Bezárás
Egyéb

A korrupt brazil államfő kész a rabszolgamunka megkönnyítésére is, csak hatalmon maradjon

Huszonkét éves küzdelem eredményeinek tehet keresztbe a brazil államfő október 16-án szignált rendelete, amely lazítja a rabszolgamunka fogalmát, és ezzel bátoríthat egy olyan gyakorlatot, amely ellen Brazília sikeresen lépett fel az utóbbi években. Michel Temer a nagy földtulajdonosok lobbijának legmerészebb követeléseit is teljesítené, ha az kész megtartani őt a hatalomban, a sokasodó korrupciós vádak ellenére.

Michel Temernek, a Brazil Köztársaság elnökének ismét sikerült bel- és külföldön egyaránt nagy felháborodást keltenie egy újabb előkészítetlen és önkényes rendeletével, amellyel a nagy hatalmú földtulajdonos elitnek próbált kedveskedni. Az október 16-án aláírt rendelet épp egy nappal azelőtt született, hogy a brazil parlament illetékes bizottságában szavaztak volna arról a Temert illető vádemelésről, amelyhez fel kellett volna függeszteni az elnököt. Temer ismét megúszta a felfüggesztést, részben annak a “ruralista blokknak” a támogatásával, amely szerint a rabszolga munka elleni küzdelem afféle ideologikus túlzás, semmi szükség rá.

Temer szóban forgó rendelete úgy módosítja a „rabszolga munka” definícióját, hogy szinte lehetetlenné teszi a rabszolgatartók elítélését, tartják a szakértők. Holott az ország eddig jó példával járt elöl e téren, ami részben éppen ennek a szigorú és a mai állapotokból kiinduló definíciónak volt köszönhető. Ez 4 tényező alapján határozta meg a rabszolgaságot: kényszermunka, a mozgásszabadság korlátozása, kimerítő munkanap és lealjasító munkakörülmények. E feltételek bármelyike elegendő volt ahhoz, hogy rabszolga munkának minősítse a munkaviszonvt.

Az új rendelet viszont egyetlen kritériumra helyezi a hangsúlyt, az pedig a mozgás korlátozása, ennek függvényében lesz csak megállapítható a kimerítő munkanap vagy a lealacsonyító munkafeltételek. Az sem számít, ha a munkások fenyegetések árnyékában dolgoznak, történjen ez akár fegyverekkel; és az sem, ha állítólagos adósságaikat levonják bérükből. Ami azért abszurdum, mert

a rabszolgatartóknak már „nincs szüksége rabláncokra”, a gyakorlatban a kényszerítésnek sokkal kifinomultabb eszközei vannak, mint a mozgás korlátozása.

Ezt a lépést a mezőgazdasági lobbi évek óta tartó aknamunkája előzte meg, ennek eredményeképp a kormány már korábban is lazított az eddigi gyakorlaton. Januárban pl. a megszokottól eltérően nem tette közzé a rabszolgamunkán kapott cégek névsorát a kormány, és az új rendelet szerint a listát a jövőben nem szakmai kritériumok alapján állítják össze, hanem majd a munkaügyi minisztérium dönt róla, ki kerül rá.

A határozatot nem előzte meg semmilyen konzultáció a rabszolgamunka ellen küzdő szervezetekkel és intézményekkel, olyannyira, hogy még a brazil kormányt is megosztotta: az emberi jogokért felelős államtitkár pl. illegálisnak nevezte. A kormánytól független, munkaügyi kérdésekben illetékes bíróság (MPT) a rendelet visszavonását követelte, mert az szembe megy a btk-val, az ország nemzetközi elkötelezettségével, és azzal az ítélettel is, amelyben 2016 decemberében az Amerikai Államok Szervezete (OEA) elítélte Brazíliát 85 dolgozó ügyében, akiket még a kétezres években zsákmányoltak ki a Brasil Verde Fazenda területén.

Ez az ítélet megtiltotta, hogy az ország leépítse a szabályozást; és maga az ügy, amely még a nyolcvanas évek végén indult, miután több száz rabszolgasorsban tartott őslakost fedeztek fel a cégnél, alapvető változásokat hozott a közpolitikában:

csak 2003 és 2015 között több mint 45 000 rabszolgát szabadítottak „fel” az országban.

Ezt a ma is szükséges állami szerepvállalást lehetetlenítené el Temer rendelete, az MPT ügyésze ezért is tervez feljelentést az OEA-nál. Az ENSZ és Munkaügyi Szervezete (ILO) kritikája után egy újabb elmarasztaló ítélet rossz hatással lehetne Brazília nemzetközi imázsára, ronthatná a brazil export esélyeit, és ez iránt talán a kormány sem közömbös. Annál is inkább, mert az elnök Michel Temer népszerűsége jelenleg 3% körül van, azaz belföldi imázsán már nehezen ronthat tovább.

