Bezárás
Egyéb

Nem az iszlám terrorizmus, Lengyelország fenyegeti Európát

Elesett az utolsó független hatalmi ág, amely még nem került a lengyel kormány felügyelete alá. Az igazszágszolgáltatás elfoglalása után Lengyelország is rálép a keleti útra. A lengyelek most már csak az elnöki vétóban bíznak, de egy egyetemi professzor szerint Duda valójában összejátszik Kaczynskival.


A nemzeti-konzervatív lengyel kormány, hatalomra kerülése óta (2015), fokozatosan vette át az ellenőrzést az alkotmánybíróság, az ügyészség és a közszolgálati média felett. Ez utóbbi az egyszínű lengyel kormányt adó Jog és Igazságosság (PiS) párjának propagandacsatornájaként üzemel jelenleg. Az utolsó, nem a kormány befolyása alatt álló intézmény, az igazságszolgáltatási hatalmi ág még függelten maradt. Mostanáig.

Miért kell mindig balhézni?

A demokrácia egy elvont fogalom, amelynek inkább csak a hiánya érezhető, amíg működik, természetesnek gondoljuk. A demokratikus berendezkedésnek a lényege, hogy a törvényhozó, végrehajtó és az igazságszolgáltatási hatalom független legyen és egyensúlyban álljon, és hogy létezzenek különböző kontrollmechanizmusok és azoknak az előfeltételei biztosítottak legyenek – úgymint a szólásszabadság, információhoz való szabad hozzáférés, szabad sajtó stb.

De a demokratikus berendezkedés lényege: az öntudatos és a rendszer lényegi elemeit ismerő és betartó állampolgár.

Ha ugyanis olyan emberek próbálják működtetni a demokratikus intézményeket, akik politikai befolyás alatt állnak vagy könnyedén és következmények nélkül lefizethetők az már nem normális része a demokráciának. Konkrétan: hiába keveredik egy hatalmi pozícióban lévő párt embere gyanús ügyletekbe, ha például a vizsgálatok elindítását kezdeményező Legfőbb Ügyészt is ugyanaz a párt nevezi ki – borítékolható, hogy nem történik semmi.

Na, ez most az aktuális probléma Lengyelországban is, egészen pontosan az igazságszolgáltatás függetlensége került veszélybe.

Miért tört ki a balhé?

A PiS-kormány alapvetően három törvényt szeretne beüzemeltetni.

Az első törvény az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (KRS) tagjainak megválasztását változtatja meg.

Az eredeti törvény értelmében a 25 tagú bírói tanács választott ki 15  lengyel bírót. Az új törvény értelmében az OIT többségének tagjait már nem a bírák, hanem a parlamenti képviselők, tehát jelenleg, a PiS kormánypárt tagjai fogják választani, mivel nekik van többségük a parlamentben. Ez azt is jelenti, hogy a testületbe PiS-közeli bírók kerülhetnek. És azok fognak a jövőben dönteni, ki válhat bíróvá és ki nem.

Igen, jól emlékszik az olvasó, Magyarországon is volt egy 1997-ben megalakult, hasonló nevű, a bíróságok központi igazgatását végző, és az ítélőtáblák és megyei bíróságok elnökeinek tevékenységét felügyelő testület. A második Orbán kormány szüntette meg az OIT működését és a szervezet ellenőrző szerepét a 15 fős Országos Bírói Tanács, igazgatási feladatait pedig az Országos Bírósági Hivatal vette át, amely élén Handó Tünde, Szájer József fideszes EP-képviselő felesége, a miniszterelnök személyes ismerőse áll.

De vissza Lengyelországba!

A második törvény Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszterenek ad lehetőséget, hogy kiválaszthassa, ki kerülhet a bíróságok élére.

Ezek az emberek elsősorban adminisztratív munkát végeznek, de ők döntenek arról is, melyik bíró milyen ügyet kapjon. A törvényi változtatás szintén lehetőséget biztosít, hogy a PiS-kormány befolyásolja a bírósági ügyek menetét. Ráadásul a PiS korábban már a miniszteri funkcióval összevonta a lengyel főügyész pozícióját is, amit jelenleg szintén Ziobro miniszter tölt be.

“Nem lesznek tisztogatások.”

ezt ígéri Łukasz Piebiak, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára, aki a a Rzeczpospolita napilapnak azt is elmondta: “csak ott fogunk beavatkozni, ahol úgy látjuk, hogy a bíróság rosszul vagy nem kellően hatékonyan működik. Meggyőződésünk, hogy egy másik vezetés alatt a bíróságok jobban fognak dolgozni. Lesznek elnökök és alelnökök, akiket meghagyunk“.

Ismert: a 25 tagú Országos Igazságszolgáltatási Tanácsról (KRS) és az általános bíróságok bírói kinevezésekről szóló törvényt a lengyel törvényhozás alsóháza (Sejm) és a felsőháza (Senát) a múlt héten megszavazta meg.

A harmadik, tegnap elfogadott törvény váltotta ki a lengyelekből a legnagyobb érzelmeket és tiltakozást – csütörtök este tízezrek vonultak az utcára több lengyel nagyvárosban – hiszen a Legfelsőbb Bíróság kezében van az utolsó döntés joga. Is.

Álljunk is meg itt egy pillanatra.

Mi tartozik a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe?

  • A lengyel LB erősíti meg az országos parlamenti választások és az elnökválasztás végeredményét, valamint dönt a két esemény lebonyolítása kapcsán felmerülő panaszokról.
  • Ugyancsak az LB hagyja jóvá egy országos népszavazás vagy a lengyel alkotmányról szóló népszavazás végeredményét.
  • A lengyel LB-hez fellebbezhetnek az ítélőtáblák, ez a szervezet dönthet a jogi vitákról. illetve értelmezheti a törvényeket.
  • Szintén az LB szüntethet meg bírósági határozatokat, formai vagy tárgyi okokra hivatkozva. Az LB hatáskörében áll, hogy egy jogalkotási folyamat során, véleményt nyilváníthat az adott törvényjavaslatról.
  • Az LB első elnöke egyben az Állami Bíróság elnöke is, aki egy kormánytag, a miniszterelnök vagy a köztársasági elnök törvénysértéséről dönthet.

Az újabb törvénymódosítás a Legfelsőbb Bíróságba történő bírói kinevezések jóváhagyását is az igazságügyi miniszter hatáskörébe csoportosítaná át. Ennek értelmében megváltozik a Legfelsőbb Bíróság (LB) szervezeti felépítése, illetve egy olyan rendelkezést is tartalmaz, amely alapján, a törvény életbe lépésének másnapján, az LB összes bíráját idő előtt nyugdíjazná, függetlenül az egyes bírák hivatali idejére.

A 87 bíróból csak az maradhat pozíciójában, akit az igazságügyminiszter jóváhagy.

A Legfelsőbb Bíróságról szóló törvényt tehát csütörtökön fogadták el a Sejm képviselői, és nem várható majd meglepetés a felsőházban sem, ahol a PiS szintén többséggel rendelkezik.

“A Legfelsőbb Bíróság az Igazságügyi Minisztérium bíróságá válik”

Ezt már Małgorzata Gersdorf a lengyel LB jelenlegi vezetője nyilatkozta, hozzátéve, hogy a legnagyobb nyugtalanságot a minisztérium túlhatalma jelenti a bíróságok felett. De Wolek politológus sem fogta vissza magát a törvény jellemzésekor, szerinte az új rendelkezés de facto likvidálja a Legfelsőbb Bíróságot. “Eddig a kormánynak semmilyen befolyása nem volt az LB-re“, tette hozzá.

Mik a lengyel kormánypárt érvei?

A PiS úgy érvel, hogy az igazságszolgáltatásban is elérkezett az idő a változásra. Jarosław Kaczyński pártelnök a jelenlegi összetételű bíróságokat “a kommunizmus bástyáinak” nevezte. Szerinte ezek a szervek nem a lengyel nép érdekeit képviselik. A PiS a bíróságokat általában úgy kritizálja, hogy azok az előző, jobboldali-liberális Polgári Platfrom (PO) korszakának maradványai, átpolitizáltak, és feladatuk, hogy a jelenlegi kormányzati reformokat akadályozzák.

Ez pont a cinikus, kifordított logika, amit már Magyarországról ismerhetünk: noha Kaczyński pártelnök szerint a jogi reformok célja, hogy a lengyel igazságszolgáltatást megtisztítsák a kommunista korszak maradékaitól, épp a Jog és Igazságosság párt akadályozza a demokratikus berendezkedést, használ totális, kommunista praktikákat és befolyásolja hatalmi, politikai pozícióból az igazságszolgáltatást.

Mit mond a lengyel ellenzék?

Az ellenzéki pártok most “nemcsak a liberális demokrácia végéről, de a demokratikus berendezkedés felszámolásáról” (Modern) vagy egyenesen “diktátori rezsimről” (Polgári Platfrom) beszélnek. Szerintük a kormányzó PiS szeretne megszabadulni a “kényelmetlen bíróktól” és a bíróságokat a kormány alá szeretné rendelni.

Ellenzéki vezetők a klasszikus hármas hatalommegosztás végéről és Kaczyński diktatúrájáról szólnak, Az ellenzék ellenállásra szólította fel híveit, a pártok a parlamenti obstrukcióra készülnek. Az emberek az elmúlt napokban folyamatosan az utcákon tüntettek a múlt héten megszavazott törvények ellen,

Mit mond a Nyugat és a Visegrádiak?

Az igazi veszély a Nyugat számára Lengyelországból érkezik című írásában Anne Applebaum történész és a The Washington Post újságírója rámutat, hogy Donald Trump varsói látogatása alkalmával “délről és keletről érkező” veszélyről, a radikális iszlámról beszélt, amely a nyugati világot fenyegeti, de napokkal később kiderült, hogy téved. “Nem a radikális iszlám a legnagyobb veszély a Nyugat számára“, hanem a nacionalista lengyel kormány, amelynek csak szűk parlamenti többsége van, de minden intézményt elfoglal.

A Magyar Nemzet Online külpolitikai újságírója, Stier Gábor idézi a lengyel-szakértő Mitrovits Miklóst, aki szerint a lengyel helyzet Kaczinski – Duda párbajt hozhat a jövőben a PiS–ellenzék meccs helyett. Érdekesség, hogy a cikk kiemelt helyen hozza ezt a lengyel nacionalista térfélen kialakuló konfliktust (?) és lehetséges kimenetelét, míg a konfliktus valódi törésvonalairól, és a lengyel demokratikus berendezkedés visszaszorulásáról bővebben nem részletezi.

A cseh Martin Ehl, a térség jó ismerője a “Hogyan változtassuk a rémálmot valósággá” című cikkében Csehországért aggódik. Szerinte Magyarország létrehozott egy olyan illiberalizushoz vezető közép-európai modellt, amelyet most Lengyelország örömmel követ, és félő, lehet Csehország lesz a következő, míg Szlovákia ellenáll. Alex Švamberk újságíró, író, zeneszerző kommentárjában arra mutatott rá, hogy Magyarországon és Lengyelországon a demokratikus berendezkedésnek nincsenek tradíciói, Csehországot az egy párti túlhatalomtól a masaryki-beneši demokratikus hagyományok menthetik meg.

Mit mond az Eu és a haverok?

Az igazságszolgáltatási törvényi változtatások ellen álltak ki a jogi és bírói testületek is. A “független bíróság nagy vereségénekértékelte a parlamenti szavazásokat Nils Muiznieks, az Európai Bizottság emberi jogi biztosa. Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője pedig Lengyelország “fordulópontjának” nevezte a döntéseket, később azt írta twitterén, (Lengyelország) “átlépte a vörös vonalat“.

Eközben Orbán Viktor támogató nyilatkozatot küldött a lengyel kormánynak, amelyben szolidaritásukról biztosította a Kaczyński-kormányt. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyi miniszter szerint az Európai Bizottság hajtóvadászatot indított Magyarország és Lengyelország ellen és a a bizottság ismételten be akar avatkozni a lengyelek belügyeibe. Ezt a lépést a magyar külügyminiszter visszautasította.

Még csütörtök este a lengyel Donald Tusk, aki az Európai Tanács elnöke, sürgős találkozót javasolt Andrzej Duda lengyel elnökkel a lengyel politikai válság megoldása érdekében, de a javaslatot még aznap a lengyel elnök visszautasította, sőt egy kicsit oda is szúrt Tusknak, hogy a lengyel helyzet politikai hátterét inkább Brüsszelben magyarázza el.

Mi várható?

