Global Voices

Az észt elnök „önmegszállásról” szóló figyelmeztetése elismerést hozott, és politikai vitát váltott ki

A legutóbbi függetlenség napi beszédében Kersti Kaljulaid észt köztársasági elnök a technológiai fejlődésről, a munka globalizációjáról és a szűk látókörű nacionalizmus veszélyeiről beszélt, melyek közül a legutóbbi uralta a beszédre adott nemzetközi reakciókat.

A Szovjetuniótól való észt függetlenedés napjának 26. évfordulóján tartott országos beszédében Kaljulaid köztársasági elnök a nacionalista és a szociálliberális értékek közti ellentmondásokról beszélt. Kijelentései félreérthetetlenek és lényegre törőek voltak, kiemelve az észt kultúra megőrzésének a lehetőségét „a demokrácia megbénítása nélkül”.

„Büszke vagyok arra, hogy észt vagyok, és nem látok ellentmondást abban, hogy ugyanakkor egy értékalapú nemzetközi közösség tagja is legyek,” – mondta az észt elnök.

A következővel folytatta:

A függetlenség többek közt azt is jelenti, hogy teret adunk az ellenvéleményeknek is. Egyetlen eszme, vélemény és jog – ettől akartunk megszabadulni. Akkor (amikor Észtország függetlenedett a Szovjetuniótól), határozottan kiálltunk amellett, hogy ez a fajta gondolkodás a totalitarizmust jelenti.

Ma, 26 évvel később, valamilyen oknál fogva azt kezdtük gondolni, hogy az eltérő vélemények már nem fontosak. Úgy tűnik, képtelenek vagyunk olyan ésszerű kompromisszumot találni, amivel többen is boldogak lennének.

Kaljulaid kitért az Észtországban és szerte a világban is érezhető nacionalista attitűdökre is. A köztársasági elnök szerint a társadalmi befogadást támogató döntések helyett mostanában az egyének szabad döntéshozatalára helyeződött át a hangsúly.

.Kaljulaid hivatkozott az észt történelemre és a balti államok szabadságharcára, mondván, hogy a szovjet megszállás elleni küzdelem lehetővé tette a demokratikus államok és az olyan kormányok létrejöttét, melyek „megfelelnek a jogállamiságnak, tiszteletben tartják az egyének szabadságjogait, a független médiát, illetve az államhatalmat kiszámítható keretek közt tartják.”

Most azonban Kaljulaid szerint Észtországot „önmegszállás” fenyegeti, melyet a szabadságjogok egy eszme nevében történő megnyirbálása okozhat.

„Nem lehet egy társadalom vezetésére törekedni, majd saját, rövid távú politikai érdekek mentén kompromisszumokat kötni Észtország hosszú távú jövőjéről. A győzelem azzal a kötelezettséggel jár, hogy a veszteseknek nem szabad azt érezniük, hogy fel lettek áldozva mások érdekének érvényesítése céljából.” – mondta a köztársasági elnök.

Majd azzal folytatta, hogy:

Egy megszállást általában valamilyen eszme nevében kezdeményeznek, illetve a mobilizáció is eszerint az eszme szerint történik, anélkül, hogy más eszméket vagy gondolatokat figyelembe vennének. Majd ezt követi a ellenkező vélemények zajának megszüntetése, mivel ha egy hangra nem figyelsz, az csak zavaró zajjá változik. És ennyi volt. A demokrácia a múlté.

Ezt az önmegszállást látjuk sok olyan országban, amelyekről azt gondoltuk, hogy a Vasfüggöny alatti közös tapasztalataink segítenek elkerülni a hasonló fejleményeket. Meg voltunk arról győződve, hogy ezekben az országokban, ahogy a miénkben is, a demokráciát nem pusztíthatja el külső hatalom.

Veszélyben vagyunk akkor, ha nem váltanak ki belőlünk ellenérzéseket ezek a tendenciák, amikor olyanok propagálják őket, akik ugyanazt a nyelvet beszélik, mint mi. Az önmegszállás észrevétlenül történik, ellentétben egy idegen hatalom általi megszállással. A szabadság korlátozása egy eszme nevében, legyen az az észt nacionalizmus vagy a jobb étel választása, az önmegszállás kezdetét jelentheti.

A beszédnek nagy visszhangja volt mind Észtországban, mind a környező országokban. Toomas Alatalu észt történész, politikus és újságíró megjegyezte:

Kaljulaid elnök meghatározta az új cenzúra fogalmát – önmegszállás = egy eszme nevében, más vélemények kizárásával történik. — Toomas Alatalu (@toomasalatalu)  2017. augusztus 20.

Mārtiņš Bondars, lett bankár, politikus és volt baseball játékos a Twitteren dicsérte a beszédet:

Örömmel tölt el, hogy a szomszédunknak ilyen vezetője van… nagyszerű beszéd!

Ezzel ellentétben az orosz nyelvű média rögtön beleállt az „önmegszállás” fogalmába. Olyan médiaorgánumok, mint a Lenta.ru összekötötte a fogalmat a balti államok folyamatban lévő kezdeményezésével, melynek célja, hogy kompenzációt kapjanak a szovjet megszállás által 1940 és 1990 között okozott károkra, illetve azzal a balti törekvéssel, hogy a „szovjet megszállás” fogalmát integrálják a hivatalos európai nyelvbe, így historizálva a totalitarizmust, és emlékezve annak áldozataira. Mivel az orosz kormány Oroszországot az Orosz Birodalom és az SZSZKSZ örökösének is tartja, feltehetőleg jó hírnevük explicit megsértéseként értelmezik a fenti lépéseket.

Kaljulaid beszélt a konkrét kihívásokról is, melyekkel Észtország szembenéz, például a jelenlegi vagy jövőbeni technológiákról, melyek a munkaerő globalizációját eredményezik, ezáltal elavulttá téve a földrajz és a helyszínek fontosságát.

Észtország 1991-es függetlenedése óta aktív szereplője a globális közösségnek, különösképp a digitális technológiák révén. Észtországnak van a világon a leggyorsabb szélessávú szolgáltatása, illetve elsőként jelentették ki, hogy az internethez való hozzáférés alapvető emberi jog. Kaljulaid gyakran beszél a „kiberhigiéniáról” és digitális társadalmakról – nem pedig digitális technológiáról –, amely mindenki számára elérhető.

Észtország 1997 óta kínál e-kormányzati szolgáltatásokat, és 2002 óta országszerte biztosít ingyenes wi-fit. Az online szavazás 2005 óta lehetséges. 2012-ben száloptikás infrastruktúrát építettek ki, és ma már az állami adminisztrációs szolgáltatások 99%-a online elérhető. Továbbá Észtország lesz az első ország, mely adatnagykövetséget fog létrehozni Luxemburgban – egy olyan központot, mely az állam adatait tárolja, és mely képes az országot „újraindítani” egy kibertámadás esetén.

Miután magas szintű digitális műveltséget, összeköttetést, és olcsó felhasználói árakat és e-szolgáltatásokat hozott létre, Észtország a digitális transzformáció okozta nagyobb kihívások felé néz, ideértve az állampolgári jogokat, a biztonságot, és a privát információk védelmét.

Észtország a nyáron vette át az Európai Unió Tanácsának elnökségét, mely alatt olyan digitális társadalom kiépítését segíti majd az EU-ban, mint amilyen Észtországban van.


Ezt a bejegyzést a Global Voices Online magyar oldaláról vettük át. Szerző: Freya Yost. Fordító: Wolford Zsófi. A bejegyzésre a Creative Commons 3.0 licenc vonatkozik.

[sharedcontent slug=”cikk-vegi-hirdetes”]

Megosztás