van, de elképzelhető, hogy a választási vereség után egy populistább irányba lép tovább, hogy visszaszerezze az elvesztett szavazóit.
A jobboldali ellenzéki blokk tesztje
A szlovák ellenzék 2010 óta várt, meglepetésszerű győzelmet aratott, köszönhetően az új egyfordulós rendszernek és az alkalmi választási koalíciónak.
Északi szomszédunknál az ellenzék politikai győzelmet aratott, amely rengeteg tanulsággal szolgálhat a magyarországi ellenzék számára is. A szlovák választók nem ellenzéki pártot választottak a kormányzó Smer monolit pártjával szemben, hanem olyan ellenzéki jelöltekre szavaztak a legnagyobb számban, akik képesek voltak a kormánypárt jelöltjeit legyőzni.
A töredezett szlovák ellenzéki szavazók igénye kísértetiesen hasonlít magyarországi ellenzéki szavazók igényeihez. A szlovák szavazók azt üvöltötték a pártok felé,
ha letesztek elénk egy normális jelöltet a Smerrel szemben, akkor megszavazzuk, csak csináljatok már végre valamit!
Szombaton, Szlovákiában a társadalom leadta a rendelést egy Smerrel szembeni politikai alternatívára. Régen fogalmazódott meg ilyen erős akarat egy másik politikára északi szomszédunknál. Ugyanakkor azt is látni kell: hétvégén nem egy párt győzte le a Smert, hanem néhány, jól kasztingolt ellenzéki jelölt verte meg a Fico-pártot.
Rendszerszerűen tehát semmi nem változott még, mivel a szlovák ellenzéki térfélen továbbra sincs meg az a politikai párt, amely mögé az ellenzéki választó beállhatna a Smer kormány leváltása érdekében.
Ínyenceknek mondom: a megyei választások eredménye átrendezte a szlovák ellenzéken belüli erőviszonyokat is. Általában azt látni, hogy a konzervatívabb jobboldali jelöltek tudtak sikeresek lenni a jobboldali-liberális jelöltekkel szemben, kivéve természetesen a fővárost, Pozsonyt, ami továbbra is egy liberális sziget Szlovákiában.
Konkrétabban: a szlovák jobboldai ellenzék nem hivatalos vezető ereje a Szlovák Liberális Párt (SAS) pozíciói gyengültek és a KDH- OĽaNO -NOVA konzervatívabb irányzat erősödött a választási eredmények alapján.
Megállítható-e a szélsőjobb?
Szlovákiában a kormány mellett a szélsőjobb ellen lázadtak fel a szavazók.
Volt egy pont a szavazatok összeszámlálásakor, amikor úgy nézett ki, hogy már nem az a kérdés, megtarthatja-e Kotleba Besztercebánya megye elnöki tisztségét, hanem, hogy egyáltalán, tagja lesz-e a következő megyei közgyűlésnek. A szlovák választók ajtót mutattak a fasisztáknak: hat megyei elnök-jelöltjük mindegyike leszerepelt és a 335 megyei képviselő-jelöltjük közül mindössze ketten jutottak be – egyikük Kotleba.
Így hangzik a kérdés, amire m ajd csak egy alaposabb kutatás adhat választ: vajon az antifasiszta beállítottságú jobbközép szavazók mobilizációja sikerült-e ilyen jól vagy a Kotleba-párt nem tudta elvinni szavazóit az urnákhoz?
Emlékeztető: 2013-ban Kotlebát 71 ezer szavazattal választották Besztercebánya megye elnökévé. Most csaknem 40 ezer szavazatot kapott – sokkal nagyobb részvételi arány mellett.
A korrekció képessége működött a szlovák választókban.
A megyei választások leginkább figyelemmel kísért szavazása tehát olyan üzenetet küld Szlovákiából a világnak, hogy a szlovák választók képesek voltak Kotleba ellen fellépni az urnáknál. A Mi Szlovákiánk Néppárt (Ľudová strana Naše Slovensko, ĽSNS) két bejutott képviselője hatalmas vereséget jelent a fasiszta pártnak, de egyben jelzi is számukra: a szlovák választó totálisan belefáradt a “migránsozásba” és a “brüsszelezésbe”.
Emlékezzünk: Marian Kotleba mozgalma az intenzív „cigányozás” és „parazitázás” után, a 2015-ös európai menekültválság kapcsán, a migrációs témát tette politikája fókuszába. Számítása bejött. Igaz, 2013-ban még a heveny romaellenes érzelmeket meglovagolva nyerte meg Besztercebánya megye elnöki posztját, de 2016-ban pártja a EU-ellenes és menekült-ellenes politikájának köszönhetően bejutott a pozsonyi parlamentbe.
Mi a helyzet a magyarokkal?
Etnikai, szlovák vs magyar szembenállás helyett a magyar választók is a kormány vs ellenzék törésvonal mentén polarizálódtak.
Szlovákiában hagyományosan a jobboldali politikai blokkhoz tartoztak a magyar érdekképviselet pártjai. A kilencvenes és a kétezres évek elején a magyar kisebbségi párt rendszeresen a jobboldali kormánykoalíció stabil tagjának számított. Ez az alapfelállás megváltozott a Híd-Most magyar-szlovák párt Smerrel kötött koalíciójával.
A Bugár párt és a parlamenten kívüli Magyar Koalíció Pártja (MKP) egyik megyében sem tagja a Szlovák Liberális Párt (SAS) és az Egyszerű Emberek (OĽaNO) által vezetett jobboldali választási blokknak. Ellenkezőleg: néhány megyében korábban elképzelhetetlennek tartott koalíciókban vett részt a Bugár-párt. Például Pozsony megyében a Smerrel, Nyitra megyében pedig lemásolták a jelenlegi kormánykoalíciós felállást.
A magyar közösségen belüli versenyt ezúttal is a helyi szinten mindig beágyazottabb MKP nyerte a Híddal szemben. Figyelemreméltó Berényi József (MKP) és Rigó Konrád (Híd) Nagyszombat megyei különcsatája, amit az MKP-s jelölt nagy fölénnyel nyert meg, igaz: a Hidas államtitkár országosan sem számít kifejezetten ismert politikusnak.
Bugár most bajban van: a modern szlovák demokrácia legtehetségesebb politikusa lehet végzetesen hozzákötötte pártját Robert Fico pártjához, amely politikai karrierjének végét is jelentheti.
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
