Az azeriek tudják, hogy a Nyugat jóindulatának elnyerése nincs ingyen

alijev

 

Mit gondolhatnak az azeriek arról, hogy egy nemzetközi újságírócsoport 2,9 milliárd dolláros pénzmosoda fenntartásával gyanúsítja rezsimjüket? Ha hallottak az ügyről, és esetleg nem hisznek benne, hogy mindez Soros György és az örmény lobbi műve, hogyan vélekedhetnek az Európába vezető korrupciós szálakról? Az OCCRP újságírói platformmal együttműködő azeri újságírónő, Khadija Ismaïlova erről is írt a The Guardianban és a Le Monde-ban megjelent tribünjében.

 

Atlatszo_800x600_1szKoszonet2017

 

Az idén 41 éves Ismaïlovát 2014 decemberében tartóztatták le, 2015 szeptemberében hét és fél év börtönre ítélték, ahonnan 2016 májusában szabadult, feltételesen. Ugyancsak 2016-ban a BBC az év legbefolyásosabb és leginspirálóbb 100 nője közé választotta. 2015 előtt is került már bíróság elé, többek között egy kisebb, békés tüntetésen való részvétel miatt, és 220 óra közhasznú munkára ítélték, eredetileg utca söprésre, ezt azonban később visszavonták, mert támogatói jelezték, csatlakoznak hozzá, hogy együtt “tisztítsák meg az országot a szeméttől”.

Az újságírók jutalma nem egyszer a börtön, olykor a halál

Szeptember 5-én megjelent cikkében megállapítja, hogy Azerbajdzsánban már bűnnek számít az újságírás: a 158 börtönben lévő politikai fogoly közül 10 újságíró. Az utolsó független sajtóügynökség, a Turan nemrég hagyott fel a működéssel. Akárcsak több társát, őt is kitalált vádakra alapozva tartóztatták le, az eredeti „öngyilkosságra való felbujtás” később el is tűnt a vádpontok közül, „csak” az adóelkerülés és a hatalommal való visszaélés maradt. Korábban a rezsim még elképesztőbb eszközökhöz folyamodott elhallgattatása érdekében: a saját lakásában tudta nélkül felvett szexvideók publikálásával zsarolták.

Ismaïlova szerint érthető, hogy az azeri rezsim elnyomó módszereket: a független média és a civil társadalom hiánya garantálja a büntetlenséget a korruptak számára, és így az elit zavartalanul építheti a szállodáit, folytathatja bányászati tevékenységét, kontroll nélkül. Sem a vagyonuk eredetét, sem a közpénz jellegüket elvesztő összegek felhasználását nem kérheti így számon senki.

Miközben a korrupció megbénítja az oktatási és az egészségügyi rendszert, a hatalmon lévő família és hívei az azeriek kárára gazdagszanak meg. Az általam és kollégáim által feltárt korrupciós ügyek közül egy olyan sincs, amivel kapcsolatban vizsgálatot indított volna a hazai igazságszolgáltatás.”

Az újságírók „jutalma” nem egyszer a börtön, olykor a halál, mint például Elmar Huszejnov esetében, akit 2005-ben gyilkoltak meg – miközben a sajtómunkások elrablása, megveretése banálissá vált az országban.

Épp ezért nehéz hozzászokni, hogy azok, akik üldözik az újságírókat vagy alapvető szabadságukban akadályozzák őket, csak azért, mert igazat mondanak, szívesen fogadott vendégek a nyugati demokráciákban, jegyzi meg keserűen Ismaïlova: beruházhatnak, bankszámlát nyithatnak, szabadon járhatnak-kelhetnek vagy utalhatják át az államkincstárból ellopott összegeket.

A börtön nem az optimizmusra nevel

A kérdés, amit az újságírónő már számtalanszor megkapott, főleg mióta 7 és fél évre ítélte a bíróság: mi értelme van akkor elmondani az igazságot?

Leírhat bármit, amit csak akar, nem változtat semmin” – mondta neki az egyik börtönőr. „Amit csináltok, nagyon helyes, de nincsen semmi értelme” – állapították meg cellatársai, amikor megpróbált cikkeket kijuttatni, vagy elmesélte, mi történt másokkal, jogvédőkkel vagy sajtómunkásokkal, akiket szintén azért csuktak le, mert elmondták az igazságot.

 

Aziz Karimov/AP
Khadija Ismailova; fotó: Aziz Karimov/AP

 

Khadija Ismaïlova szerint ezek a kérdések főleg abból fakadnak, hogy az azeriek nem látnak minimális esélyt sem a változásra, és nem érzékelik a nemzetközi intézmények támogatását sem. Hiába lesznek választások 2018-ban, elképzelhetetlennek tűnik, hogy az Alijev-dinasztia kezéből kivegyék a hatalmat.

Nemcsak azért, mert eddig egy választás sem zajlott a nemzetközi normáknak megfelelően, ahogy azt az EBESZ, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet is megállapította. Az azeri rezsimet kiszolgáló médiában azok a külföldi politikai vezetők és képviselők szerepeltek – közülük többen, immár bizonyítottan a kormány jól fizetett „lobbistái” – akik az azeri demokráciát dicsőítik.

Kapcsolódó cikkünk:
Az azeri kormány francia újságírókat perel a diktatúra szó használata miatt

Az iráni sah utolsó éveit idéző hangulatban Azerbajdzsán elsődleges terméke, a kőolaj ára továbbra is alacsony, miközben Baku csillagászati összegeket áldoz az európai intézmények és politikusok korrumpálására. A kormány úgy véli, ha sikerül elhallgattatni az emberi jogokról szóló kritikákat, akkor könnyebb lesz biztosítani azokat a milliárdos külföldi befektetéseket, amelyek a rezsim fennmaradásához szükséges gigantikus projekteket táplálják.

Az azeri nép reményvesztettsége arányos az európaiak álszentségével

Az azeriek nem naivak, és tudják, hogy a Nyugat jóindulatának elnyerése nem ingyen történik. Azonban, ahogy az emigrációban élő Shahvalad Chobanoglu megfogalmazta, a kormány nem hallgattathat el mindenkit, mert minden lakásban van egy „igazsággyorsító gépezet: egy üres hűtő”.

Júliusban a Forbes egyik publicisztikája fejtegette az összefüggést Baku háborús kedve és az ország gazdasági helyzete között: úgy tűnik, a rossz gazdasági hírek nyomán gyakran megugrik a feszültség az örmény-azeri felek közt, a Hegyi-Karabah vitatott határain. Így volt például 2015-ben, amikor a helyi pénznem kétszeri leértékelése nyomán felére csökkent az azeriak megtakarításainak értéke is. Vagy tavaly áprilisban, amikor kiderült, hogy az Alijev-família mélyen érintett a Panama Papírok botrányában.

És rossz hírekből akadt több is az elmúlt években, nemcsak az államadósság minősítése csúszott lejjebb, de visszaesett az olaj- és gázkitermelés is, akárcsak az építőipar, az ország legnagyobb bankja pedig most nyáron ment csődbe.

Míg 2005-től az ország GDP-je kétjegyű számmal növekedett, az ebben az évtizedben már csökkenő tendenciát az olajárak zuhanása csak súlyosbította: 2016-ban Azerbajdzsán 3,8% pontos recessziót tapasztalt, a GDP 2014 óta kevesebb mint felére zuhant.

Tavaly januárban a növekvő élelmiszerárak utcára is vitték a tiltakozókat, több tucat tüntetőt vettek őrizetbe a hatóságok.

Ismaïlova is azzal zárja cikkét, hogy

az emberek tisztában vannak vele, hogy az oligarchák vagyonának árnyoldala az ő üres hűtőjük: „És egy nap, a nyomorból született düh robbanni fog. Csak remélni lehet, hogy a nép nem úgy ítéli majd meg, hogy a nyugati demokráciák túlságosan bemocskolták kezüket Ilham Alijev rendszerével.

Dobsi Viktória

Címlapkép: Ilham Alijev és felesége, Mehriban Alijeva, aki az elnökhelyettesi pozíciót tölti be, 2015-ben, a Bakui Európai Játékok záró ünnepségén; fotó: Matthias Hangst / Getty Images for BEGOC

Érdekel a külpolitika? Ha igen, kövesd a Világtérkép Facebook-oldalát!

 

tetszett_a_cikk3