Bezárás
Egyéb

Viszlát, Visegrád! – Most vezeti ki Orbán az Eu belső magjából Magyarországot

Szorosabbra fűzi Szlovákia és Csehország kapcsolatait Nyugat-Európával a slavkovi háromszög salzburgi találkozója után, míg Lengyelország és Magyarország olyan, közös és a jövőt meghatározó témákról maradhat le, mint az eurózóna kibővítése, a kelet-európai bérfelzárkóztatás, és a brexit miatt a kontinensre áttelepülő uniós intézmények befogadása. Magyarország 21. századi történelmének egyik legnagyobb külpolitikai kudarca körvonalazódik a szemünk előtt.

Előző cikkünk tartalmából:

A visegrádi csoport (V4) a 2015-ös nagy európai menekültválság tetőzése után bomlásnak indult. Csehország és Szlovákia nem kritizálta hangosan Lengyelország és Magyarország illiberális politikáját, de mindkét ország, más csatornákon, nyilvánosságra hozta: nem szeretnének közösködni az autoriter fordulatot végrehajtott Varsóval és Budapesttel. A magyarok és lengyelek számára keserű következményekkel járó fejlemények a szemünk előtt történnek, az elmúlt két hónapban Csehország és Szlovákia is lépéseket tett az Eu belső magja felé.

Visegrád halott – Orbán-ellenes szövetség alakul Közép-Európában – kongattam meg a vészharangot júniusban a második slavkovi találkozó után, Magyarországon elsőként, a legújabb térségbeli külpolitikai fejleményekről. Az első visszajelzések wishful-thinkingnek tartották a cikket és a helyzet félreértéséről szóltak, de előrejelzésem – egyelőre – megalapozottnak bizonyult.

Szerdán a lesajnált Slavkovi Háromszög (S3) fellépett az európai politika porondjára. Christian Kern osztrák kancellár ezúttal Salzburgban találkozott Sobotka cseh és Fico szlovák miniszterelnökkel, illetve a csoport díszvendégével, Franciaország köztársasági elnökével, Emmanuel Macronnal.

Macron on tour – pofon Orbánnak

A Reuters hírügynökség írta francia kormányzati forrásokra hivatkozva, hogy Marcon elnök szándékosan kerüli el három napos kelet-európai turnéja során Budapestet és Varsót. Júliusban az Index arról írt, hogy Macron az év végéig Magyarországra érkezik. Az mno.hu pontosított: szeptemberben, Budapesten tartják a V4-Franciaország csúcstalálkozót.

A legfrissebb hírek szerint az Orbán-Macron találkozó időpontját jelenleg is keresik a felek.

Az mno.hu szerint szerint a magyar miniszterelnök a visegrádi partnerektől kapott megbízást, hogy tárgyaljon a V4 nevében a kiküldött kelet-európai munkavállalókról. A cseh sajtó szerint Sobotkának és Ficonak van mandátuma a V4 nevében tárgyalni Macronnal. A tárgyalási prioritásokat, a találkozó előtt, Robert Fico Szlovákia miniszterelnöke tisztázta, hogy ez Budapesten se legyen kérdés:

az Eu fontosabb, mint Visegrád.

Örvendetes, hogy a Slavkovi Háromszög és Visegrád szétesése bekerült a közbeszédbe. Cikket írt a változó Közép-Európáról az mno.hu, a 444.hu és az index.hu, de egy ellenzéki párt külügyi szakembere is foglalkozott a témával. Ijesztő, hogy a közvélemény és a politikai elit egy része még mindig nem érti, milyen történelmi változás előtt áll a kontinens, az EU formálódó belső magját Budapesten túltolt hype-nak tartják.

Jó, jó, de mi ez az Eu belső mag?

Röviden, arról van szó, hogy az egységes Európa projekt alapító államai a brexit (Nagy-Britannia távozása az EU-ból) megszavazása után eldöntötték: az Európai Uniót, a szorosabb együttműködés jegyében, alapvetően megreformálják. A francia-német elképzelések szerint az Eu-t a jelenlegi eurózóna tagállamai alapján szerveznék újra. Az érdemi tárgyalások a német választások után, szeptembertől kezdődhetnek el.

Ezekben a napokban, hónapokban arról folynak az előzetes egyeztetések, mely országok csatlakoznának és kik azok, akik kimaradhatnak, hm… az Európai Egyesült Államokból. Macron kelet-európai turnéja arról is szól, hogy Nyugat-Európa kész tárgyalóasztalhoz ülni azon kelet-európai országokkal, amelyek elkötelezettnek mutatkoznak a szorosabb európai együttműködés irányába.

