Bezárás
Egyéb

Óriási pofont kapott Orbán Viktor szövetségese a szlovákiai megyei választásokon

Drámai vereséget szenvedett a kormányzó Smer párt, a liberális demokrácia győzött Szlovákiában. A fasiszták előretörésének is vége, a választók kiszavazták Kotlebát Besztercebánya éléről. A szlovák megyei választások üzennek Magyarországnak is: Orbán Viktor egyik legfontosabb térségbeli szövetségesét figyelmeztették a választók.

És azt tudta, hogy szombaton, néhány héttel a cseh országgyűlési választások után, újra választást tartottak Közép-Európában? Gyorselemzésünkben rövid áttekintést adunk, melyek voltak a szlovák önkormányzati választások legfontosabb kérdései és azokra milyen választ adtak a szlovákiai választók.

Rögtön az elején két jó hírem van a liberális demokrácia hívei számára.

Ha az osztrák és a cseh választások eredményei egy pillanatra fellelkesíthették azokat, akik az orbáni “Lázadás éve, 2017” projekt megvalósulását látták megvalósulni Ausztriában és Csehországban, akkor a szombati, szlovákiai önkormányzati választások számukra nem sok örömöt okoztak. Orbán Viktor térségbeli szövetségese, Robert Fico miniszterelnök pártja, a Smer hatalmas vereséget szenvedett. Ez Fico politikai karrierjének egyik legnagyobb veresége,

a szlovák választók megunták az egyszínű kormányt.

A Smer csak a trencséni és a nyitrai megyék élén tudott megmaradni a nyolc szlovákiai megyéből, amelyekből eddig hatot vezetett. A másik váratlan fejlemény Besztercebányán történt. A választások előtt sokan a fasiszták további előretörésétől tartottak, de óriási meglepetés született. A szlovákiai megyei választások másik egyértelmű üzenete,

hogy a szlovák választóknak elegük lett az EU-ellenes, migrációs politikából hisztériakampányt formáló, Moszkva-barát fasisztákból.

A választások másik nagy vesztese Marián Kotleba, Besztercebánya 2013-ban megválasztott elnöke, akit a demokratikus pártok alkalmi koalíciójának jelöltje Ján Lunter több, mint húsz százalékos különbséggel penderített ki a hatalomból. A többi megyében is leszerepeltek a 2015-ben Orbán Viktor “kemény migrációs politikáját” és EU-ellenességét levélben dicsérő Marian Kotleba pártjának jelöltjei: egy másik titkos esélyesük, Milan Uhrík Nyitra megyében csak 15 százalékot szerzett.

Nem jött be a választási törvény módosítása

Két olyan változás is történt a szlovák választási törvényben, amelyet a hatalom kezdeményezett, de úgy tűnik, csúnyán elszámolta magát a kormányzó Smer párt.

A legfontosabb változás a szlovák megyei választások menetében, hogy a korábbi kétfordulós helyett az idei szavazás egyfordulós volt. Erről még 2017 februárban döntött a pozsonyi parlament. A választási eredmények ismeretében látható: a Szlovákiában uralkodó Smer párt saját magát fosztotta meg egy második körös korrigálási lehetőségtől és egyértelmű vereséget szenvedtek.

Érdekesség: Szlovákiában ez a relatív többségi elven alapuló választási rendszer a legerősebb jelöltek sikerét vetíti előre. Éppen ezért a választások előtt, sokan úgy okoskodtak, hogy az egyszeri ellenzéki választópolgár arra a legerősebb ellenzéki jelöltre fog (át)szavazni, amelynek legnagyobb esélye van megakadályozni a fasiszta párt hatalomra jutását és a Smer kormánypárt győzelmét. Most már látjuk: ez az elképzelés nagyon bejött.

A másik törvényi változás a megválasztott képviselők mandátumára vonatkozik: 2017-től egy évvel meghosszabbodik a képviselői mandátum ideje, négy év helyett öt évre szól a választók felhatalmazása. Ez tehát azt is jelenti, hogy Szlovákiában 2022-ig regionális szinten a jobbközép került a hatalomba, a kormányzó Smer szinte minden vezető pozíciót elvesztett.

Érdekessé tette a választások végső kimenetelét az a 2016-os változtatás is, amely két héttel a szavazás előtt betiltotta a közvélemény-kutatási erdedmények közzé tételét. A szlovák megyei választások kimenetelének megtippelése gyakorlatilag egy lottósorsolássá alakult át, mert a legfrissebb nyilvánosan elérhető felmérések három héttel korábbiak voltak.

A modern Szlovák Köztársaság fennállása során eddig megtartott önkormányzati választások rendelkezik néhány stabil hagyománnyal. Ezek közül az egyik legfontosabb, és a szlovák demokrácia szempontjából szomorú körülmény, a választásokon való tragikusan alacsony részvételi arány. A részvétel ezúttal is alacsonynak mondható,

de sokkal többen mentek el szavazni, mint négy éve.

A választások eredménye hatással lehet az országos nagypolitikára és Szlovákia nemzetközi megítélésére. Nézzük, milyen válaszokat adtak a szlovák választók a választások előtt felmerülő legfontosabb kérdésekre.

Népszavazás a Fico-kormány teljesítményéről

A választások előtt a képlet úgy nézett ki, hogy Szlovákia legnagyobb problémája: Kotleba. De vasárnapra virradóra a társadalom hangulata szembefordult a Smerrel is.

A Smer három olyan megyét is elbukott – Zsolna, Kassa, Eperjes – amelyre nem fogadtam volna nagy tétben a választások előtt. Ne felejtsük el: Zsolna korábban a nacionalista Ján Slota játszótere volt. Ez a megye kilencvenes években a Mečiar féle HZDS és a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) által képviselt újkori szlovák nacionalizmus központja, amely a legmagyarellenesebb régiónak számított. Később Fico Smer pártja vette át a megye vezetését. Most ezek a pártok totálisan leszerepeltek és a jobbközép jelöltje, ráadásul

egy női jelölt kapta a legtöbb szavazatot!

Zsolna elvesztésének önmagában nincs túl nagy jelentősége, de szimbolikus jelentősége hatalmas. Ki lehet jelenteni: a Smer bukása elkezdődött, akár pánik is kitörhet a pártban. Nyilván, Fico miniszterelnök karizmája még évekig egyben tarthatja a pártot, de ez a veszteség sorsdöntőnek bizonyulhat.

Ha Zsolna elvesztése szimbolikus jel Fico számára, akkor a két keleti megye, Eperjes és Kassa elbukása már földrengésszerű változásokat is előrejelezhet a szlovák belpolitikában. Ez a fejlemény a Smer hatalom számára akár halálos is lehet, mert mutatja: Fico nem legyőzhetetlen és nem tévedhetetlen. A párton belüli elit számára pedig egy üzenet, hogy a párt jövője nincs automatikusan összekötve Fico sorsával.

Vajon a Smer és Fico melyik utat választja? A szlovák miniszterelnök ma pro-európai politikusként mutatja magát, kijelentette, hogy Közép-Európában Szlovákia a “demokrácia szigete”. Ebben paradox módon igaza is van, de elképzelhető, hogy a választási vereség után egy populistább irányba lép tovább, hogy visszaszerezze az elvesztett szavazóit.

A jobboldali ellenzéki blokk tesztje

A szlovák ellenzék 2010 óta várt, meglepetésszerű győzelmet aratott, köszönhetően az új egyfordulós rendszernek és az alkalmi választási koalíciónak.

Északi szomszédunknál az ellenzék politikai győzelmet aratott, amely rengeteg tanulsággal szolgálhat a magyarországi ellenzék számára is. A szlovák választók nem ellenzéki pártot választottak a kormányzó Smer monolit pártjával szemben, hanem olyan ellenzéki jelöltekre szavaztak a legnagyobb számban, akik képesek voltak a kormánypárt jelöltjeit legyőzni.

A töredezett szlovák ellenzéki szavazók igénye kísértetiesen hasonlít magyarországi ellenzéki szavazók igényeihez. A szlovák szavazók azt üvöltötték a pártok felé,

ha letesztek elénk egy normális jelöltet a Smerrel szemben, akkor megszavazzuk, csak csináljatok már végre valamit!

Szombaton, Szlovákiában a társadalom leadta a rendelést egy Smerrel szembeni politikai alternatívára. Régen fogalmazódott meg ilyen erős akarat egy másik politikára északi szomszédunknál. Ugyanakkor azt is látni kell: hétvégén nem egy párt győzte le a Smert, hanem néhány, jól kasztingolt ellenzéki jelölt verte meg a Fico-pártot.

Rendszerszerűen tehát semmi nem változott még, mivel a szlovák ellenzéki térfélen továbbra sincs meg az a politikai párt, amely mögé az ellenzéki választó beállhatna a Smer kormány leváltása érdekében.

Ínyenceknek mondom: a megyei választások eredménye átrendezte a szlovák ellenzéken belüli erőviszonyokat is. Általában azt látni, hogy a konzervatívabb jobboldali jelöltek tudtak sikeresek lenni a jobboldali-liberális jelöltekkel szemben, kivéve természetesen a fővárost, Pozsonyt, ami továbbra is egy liberális sziget Szlovákiában.

Konkrétabban: a szlovák jobboldai ellenzék nem hivatalos vezető ereje a Szlovák Liberális Párt (SAS) pozíciói gyengültek és a KDH- OĽaNO -NOVA konzervatívabb irányzat erősödött a választási eredmények alapján.

Megállítható-e a szélsőjobb?

Szlovákiában a kormány mellett a szélsőjobb ellen lázadtak fel a szavazók.

Volt egy pont a szavazatok összeszámlálásakor, amikor úgy nézett ki, hogy már nem az a kérdés, megtarthatja-e Kotleba Besztercebánya megye elnöki tisztségét, hanem, hogy egyáltalán, tagja lesz-e a következő megyei közgyűlésnek. A szlovák választók ajtót mutattak a fasisztáknak: hat megyei elnök-jelöltjük mindegyike leszerepelt és a 335 megyei képviselő-jelöltjük közül mindössze ketten jutottak be – egyikük Kotleba.

Így hangzik a kérdés, amire m ajd csak egy alaposabb kutatás adhat választ: vajon az antifasiszta beállítottságú jobbközép szavazók mobilizációja sikerült-e ilyen jól vagy a Kotleba-párt nem tudta elvinni szavazóit az urnákhoz?

Emlékeztető: 2013-ban Kotlebát 71 ezer szavazattal választották Besztercebánya megye elnökévé. Most csaknem 40 ezer szavazatot kapott – sokkal nagyobb részvételi arány mellett.

A korrekció képessége működött a szlovák választókban.

A megyei választások leginkább figyelemmel kísért szavazása tehát olyan üzenetet küld Szlovákiából a világnak, hogy a szlovák választók képesek voltak Kotleba ellen fellépni az urnáknál. A Mi Szlovákiánk Néppárt (Ľudová strana Naše Slovensko, ĽSNS) két bejutott képviselője hatalmas vereséget jelent a fasiszta pártnak, de egyben jelzi is számukra: a szlovák választó totálisan belefáradt a “migránsozásba” és a “brüsszelezésbe”.

Emlékezzünk: Marian Kotleba mozgalma az intenzív “cigányozás” és “parazitázás” után, a 2015-ös európai menekültválság kapcsán, a migrációs témát tette politikája fókuszába. Számítása bejött. Igaz, 2013-ban még a heveny romaellenes érzelmeket meglovagolva nyerte meg Besztercebánya megye elnöki posztját, de 2016-ban pártja a EU-ellenes és menekült-ellenes politikájának köszönhetően bejutott a pozsonyi parlamentbe.

Mi a helyzet a magyarokkal?

Etnikai, szlovák vs magyar szembenállás helyett a magyar választók is a kormány vs ellenzék törésvonal mentén polarizálódtak.

Szlovákiában hagyományosan a jobboldali politikai blokkhoz tartoztak a magyar érdekképviselet pártjai. A kilencvenes és a kétezres évek elején a magyar kisebbségi párt rendszeresen a jobboldali kormánykoalíció stabil tagjának számított. Ez az alapfelállás megváltozott a Híd-Most magyar-szlovák párt Smerrel kötött koalíciójával.

A Bugár párt és a parlamenten kívüli Magyar Koalíció Pártja (MKP) egyik megyében sem tagja a Szlovák Liberális Párt (SAS) és az Egyszerű Emberek (OĽaNO) által vezetett jobboldali választási blokknak. Ellenkezőleg: néhány megyében korábban elképzelhetetlennek tartott koalíciókban vett részt a Bugár-párt. Például Pozsony megyében a Smerrel, Nyitra megyében pedig lemásolták a jelenlegi kormánykoalíciós felállást.

A magyar közösségen belüli versenyt ezúttal is a helyi szinten mindig beágyazottabb MKP nyerte a Híddal szemben. Figyelemreméltó Berényi József (MKP) és Rigó Konrád (Híd) Nagyszombat megyei különcsatája, amit az MKP-s jelölt nagy fölénnyel nyert meg, igaz: a Hidas államtitkár országosan sem számít kifejezetten ismert politikusnak.

Bugár most bajban van: a modern szlovák demokrácia legtehetségesebb politikusa lehet végzetesen hozzákötötte pártját Robert Fico pártjához, amely politikai karrierjének végét is jelentheti.

Írta: Bőtös Botond

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom