Terrorizmussal vádolják az újságírókat, akik közreadták Erdogan vejének levelezését

erdogan

 

Kedden állt bíróság elé Isztambulban hat újságíró, akiket a tavalyi törökországi puccs óta szomorú rutinná vált vádakkal, „terrorista szervezethez való tartozással”, terrorista propagandával, manipulációval és a „török állam megdöntésének” kísérletével vádolnak. Holott csak annyi volt a bűnük, hogy közreadták a jelenlegi energiaminiszter, Berat Albayrak levelezését, aki történetesen Recep Tayyip Erdogan veje is.

 

 

A különböző ellenzéki médiumoknak dolgozó újságírók közül hárman már tíz hónapja börtönben vannak – egyikük a rácsok mögött kötött házasságot, másikuk még nem vehette kézbe néhány hónapos kisfiát. Egy német kollégájukat, a Die Welt alkalmazottját velük együtt tartóztatták le, de végül egy másik eljárás keretében tárgyalják majd ügyét. Jelenleg több mint 150 újságíró van börtönben Törökországban, ez ellen az újabb per ellen is tiltakoznak még szabadlábon lévő kollégáik a közösségi hálókon a „Riportokat készíteni nem bűn” hashtaggel.

A hat médiamunkást közelebbről azzal vádolják, hogy közzétették Berat Albayrak, energiaminiszter meghackelt emailfiókjának leveleit. Egész pontosan – idézi a Le Monde – azzal, hogy „megbújtak a RedHack hacker csoport mögött, akik azt állították, hogy meghackelték Berat Albayrak emailjeit” annak érdekében, hogy bemocskolják a minisztert, és manipulálják a minisztérium munkáját, azt sugallva, hogy kapcsolatban áll az Iszlám Állam Szervezetével. Az egyes vádak függvényében, három, hét illetve 10 év börtön fenyegeti őket.

A vádirat szerint egy „titkos” tanú elismerte egy ügyésznek, hogy az újságírók diszkreditálni akarták a köztársaság elnökét, azaz Recep Tayyip Erdogant, és kormányát, összekapcsolva őket a terrorista csoporttal. Az ügyészség azt állítja, hogy a DHKP-C szélsőbalos fegyveres szervezet adta át a levelezést Tunca Ögretennek, az egyik vádlottnak.

A valóságban, az összesen 57.934 emailt, amelyek a 2000 és 2016 közötti időszakban íródtak, a WikiLeaks tette közzé 2016. december 5-én. Korábban egy kisebb részüket valóban a RedHack csoport szivárogtatta ki.

 

Körülbelül harmincan tüntettek kedden
Körülbelül harmincan tüntettek kedden  a bíróság épülete előtt, a molinó szövege: “A tájékoztatás nem bűn, szabadságot az újságíróknak”; fotó: Nicolas Cheviron

 

Amennyiben Albayrak közreadott levelezése hiteles – ezt egyébként a török hatóságok tagadják – akkor azt bizonyítaná, hogy közeli kapcsolatban állt a Powertrans olajkereskedő vállalattal, amelynek monopóliuma van az észak-iraki kurd területekről származó olaj felett. A cég tulajdonosi háttere rendkívül szerteágazó, több adóparadicsomot is átszel, de Albayrak levelei arra utalnak, hogy vezető vagy akár tulajdonosi pozíciót tölt be a cégnél.

2014-ben és 2015-ben egyes török médiumok azt állították, hogy a Powertrans által eladásra kínált olaj nem kizárólag Észak-Irakból származott, hanem olyan szíriai területekről is, amelyek az Iszlám Állam fennhatósága alatt voltak. Az állítás a kevert olaj vizsgálata alapján nem ellenőrizhető.

Más levelekből pedig arra derül fény, hogy az elnök veje megpróbálta kontroll alatt tartani a médiát és a közösségi oldalakat, például 2013-ban, amikor a Gezi-park megszüntetése monumentális tiltakozó akciókat indított szerte az országban.

Például egy olyan felvétel szerepel köztük, ahol Avdin Dogan, ellenzéki médiamogul azt tanácsolja újságíróinak, hogy ne kritizálják túlságosan az országban 2002 óta hatalmon lévő Jog és Igazságosság pártját, az AKP-t. Vagy ha az egyik nap ezt tennék, akkor másnap keressenek más témát.

És az ehhez hasonló perek egyre gyakoribbak Törökországban, amely az utóbbi időszakban a sajtószabadság világranglistáinak legaljára zuhant, miközben az újságírók legnagyobb börtönévé is vált. A Riporterek Határok Nélkül szerint csak ezen a héten 48 sajtómunkás áll bíróság elé.

A tavaly júliusi puccs óta 150 médiát csuktak be, a kritika kiszorult a televíziókból, és már csak a kisebb példányszámú kevés ellenzéki újságnál, illetve néhány online orgánumnál van érzékelhető. A kormány 4 óra alatt bezárathat egy internetes oldalt, és amint válságossá fordul a hangulat, akár több napra is blokkolja a legnagyobb közösségi oldalakat, miközben akár egy tweet is elég ahhoz, hogy egy újságírót letartóztassanak.

A tavalyi puccs szerzőségével vádolt gülenisták által kedvelt üzenetküldő program, a Bylock használata már önmagában terhelő bizonyíték, csak augusztusban 35 feljelentés született erre alapozva médiamunkások ellen.

Szeptember 25-én volt a harmadik tárgyalási napja a legrégibb török újság, az 1924-ben még Mustafa Kemal Atatürk által alapított Cumhuriyet 17 újságírójának, közülük öten eddig börtönben voltak, aznap egyiküket szabadon engedték 11 hónap elzárás után. A legtöbb letartóztatott újságíró egyébként így, jogerős ítélet nélkül van előzetesben, gyakran már több hónapja, ügyvédjeiket pedig nem engedik hozzáférni a teljes dossziéhoz.

 

Tiltakozók a szeptember 25-ei tárgyalási napon
Tiltakozó újságírók a szeptember 25-ei tárgyalási napon, Isztambulban; fotó: Emrah Gurel/AP

 

Ebben az esetben is terrorizmus, a gülenistákkal és a Kurdisztáni munkáspárttal, a PKK-val való összeesküvés a vád, amely, mint a bíró is elismerte legutóbb nem áll túl erős lábakon. Az egyik vádlott esetében pl. az lenne a legfőbb terhelő bizonyíték, hogy lakása felújítását egy olyan cég végezte, amelynek egyik vezetője ismer gülenistákat…

Szerdán pedig annak a 11 jogvédőnek pere kezdődött meg, akiknek július 5-én történt letartóztatása nemzetközi vihart is kavart. Az aktivisták egy workshopon vettek részt az információs biztonságról, amikor előállították őket – köztük a török Amnesty elnökét és igazgatónőjét, illetve egy svéd és egy német jogvédőt – az utóbbi három személyt szerdán feltételesen szabadlábra helyezték. A vád szerint a júliusi találkozójukon a tavalyi puccs folytatását készítették elő; 7-től 15 évig terjedő börtön fenyegeti őket terrorista szervezetek (PKK, a gülenista FETÖ, DHKP-C) támogatása vagy az azokhoz való tartozás miatt.

Persze az igazságszolgáltatásban dolgozók helyzete sem könnyű, a puccs óta több mint 4000 bírót és ügyészt bocsátottak el, az Alkotmánybíróság két tagját, a Legfelsőbb Bíróság 122 munkatársát. 2431 bírát le is tartóztattak. Akárcsak a média esetében, Erdogan rezsimje itt is teljes hatalomátvételt, feltételen lojalitást próbál kikényszeríteni – egyelőre tragikus sikerrel.

Dobsi Viktória

Címlapkép: Erdogan és veje, Berat Albayrak; forrás.

Érdekel a külpolitika? Ha igen, kövesd a Világtérkép Facebook-oldalát!

 

tetszett_a_cikk3

 

  • Károly Kovács

    Ott a helyük !! Tetvek ,és nagyképűek !!! Ócska kis manipulátorok !!!

    • O1G Valagánya

      Te egy nyomorult fizetett hazudozó vagy!

  • János Virág

    Tolvajokat ott sem szabad bírálni,ahogy nálunk is veszélyes!