A Stratfor amerikai stratégiai elemző és hírszerző cég szerint Ausztria és Franciaország érdekei találkoztak a Slavkovi Háromszög találkozójával, és Lengyelország, illetve Magyarország kihagyásával. Macron úgy látja, Ausztria hidat képezhet Kelet-Európa és a nagyobb Eu tagállamok között.

Bécs, történelmi okokból, Közép-Európát befolyási övezetének tartja, de nem volt érdekelt a V4-ekkel való együttműködésben, illetve Budapesttel, Varsóval történő rivalizálásban a csoport vezető szerepéért. Ausztria érdeke Visegrád meggyengítése és Slavkov megerősítése.

Komolyan kihagyták a magyarokat és a lengyeleket a buliból?

Igen. A lengyel kormánypárt által uralt média nem számolt be Macron útjáról, de az ellenzéki lapok és internetes portálok nagy terjedelemben tudósítottak az eseményről. Izgalmas adalék, hogy a lengyel sajtóból az is kiderült: varsói kormányzati körök mindent megtettek annak érdekében, hgy Macron Lengyelországba látogasson, de állítólag a francia elnököt nem érdekelte ez a megálló. 

A magyar kormánypárti propagandasajtó nagyobb része és a külügy szintén agyonhallgatta a salzburgi találkozó tényét.

Cáfolja ugyanakkor a wPolityce.pl kormánypárti portál Lengyelország elszigetelődését, amely a weblap szerint csak a lengyel ellenzék álma. A szerver állítja: “a lengyel-francia diplomáciai kapcsolatok zökkenőmentesek, és tökéletesen megértik egymást.”

A lengyel köztévé szerint – amely a Kaczinski párt felügyelete alatt áll – az ellenzéki média elfelejti megemlíteni tudósításaiban, hogy a lengyel és francia külügyminisztere rendszeresen találkoznak egymással, ráadásul a lengyel gazdaság az egyik legerősebb növekedést produkálja az Eu-ban.

“Éppen ezért Macronnak nem elszigetelnie kéne Lengyelországot, hanem gyakrabban meglátogatni, hogy ötleteket szerezzen franciaországi reformjai megvalósításához”,

tanácsolja a lengyel köztévé. Érdekesség: a Magyar Nemzet korábban szintén írt a szociális dömping ügyében, a francia és a magyar fél között létező szakértői tárgyalásokról, amelyről a korábban belengetett, szeptemberi Macron-V4 találkozón írhattak volna alá megállapodást.

Miről maradhat még le Magyarország?

Az S3 együttműködést Salzburgban politikai tartalommal töltötték fel, a csoport Nyugat-, és Kelet-Európa közeledéséről, egyfajta árokbetemetésről szól. Jelenlegi tudásunk alapján már az is körvonalazódik, hogy Magyarország – megvalósulása esetén – milyen reformintézkedésekből maradhat le, ha nem következik be Budapest politikájában alapvető fordulat.

  1. Keleti bérfelzárkóztatás és a szociális dömping (magasabb fizetések, küldött munkaerő megoldása)
  2. Az euró bevezetése (rugalmasabb pénzkezelés)
  3. A menekültek befogadása (szolidaritás, biztonságpolitika)
  4. Eu-s intézmények befogadása Angliából (országimázs, presztízs)
  5. Szorosabb együttműködés Kelet-, és Nyugat-Európa között (egységesülő Európa)

1. Keleti bérfelzárkóztatás és a szociális dömping

A Nyugat elkötelezetté vált az alacsonyabb cseh és szlovák bérek megoldásában, de ez az együttműködési szándék jelenleg Lengyelországra és Magyarországra nem terjed ki.

Az üzleti szereplő természetesen örül a jelenlegi szabad piaci körülményeknek és az olcsó keleti munkaerőnek, de ezt a nyugati politikusok ma már nem tekintik szükségszerűnek és örökkévalónak. Úgy tűnik a Nyugat láthatóan eltökéltté és elkötelezettjévé válik a keleti és nyugati tagországok béreinek kiegyenlítésében.

Csehország és Szlovákia tudatos kampányt folytat, amely hatással lehet a hétköznapi ember életére is: az élelmiszerek minőségének kiegyenlítése és az olcsó munkaerő elleni harc. És itt jön a fő probléma Magyarország és Lengyelország számára: az illiberális, autoriter politika oda vezetett, hogy az Eu a régi és új Eu tagállamok közötti bérrendezését, kiegyenlítését Budapesttel és Varsóval nem akarja oldani.

A magyarokkal és a lengyelekkel ellentétben Sobotka és Fico felfogta, lehet hősködni egy mesterségesen kreált és nem létező brüsszeli démon ellen, de Szlovákia és Csehország nemzeti érdeke azt diktálja, hogy ehhez a bérrendezési tárgyalásokhoz segítséget kapjanak az Eu belső tagállamaitól, mivel a fizetések megemelésére politikai akaratra is szükség van Franciaországban és Németországban és ezt csak az Eu belső magjával folytatott tárgyalások során érhetik el.

Az európai eszme elárulása

így beszélt Macron az ún. szociális dömpngről, amelynek lényege, hogy a szegényebb kelet-európai országokból Nyugatra érkező alkalmazottakat a küldő ország bérszínvonalának megfelelő fizetésért dolgoznak. A francia elnök szerint a kelet-európai országok dolgozói így előnybe jutnak a nyugati munkaerőpiacon.

A csehek a francia felvetést összekapcsolnák a nyugat-európai székhelyű cégek kelet-, és közép-európai irodáiban dolgozók bérének megemelésével. Sobotka kérte Macront és Kernt, hogy gyakoroljanak nyomást országaikban ezekre a cégekre a munkavállalkóik fizetésének megemelése érdekében, mivel, a jelenlegi tempó alapján “nagyjából 222 év múlva közelítené meg a cseh fizetés a franciát“.

Az ún. “kiküldött munkavállalókra” vonatkozó általános európai szabályokat még 1996-ban szabályozták utoljára. Ez kimondja: bármely tagállamban működő cég ideiglenesen egy másik tagállamba maximum két évre küldhet ki egy munkavállalót. Csakhogy a munkavállaló után fizetendő társadalombiztosítási és egészségbiztosítási díjat ott fizetik, ahol a küldő cég székel, tehát azokban az új keleti tagállamokban, ahol ez a járulék lényegesen alacsonyabb.

Csakhogy a szociális és adóügyi harmonizációról már nem csak a francia elnök beszélt Salzburgban, hanem a cseh és a szlovák miniszterelnök is. Ez utóbbi jelezte: a szociális dömping már Közép-Európa országaiban is problémát jelent. A szlovákok azt tervezik, hogy törvénnyel tiltják be alkalmazását, de a felek megállapodtak, hogy európai szinten is felülvizsgálják az 1996-os irányelveket, amely megosztja keletet és nyugatot.

Macron a júniusi találkozót hozta fel, amely nem vezetett megállapodáshoz, viszont szerdán megköszönte a cseh és szlovák fél kompromisszumkészségét. Fico válaszában jelezte: fontos lenne megállapodást találni, és megdicsérte a magyar elnökség munkáját is.

2. Az euró bevezetése

Az európai közös pénznem elfogadása nemcsak gazdasági, de értékalapú követelmény is, ha egy ország az Eu belső körében akar megragadni.

Szlovákia valamivel jobb helyzetben van: az ország 2009-től az euróövezet tagja, Fico miniszterelnök pedig többször világossá tette, hogy nem hajlandó lemondani az EU belső magjáról. Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök mandátuma 2017 októberében lejár. A Sobotka-kormány eddig nem erőltette az euró bevezetését. 

A jelek szerint a cseh euró-politika változóban van. 

Sobotka a napokban kiszivárgott hírek alapján, indítványozza, hogy a cseh pénzügyminiszter megfigyelő státusban jelen lehessen az eurózóna tagországainak tárgyalásain. Cseh Eu-s diplomaták figyelmeztettek: ha valamilyen formában nem kerül be az ország ebbe a csoportba, akkor az EU mag vonata elment számukra – most Prágában ezt az úgynevezett megfigyelői státus-kérelmet találták ki, mint ideiglenes megoldás.

Igen, az olvalsó jól emlékszik: a csehek többsége (mintegy háromnegyede) azonban nem akarja az eurót és ragaszkodik nemzeti valutájához, a koronához. Vajon mit szólnak Sobotka lépéshez azok a pártok, amelyek ellenzik az eurót?

Amit eddig tudtunk, hogy a következő választások legnagyobb esélyese, az ANO mozgalom vezetése hivatalosan is ellenzi az euró bevezetését. A kormány ex-pénzügyminisztere, és az ANO vezére, Andrej Babiš korábban többször kijelentette, az euró egy bukott projekt, ezért nem tart rá igényt.

Csakhogy Sobotka megfigyelői státus-kérelmét a maintream cseh pártok nem bojkottálják!

Támogatja az ötletet új ANO által delegált pénzügyminiszter, “Csehország valamikor a jövőben úgyis csatlakozik az eurózónához“. A rettegett Babiš azt nyilatkozta a Respektnek, hogy “érdeklődik a megfigyelői státus iránt“. A Polgári Demokrata Párt (ODS), amely, többek között, az euró-ellenességre építi részben jelenlegi kampányukat, szintén támogatja Sobotka ötletét. Ahogy Jan Zahradil, a párt EP-képviselője mondta, “megfigyelni egészen biztosan lehet“.

A cseh megfigyelői státus egy olyan csoportba szól, ahol az eurózóna legfontosabb döntéseit hozzák meg a tagállamok. Ráadásul: a csoport eddigi funkciója átalakul.

Az eddigi informális találkozók formálissá alakulnak, hogy az euróval fizető államok pénzügyminiszterei felhatalmazást kapjanak törvények elfogadására, függetlenül a nem euróval fizető országok véleményétől. Ismert: jelenleg informális az eurócsoport működése, amelynek döntéseit mind a 28 tagállam pénzügyminiszerének jóvá kell hagynia.

A cseh félelmeket támasztja alá és magyarázza meg a Peter Kažimír, szlovák pénzügyminiszterrel készült izgalmas interjú, amely a magyarországi olvasóhoz úgy jutott el, hogy a szlovák miniszter falán Nagymagyarország térkép lóg. A témával kapcsolatban publicisztikámat itt olvashatják el:

Szlovákia viszi tovább Szent István ezer éves, európai történetét?

Persze, itt is az történt, hogy a magyar közvélemény csak az iroda dekorációjáig jutott el, az interjú tartalmáig már nem. Mit is mondott Kažimír Nagymagyarország térképe alatt?

A többsebességes Európa az euró létrejöttétől kezdve létezik. Kevesen értik Szlovákiában, hogy az euróval fizető és nem euróval fizető országok pénzügyminiszterei között valóságos fal áll. Rendesen sokkal kevesebb témám van a V4-es kollégákkal, mint az eurózóna országaiból érkező kollegáimmal, rendszeres találkozóink során.

Csak, hogy értsük: a csehek most ebbe a csoportba kértek most egy megfigyelői státust, az utolsó pillanatban, mert nem akarnak lemaradni.

Jelenleg a franciák tárgyalnak a németekkel. Az euró keresztszülei lefektetik az új játékszabályokat“, mondta Kažimír a kérdésre, most mi történik éppen az eurózónában. Macront ambiciózusnak nevezte, aki nagyra törő terveket szeretne megvalósítani, de hogy csak apróbb politikai változások lesznek vagy mélyreható reformok, arra a szlovák pénzügyminiszter szerint 2017 decemberéig várni kell. Az új német kormány felállása után, az év végén, Berlinben találkoznak az eurózóna miniszterelnökei.

A dennik n megkérdezte Kažimírt a jelenlegi cseh és tágabb V4-es helyzetről is. A szlovák pénzügyér szerint – az egyébként szintén szlovák származású – Andrej Babiš bár nagyon szkeptikus az európai intézményrendszerekkel szemben, de tiszteletben fogja tartani a francia és német szándékokat: “Babiš érti a geopolitikát, és a német befolyást, de az euró bevezetésével nem fog sietni“, mondta Kažimír, aki szerint az eurót Csehországban bevezetni nagyjából “mission impossible” küldetés.

Kažimír szerint az eurózónában bekövetkező változások döntő fontosságúak lesznek a V4-re nézve is, mert szerinte elképzelhető, hogy a jövőben Szlovákia politikai-gazdasági téren még közelebb fog kerülni Németországhoz és Ausztriához. Szerinte az olyan típusú országoknak, mint Csehország vagy Lengyelország (Magyarországot nem említette), meg kellene várni, hogyan alakul át az eurózóna és aztán belépni.

3. A menekültek befogadása

A Magyarországon és a térségen is tomboló menekült-, és migráció-ellenes kampány csak a médiában tűnik olyan őrült problémának, politikai szinten nem alapvető téma.

Megroppanni látszott a V4-ek kétes hírű egysége, amikor Szlovákia jóakaratot mutatott Brüsszel migrációs politikája felé. Noha Pozsony hivatalosan továbbra is elutasítja a menekültek automatikus újraelosztását szabályozó, kötelező kvótákat, július végén egyszeri kötelezettséget vállalt hatvan menekült önkéntes szlovákiai befogadására.

De a kis számú menekült befogadásával Fico elérte, hogy a kereset borítékolható, de legalábbis előre jelzett, elutasítása után a negatív vélemények a magyarokat és a lengyeleket érhetik. Ráadásul a Nyugat nem vetheti a szlovákok szemére, hogy nem foglalkoztak a menekült-kérdéssel. Ügyes diplomáciai megoldás Pozsonyban, Budapesten eközben csattan a futsallabda: kapufa.

Csehországban a helyi szocdemek helyzete nehezebb menekültügyben, mint a szlovák kollegáknak. Minden jel arra mutat, Sobotka hasonlóan szeretett volna ügyeskedni, mint szlovák kollegája. A cseh kormány még 2016 tavaszán is kész volt befogadni Csehországba szíriai menekülteket, ráadásul, az országba korábban, önkéntes alapon, már érkeztek és le is telepítettek iraki keresztény menekülteket.

Sobotka tervét az idei őszi cseh országgyűlési választás akadályozta meg. Magyarországhoz hasonlóan, Csehországban is tetőfokára hág a kitalált menekült-ellenes őrület és hisztéria, noha egyik országban sem valós probléma a menekültügy. A jelenlegi cseh közhangulatban egyszerűen a szocdemek sem engedhették meg maguknak a menekült-barát politikát, ahogy korábban írtuk, a nyár elején a pártban – az MSZP-hez hasonlóan – megtörtént az etnicista fordulat.

4. Európai intézmények letelepítése

Szlovákia és Csehország szintén lobbizik, hogy több olyan európai jelentőségű intézmény, amely a brexit után várhatóan elhagyja Nagy-Britanniát Csehországba és Szlovákiába kerüljön.

A pragmatikus Fico nagyon szeretné Pozsonyban látni például az Európai Gyógyszerügynökséget (EMA), illetve a csehek az Európai Bankfelügyeleti Hatóságot (EBA) szeretnék megszeretni.

Sobotka és Fico is érti: ha országaik nem fognak az Eu belső magjához tartozni, az ilyen intézményi áthelyezések egyszerűen fel sem merülhetnek. Ha Csehország valóban érdekelt az EBA letelepítésében, akkor páldául az eurózónába történő belépése egész egyszerűen elkerülhetetlen lesz.

5. Szorosabb együttműködés Nyugat és Kelet Európa között

Magyarország és Lengyelország 2017 nyarán olyan elszigetelt helyzetbe került, mint húsz évvel ezelőtt, 1997 nyarán, a Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök vezette Szlovákia, amely így kimaradt az Eu es a NATO első körös bővítéséből is.

Velük szemben “Csehország a salzburgi Slavkovi Háromszög soros találkozóján egyértelműen a Nyugat tudomására hozta, hogy érdekelt a velük folytatott szorosabb együttműködésben”, summázta a szerdai salzburgi míting konkrét napirendi pontjain túli jelentőségét Vít Dostal, a cseh Külügyi Társaság (AMO) igazgatója a cseh közszolgálati tévében.

Szlovákia már korábban többször kijelentette, hogy érdekelt az Eu belső magjához tartozni, míg Lengyelország és Magyarország a nemzeti érdekek védelmét és a Brüsszel elleni hadakozást helyezi inkább előtérbe. Nem a Nyugat “vert éket” a V4-ek közé, hanem ennek a 2+2 felállásnak, illetve a lengyel-magyar tandem különutas politikájának lett az eredménye a Slavkovi Háromszög és a cseh-szlovák duó közeledése Nyugat-Európához.

Erre kell figyelni: Ausztria és Csehország ősszel választ

E fenti fejlemények mellett fontos látni: a Slavkovi Háromszög jövőbeni együttműködését befolyásolhatják az idei őszi osztrák és cseh választások.

Vít Dostal is figyelmeztett: Slavkov a jelenlegi osztrák és cseh kormány közötti együttműködésnek köszönhetően kapott tartalmat, szerinte az S3 további sorsa függ az őszi osztrák és cseh parlamenti választások eredményétől is és csak az új cseh és osztrák kormány felállása után lehet kijelenteni, hogy a Slavkovi Háromszög egy valóban életképes régiós platform.

