A Monsanto belső levelezése szerint már 1999-ben tudhattak a glifozát kockázatairól

zold

 

Nagyon kellemetlen fejleményekkel jár a világ vezető biotechnológiai cége, a Monsanto számára egy kaliforniai bíróságon zajló per: az amerikai vállalat számos belső dokumentumát volt kénytelen nyilvánosságra hozni. Ezekből nemcsak az derül ki, hogy a hírhedt vegyszergyártónak kvázi „beépített embere” lehetett az amerikai környezetvédelmi hatóságnál, hanem az is, hogy már 1999-ben is tudományos bizonyítékok álltak rendelkezésére slágerterméke, a Roundup súlyos toxikus kockázatairól. Ráadásul mindez épp akkor lát napvilágot, amikor egy újabb európai ügynökség ad zöld utat a világ legelterjedtebb gyomirtója kétes hírnevű hatóanyagának, a glifozátnak.

 

 

Az Egyesült Államokban egy kaliforniai szövetségi bíróságon folyik az a per, amely több száz mezőgazdasági dolgozó kollektív feljelentése nyomán indult. Mindannyiójuknál diagnosztizálták az ún. Non-Hodgkin limfómát, ami a nyirokrendszerben kialakuló, rosszindulatú daganatos betegség.

A panaszosok az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rákkutatási ügynökségének (IARC) 2015 márciusi szakvéleményére hivatkozva állítják, hogy betegségük összefügg azzal, hogy hosszú ideig használták a Monsanto talán legismertebb termékét, a Roundup gyomirtót. Ennek hatóanyaga, a glifozát lehetséges rákkeltő minősítéséhez az IARC szerint állatkísérletek alapján elégséges adat állt rendelkezésre.

Ennek az eljárásnak keretében hozták nyilvánosságra múlt csütörtökön a világ vezető biotechnológai vállalatának 250 oldalra rúgó belső levelezését, amelyből kiderül, hogy a cégnél is aggódtak a glifozát potenciális mutagén,  azaz a sejtek örökítő anyagát károsító jellege miatt. Méghozzá már a kilencvenes évek végén is, amikor az európai szabályozó hatóságokat próbálták meggyőzni a Roundup erényeiről.

 

A glifozát legismertebb megjelenési formája: a Roundup gyomirtó
A glifozát legismertebb megjelenési formája: a Roundup gyomirtó

Befolyásos szakértő kerestetik

A lobbizás érdekében a cég egy olyan kutatót keresett, olvasható egy felsőbb vezető levelében, aki „tisztában van a glifozát/Roundup genotoxikus profiljával, és aki befolyásolhatja a szabályozó hatóságokat vagy képes arra, hogy a nagyközönség felé tudományos kommunikációt folytasson, amikor a genotoxikus jelleg kérdése majd felmerül” – idézi a Le Monde.

A levelezésből sejthető, hogy a munkatársak attól tartanak, hogy a glifozátot genotoxikussá nyilvánítják, elismerve, hogy károsítja a gének örökítő anyagát, és olyan mutációkat provokálhat, amelyek akár rákos daganathoz is vezethetnek.

A Saint Louis-i cég döntése végül James Parryre esik, aki akkor a Walesben található Swansea egyetem professzora, és a téma egyik elismert szakértője, csaknem 300 vonatkozó cikk szerzője. Parryt Mark Martens, a Monsanto európai és afrikai részlegének toxikológiáért felelős vezetője veszi kezelésbe, de nem épp sikeresen. A professzor által leadott papír ugyanis ahelyett, hogy a glifozát ártalmatlanságát húzná alá, komoly kockázatokra hívja fel a figyelmet.

A tanulmányt nem hozzák nyilvánosságra, és a hatóságoknak sem adják át. Parry konklúziója ugyanis az volt 18 évvel ezelőtt, hogy a legfrissebb kutatások alapján laboratóriumi körülmények között a „glifozát egy potenciális klasztogén”. A klasztogén anyagok törést okoznak a DNS-ben, így az osztódás során kromoszóma fragmentek veszhetnek el. Az emberi és szarvasmarha vérsejtekkel végzett kísérletek nyomán James Parry arra a következtetésre jut, hogy természetes körülmények között is lehetséges, hogy a glifozátnak klasztogén hatása legyen bizonyos sejtekben. Nagyjából ugyanezt állítja majd 2015-ben az IARC is, húzza alá a Le Monde újságírója.

Parry tanulmánya még a fiókok mélyén is aggasztja a vállalat munkatársait: 1999. augusztus 31-én a cég egyik vezetője azt írja, hogy „csalódott” az anyagban, és aziránt érdeklődik, hogy Parry vajon „dolgozott-e már az ipari szereplőknek hasonló projekteken?” Szeptemberben pedig egy toxikológus állapítja meg, hogy „Parry nem az a személy, akire szükségünk van, és elég sok időbe, dollárba és kutatásba kerülne, hogy az legyen.” A Monsanto munkatársa azt is leszögezi, hogy szó sem lehet róla, hogy a brit tudós által javasolt, a mutagén jellegre vonatkozó gyanúkat pontosító, specifikus kísérleteket elvégezzék.

A tanulmány még hónapokon át borzolja a kedélyeket a vállalatnál, de mintha nem a szert használó milliókért izgulnának igazán: még 2001-ben is akad olyan kollektív email, amelyben egy felsőbb vezető Mark Martenst hibáztatja azért, hogy „rosszul kezelte az ügyet”, és Parry majdnem genotoxikussá nyilvánította a glifozátot.

 

A gyomirtók, köztük a glifozát hasznáról szóló videó, forrás: Monsanto-Facebook, március 16.

A Roundup fő hatóanyagán kívül az egyéb adalékanyagok is kockázatosak lehetnek az ember számára, mert megkönnyítenék a bőrből való felszívódását. Idén januárban a Monsanto egyik toxikológusa még azt állította a bíróságon, hogy „semmilyen ezt igazoló adat” nem áll rendelkezésükre, de egy szintén nyilvánosságra hozott, 2001-ben kelt belső jelentés szerint a cég munkatársai 6 olyan mechanizmust is listáztak, amelyek épp a bőrön át való felszívódást növelik.

A Le Monde a Monsantót is megszólaltatja, amely a szokásos érvével válaszolt, ezt hozta fel az IARC 2015-ös döntésekor is: minden szabályozó hatóság biztonságosnak ítéli a glifozátot, a WHO és az IARC pedig tévednek, amikor mutagén és potenciális rákkeltő hatását bizonyíthatónak vélik.

James Parry sajnos már nem nyilatkozhat, mert 2010-ben távozott az élők sorából. A Monsanto szerint pedig mégiscsak elvégezték az általa egykor javasolt vizsgálatokat, és ezek végül meggyőzték arról a professzort, hogy tévedett.

A kaliforniai panaszosok ennek bizonyítására újabb dokumentumok nyilvánosságra hozatalát kezdeményezték, azaz a „Monsanto Papers” további meglepetésekkel szolgálhat a következő hetekben.

A világ legelterjedtebb gyomirtója a magyar kormány támogatását is élvezi

A francia napilap arra is emlékeztet, hogy a Monsanto újabb botrányának fejleményei kellemetlenül érinthetik a német Bayert is, amely tavaly szeptemberben jelentette be, hogy sikerült a Monsanto felvásárlásáról megállapodnia. A német vegyipari óriáskonszern nem kommentálta az amerikai per fejleményeit, és vezérigazgatója, Werner Baumann még egy február 22-én tartott sajtótájékoztatón jelezte, hogy amíg a fúzió nem ment végbe, addig a két entitás továbbra is két külön cégként üzemel. Arra is utalt, hogy a Monsanto név megtartása nem létszükséglet a jövőben – bár a Bayer is élen jár a növényvédőszer-gyártásban, és glifozátalapú termékeket is forgalmaz, eddig kevésbé érintették a botrányok, mint amerikai konkurensét.

A glifozát a világ legelterjedtebb gyomirtója, évente mintegy 800 000 tonnát használnak belőle. Az 1970-ben feltalált szert 4 évvel később kezdte árusítani a Monsanto, és a 2000-es években járt le szabadalma, azaz ma már bárki gyárthatja: mintegy 750 termék alkotórésze, kb. 20 országban több mint 90 cég forgalmazza.

Alapvetően a génmanipulációban világelső amerikai cég génmódosított növényeinek „kiegészítő szereként” árulták, de ma olyan országokban is nagyon gyakori, így hazánkban is, ahol nincs GMO-termesztés. És nemcsak a termőföldeken, hanem gyakorlatilag mindenütt fellelhető: a német söröktől kezdve, a brit péksüteményeken át a francia hegyi patakokik és vizeletünkig. Az évente használt mennyiség folyamatosan növekszik: az USA-ban 1987 és 2007 között a húzszorosára; a világban pedig a 2008-as 600 000 tonnáról a 4 évvel későbbi 720 ezerre – az IARC adatai szerint.

Ahogy Darvas Béla már linkelt összefoglaló cikke is megállapítja, a potenciális genotoxikus és rákkeltő hatások mellett még számos terhelő adat felhozható ellene: többek között a felszíni és talajvízszennyezés, a talajban élő mikroorganizmusokra és vízi élőszervezetekre való hatás; a keringési rendszerben való megjelenés, tápcsatornai betegségek (glutén-intolerancia) vagy hormonmuduláns hatás.

A szer elterjedtségéből következően kemény lobbiérdekek állnak mögötte, vélhetően ennek köszönhető az is, hogy a magyar kormány is forgalmazási engedélyének meghosszabbítása mellett szavazott az Európai Unióban kialakult hosszú küzdelem során. A glifozát engedélye tavaly júniusban járt le az EU-ban, de a tagállamok az utolsó pillanatig nem jutottak dűlőre az eredetileg 15 évre tervezett újraengedélyezéssel kapcsolatban.

Uniós kötélhúzás a glifozát engedélyének meghosszabbításáért

Egy tavaly májusi, majd június elejei kudarcba fulladt szavazás után június 24-én sem sikerült minősített többséggel (ez az országok 55%-a és a EU-lakosság 65%-a) döntést hozni. 19 ország (köztük hazánk) az engedély meghosszabbítása mellett voksolt, Málta és Franciaország ellene, heten – Németország, Olaszország, Portugália, Görögország, Ausztria, Bulgária, Luxemburg – tartózkodtak. A Bizottság ezek után június 29-én, egy nappal az engedély lejárta előtt bejelentette, hogy 18 hónapra meghosszabbítja azt, de javasolja pl. a közparkokban való használat korlátozását.

A 2017 végéig meghozandó döntésben döntő szerep juthat az Európai Vegyi anyag Ügynökség (ECHA) március 15-i bejelentésének, amely, hasonlóan egy másik európai ügynökséghez, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatósághoz (EFSA), nem látja bizonyítottnak a potenciális rákkeltő és mutagén jelleget.

Az IARC minősítésével szembemenő ítélet technikai magyarázata többek között az lehet, hogy az uniós ügynökségek a glifozátot önmagában vizsgálták, míg az IARC a valóságban használt szereket, azaz az adalékanyagokkal érvényesülő hatást. De ezen túlmenően, nemcsak zöld szervezetek, hanem a lobbitevékenységet monitorozó civil szervezetek szerint is megkérdőjelezhető az ECHA és az EFSA függetlensége – épp 2 nappal a március 15-ei döntés előtt összeférhetetlenségi gondokra hívták fel a figyelmet az előbbi tudományos csapatában.

Martin Pigeon, a Corporate Europe Observatory kutatója szavaival, a glifozát megítélését az is rontja, hogy az európai ügynökségek titkos ipari tanulmányokra alapozzák minősítésüket. Az átláthatóság hiánya az iparnak kedvez, és lehetetlenné teszi a döntések tudományos kontrollját. A mezőgazdasági vegyszereket csakis nyilvános tanulmányok alapján kellene elbírálni.

A civilek egyébként nem várják tétlenül az újabb uniós döntést: idén február 8-án kb. 40 NGO indított közös kampányt egy európai polgári kezdeményezés érdekében. A Brüsszelben, Párizsban, Rómában, Berlinben és Madridban szimultán bejelentett akció a glifozát betiltását célozza meg, és a növényvédő szerek európai engedélyezési procedúrájának megújítását, hogy az ne az ipari szereplők által, hanem a hatóságok által rendelt tanulmányokra támaszkodjon.

 

Az európai polgári kezdeményezés berlini nyitánya 2017. február 8-án, fotó: AFP, forrás. landmark the Brandenburg Gate. Glyphosate is suspected of being probably carcinogenic in humans. / AFP PHOTO / dpa / Britta Pedersen / Germany OUT
Az európai polgári kezdeményezés berlini nyitánya 2017. február 8-án, fotó: AFP, forrás.

 

Ezen felül a kezdeményezés azt is szeretné előmozdítani, hogy az EU-ban kényszerítő jelleggel csökkentsük a vegyszerek mezőgazdasági használatát. Ez a célkitűzés egyébként már egy 2009-es direktívában is szerepelt, de betartása nem a legjobb úton halad. Franciaországban például nemzeti tervet is alkottak hozzá, amely 2008 és 2018 között a növényvédelmi vegyszerek 50%-os csökkentését írta elő. A tervekbe azonban hiba csúszhatott, mert 2008 óta nőtt a felhasznált kemikáliák mennyisége, és az új, 2025-ig meghosszabbított célkitűzéseket sem biztosítja semmilyen gyakorlati változás.

A Stopglyphosate.org oldalon eddig jó 480 ezer polgár csatlakozott a kezdeményezéshez, amely a 2009-es lisszaboni szerződés óta vált lehetségessé: ha egy éven belül, minimum 7 országból összejön egymillió polgár támogatása, az Európai Bizottság kénytelen lesz reagálni a felvetett problémára, és 3 hónap alatt kell döntenie arról, hogy elindítja-e vagy sem a törvényalkotási procedúrát, döntését pedig minden esetben indokolnia kell.

“Mi írnánk a szöveget, és ők csak úgymond szerkesztenék és szignálnák”

A játszma következő mérföldköve volt az ECHA, az Európai Vegyi anyag Ügynökség múlt heti bejelentése. Papíron ez igazi aduász lehetne a glifozát engedélyezését szorgalmazók számára, de a véletlen úgy hozta, hogy a kaliforniai per révén publikussá vált dokumentumok az ECHA hitelét is alááshatják. A szintén a múlt héten, március 14-én nyilvánosságra hozott iratok ugyanis arra utalnak, hogy a cég gyanúsan jó kapcsolatokat ápolt az Amerikai Környezetvédelmi Ügynökség, az EPA azon munkatársával, aki a glifozát minősítéséért volt felelős.

A szóban forgó Jessie Rowlandst azzal vádolta meg emailben egyik beosztottja, hogy összejátszik a vegyszergyártó cégekkel, és megpróbálja megfélemlíteni a beosztottakat, hogy alacsonyabbnak minősítsék a szer kockázatait. Az EPA egyik bizalmas memója szerint – amelyet a Le Monde szerzett meg a peren kívül – a Rowlands nevével fémjelzett szakértői vélemény az ügynökségen belül is jelentős kritikákat kapott.

Egy másik kellemetlen emailben a Monsanto alkalmazottja arról ír, hogy Rowlands felhívta, és azt ígérte, hogy megpróbál „kinyírni” egy kutatást, ami veszélyes lehet a glifozátra. Ha sikerülne neki, az szerinte „megérne egy kitüntetést”. Mr. Rowlandsnek köszönhető vagy sem, de a kutatás nem jött létre… Nyugdíjazásakor a Monsantónál arról tanakodnak, hogy szolgálatai még „hasznosak lehetnek a glifozát védelmében”.

A témához kapcsolódó korábbi cikkeink:

Mérgező növényvédelem: egy francia gazda először nyert pert a Monsanto ellen

Az EU üzleti titkot védő direktívája ellentétes lesz a közérdekkel?

Sugar papers: hogyan vitte tévútra majd 30 éven át a cukorlobbi az amerikai fogászati programot?

Unhappy Meal: Szakszervezetek torkán akadt a McDonald’s adótrükkje

Meta-tanulmány a méhgyilkos neonikotinoid rovarirtók globális pusztító hatásáról

Az egyik leginkább kompromittáló tartalmú levélben a cég felső vezetője azt javasolja, hogy az IARC szakvéleményét ellensúlyozandó, írhatnának egy kedvező cikket, és fizethetnének néhány kutatónak az aláírásért. Így „az ár is alacsonyabb lenne, mert mi írnánk a szöveget, és ők csak úgymond szerkesztenék és szignálnák”. Az üzenet szerzője arra is utal, hogy történt már hasonló hamisítás, amikor 2000-ben a Regulatory Toxicology and Pharmacology folyóiratban egy 3 tudós által „jegyzett” hosszú tanulmány megállapította, hogy „a glifozát semmilyen potenciális kockázatot nem jelent az emberre”.

A végső harc az európai közvéleményért folyik

A dokumentumok nyilvánosságra hozatala nyomán a Monsanto cáfolta, hogy bármi ilyesmi valóban megtörtént volna. Az Európai Bizottság pedig, az ECHA minősítés közreadása után jelezte, hogy 6 hónapon belül, maximum az év végéig döntést kell hozni a glifozát ügyében.

Kérdés, hogy alakul ez idő alatt az európai közvélemény, amely az IARC egykori döntése és a nyomában megindult amerikai perek, illetve az erre is támaszkodó civil kampány nyomán már tavaly is a glifozát ellen látszott fordulni. Egy Avaaz petíció két millió aláírást gyűjtött be a hatóanyag betiltása érdekében, és a YouGov által végzett felmérés arra jutott, hogy az EU 5 legnagyobb országában a lakosság kétharmada nem támogatja az európai engedély meghosszabbítását.

Tavaly áprilisban az Európai Parlament szavazása is rögzítette ezt a tendenciát: a képviselők arra kérték (nem kényszerítő jelleggel) az Európai Bizottságot, hogy csak 7 évre és csak a mezőgazdasági tevékenységek keretében engedélyezze a gyomirtót. Az EP és az EB egyaránt felszólította ekkortájt a szert forgalmazó 23 cég képviselőiből álló Glyphosate Task force-t (GFT), hogy hozza nyilvánosságra azokat a tanulmányokat, amelyek alapján az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság 2015-ben, 5 hónappal az IARC után arra jutott, hogy sem az állatokra, sem az emberre nem jelent rákkeltő vagy mutagén kockázatot a glifozát.

Talán mondanunk sem kell, hogy a GFT elutasította az ajánlatot – a történetnek ez az egyetlen epizódja is szépen illusztrálja, hogyan alakulnak az erőviszonyok e téren: ki diktál az európai polgárok egészségéről és a környezetünk állapotáról szóló küzdelemben… legalábbis egyelőre.

Dobsi Viktória

Címlapkép: Növényvédő szer permetezése, fotó forrása. 

Ha érdekesnek találtad a cikket, kövesd a Világtérkép Facebook-oldalát!

 

tetszett_a_cikk3

 

  • http://keresztenyekert.fw.hu Ildikó Endreffy

    Ez nem új dolog, hiszen hosszú évek óta mind az USA törvényhozói felé, mind az EU fórumain tiltakozunk a Monsanto cég termékei, és a Bayer céggel történő összeolvadása miatt! Hiszen vita nélkül kerül a méreg az EU-ba! Igenis vannak mértékadó humán tanulmányok a GMO termékek károsító hatásáról!

  • szorokin

    Darvas Béla egy cikkét ajánlom:

    “Nem állítom azt, hogy a megbízással végzett kutatások tényszerűen
    hibásak, de saját tapasztalataim szerint a nemzetközi cégek megbízói
    meghatározó módon rátelepülnek a kísérletek tervezésére, hiszen ők
    fizetnek. Addig módosítgatják a kísérleti tervet, ameddig nekik tetszik,
    s amint tudjuk, a vizsgálati módszerek sokszor nagyon is befolyásolják
    azt, amit meg lehet velük „látni”. Azt is bizonyosan tudom állítani,
    hogy ha a termék szempontjából valamely mellékhatás gyanúja felmerül, az
    azon a fonálon való továbbhaladást azonnal leállítják. Zárul a bazár,
    nincs további támogatás.”
    https://darvasbela.atlatszo.hu/2016/04/29/glyphosate-saga-amikor-eppen-az-ensz-egeszsegugyi-vilagszervezete-riogat/

    3.ábra: A különböző biológiai hatások megjelenése glyphosate koncentrációjának függvényében (Forrás: Mesnage és mtsai, 2015)
    4.ábra: A Monsanto „vezetői kapcsolatai” az Egyesült Államokban 2012-ig

    https://d2gvief1bcth7.cloudfront.net/wp-content/uploads/sites/10/2016/04/3abra.jpg
    https://d2gvief1bcth7.cloudfront.net/wp-content/uploads/sites/10/2016/04/4abra.jpg

  • toportyán

    150 évvel ezelőtt már komolyabb multikat korlátozó törvények voltak,hála a politikai marketingnek mára már félelmetes méreteket öltött az agyunk manipulálása pár ember eszetlen jólétéért cserében.

  • Marcus Iunius Brutus

    Glifozát alapú Fozát 480 gyomirtót több évtizede Nagytétényben (Chinoin/Agro-Chemie) kotyvasztják.

  • Szekeres Tibor

    Avagy magyarul GLIALKA. A mindenhol kapható ismert gyomirtó! Mert a cikk így talán érthetőbb.

  • Adam Eordogh

    Színvonalas cikk, hamar kiderül a nagyszámú és releváns külföldi hivatkozás feltüntetéséből. Különösen örültem, hogy az eredeti IRAC vélemény és a hivatalos Monsanto válasz is idézve volt.
    A stílusban lehet még egy picit fejlődni. Köszönet a szerzőnek.

  • Ádám

    A glifozát betiltása utáni vegyszermentesség illúziójáról. https://tonic.vice.com/en_us/article/removing-glyphosate-from-our-food-wont-make-us-safer

  • Ádám

    2015-ben Aaron Blair döntő kutatási eredményeket tartott vissza az IARC bizottság elől a glifozát rákkeltő voltával kapcsolatban. A számítása bejött, a gyomirtót a valószínűleg rákkeltő kategóriába sorolták, pedig a publikálatlan vizsgálat az ellenkező eredményre jutott. Honnan tudott Blair erről? Ő vezette a kutatást. http://www.reuters.com/investigates/special-report/glyphosate-cancer-data/