Bezárás
Egyéb

Disneyland a Balkánon – eddig 560 millió eurót költöttek Szkopje historizáló belvárosára

Elszállt költségvetés, furcsa szerződések, nagyot szakító építkezési cégek a közpénzből fizetett giccsprojektben.

Szürreális látvány fogadja azt, aki ma Szkopjéba érkezik. Már a reptér is olyan, legalábbis méretét tekintve, mintha egy nagyváros buszpályaudvara lenne, és ezt az élményt csak fokozza, hogy a taxisok a fizetős út helyett a földutakat használva kanyarodnak rá a városba vezető főútra.

Szkopje külvárosa a panelházas telepekkel pont úgy néz ki, mint számos magyar város, csak a cirillbetűs feliratok árulják el, hol is járunk valójában, aztán a városközpontba érve az embernek leesik az álla a látványtól.

A Vardar folyó két felén a volt szocialista rendszer jellegzetes, szürke, lepukkant házai néznek farkasszemet pár éves, vagy még készülőben lévő oszlopos, timpanonos, hófehér középületekkel, amelyek eltakarják a régi albán bazár jellegzetes házait. (Helyi forrásaink szerint pont ez volt a cél).

forrás: BIRN

a Szkopje 2014-hez kapcsolódó beruházások, forrás: BIRN

A rendelkezésre álló területre annyi új épületet zsúfoltak be, amennyit csak lehetett, pár méterenként egy-egy gyalogoshíddal, azokon számos szoborral és aranyozott kandeláberrel. A sétányon hangszórókból mozgalmi dalok helyett klasszikus zene szól, bár ottjártunkkor a Reszkessetek, betörők! főcímzenéje is elhangzott, ami némi karácsonyi hangulatot csempészett a 20 fokos, napsütéses februárba.

felkesz

A Vardar mentén készülnek az új épületek

A turisták által szívesen fotózott épületek igen sok pénzébe kerülnek a macedónoknak. A „Szkopje 2014”-projekt gyökerei egészen 2006-ig nyúlnak vissza, de a kormány hivatalosan csak 2010-ben jelentette be. Akkor úgy számoltak, hogy 40 darab, a macedón nagyságot megtestesítő épületet és szobrot fognak felépíteni, valamint felújítanak több homlokzatot is.

Ehhez képest 2015-ben már több mint 130 épületnél jártak és a tervezett 80 millió eurós költség 560 milliósra dagadt, ráadásul az építkezés még be sem fejeződött. A Balkan Investigative Reporting Network (BIRN) nekiállt feltárni a projekt hátterét, és nyolc hónapos kutatása után össze is állított egy adatbázist a Szkopje 2014-ről, amelyből számos furcsa és gyanús részlet derült ki.

A három legdrágább épület az Alkotmánybíróság, a Régészeti Múzeum és az Állami Levéltár, amelyek 42-42 millió euróba kerültek, de a Filharmónia épülete is 39 milliós. A már említett Nemzeti Színház sem volt sokkal olcsóbb: 37 millió euró. Az épületek ára mellett a funkcionalitásuk is kérdőjeles – már amelyik épület egyáltalán elkészült.

Régészeti Múzeum

Régészeti Múzeum

A Szkopje 2014-ben számos elem ismerős lehet a magyar olvasó számára. A teljesen elszállt költségvetés mellett a kivitelezők között ott találjuk a Strabagot, amely ugyan csak három épület megépítésében vett részt, de így is 55,4 millió eurót kapott, azaz a projektre eddig kiadott összeg tizedét. Nála is jobban járt a DG Beton AD nevű cég, amely 33 kivitelezést vitt (216,9 millió euró), a GD Granit AD pedig 11-et (120,41 millió euró).

Természetesen több cég is profitált, például alvállalkozóként, összesen 138, de ez a három együtt 392,7 millió euróhoz jutott – derül ki a BIRN projektnek szentelt honlapjáról, amely folyamatosan frissül.

Azok sem jártak rosszul, akik nem egy cégben, hanem alkotóként dolgoztak. A Szkopje 2014 leglátványosabb elemei közé tartozik a 22 méter magas diadalív, illetve a „Lovasszobor” és a „Harcos”. E két szobor valójában Nagy Sándort, utóbbi pedig apját, II. Phillipposz makedón királyt ábrázolja, visszatérő motívum a Szkopje 2014-ben.

A hivatalos nevük azért semleges, nehogy tovább szítsák a feszültséget a görögökkel, akik szerint Nagy Sándor és II. Phillipposz is hellén volt. E három alkotás más szobrokkal együtt Valentina Stevanovska szobrászhoz köthetők, aki munkájáért 3 millió eurót kapott.

nem hivatalos Nagy Sándor

Nem hivatalos Nagy Sándor

A szobrokhoz kapcsolódó szerződéskötések felvetnek kérdéseket. Az állam ugyanis ezeket a megállapodásokat úgy kötötte, hogy egy szerződésben benne volt minden, tervezés költségeitől kezdve az agyag árán keresztül a szállításig. A szkopjei belváros korábbi polgármestere, Vladimir Todorovic egy 2013-as sajtótájékoztatón el is ismerte, hogy emiatt nehéz kideríteni, hogy a szobrászok a szerződésben foglaltak szerint költötték-e el a pénzt.

Az épületeknél viszont pont az ellenkezője történt, rengeteg szerződést kötöttek: a Nemzeti Színház felépítésével kapcsolatban 85 szerződés született, míg a Macedón Szenvedés Múzeumához 90 szerződés tartozik.

diadaliv

Szkopje belvárosa, háttérben a Macedónia-diadalívvel

Nem csoda, hogy ilyen horderejű és átláthatatlan pénzköltés miatt egy idő után elfogyott az emberek türelme egy olyan országban, ahol a havi nettó átlagbér nagyjából 400 euró (120 ezer forint). 2015 augusztusában úgy százan gyűltek össze annál a kőhídnál, amely mellett óriáskerék épül (a folyóparton, mint Londonban), hogy azt üzenjék a kormánynak: „Szkopje nem Disneyland”.

Bő fél évvel később, 2016 áprilisában már tömegtüntetésen vonultak, ahol többek között az elnök lemondását követelték, valamint kritizálták amiatt, hogy elengedtek 56 politikust, akik ellen korrupció gyanúja miatt vizsgálódtak.

a tüntetésekből maradt festéknyomok

A tüntetésekből maradt festéknyomok

A két időpont között több megmozdulás is volt, ezek során rendre tojással és színes festékkel szórták meg az új, fehérre mázolt épületeket. Az aktivisták üzentek is az akkor már lemondott kormányfőnek, Nikola Gruevszkinek:

„Amikor nyerni fogunk, egy hónap vagy egy év múlva, szétszedjük a Szkopje 2014-et, és odaadjuk neked a hungarocellépületek darabjait, hogy azokkal játszhass a börtönben.”

Orbán Viktor látogatóban Nikola Gruevszkinél 2013-ban. A két miniszterelnök között baráti a viszony. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/MTI/Burger Barna

Orbán Viktor látogatóban Nikola Gruevszkinél 2013-ban. A két miniszterelnök között baráti a viszony. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/MTI/Burger Barna

A 2016 decemberében megtartott előrehozott választásokon a legtöbb szavazatot Gruevszki jobboldali pártja és koalíciós partnerei (VMRO-DPMNE) kapták meg, így Gjorge Ivanov köztársasági elnök ismét őt bízta meg a kormányalakítással. Ezt azonban nem sikerült határidőre teljesítenie, így az alkotmány értelmében a választásokon második helyre befutó, baloldali SDSM tehet kísérletet.

A VMRO-DPMNE reakciója: új választásokat kell kiírni, mert a jobboldali koalíció kapta a legtöbb szavazatot. A különbség 1,48 százalék volt.

D. Kovács Ildikó

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom