Bezárás
Egyéb

A magyarok többsége nem akar kerítést az országhatáron egy regionális közvéleménykutatás szerint

A V4 országokban készült márciusi közvélemény-kutatás alapján a magyarok többsége nem akar kerítést a déli határon, illetve hazájában nem a migrációt, hanem az elszegényedést és a létbizonytalanságot tartja legnagyobb veszélynek személyes életében. Az alternatív híroldalakat már minden második magyar olvassa, és nem foglalkozunk sokat az orosz dezinformációkkal.

Több esetben egészen meglepő válaszokat hozott a regionális közvélemény-kutatás, amelyet a visegrádi országokban (V4) készített a washingtoni Nemzetközi Republikánus Intézet (IRI) megrendelésére az Ipsos. A felmérés – amelyet a május végén Brüsszelben tartott NATO-csúcs idején hoztak nyilvánosságra – azt vizsgálta, mitől félnek és mi zavarja a magyarokat, szlovákokat, cseheket, lengyeleket legjobban, rákérdeztek médiafogyasztási szokásaikra, a NATO-hoz, az EU-hoz és Oroszországhoz fűződő viszonyukra is.

Magyarországon az Ipsos Hungary Zrt. végezte el a kutatást 2017 március 2. és 8. között. Összesen ezer, mintegy húsz perces, személyes interjút készítettek olyan 18 életévét betöltött magyar állampolgárral, akiket a Közép-Magyarország; Közép-Dunántúl; Nyugat-Dunántúl; Dél-Dunántúl; Észak-Magyarország; Észak-Alföld; és Dél-Alföld régióból választottak ki, tekintettel a város vs falu felbontásra is. Az ország rosszul megközelíthető részeit kizárták a felmérőből, ez a teljes lakosság 1 százalékát jelentette.

Mi ez a Nemzetközi Repubikánus Intézet?

A Nemzetközi Republikánus Intézetet (IRI) 1983-ban alapították, állítólag Ronald Reagan Londonban elmondott beszéde hatására, amelyben arra buzdította az amerikaiakat, hogy segítsék más országokban a demokratikus intézmények kiépítését. Az IRI elnöki tisztségét John McCain, az USA republiánus szenátora és a képviselőház tagja tölti be 1993 januárjától. Az IRI mögött anyagilag az USA Nemzeti Fejlesztési Ügynöksége (USAID), az amerikai Külügyminisztérium (US State Department) és a Nemzeti Alapítvány a Demokráciáért, nem kormányzati szervezet (NED) állnak. A konspirációs elméletek híveinek jelzem, hogy a budapesti kormánypárti propagandasajtó szerint az ügynökség mögött álló háttérintézmények természetesen összejátszanak Soros Györggyel is.

A kutatás célja egyfajta segítségnyújtás volt a brüsszeli intézmények és politikusai számára, hogy jobban megértsék, vajon az egyes visegrádi országok társadalmaiban milyen réseket próbál kihasználni a Kreml, illetve milyen mértékű a közép-európai országokban az orosz dezinformációs tevékenység.

“Miután a térségbe több száz millió dollárt fektettünk be az elmúlt húsz évben az egységes Európa felépítésére, szükséges, hogy az Egyesült Államok felismerje és azonosítsa a térséget érintő orosz fenyegetést, amely képes lehet aláásni az euroatlanti békét és kapcsolatokat”, nyilatkozta a cseh Hospodářské noviny napilapnak Jan Surotchak, az IRI európai igazgatója, aki ezt a kutatást vezette.

Az Átlátszó segítségével most ön is megismerheti a részletes felmérés legérdekesebb eredményeit, amely teljes terjedelemben itt elérhető (PDF). Összeállításunk nem teljes, ha van idejük, érdemes végignézni a teljes kérdőívet! 

Pesszimisták vagyunk

Ön szerint országa… Create column charts

 

A megkérdezett magyarok fele (50) szerint rosszul irányba mennek hazánkban a dolgok, de ez régiós összehasonlításban annyira nem is rossz adat, a szlovákok (59) és a lengyelek (57) még pesszmistábbak, mint mi, míg a cseheknél (45) tűnik a régiós hangulat a legrózsásabbnak az ország általános légkörét tekintve. Arra a felvetésre, hogy az ország a jó irányba menne, viszont a magyarok már csak 38 százaléka válaszolt igennel, ami csak a lengyelek (30) beelőzésére volt elegendő, a szlovákok 40, a csehek 53 százaléka gondolja azt, hogy országuk jó irányba halad.

Otthon másképp látjuk, mint a világban

Ön szerint mi fenyegeti Magyarországot?
Create bar charts

Az adatokból egyértelműen látszik, a visegrádi országok lakói meglehetősen biztosan meg tudják különböztetni, milyen probléma érinti őket közvetlenül és melyik probléma  jelent inkább összeurópai kihívást. Az adatok különösen érdekesek a kormány propagandájának fényében, hiszen a magyarok, a többi választható témakörhöz képest brutális mértékben, legnagyobb problémának a szegénységet és az esélyegyenlőtlenséget látják, míg például a migrációra nem tekintenek akút problémaként saját életükben.

Ön szerint mi fenyegeti Európát? Create bar charts

Csakhogy amíg a hazai viszonylatban a magyarok életminőségükért aggodalmaskodnak, addig európai kontextusban – a szegénységhez hasonló mértékben – a terrorizmus és az emigrációs témakört jelölték meg legnagyobb veszélynek. Ez utóbbi adat a V4 országok között is a legmagasabb, a magyarok után a szlovákok és a csehek aggodalmaskodnak leginkább e témakörben.

Változást akarunk, de stabilitást is

Mire van most Magyarországnak szüksége?
Create pie charts

Arra a kérdésre, hogy hazánknak mire lenne a leginkább szüksége, változásra vagy stabilitásra, az ország nagyjából két részre osztódik. Magyarországon, a felmérés szerint, az ezer megkérdezettből 497 ember mondta, hogy változást szeretne.

A magyar társadalom megosztottsága más témákban csak részben működik. Például az ország politikai és gazdasági orientációjával kapcsolatban jelentős többségben van az egyik vélemény. Ha körbenézünk a régióban, a lengyeleknél és a szlovákoknál (53-53) akarnak legnagyobb arányban az országban változást, míg a térségben a csehek vannak leginkább megelégedve jelenlegi helyzetükkel és csak 35 százalékuk változtatna.

Jó, jó, de milyen változást szeretnénk?

Milyen változást szeretnének a magyarok? Create your own infographics

Hogy pontosan milyen változást szeretnének a magyarok, azt egy másik kérdésben vizsgálták a kutatók. A jelenlegi kormánypártokat az ellenzéki pártokra a magyarok 39 százaléka cserélné le, egy párt felső vezetésében a lakosok 23 százaléka változtata, a korményzat működésének teljes megváltoztatását, alkotmányos, rendszerszerű változást a magyarok 38 százaléka szeretne. A térségben a lengyelek a rendszerrel alapvetően elégedettek (19), de új kormányt szeretnének (45), a csehek és a szlovákok inkább elégedettek a kormányukkal (23-32), de rendszerszinten elégedetlenebbek (39-40).

De honnan szerezzük be a híreket?

Milyen típusú médiából tájékozódunk?
Create column charts

A magyarok a térségben a politikai híreket és egyéb társadalmi üzeneteket kiemelkedő mértékben a kereskedelmi televíziókból és rádiókból merítik (49), például a a cseheknél ez az arány mindössze 26 százalékos. Magyarországon a szeriőz sajtót, összehasonlítva a többiekkel, gyakorlatilag senki nem olvassa (3), és a térségben nálunk a legkisebb azok aránya is, akik a közmédiából tájékozódnak (27). És még ennél is kisebb arányú (20) a lakosság online tájékozódási – hírportálok, blogok – forráshasználata, amely a V4 országok közül is a legalacsonyabb aránynak számít.

Magyarok a Facebookon

Milyen gyakran használjuk a közösségi platformokat, mint napi hírforrás? Create column charts

A magyarok 26 százaléka soha vagy nagyon ritkán – havonta egyszer-kétszer – használja a Facebookot, Twittert, Instagramot és társait és további 32 százalékuk is csak hetente néhány alkalommal. A vizsgált magyar csoport mindössze 41 százaléka mondta azt, hogy minden nap jár ezeken a felületeken, ami nem is olyan rossz adat, ha összehasonlítjuk a térség országaival: a lengyelek (34) és a szlovákok (40) még kevesebbet facebookoznak, viszont a megkérdezett csehek már majdnem fele napi szintű felhasználó (47).

Minden második magyart nem érdeklik az alternatív hírek

Milyen gyakran látogatjuk az alternatív híroldalakat?
Create column charts

De a társadalom másik fele kisebb-nagyobb rendszerességgel látogatja azokat a hírportálokat, amelyeknél fokozottan fennállhat a nemzetbiztonsági kockázat, hogy orosz dezinformációval, propagandával találkozhatnak. Lengyelországban és Szlovákiában (53-55) még még a magyaroknál is többen látogatnak alternatív “hírforrásokat”, a csehek 61 százaléka saját bevallása szerint viszont soha nem látogat meg ilyen kétes hírű weboldalakat.

És hogyan látja a mainstream médiát a magyar?

Mi a véleményünk a mainstream médiáról? Create column charts

A kutatók itt azokra a főbb médiafelületekre, tv-csatornákra gondolnak, amelyek még függetlenek a kormányhatalomtól. A magyarok kétharmada többé-kevésbé elégedett a nagy mainstream hírportálokkal és csatornákkal, de a lakosság negyede politikailag elfogultnak tartja őket. Ez utóbbi adat jellemző a többi visegrádi társadalomra is, a csehek, szlovákok és lengyelek negyede szerint hazájukban a mainstream média elfogult egy politikai nézetrendszer irányába.

Befolyásolja a Kreml az alternatív médiát?

Befolyásolja-e a Kreml az alternatív médiát?
Create bar charts

Magyarországon az emberek 13 százaléka gondolja, hogy az oroszok keze benne van az alternatív médiák elterjedésében, a lakosság nagy többsége, még ha így is lenne, vagy nem aggódik, vagy konspirációnak, hazugságnak gondolja ezt az állítást. A többi V4 országban is hasonló az arány, de külön megemlíteném Csehországot, ahol a többi országhoz képest, több fronton is reagáltak a mindent elöntő alternatív hírekre, ennek ellenére, a félmérés időszakában a csehek mindössze 10 százaléka gondolja azt, hogy az oroszok állnak a hamis hírek és dezinformációk mögött.

Információs hadviselés: Magyarország régiós kakukktojás

Miért olvassa az alternatív médiát?

Miért olvassa az alternatív médiát? Create bar charts

Konspirációs elméletek és szélsőséges alternatív álláspontok mindig léteztek és a jövőben is előfordulnak. 2006-ban az amerikai lakosság 31 százaléka gondolta egy felmérés szerint, hogy a 2001 szeptember 11-i terrortámadásért az akkori amerikai kormány a felelős. Hasonló arányt mértek az európai országokban is. “A probléma akkor keletkezik, ha ez az arány növekedni kezd a társadalomban, belűről radikalizálódik, illetve, amikor az összeesküvés elméletek egy politikai irányzat nézetrendszerébe beépülnek” – ez már Ivana Smoleňová, a Prágai Biztonsági Tanulmányok Intézetének munkatársának véleménye, aki szerint a Kreml ma már képes befolyásolni a V4 országok közvéleményét olyan alternatív vélemények elterjesztésével, mint például, hogy Oroszország a “hagyományos értékek” védelmezője. A cseh intézet rendelkezésre álló kutatásai alapján a hazugságok megcáfolása, egy állítás igazságtartalmának bebizonyítása általában nem műküdik, amikor az emberek radikalizálódnak és inkább a konspirációs elméleteknek hisznek. Ez egy olyan összetett probléma, amelyet csak több tényező – társadalmi, gazdasági, oktatási és pszichológiai – együttes kezelésével lehet orvosolni.

Mit látunk Putyinban és Oroszországban?

Ön szerint a putyini Oroszország a keresztény és európai értékek képviselője?
Create bar charts

Csehország és Szlovákia lakosságának több, mint harmada Putyint az ún. keresztény értékek – jelentsen ez most bármit is – képviselőjének tartja és biztonságpolitikai téren együttműködne Oroszországgal. Ugyanakkor még többen nem bíznak benne és egy olyan cinikus politikai figurának tartják, akikvel jobb, ha nem kerülünk konfliktusba. A felmérés egyik legmegdöbbentőbb része ez: Szlovákiában 41, Csehországban 27 százaléka az embereknek gondolja azt, hogy a putyini Oroszország, ahol a hatalom politikai ellenfeleit fizikailag likvidálja és az emberi szabadságjogokat elnyomja, a keresztény értékek hordozója lenne. Magyarországon (18) és Lengyelországban (14) ez az érték jóval alacsonyabb.

Oroszország, mint szövetséges az Eu ellen?

Hogyan látja Magyarországról Oroszországot? Create bar charts

A felmérés szerint Lengyelországban és Magyarországon (21-24), elsősorban történelmi okok miatt, az oroszokkal való politikai szövetség továbbra sem túl népszerű. Csehországban és Szlovákiában (37-38) az emberek több, mint harmada el tudná képzelni Oroszországot politikai szövetségesként az Eu ellenében. A térségben Magyarországon legnagyobb azon embereknek az aránya, akik függetlenül az Eu aktuális politikájától, semmiképp nem próbálnának közeledni Oroszországhoz, míg az oroszokkal közvetlen szomszéd lengyelek nagy többsége azt vallja (60), az oroszokkal szükségszerű valamiféle kooperáció.

Garantálhatják-e biztonságunkat az oroszok?

Copy: 1
Create column charts

A régióban csak a lengyel lakosság több mint a fele tartja valós veszélynek az orosz szomszédságot, a szlovákok 75 százaléka úgy gondolja, hogy Oroszország képes lenne garantálni a térség békéjét és biztonságát. Hasonló véleményen van a csehek 59 százaléka és a magyarok 54 százaléka, míg a lengyeleknél csupán 35 százalék ember gondolja így. Ez a számsor mindenképp figyelemreméltó, mert feltételezi, hogy a V4-ek lakossága elégedetlen lehet az euroatlanti katonai szövetség biztonsági garanciáival. Nézzük, mit gondolunk a NATO-ról!

Nem túl népszerű a NATO Közép-Európában

Copy: 1 Create column charts

A NATO katonai szövetségi rendszerét a V4 országok közül legpozitívabban a lengyelek (52) és a csehek látják (46), míg a magyarok és a szlovákok (44) kevésbé gondolják, hogy Európa békéjét és biztonságát ez a szövetségi rendszer garantálhatja. Az euroatlanti katonai szövetségi rendszer Szlovákiában a legnépszerűtlenebb, ahol az emberek 53 százaléka szerint a hidegháború végével ez a szövetségi rendszer már elavultnak tekinthető. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a katonai szövetségi rendszer népszerűtlensége csak részben az orosz propaganda következménye, ezekben a számokban szerepet játszhat a NATO katonai szerepvállalásának negatív megítélése is.

A magyarok többsége sem akar kerítést a déli határon

A határvédelemmel kapcsolatban melyik állítás áll önhöz közelebb?
Create bar charts

Első pillantásra talán meglepő az általános politikai kampány ellenére, hogy a térség országaiban a lakosság többsége nem tartja megfelelő védekezésnek az országhatárok lezárását az Európa felé tartó migráció és az újraéledő európai terrorizmus elleni küzdelemben. A V4 országok lakossága a béke és biztonság helyreállítását inkább olyan kollektív szervezetektől várják, mint az Eu és a NATO.

Bőtös Botond

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom