A BRICS államok (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) vezetői 2017. szeptember 3-5. között a kínai Hsziamenben gyűltek össze az öt feltörekvő gazdaság kilencedik éves csúcstalálkozója alkalmából. A konferenciával párhuzamosan Ibrahim Kassory Fofana, Guinea állami és magán partnerségért felelős minisztere bejelentette a Kína és Guinea közti kereskedelmi keretmegállapodás megkötését.
A 20 milliárd dolláros egyezmény jelentős infrastruktúra-beruházásokat fog finanszírozni a következő 20 éves periódusban 2017 és 2036 közt. Az egyezség szerint a Kínától kapott kölcsönért cserébe a kínai vállalatok engedélyt kapnak bányászati projektek kivitelezésére Guineában, azonban a megállapodás feltételei aggályosnak tűnnek a guineaiak számára.
A guineai elnöki hivatal által közzétett sajtóközlemény megpróbálja tisztázni az egyezmény feltételeit, de ahogy Diallo Boubacar írta az Africaguinee.com-on, az egyezmény részleteit még mindig nem közölték. Számos ellenzék vezető, köztük François Bourouno is aggodalmának adott hangot:
A múlt hét kedden Kína és Guinea által aláírt (20 milliárd dollár értékű) kereskedelmi megállapodás felvet néhány kérdést. Habár az egyezség állítólag infrastrukturális beruházásokat fog finanszírozni cserébe a 20 éves időintervallumra szóló bányászati lehetőségért, nekünk, az ellenzéki pártnak vannak kétségeink.
„Megértjük, hogy ez egy vegyes egyezmény, melyben kölcsönök és jutalmak is helyet kapnak. Azt viszont nem tudjuk, hogy a kölcsönnek mik a pontos feltételei, például a törlesztési aránya, a szabályai és feltételei vagy a kompenzáció részletei. Azt sem tudjuk, hogy a jutalmak miképp lesznek meghatározva. Így tehát számos kérdést fel kell tennünk.”
2016-ban a bányászati szektor Guinea exportjának 98,7%-át tette ki (mely 2015-ben 84,12% volt). Az érceket szállító vonatok száma elérheti a 120 kocsit, mely a lelőhelytől egészen a kikötőig iszonyatos zajjal és porfelhővel jár.
Azonban a guineaiak abban reménykednek, hogy bányászati szektornak köszönhetően majd javulni fognak az életkörülmények, nem úgy, mint a mezőgazdasági szektor, mely teljesen a háttérbe szorult. Míg Guineának változatos éghajlatának és rengeteg folyójának köszönhetően széleskörű mezőgazdasági potenciálja van, az ország „geológiai katasztrófaként” van számon tartva a jelentős érintetlen erőforrásai és az állampolgárok szegénysége közti aránytalanság miatt.
A kababachir.com bloggere, Jeanne Fofana aggodalmát fejezte ki a hitellel kapcsolatban, mely a már most is a GDP 48%-ának megfelelő államadósság felét teszi ki. Fofana az alábbi következtetésre jutott:
A guineaiak észrevehető javulást szeretnének az életkörülményeikben. A több milliárd dolláros hitel és Alpha Condé [Guinea elnöke] erényeinek magasztalása őszintén szólva populizmusra hajaz: „amikor ekkora pénzösszegekről van szó, egy átlagos guineai szkeptikus marad, és okkal teszi! Számukra ez nem mindennapi életünk javulásaként jelenik meg. Az egyetlen lehetőség arra, hogy ez az életkörülményeik javulását eredményezze, az a munkahelyek teremtése lenne.” A guineaiak becsapva érzik magukat.
Amadou Bah, az Action Mine Guinée civil szervezet egyik tagja a Radio France Internationale-ban (RFI) megjelent cikkében aggodalmát fejezte ki:
Ezidáig nem tisztázott az egyezményben meghatározott erőforrások mennyisége.
Nem fogja-e ez elijeszteni más multinacionális cégek befektetőit attól, hogy guineai koncessziókra pályázzanak? Közös megegyezésről lesz-e valóban szó? Az infrastrukturális fejlesztés értéke egyenlő lesz-e az exportálandó ásványokéval? Jelenleg a kormányzat minden szavát lessük, mivel anélkül tárgyalnak, hogy arról részleteket árulnának el.
A guineai állampolgárok a Facebookon adnak hangot kétségeiknek. Guineában a bauxitkitermelés már 1937-ben megkezdődött, azonban a guineaiak még mindig a legszegényebbek közt vannak Nyugat-Afrikában. Siradiou Paraya Bah, Conakry-i lakos is csatlakozott a vitához, egy befolyásos guineai blogger, Sidikiba Keita idővonalán egy posztban kérdezte, hogy a múltból milyen tanulságokat lehet levonni:
Lehet pontosan tudni, hogy a Kína és Guinea közti kereskedelmi egyezmény mit von maga után?
Mit tanulhatunk az előző évtizedek guineai bauxitkitermeléséből?
Milyen következtetéseket lehet levonni?
Ami pedig a Bokéban élő Demba Thez Mara guineai állampolgárt aggasztja, az az ásványok export előtti feldolgozása:
Kohászatokra és ásványi-anyagfeldolgozókra lenne szükség, hogy a saját nyersanyagunkat fel tudjuk dolgozni. Az alumíniumdúsításhoz Kína rendelkezik a legjobb flotációs eszközökkel, és ahhoz, hogy bányáinkat fejleszteni tudjuk, megfelelő mennyiségű energiatermelésre is szükség van.
A hatóságok összecsaptak a tüntetőkkel a guineai Boké központi bauxitlelőhelyénél, tüntetve a kitermelés környezetkárosító hatása és az elmaradt gazdasági hasznok miatt, mely a munkaerőpiacon a legérezhetőbb. Mindezek fényében Sidikiba Keita blogger reagált a guineai Ibrahim Ghussein Facebook-felhasználó üzenetére, és figyelmeztette a guineaiakat:
- Ne ámítsuk magunkat. A Bokéi Bányatársaság (Société Minière de Boké) jelenlegi tevékenységének jelentősége elvész ahhoz képest, ami várható, mivel tízszeresére nőhet a kitermelés, napi 30 000 tonnáról (t/d) 300 000 tonnára. A kínaiaknak egyértelmű a céljuk: a termelési költségek minimumra csökkentése, a kitermeléstől az FOB-szállításig. A nyersanyag-kitermelő iparágak átláthatóságára irányuló kezdeményezés (EITI) legutolsó jelentése megerősítette, hogy a guineai kormány átlagosan tonnánként 4 dollár nyereségre számít a bauxitkitermelésből, míg a guineai bányászati vállalat (Cie de Bauxites de Guinée) kétszer ennyit fizet a környezetvédelmi intézkedéseik miatt. A kitermelés fejtési és robbantási fázisai már így is alig kezelhető környezetszennyezést okoznak. Mindennek a tetejébe a szállítást valószínűleg teherautókkal fogják megoldani, ahogy most is.
- Mindenesetre, tekintve a bányászati terület közelében élő lakosság eddigi, a környezetszennyezésből fakadó traumatikus tapasztalatait, ez abszolút tarthatatlan, hacsak nem telepítik ki tömegesen a helyi lakosságot.
A környezeti hatások kapcsán Tidiane Sylla kiemelte a túl-exportálás veszélyeit, mellyel eláraszthatják a piacot, jelentős árcsökkenést okozva:
A bauxit nagy mennyiségekben való exportálása az árak csökkenését eredményezi a nemzetközi piacon. A bokéi, boffai és téliméléi területeken több, mint 10 cég érdekelt a bauxitkitermelésben. Diverzifikációra és innovációra van szükség ahhoz, hogy ne árasszuk el teljesen a piacot.
A társadalmi bizalom hiánya a nemzeti bányászati szerződések kapcsán a tisztességtelen szerződések hatása, melyet a guineai bányászatért felelős miniszter, Mamoudou Thiam írt alá 2009 és 2010 közt. Thiam 2016 december óta börtönben van az Egyesült Államokban, miután a bíróságok bűnösnek találták 8,5 millió dolláros, csúszópénzeken keresztüli pénzmosás miatt.
A Stratégiai Tanulmányok Afrikai Központja, az Egyesült Államok védelmi minisztériuma által afrikai biztonságpolitikai kérdések kutatására létrehozott, és a Kongresszus által finanszírozott akadémiai intézet 2015. májusban közzétett egy tanulmányt Az Erőforrás Átkának Anatómiája: Kizsákmányoló Befektetések Afrika Kitermelő Iparágaiba címmel, mely a gazdag ásványkincsekből fakadó problémákat vizsgálja bizonyos afrikai országok kapcsán. A Guineáról szóló fejezet, az Egy Bukás Szélén Álló Állam Kizsákmányolása: Guinea esete leírja, hogy Thiam hogyan töltötte meg zsebeit illegálisan, míg hatalmon volt.
Ezt a bejegyzést a Global Voices Online magyar oldaláról vettük át. Szerző: Abdulayeh Bah. Fordító: Wolford Zsófi. A bejegyzésre a Creative Commons 3.0 licenc vonatkozik.
Május 25-én újabb történelminek ígérkező referendum zajlik Írországban. Miután 2015-ben nagy meglepetésre az írek megszavazták, hogy „nemi megkülönböztetés” nélkül lehessen...
A Global Voices Advocacy [Képviselet] projektjének Netizen Report blogja az online jogok legújabb nemzetközi kihívásait, előrelépéseit, illetve trendjeit mutatja be....
Európa jövőjéről tart előadást szerda este Stephen Bannon Budapesten. Donald Trump egykori főtanácsadója magyarországi látogatása előtt Csehországban vett részt egy...
Politikai szempontból mi a jelentősége annak, hogy milyen „keretek” (frame-ek) szerint értelmezzük a híreket? Hogy jobban értsük ezt a folyamatot,...