A rendelet, mint fentebb írtuk, épp egy nappal azelőtt öntött formát, hogy egy parlamenti bizottság tárgyalt volna a Michel Temer elleni második vádemelés sorsáról. Az elnököt az igazságszolgáltatás akadályozásával és bűnszövetkezet felállításával vádolják.

Temer az egyik legnagyobb brazil párt, a jobbközép PMDB (Partido de Movimiento Democrático Brasileño) vezetője, és azután ült be a brazil köztársasági elnöki székbe, hogy onnan, szintén korrupciós váddal sikerült kiebrudalni Ignacio Lula utódját, a munkáspárti Dilma Roussefet. Bár Roussef és Lula ellen azóta vádat emeltek, 2016 nyarán az elnök asszony felfüggesztése több szempontból is vitatható eljárás volt, amelyet sokan puccsnak minősítettek.

Hatalomra kerülése óta Temer szintén korrupciós ügyek közt lavíroz, legutóbb idén augusztusban merült fel immunitásának felfüggesztése, de akkor is megúszta a vádemelést. Úgy tűnik, hogy hatalma megőrzésének érdekében kész teljes mellszélességgel védeni a mezőgazdasági és nagyipari lobbi érdekeit, még akkor is, ha ezek olyan nehezen kialkudott vívmányokkal mennek szembe, mint a környezetvédelem vagy jelen esetben a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők védelme.

Júliusban például a Szenátus elfogadott egy olyan munkaügyi reformot, amely több területen is szembe megy a munkavállalók érdekeivel, hiába rendeztek ellene számos tüntetést és több általános sztrájkot is. Augusztusban pedig nemzetközi felháborodást okozott az az elnöki határozat, amely engedélyezte magáncégek számára a bányászati tevékenységet Amazónia egyik gigantikus méretű természetvédelmi területén. A rendeletet végül a bíróság felfüggesztette, de mintha sem a nemzetközi kritika, sem a brazilok felháborodása nem lenne akadály Temer számára, ha saját székét védi.

Azt, hogy a rendelet születése és a Temer elleni korrupciós vádak elkaszálása nem véletlenül történt egymást követően, az is alátámasztja, hogy az elnök a bizottsági szavazás előtt csaknem 40 képviselővel találkozott, egyetlen nap alatt. Végül az ún. bancada ruralista, azaz a vidéki, elsősorban mezőgazdasági nagytermelők érdekeit védő csoport szavazataival sikerült megúszni mind a bizottsági, mind az alsóházi szavazást. A ruralista blokk a brazil parlament legerősebb lobbija, amely a Képviselőház 513 mandátumából 120-200 fős tömeget képviselhet, az egyes ügyek függvényében.

Ez a csoport már 2013 óta próbálja elérni a szabályozás lazítását, és októberben már elkönyvelhettek egy győzelmet: menesztették a rabszolga munka visszaszorításáért küzdő szervezet igazgatóját. André Roston már korábban kritizálta, hogy megvágták az e célra fordítható forrásokat, és ennek nyomán jelentősen lecsökkent a vállalatok elleni fellépés hatékonysága. 2016 és 2017 között a büdzsé felére csökkent (3,2 millió reálról 1,6 millióra; kb. félmillió euróra), és szeptemberre el is fogyott a pénz.

2013-ban még csaknem háromezer dolgozót sikerült megmenteni az embertelen körülményektől, az idén csupán 165-öt – pedig semmi okunk sincs azt hinni, állítják a téma szakértői, hogy a rabszolgamunka jelentős mértékben csökkent volna az országban.

Végül október 26-án a Legfelsőbb Bíróság egyik bírája felfüggesztette Temer rendeletét, aki korábban a kritikák nyomán maga is azt ígérte, hogy átdolgozza azt. Mindebből azonban nem következik, hogy mindenki nyugodtan hátradőlhetne, az offenzíva ugyanis a korábbi kudarcok után sem torpant meg.

Az elsősorban a nagy földtulajdonosokat képviselő ruralista blokk minden pártban jelen van, és a korrupciós gyanúk és vádak mentén szétzilált, hitelét vesztett politikai rendszerben is szívósan harcol érdekeiért. Májusban pl. egy képviselő által benyújtott törvényjavaslat megpróbálta elérni, hogy csupán természetben is ki lehessen fizetni a dolgozókat – étellel, lakóhellyel, azaz valami XIX. századi rendszerbe térjünk újra vissza. A javaslat megbukott, de a képviselő egy módosított formán dolgozik, és talán akadnak még olyan helyzetek, ahol el lehet adni ezt a projektet is egy megszorult politikusnak.

Dobsi Viktória

Címlapkép: Michel Temer, fotó forrása: Clarín

Érdekel a külpolitika? Ha igen, kövesd a Világtérkép Facebook-oldalát!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom