Világtérkép

Kíváncsiságunk határtalan. Az Átlátszó külpolitikai blogja: hírek, elemzések és tudósítások a nagyvilágból és a szomszédból, a teljesség igénye nélkül.

Egyéb

Hihetetlen, de minden héten más polgár kezeli Svédország nemzeti Twitter-fiókját

 

Donald Trump múlt szombati, elhíresült showja, beszéde – amikor szokásához híven kissé lazán kezelve a tényeket, elszörnyedve utalt arra, mi történt előző este Svédországban – kis híján diplomáciai incidensbe torkolt. A svéd reakciók nyomán azonban az is kiderülhetett a nagyvilág számára, hogy a skandináv állam egyik hivatalos Twitter-fiókját random polgárok kezelik, minden héten egy újabb. A Habony-művek hazájában, de még egy sereg helyen, ahol a „nemzeti identitás” politikai csatározások tárgya, furcsán hathat, hogy az „emberekre” is lehet bízni a „nemzeti kommunikációt”. Ráadásul még svéd állampolgárságot se kérnek hozzá!

[sharedcontent slug=”cikk-kozepi-hirdetes”]
Azon a szombaton, amikor Donald Trump a menekültek befogadása és a terrorcselekmények összefüggéseiről értekezett Floridában, és az elrettentő európai példák között Nizza, Párizs és Németország után felbukkant szegény Svédország is, épp Emma Johnson volt a @sweden fiók ügyeletese. A fiatal nő könyvtáros, egy Borås nevű városban, az ország déli részén él, és eléggé meglepődött vasárnap reggel, amikor meglátta, hogy 800 új üzenete van.

Nézzék meg, mi történik Németországban. Nézzék meg, mi történt tegnap este Svédországban. Svédországban…ki hitte volna ezt korábban? Svédország rengeteget fogadott be, és most olyan problémáik vannak, amire korábban sosem gondoltak volna.

Utalt valami rejtélyesre Donald Trump szombaton Floridában, amiről csak nem sikerült kideríteni, miért olyan elrettentő. Igaz, ahogy az Aftonbladet magazin angolul is összeszedte az amerikai elnök kedvéért, hogy valaki megpróbálta magát felgyújtani Stockholm központjában, de nem merényletről volt szó; történt egy halálos munkahelyi baleset; lezártak egy autóutat, és gondjai támadtak az Euróvízió egyik jelöltjének… Emma Johnson pedig hamarosan leszögezte a nemzeti Twitter-fiókban, hogy hazájában az égvilágon semmi nem történt péntek este.

Aron Anderson videóját hétfő óta 17 milliószor nézték meg a Facebookon.

Mint hamarosan napvilágot látott, az elhíresült pénteken Donald Trump kedvenc csatornáját, a konzervatív Fox Newst nézte, ahol interjú készült Ami Horowitzcal, aki egy a Youtube-on is elérhető rövidfilmet készített Stockholmról, pontosabban a bevándorlók jóvoltából ott ijesztő méreteket öltő erőszakról. Az árnyalatokkal vagy ellenvéleményékkel nem igazán bíbelődő alkotás szakmai szempontból nem épp makulátlan: a benne megszólaló 3 svéd rendőr például azt állítja, hogy nemcsak mondataikat ragadták ki a kontextusból, hanem egészen más kérdésekre válaszoltak. A bevándorlás szóba sem került, a beszélgetés témája a profi bűnözés volt.

Horowitz a Fox News interjújában is sajátosan kezelte a tényeket, például emlékeztetett arra, hogy „Svédország nemrég szenvedte el az első iszlamista terrortámadását”. A nézők azt már nem tudhatták meg, hogy a „nemrég” ez esetben 6 évvel ezelőttre utalt: 2010. december 11-én 2 bomba is felrobbant Stockholm központjában, mindkettő rendkívül forgalmas helyen. De szerencsére csak 2 kisebb sérülés történt, illetve a merénylő, Taimour Abdulwahab, egy iraki származású svéd állampolgár halt meg.

 

A bevándorlás alakulása

A bevándorlók számának alakulása 2005-2015-ig Svédországban; az ábrát Frank Luntz amerikai kommunikációs szakember tette közzé, aki éveken át dolgozott a Fox News-nál is, és a @sweden fiók is megosztotta a héten.