Ismert: Ausztriában a szélsőjobboldali Szabadság Pártnak esélye van egy koalíciós kormánytagságra, amely az osztrák politikát euroszkeptikusabbá tenné. Csehországan a közvéleménykutatások szerint az ANO mozgalom nyerheti az őszi választásokat, amely erősen ellenzi az euró bevezetését.

Kern kancellár tervei szerint Ausztriában a mostani találkozó megmutatja, hogy jó kapcsolatban van Macronnal, illetve azt, hogy Austriának köszönhetően a csehek és a szlovákok képesek ellépni az illiberális Magyarországtól és Lengyelországtól, illetve készek együttműködni a Nyugattal a keletről beáramló olcsó munkerő kérdésében.

Sobotka miniszterelnök szintén kihasználja majd belpolitikai üzenetek megfogalmazására a találkozót: meg tudja mutatni a cseheknek, hogy az Eu belső magja kész érdemben foglalkozni a nyugati fizetésekhez képest alacsony cseh bérekkel és ebben a cseh szociáldemokraták megfelelő tárgyaló partner lehet.

De az amerikai Stratfor elemzőintézet szerint még egy esetleges osztrák és cseh kormányváltás sem lesz képes várhatóan megakadályozni a most megkezdődött új együttműködési folyamatokat és a V4-ek erózióját, mivel jelenleg az Európai Unió jövőjéről szóló tárgyalások sokkal relevánsabbnak és erősebb érvnek tűnnek: a következő hónapokban az Eu tagok arról fognak dönteni, mely országok mennek tovább a belső maggal és mely országokat engedik el (lásd még: a többsebességes Európa koncepciója).

Macron 2018-ban Prágába és Pozsonyba látogat

És a Stratfor intézet elméletét erősíti az is, hogy Salzburgban Macron megállapodott Sobotkával és Ficoval egy 2018-as találkozóban is.

Jövő tavasszal, Csehszlovákia megalapításának 100., és a Prágai Tavasz 50. Évfordulója alkalmából a francia köztársasági elnök látogatást tesz Prágában. Fico szintén megállapodott egy pozsonyi látogatásban 2018 első negyedévében.

Csehország és Franciaország szorosabb együttműködéséről Salzburgban írt alá a két fél egy akciótervet, amelynek folytatását jövő tavasszal erősítik meg egy újabb aláírással. Az akciótervben rögzítették, hogy a jövőben szorosabban együttműködnek a digitalizáció, az ipar, a tudomány és a kutatás, valamint a nukleáris energia, a biztonságpoltika és az oktatás területén.

Szlovákia szintén a lehető legszorosabb együttműködésre készül Párizzsal az Európai Unió “újjáépítésében”.

Akik gyorsabban akarnak előre lépni, azoknak joguk van gyorsabban haladni”,

idézte Fico Kern kancellár szerdai kijelentését.

És mi, magyarok, mire számíthatunk?

Lassan beérik a Brüsszel-ellenes orbáni külpolitika, amelynek következményei alaposan érintheti a magyar lakosság életszínvonalát és életminőségét is. Az Orbán adminisztráció egyelőre a naptárban keresi az időpontot, hogy mikor találkozzon Macron elnökkel.

Magyarország kimaradhat az eurózóna átalakuló tanácskozásaiból, ahol a kontinens pénzügyi területén hozhatnak fontos döntéseket, de még csak tudomásunk sem lesz ezekről a döntésekről, megfigyelői státus hiányában.

A magyar lakosságot érzékenyen érintheti az is, hogy Magyarország szintén kimaradhat az alacsony magyar bérek rendezésének átfogó témájából, mert láthatóan nincs meg a nyugati akarat, hogy tárgyaljanak Budapesttel és Varsóval.

Magyarország jelentős európai intézmények esetleges magyarországi letelepítéséről is eleshet, hiszen ezzel a lehetőséggel csak az Eu belső mag országai számolhatnak érdemben.

A Visegrádi Csoport projektje egy valódi tartalom nélküli, a közép-európai nacionalisták által ünnepelt csoportosulássá zsugorodik, amely különösebben nem túl jelentős, helyi ügyek és állítólagos “nemzeti érdekek” mentén ünnepli önmagát.

Orbán Viktor kormánya gyakorlatilag kivezeti az Európai Unióból és a Visegrádi csoportból Magyarországot – egy kérdés maradt nyitva: ezt a magyarok többsége mikor érzékeli és kezdeményez végre fordulatot az ország vezetésében.

Írta: Bőtös Botond

Érdekel a külpolitika? Ha igen, kövesd a Világtérkép Facebook-oldalát!