OCCRP

Több százezer lehallgatott telefonbeszélgetést szivárogtatott ki a macedón hírszerző, hogy megdöntse a kormányt

 

Gjorgi Lazarevszki, a tapasztalt macedón hírszerző számára az volt az utolsó csepp a pohárban, amikor 2010-ben Macedónia egyik utolsó független televíziójánál razziát tartottak. Lazarevszki éveken át figyelte, ahogyan hazája fokozatosan – ahogy ő látta – diktatúrává változik. Az akkor már 25 éve a titkosszolgálatnak dolgozó mérnök végül megelégelte a dolgot és akcióba lépett, pedig amikor a tervét kiötlötte, még sokkal valószínűbbnek tűnt, hogy őt fogják letartóztatni, mintsem hogy ő döntse meg a kormányt. Végül mindkettő bekövetkezett. 

Lazarevszki egyike volt annak a három macedón kémnek, akik több százezer hangfájlt szivárogtattak ki és ezzel segítettek megbuktatni az akkori miniszterelnök, Nikola Gruevski korruptnak és autoriternek mondott rezsimjét. A felvételeket a hírszerzésnél dolgozó, a hatalomhoz lojális ügynökök készítették, akik három éven át illegálisan hallgattak le több ezer macedón állampolgárt.

Lazarevszki 2008 óta tudott a bírósági jóváhagyás nélküli lehallgatásokról. Amikor megtudta, hogy különleges erők razziáztak a kormánnyal szemben kritikus csatornánál, az A1 TV-nél, besokallt.

„Sokkolt minket a dolog”, emlékezett vissza Lazarevszki. „Nem számítottam rá, hogy ilyen megtörténhet Macedóniában” mondta az OCCRP-nek.

Lazarevszki egyik kollégája, Zvonko Kosztovszki is részt vett az illegális lehallgatásokban, de neki is ellenérzései voltak, ezért ketten együtt kidolgoztak egy tervet. Kosztovszki titokban másolatot készített a problémás felvételekről, Lazarevszki pedig kivitte a titkosított fájlokat az épületből, és egy privát számítógépen feloldotta a titkosításukat.

Több ezer macedón állampolgárt figyeltek meg illegálisan, köztük minisztereket, kormányzati alkalmazottakat, újságírókat és bírákat.

A két hírszerző gyakran alig hitt a fülének: a felvételek korrupcióról, ügyészek, bírák és a média kormányzati befolyásolásáról, vállalkozások megzsarolásáról, politikai indíttatású letartóztatásokról, és választási csalásról árulkodtak. Sőt, egy gyilkosság eltusolására tett próbálkozásokra is fény derült belőlük.

Kezdetben csak Lazarevszki és Kosztovszki dolgozott a szivárogtatási terven, ám a hangfelvételek alapján feltárt bűncselekmények köre egyre nőtt, és a két ügynök hamarosan rájött, hogy még Gordana Jankulovszkát, Gruevski belügyminiszterét is lehallgatják.

Lazarevszkiék ekkor eszméltek rá a titokban őrizgetett információk jelentősségére, és törni kezdték a fejüket, kit lehetne még bevonni a tervükbe. Végül Zoran Verusevszkihez, a hírszerzés korábbi vezetőjéhez fordultak. „Zvonkóval megbíztunk Verusevszkiben”,  mondta Lazarevszki.

„Korábban a felettesünk volt. Verusevszki most professzor, és ő tanította nekem, hogy az állambiztonságot fenyegető legnagyobb veszély a korrupció.” Az idő közben egyre telt, és 2013-ban a rendőrség egy „Kém” fedőnevű műveletet hajtott végre, hogy azonosítsák az ügynökségben dolgozó kiszivárogtatókat.

A lebukástól tartó Lazarevszki felmondott a munkahelyén. „Mindenki félt” mondta.

Kosztovszki is félt is, de Verusevszki mindkettőjüket meggyőzte, hogy „a jó oldalon állnak.” Verusevszki nemsokkal ezután megosztotta a hangfájlokat Zoran Zaevvel, az ellenzéki Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség vezetőjével. 2014 szeptemberében Zaev egy televíziós interjúban azt nyilatkozta, hogy hamarosan olyan bejelentést tesz, ami „bombaként” fog robbanni. Macedónia felbolydult.

Ám néhány hónappal később a rendőrség átvizsgálta Verusevszki számítógépét, és megtalálták a Lazarevszkivel folytatott levelezést. Verusevszkit a rendőrség 2015. január 23-án letartóztatta. Ez késztette végül arra Lazarevszkit, hogy bemenjen a belügyminisztériumba, és jelentse a lehallgatásokat.

„Egy kollégám előtt tanúskodtam a rendőrőrsön, és egy ügyész is volt a szomszéd szobában. Két intézménynek is elmondtam az igazságot, de ahelyett, hogy úgy kezeltek volna, mint aki hivatali visszaélést jelent be (whistleblower), kémkedéssel vádoltak meg”,  írta le Lazarevszki a drámai eseményeket, amelyeket családjával és az egész országgal együtt átélt.

Válaszul Zaev három nappal később több hangfelvételt is lejátszott az újságíróknak. A felvételekből fény derült választási csalásra, korrupcióra, és hogy nyomást gyakoroltak az igazságszolgáltatásra. Zaev ezután hetente sajtótájékoztatót tartott, ahol újabb és újabb hangfelvételeket játszott le, Gruevski rezsimjének brutalitásával sokkolva a nyilvánosságot.

A macedónok meghallgathatták, ahogy a kormánytagok a felvételeken utasításokat adnak ellenzéki politikusok megverésére, a rezsim ellenlábasainak tulajdonában lévő ingatlanok felgyújtására, valamint elhangzottak halálos fenyegetések és korrupt ügyletek részletei is.

Gruevski azzal próbálta semlegesíteni a botrányt, hogy a felvételeket külföldi hírszerző szolgálatok fabrikálták azért, hogy pártját és az országot „brutálisan tönkretegyék”. Ekkor elszabadultak az indulatok. Macedónia működése leállt a napokig elhúzódó utcai tüntetések miatt, melyeket egyik részről Gruevski, másik részről Zaev támogatói szerveztek.

A kialakult helyzet beavatkozásra késztette az Európai Uniót. Az EU a tárgyalások során előrehozott választásokat szorgalmazott, és hogy nevezzenek ki egy különleges ügyészt a történtek kivizsgálására.

Kapcsolódó cikkeink Macedóniáról

Így rántott be a macedón jobboldal amerikai politikusokat a Soros-ellenes hadjáratába

Macedóniában tavaly ilyenkor festékbombáztak a Soros Army pólós tüntetők

A Magyar Telekom leányvállalata is érintett a macedón lehallgatási botrányban

Lehallgatási botrány Macedóniában, Szkopjéban minden nap tüntetnek

Lehallgatási botrány Macedóniában: választási csalásra utaló felvételek szivárogtak ki

Disneyland a Balkánon – eddig 560 millió eurót költöttek Szkopje historizáló belvárosára

Hátrahagyott cipők figyelmeztetnek Macedónia komoly kivándorlási problémájára

A vizsgálat során kiderült, hogy Gruevski szövetségeseit és ellenlábasait egyaránt lehallgattatta. Az Európai Bizottság által felbérelt szakértők vizsgálata azt állapította meg, hogy Gruevski kormánya visszaélést követett el, amikor a biztonsági szolgálatot „magas beosztású közigazgatási tisztségviselők, ügyészek, bírák és politikai ellenfelek ellenőrzésére” használta.

Zaev 2015 decemberében benyújtotta az illegálisan lehallgatott beszélgetések felvételeit tartalmazó több mint hatszázezer hangfájlt az új különleges ügyészségnek. 2017 májusában Zaev megnyerte a választásokat, de Gruevski támogatóinak obstrukciója miatt csak fél évvel később tudott kormányt alakítani.

Kosztovszki, Lazarevszki és Verusevszki ezeket a fejleményeket javarészt már a zárkájukból követték, ahol 11 hónapot töltöttek, mielőtt a különleges ügyészség ejtette az ellenük emelt vádakat. Ezzel egy időben az ügyészség vizsgálatot indított a volt belügyminiszter, valamint a hírszerzés vezetője és legközelebbi munkatársai ellen.

„Amíg őrizetben voltam, a nap mint nap bekövetkező fejlemények tartották bennem a lelket, amelyek végül elvezettek ahhoz, hogy összeomoljon a rendszer, amelyet megdönthetetlennek hittem”, mondta Lazarevszki. „Az embereket felvillanyozta, ami történt, és ez erőt adott nekem”, tette hozzá.

Az rosszul esett neki, amikor egy volt hírszerző kollégája védelmébe vette a Gruevski-rezsimet, és azzal vádolta Lazarevszkit és társait, hogy „kikezdték a biztonsági szolgálat jó hírét.” „Úgy gondolom, hogy éppen mi mentettük meg az intézmény jó hírét”, mondja Lazarevszki, hozzátéve, hogy szerinte azok az alkalmazottak ásták alá az ügynökség jó hírét, akik látták, hogy mi történik, de csendben maradtak.

Lazarevszkit amiatt még mindig furdalja a lelkiismeret, amit a hármójuk családjának át kellett élnie, de megbánás nélkül tekint vissza a történtekre.

„Nagyszerű érzés, hogy sikerült lelepleznünk egy velejéig romlott rendszert”, mondta. „Pontosan az történt, amit akartam. Mesébe illő vége lett a történetnek. Nem éltem hiába!”

Szerző: Borjan Jovanovski

Fordította: Orosz Kata

A cikk eredeti, angol nyelvű változatát itt olvashatja.

Megosztás