 

Az Aftonbladet ezúttal is összeszedte egy angol nyelvű cikkben az interjú tévedéseit vagy csúsztatásait, és a svéd hatóságokra hivatkozva a legfontosabb adatokat is a menedékkérők számáról, az általuk kapott támogatásról és a bűnügyi statisztikákról. Horowitz állításával ellentétben a rendőrség szerint a menekülteknek csak nagyon kis százaléka érintett bűnügyükben, az viszont igaz, hogy a „külföldön születettek nagyobb arányban válnak bűnügyek gyanúsítottjaivá”. Ami pedig a nemi erőszakot illeti: 2015-ben (a 163 000 menekültkérelem évében) 5290 személy tett feljelentést erőszak miatt, ez 12%-kal alacsonyabb, mint az előző évi adat.

2016 elején egyébként nagy botrányt okozott, a kölni agressziók kiváltotta viták közepette, hogy kiderült, a svéd rendőrség nem hozta nyilvánosságra, hogy 2015-ben és 2014-ben több tucat feljelentést regisztrált nemi erőszak és agresszió miatt egy stockholmi nyári fesztiválon, és a letartóztatottak között volt több bevándorló is. Más azonban nem utal arra, hogy a hatóságok súlyos tényeket titkolnának el a lakosság elől, illetve ahogy a legnépszerűbb svéd lap fenti cikkéből is kiderül, készülnek etnikai jellegű adatsorok is.

 

Egy szerdai tweet a @sweden fiókból.

Egy szerdai tweet a @sweden fiókból.

 

A kritikák nyomán Horowitz is reagált a Facebookon: úgy vélte, hogy az interjúját elemző minden média kifelejti a lényeget: „Svédország azért van ostrom alatt, mert nyitva áll az ajtó az iszlám bevándorlók előtt”. Vélhetően e markáns véleménye miatt jutott eszébe a Fox News szerkesztőinek, hogy épp vele beszélgessenek az amerikai elnök készülő, új beutazási rendeletéről, amelynek előző verziója Muslim ban néven lett közismert, lévén hogy főképp 7, főleg muszlimok lakta ország polgárainak beutazását függesztette fel, a menekültek befogadása mellett.

 

 

Ahogy a magyar sajtó is beszámolt róla, az első megrökönyödés után a svédek elég jót mulattak a történteken.  Bár a kormány komolyan veszi az ország jó hírnevét érő támadásokat, így a menekültekkel kapcsolatban terjedő álhíreket is, és hivatalosan is jelezték az amerikai külügynek, hogy tájékoztatást várnak.

De az internet népe elsősorban humorral kezelte a helyzetet. Nemcsak a volt miniszterelnök, Carl Bildt üzente meg, hogy „Svédországban? Merénylet? Mit szívott [Trump]?”, de újabb darabbal gazdagodott a friss amerikai elnöknek üzenő videók sora (lásd fentebb), és netezők tömegei mesélték el a #lastnightinsweden (múlt éjjel Svédországban) és a #SwedenIncident (SvédIncidens) hashtagek alatt pénteki kalandjaikat, a vajas felével lefelé a padlóra zuhant kenyérszelettől, a sötétben villogó szemű rénszarvasig bezárólag.

A „Svédország kurátorai” címen futó projekt keretében az ország 2011-ben adta át hivatalos Twitter-fiókját a polgároknak. A projektet a Svéd Intézet nevű kormányzati szerv kezeli, amely az ország külföldi imázsáért felel.

A projektnek szentelt honlap szerint a háttérben az az elképzelés áll, hogy Svédország képességek, tapasztalatok és vélemények keveréke – mindezt pedig a polgárai tudják legjobban közvetíteni. A legjobb imázs az, amit maguk az állampolgárok építenek, ők azok, akik a legérdekesebben, legizgalmasabb módon tudnak mesélni az országról.

Azt kérik hát az adott hét kurátorától, hogy ossza meg a saját vagy mások gondolatait, történeteit, információt, amennyiben azok valahogyan kapcsolódnak Svédországhoz – és ebből valami eredetibb és vonzóbb fog kikerekedni, mint például a hagyományos médiából. Bármiről lehet tweetelni, csupán a reklám és a svéd törvénybe ütköző dolgok tilosak, illetve a közbiztonság veszélyeztetése. Az alap a szólásszabadság, a demokrácia; a cél a vélemények cseréje és a vita, szóval a gyűlölet és a trollok jobb, ha távol maradnak.

Mindez nem valamilyen idealista utópia nevében történik, hanem azért, mert a tömegkommunikáció és a globalizáció korában egy ország nagymértékben függ attól, hogyan ítélik meg külföldön – vélik a kezdeményezők. A politika, a kereskedelem, a látogatók, a tehetség és kreativitás mozgása főleg azon múlik, hogy mit gondol rólunk a külvilág. Svédország fejlődése és jövőbeli virágzása pedig attól, mennyire erősek a kapcsolatai ezzel a külvilággal – és mindezekhez, úgy látszik, maguk a polgárok nyújtják a legjobb kapaszkodókat.

Van még 5 viselkedési szabály is, amelyek közül a 4-es számú-ra nagy szükség lehetett szombat óta:

Próbáld meg fenntartani a józan hangvételt, még akkor is, ha a körülmények nélkülözik a józanságot.

A feladatra jelentkezni nem lehet, csak másokat jelölni, a feltétel az, hogy az illető aktív Twitter-használó legyen, az országban éljen – „az állampolgárság nem számít” – vagy svédként külföldön. Csak azt várják tőle, hogy „demonstráld és oszd meg másokkal azokat az érdekes véleményeket, a bölcsességet és humort, amiről tudjuk, hogy rendelkezel vele. Bár a @sweden a Svéd Intézeté, a beszélgetés mindannyiunké.”

Hétfő óta „Max”, azaz a 22 éves Max Karlsson kezeli a fiókot, aki úgy tervezte, zenéről, videójátékokról, technológiáról, várostervezésről, történelemről és politikáról  posztolgat majd, a számára értékes dolgokról – lakhatási jogokkal foglalkozik és hobbiból trombitál. Donald Trump azonban picit megkavarta az eredeti terveit.

A nevem @KarlssonMax és szeretem a tényeket. Ezen a héten, remélhetőleg a végére járunk, mi történt #múltéjjelsvédországban” – így kezdődött a hét, és szerda délután többek között a Washington Post periscope-os interjújában válaszolt az olvasók kérdéseire, ábrákat osztott meg a Svédországban élő bevándorlók számának, illetve a bűnözés alakulásáról – az előbbiek aránya 2015-től 10 év alatt 11%-ról 15%-ra nőtt, az utóbbi pedig nem változott.

 

sved3

 

Max szavazásokat is gyártott arról, mennyire fontos, hogy a hatalomban lévő politikusok ne adjanak át kamu információkat; és egy érdeklődőnek elismerte, hogy ha nem is lehetetlen, de nagyon-nagyon nehéz albérletet találni Stockholmban. Köszönetet mondott egy újságírónak, aki alaposan elmagyarázta, mi nem stimmelt a Nigel Farage, a brit UKIP ex-vezére által posztolt „Ensz-diagrammal, ami mindent elmond”, a Svédországban elkövetett nemi erőszak statisztikáról – és két gif meg egy popszám között még a mandulatorta is szóba került.

A hétfőn a The Verge-nek nyilatkozó Karlsson elmondta, hogy elég sokat kellett küzdeni a szélsőjobbos trollokkal, a fiókba érkező válaszok 40%-val. A Svéd Intézet szabályai lehetővé teszik, a fiókot kezelők védelmében is, hogy a gyűlölködő üzenetek fiókjait blokkolják. Karlsson 20-30 ilyen fenyegetőző, gyűlölködő felhasználót blokkolt volna hétfőn, de azt mondta, hogy az üzenetek többsége bátorító és pozitív. Sőt, sok szeretetet is kapott. Trump hívei is felbukkantak, sokuk komolyan kíváncsi volt rá, mi is a helyzet az országban, és stimmel-e az elnök által sugallt kép.

Ahogy a lap is emlékeztet rá, a svéd állam adatai szerint 2014 óta 270 000 menedékkérelem érkezett az országba, az idén pedig 25 000 – 45 000 újabb kérelemre számítanak. Tavaly a kérelmek 77%-át bírálták el pozitívan.

 

max4

 

Karlsson egyébként személyesebben is érintve érzi magát az egész botrányban, amennyiben ő is Stockholm egyik elővárosában nőtt fel, egy olyan helyen, amit a „média-trollok no-go zónának neveznek”. És bár tudatában van, hogy az ország előtt nagy kihívások állnak a menekült válsággal összefüggésben, úgy gondolja, hogy „ismernünk kell a tényeket ahhoz, hogy körültekintően megvitathassuk” a helyzetet. És ezzel fog próbálkozni a Twitteren is.

Volt is erre alkalma, mert hétfőn este Stockholm egyik észak-nyugati negyedében helyi lakosok egy csoportja összetűzésbe keveredett a rendőrséggel. A rendbontások során több autót felgyújtottak, boltkirakatokat rongáltak meg, és 2 rendőr is könnyebben megsérült, sőt, lövések is dörrentek, a rendőrség részéről is, figyelmeztető jelleggel.

A svéd főváros 14 kerülete közül az északi csücsökben fekvő Rinkeby-Kista több olyan érzékeny negyeddel is rendelkezik, amelyek gyakran helyet kapnak a nemzetközi média tudósításaiban is. Tensta vagy Husby mellett leginkább Rinkeby, ahol több ízben, például 2013 tavaszán törtek ki komoly zendülések, miután egy mentális problémákkal rendelkező portugál bevándorlót megölt a rendőrség.

 

A svéd állam részletes történeti leírással, infografikákkal és adatokkal szolgál a bevándorlás alakulásáról, 1850-től 2016-ig; forrás

A svéd állam részletes történeti leírással, infografikákkal és adatokkal szolgál a bevándorlás alakulásáról, 1850-től 2016-ig; forrás

 

A 60-as és 70-es évek lakásépítési programjának részeként, nagyrészt eleve a bevándorló munkaerőnek épült negyed 15 000 lakójának csaknem 90% volt bevándorló gyökerű 2007-ben; a frissen érkezettek mellett első vagy második generációs leszármazott. Tavaly ősszel az Index svéd riportsorozatának keretében Földes András színes beszámolót szentelt Rinkebynek, amelyből kiderült, hogy a külföldi, s így a Habony-féle sajtóban is gyakran no-go zónáknak titulált negyedek valóban különlegesek, fehér embert például alig látni… és valóban akadnak problémák, de kissé más jellegűek, mint azt sejthetnénk:

Az elkülönülésnek egyébként nincs köze a menekültválsághoz. A folyamat évtizedekkel ezelőtt kezdődött. A külváros olcsó ingatlanárai miatt egyre több szegény vendégmunkás költözött be, és egyre több jól kereső svéd vándorolt el. Ahogy többségbe kerültek az első vagy másodgenerációs bevándorlók, úgy csökkent a svéd nyelv jelentősége: könnyű volt a korábbi országuk nyelvét használni a fodrásznál, a boltban és a kávézóban. A nyelvi és fizikai távolság miatt gyengült a kapcsolat a többségi társadalommal, kialakult egy párhuzamos világ, ami a keleti konyha terjedésének talán jót tett, de biztos nem segítette a munkavállalást

– írta Földes tavaly októberben, a hétfői „zendülések” nyomán pedig „Max” is azt pedzegette, hogy maga is hasonló helyen lakik, és a „trollok” tévednek: szerinte ezekbe a negyedekbe épp ellenkezőleg, jóval többet kell menni, azaz jóval több forrást kell odairányítani.

 

Rinkeby madártávlatból egy 1988-as fotón; forrás: Wikipedia

Rinkeby madártávlatból egy 1988-as fotón; forrás: Wikipedia

 

Hétfőn még úgy gondolta, szerencsés, hogy ennyi emberrel megoszthatja a nézőpontjait egy ilyen pillanatban, amikor ilyen nagy figyelem irányul az országra, bár az egész helyzet elég szürreális.

Úgy értem, tragikomikus, hogy ez egyáltalán megtörténhet, hogy a szabad világ vezére így beszél Svédországról. Mintha a Seinfeld egy epizódjában lennénk.”

Vasárnapig még rengeteg dolog történhet Svédországban, és ha valakit komolyan érdekel a csokitorta receptje, a kortárs jazz, nyelvtanulási tippek vagy a bevándorlási statisztikák és a lakhatási kérdések, Max még néhány napig szívesen válaszol. Hétfőtől pedig valaki más.

Emma szerint is nagy kaland volt a nemzeti Twitter fiókot kezelni, aminek jelenleg 113 000 követője van – ez kevesebb, mint a fele a persze csak részben megfeleltethető Time for Hungary fióknak, amit a Magyar Turisztikai Ügynökség üzemeltet. Viszont itt be lehet kukkantani a képeslap-valóság mögé is, és rengeteg a tweet, 53-szor annyi, mint az egyidőben indult magyar oldalon. Úgy tűnik, Svédország lakói keményen megdolgoznak az országimázsért.

Dobsi Viktória

Címlapkép: Max Karlsson bemutatkozása a Svédország kurátora honlapon.
Ha érdekesnek találtad a cikket, kövesd a Világtérkép Facebook-oldalát!

 

[sharedcontent slug=”cikk-vegi-hirdetes”]

Megosztás