1. Félelem Kaczyńskitől.

Ez az egyik érzés, ami a napokban Lengyelországban megfogalmazódott. Mindez a LB hatáskörével kapcsolatos, ahogy feljebb írom, ez a testület dönt a választások érvényességéről is. Egyesek attól tartanak, hogy Kaczyński 2019-ben érvénytelennek minősítheti a választásokat, mivel a PiS-t nem támogatják olyan arányban, mint a Fideszt.

A párt népszerűsége 30 és 40 százalék között mozog, de a lengyel ellenzék jobb állapotban van és a PiS számára nem biztos, hogy ez az arány elegendő lesz a győzelemhez. Ráadásul Kaczyńskinek 2015-ben szerencséje is volt, sok párt nem jutott be a parlamentbe és relatíve kevés szavazattal tudott így egyszínű kormányt alakítani.

2. Ne írd alá, Andrzej!

A lengyel köztársasági elnök a múlt héten elfogadott törvényt csak akkor hajlandó aláírni, ha az új jogszabályba beépítik az elnöki javaslatot is. Az egykori PiS politikus Duda javaslata úgy hangzik, hogy a KRS-ben ne kétharmados, hanem háromötödös többséggel válasszák meg a bírókat a parlamenti képviselők. Most sokan azt várják, hogy a harmadik, csütörtökön, az LB-ről elfogadott törvényt is “megvétózza” Duda, és egy az államhatalommal szemben álló, új politikai erőtér alakulhat ki körülötte.

A Varsói Egyetem professzora, Marcin Martzak a német szövetségi alkotmánybíróság honlapján Miért nem védi meg Duda a lengyel jogrendet? című, angol nyelvű bejegyzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy Duda ajánlata egyszerű szemfényvesztés, mivel annak értelmében legjobb esetben is csak egy patthelyzet alakulhat ki, és az utolsó szó az igazságügyi miniszteré. A törvény értelmében a CRO a miniszter döntését még blokkolhatja is, de ha a tanács nem ül össze, akkor Ziobro miniszter döntése átmegy.

3. Kaczyński-Kukitz-Duda: hallgatólagos összjáték?

Másrészt, tartja magát az a belpolitikai pletyka is, hogy a PiS és az euroszkeptikus Kukitz Párt valójában összejátszanak. Jó példa erre a lengyel média helyzete, ahol Kaczyński csak az állami közmédia felett vette át a hatalmat, ellentétben Magyarországgal, ahol Orbán a Média Tanáccsal szinte a teljes magyar médiát maga alá gyűrte. Lengyelországban nem ez a helyzet, ezért Kaczyński azt tervezi, hogy Kukitz pártjával együtt felügyelnék a lengyel Média Tanácsot. Ez a történet most a törvényjavaslatok szintjén egyelőre áll.

És itt jön képbe az igazságügyi reform kapcsán tett elnöki javaslat is. A Duda elnök által javasolt háromötöd ugyanis kevesebb, mint egy kétharmados arány. Ez utóbbit Kaczyński biztosan nem tudja összehozni még Kukitzcal együtt sem, viszont egy háromötödös arányt esetleg igen. PiS + Kukitz: összesen 267 képviselő, míg a 276 képviselő jelenti a háromötödös határt. Fontos körülmény, hogy az elnöki javaslat értelmében a szavazás érvényességéhez elegendő a megjelent képviselők háromötödös aránya is.

Amennyiben patthelyzet alakul ki a parlamentben, akkor, ahogy Mrtzak figyelmeztet egy lengyel nyelvű Facebook-bejegyzésében is, a miniszter szava lesz a döntő.

4. A 7. cikk és az orbáni vétó

Az Eu a héten egyébként Lengyelország szavazati jogának elvesztését is belengette az ellentmondásos igazságszolgáltatási törvények miatt. Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke még szerdán nyilatkozta, hogy a lengyelek nagyon közel kerültek a 7. cikkely életbe lépését elindító jogi folyamat elindításához.

De ahogy ezt már Magyarország esetében megtudtuk, egy rendkívül bonyolult, többlépcsős szankcióról van szó, amelynek sikeres életbe lépése már csak azért is kétséges, mert éppen a magyar miniszterelnök jelezte: Brüsszel részéről érkező bármilyen szankciót meg fog vétózni, amely Lengyelország ellen irányul.

Írta: Bőtös Botond

Érdekel a külpolitika? Ha igen, kövesd a Világtérkép Facebook-oldalát!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom