Obamának kicsit későn jutott eszébe, hogy meg is lehet „kegyelmezni” a közérdekű szivárogtatóknak

John Kiriakou, Chelsea Manning, Edward Snowden, Tom Drake, Jeffrey Sterling és Stephen Kim. Fotó: The Intercept
John Kiriakou, Chelsea Manning, Edward Snowden, Tom Drake, Jeffrey Sterling és Stephen Kim. Fotó: The Intercept

Csaknem 7 évi börtön után, májusban kiszabadulhat a világ egyik legismertebb szivárogtatója, Chelsea Manning, akinek büntetését kedden csökkentette a távozó amerikai elnök. A többek között az iraki és afganisztáni háborúk „sötét oldalának” feltárását elősegítő Manning páratlanul szigorú elbánásban részesült a hatóságok részéről. És ítéletének enyhítése sem feledtetheti, hogy az Obama-adminisztráció szisztematikusan üldözte a közvéleményt az amerikai állam jogsértéseiről riasztó, közérdekű szivárogtatókat.

Hirdetés

800x600_Januar2

 

273 személy büntetését enyhítette Barack Obama január 17-én, amivel történelmi rekordot is döntött, szögezte le a Fehér Ház közleménye. Az elítéltek között, akik így megtanulhatták, hogy az amerikai nemzet „megbocsátó”, a legismertebb az a Chelsea Manning, akit még 2010-ben tartóztattak le, miután rekordmennyiségű adatot szivárogtatott a WikiLeaksnek.

A jó 730 ezer átadott dokumentum zöme az iraki és afganisztáni háborúkhoz kapcsolódik, de akadt a csomagban negyedmillió titkos vagy bizalmas fájl a külügyminisztérium sürgönyeiből is. A katonát rekordbüntetésre, 35 év börtönre ítélte a hadbíróság 2013-ban.

Az idén 29 éves Manning védelmében nemcsak a WikiLeaks állt ki, de az Amnesty International mellett más jogvédő szervezetek is, akárcsak az Európa Tanács, amely közérdekű bejelentőként ismerte el, akinek „mindannyian adósai vagyunk” a háborús bűnök és a jogsértések feltárásáért.

De Manning szabadulásáért kampányolt az idén 85 éves Daniel Ellsberg is, aki az 1971-ben óriási politikai botrányt okozó Pentagon-iratokat szivárogtatta ki. A vietnami háború 1945-67 közötti szakaszának kompromittáló tényeit közre adó Ellsberget bíróság elé állították, de 1973-ban – Manninggel ellentétben – felmentették. Igaz, egy polgári bíróság, és nagyrészt a rendvédelmi szervek törvényszegésére hivatkozva.

Daniel Ellsberg a bíróság épülete előtt 1971-ben; Fotó: Donal F. Holway/ The Ney York Times
Daniel Ellsberg a bíróság épülete előtt 1971-ben; Fotó: Donal F. Holway/ The New York Times

 

A börtönben szigorú, időszakonként kínzással is felérő bánásmódban részesülő Chelsea Manning, akit még Bradleyként ítéltek el, de hosszú küzdelem eredményeként hivatalosan is elismerték transz női identitását, tavaly nyár óta kétszer kísérelt meg öngyilkosságot. Az elnöki kegyelmet sürgette korábban Twitteren Edward Snowden is, és most „őszintén megköszönte” Obama döntését, amelyet számos kritika ért a republikánusok, de egyes demokraták részéről is.

 

    A közérdekű bejelentők védelméért lobbizók pedig úgy találták, a döntés ugyan jó irányba mutat, de megkésett és elégtelen. A Wired magazin egyenesen úgy tette fel a kérdést, Obama mandátuma végén hirdet fegyverszünetet a közérdekű bejelentők ellen folyó háborúban? A most leköszönő elnök vezette adminisztráció ugyanis történeti összehasonlításban is különösen eltökélten üldözte a közérdekű szivárogtatókat.     Míg korábban, Ellsberget is ideértve csupán 4 esetben indult eljárás, Obama 8 éve alatt 8 olyan személy ellen, akik dokumentumokat adtak át a sajtónak – a Manning által szivárogtatott anyagok egy része is a New York Times, a The Guardian és a Die Spiegel összefogásával került közlésre.       A WikiLeaks egyik leghíresebb anyaga lett a Kollaterális gyilkosság, amelyben tucatnyi civilt, köztük két újságírót “likvidálnak” az amerikai katonák; a teljes verzió itt található     A szivárogtatókat az 1917-ben született Espionage Act keretében vonták felelősségre, amely mint neve is mutatja, kémek szankcionálására hivatott, és nem tekinti enyhítő körülménynek, ha a közérdek érdekében fednek fel bizalmas adatokat.   Snowden például, emlékeztet a Le Monde Pixels blogja, sosem tagadta, hogy illegálisan cselekedett, de minden esetben a közérdekkel indokolta tettét. A Snowden és Manning esetében is több ízben a kegyelemért kampányoló Amnesty International szerint ez a törvény idejétmúlt, és a mai kontextusban már nem használható; számos polgárjogi aktivista és civil szervezet követelte hatályon kívül helyezését. A Manninget sújtó ítélet ráadásul kirívóan szigorú, hiszen például a szintén szivárogtató volt CIA-ügynök, John Kiriakou és a külügyminisztériumnak dolgozó Stephen Kim „csak” egy-két éves büntetésben részesültek – írja a Wired. Majd idézi a Sajtószabadság Alapítvány vezetőjét, Trevor Timmt, aki szerint ugyan Obama helyesen cselekedett – „talán a hagyatékára gondolt, és rájött, hogy 35 év börtönbüntetés, aminek kínzás és magánzárka is része volt, igazságtalan, és nem mutat majd jól a történelemkönyvekben.” De „ez nem feledteti, hogy ő volt az az elnök, aki a legtöbb szivárogtató és közérdekű bejelentő ellen folytatott eljárást”. Donald Trump beiktatásának előestéjén tehát semmi sem utal arra, hogy „a whistleblowerek elleni háborúnak vége legyen”, ahogyan a WikiLeaks ügyvédeinek nyilatkozata óhajtotta, de erre hívott fel az ENSZ szakértője, Alfred de Zayas is, aki Snowden és Assange mellett az épp Luxemburgban pereskedő Antoine Deltour, a LuxLeaks szivárogtatója elleni vádak ejtését is kérte.   .

Trump és általában a republikánus párt persze jellemzően nagyon kemény büntetéseket követel a szivárogtatók ellen – különös tekintettel a hadseregben és a hírszerzésben dolgozókra. Bár néhány képviselő másképp látja a dolgot, mióta a demokraták dokumentumait publikálta a WikiLeaks. Sarah Palin például, akinek emailjei 2008-ban váltak közkinccsé, és ezért a szervezet alapítóját, Julian Assange-t „antiamerikai ügynöknek” nevezte, „akinek vér tapad a kezéhez”, most bocsánatot kért tőle, sőt, megköszönte, hogy „felnyitotta az amerikai nép szemét” a demokratákkal kapcsolatban.

Ha Sarah Palin pálfordulását nem is tekintjük mérvadónak, az egyéni szabadságjogokat védelmezők Obama szemére hányják, hogy nem vont le komolyabb következtetéseket a Nemzetbiztonsági Ügynökségnél (NSA) tapasztalt törvénysértésekről szivárogtató Thomas Drake, majd Manning és végül Snowden revelációi nyomán. Az NSA megfigyelési programjainak nyilvánosságra kerülése után végbevitt reform továbbra sem biztosítja eléggé a magánélet védelmét. Ráadásul épp a Manningnek nyújtott részleges kegyelem előtt néhány nappal terjesztette ki Barack Obama a hírszerzés jogosítványait: az NSA ezentúl több információt oszthat meg a másik 16 amerikai ügynökséggel.

Mindez most, a gáláns, korrekt és mértéktartó imázst ápoló Obama után, az USA történelmének legnépszerűtlenebb beiktatandó elnöke kissé más fényben láttatja az állam, illetve a hírszerzés révén birtokolt hatalmat. Ahogy Trevor Timm írta a The Guardian hasábjain:„Az az elnöki hatalom, amely lehetővé teszi a kémkedést számtalan olyan amerikaival szemben, akiket nem gyanúsítanak semmivel, ezentúl egy olyan ember kezében lesz, akit már megvádoltak azzal, hogy lehallgatta az alkalmazottai telefonjait, és akiről a New York Times azt írja, hogy arról álmodozik, hogyan tudná megbüntetni az ellenségeit a választások után”.

Trump jelöltje ráadásul a CIA vezetésére az a Mike Pompeo, aki szerint a tömegek megfigyelését ki kellene terjeszteni, és túlságosan megnyirbálták a hírszerzés jogosítványait Snowden után, akit pedig halálra kellene ítélni.

De persze ha valaki aggódni szeretne az adatvédelemért, a magánélethez való jogunkért és egyebekért, nem kell Washingtonig mennie. Tavaly november 17-én Nagy Britannia elfogadta új hírszerzési törvényét, amely a nyugati demokráciák történetében a legszélsőségesebb felügyeleti jogköröket nyújtja – véli Mr. Snowden mellett a megfigyelők széles tábora.

A brit miniszterelnök, Theresa May álruhában; forrás
A brit miniszterelnök, Theresa May álruhában; forrás

A kezdetben jelentős aggodalmat keltő törvényjavaslatot végül a közvélemény viszonylagos apátiája közepette szavazták meg ősszel, bár az a hírszerzés mellett a rendőrség hatalmát is növeli. A szolgáltatóknak 12 hónapon át kell őrizniük a navigációs adatokat, és lehetőség nyílik a telefonok, számítógépek és hálózatok „hekkelésére” is.

Franciaországban is újabb eszközökhöz férhetnek hozzá az ügynökségek, és a terrorizmus elleni harc nevében az összes francia navigációs adatainak folyamatosan elemzését is lehetővé teszi az új hírszerzési törvény. (Annak ellenére, hogy nagyon úgy tűnik, nem ez akadályozza a terrorelhárítás optimális működését.)

De Németországban is kiterjesztették a BND, a szövetségi hírszerzés lehetőségeit tavaly októberben, amely ezentúl a német polgárok után is kémkedhet. Az NSA-vel kapcsolatos botrányok után a BND egyes tevékenységei ugyan jobban ellenőrzöttek lesznek, de új jogosítványai miatt sok kritika is érte, miközben több más olyan ötlet is forgalomban van, ami néhány éve az NDK múltja miatt (Thomas Drake egyébként az NDK-s gyakorlathoz hasonlította az NSA legproblematikusabb ügyeit) még elképzelhetetlen lett volna.

Kapcsolódó cikkeink:

Felfüggesztett börtönre ítélték a LuxLeaks 2 francia szivárogtatóját, az újságírót felmentették

Az EU üzleti titkot védő direktívája ellentétes lesz a közérdekkel?

Hervé Falciani és a Swiss Leaks: Azt csináljuk, amit a kormányok nem akarnak megtenni

Miközben a politikai trend egyre kevésbé ítéli fontosnak, hogy az állampolgárokat megvédje a túlzott állami felügyelet veszélyeitől, úgy tűnhet, hogy a szolgáltatók számára felértékelődött ez a követelmény. Így például a világ egyik legnépszerűbb chat-applikációja, a WhatsApp tavaly óta titkosított üzeneteket küld, amelyeket csupán a felhasználók tudnak elolvasni, maga a cég sem – azaz kényszer esetén sem tájékoztathatja a hatóságokat. Az appot 2014 februárjában vásárolta meg a Facebook, tavaly augusztusban pedig arról tájékoztatták a felhasználókat, hogy bizonyos adataikat átadják Zuckerberg csapatainak, mert így a közösségi háló optimálisabban ajánlhat barátokat és reklámokat egyaránt…

Azaz hiba lenne arra építeni, hogy majd az adataink értékesítéséből élő multinacionális vállalatok védenek meg bennünket, hiszen ők sem igazán érdekeltek a magánszférához való jogunk fenntartásában. De az esetleges politikai fordulatig a technológia nyújthat még kiskapukat – így például a nyílt forráskódű Signal applikációt, amely biztonságos kommunikációt biztosít, Trump megválasztása óta négyszer annyian töltötték le.

Dobsi Viktória

Címlapkép forrása: The Intercept

Ha érdekesnek találtad a cikket, kövesd a Világtérkép Facebook-oldalát!

Januári előfizetési akció!

Januárban minden huszadik régi és új előfizetőnket megajándékozzuk egy Átlátszós pólóval. Részletek itt.

  • Endrődi László

    Pollardnak nem kegyelmeztek.

  • transformer

    Erről az NDK-s hasonlatról az jut az ember eszébe, hogy az NDK vezetése nem utolsósorban az NDK (különösen az NSZK-hoz képest) finoman szólva nem kiemelkedően sikeres mivolta miatt is követte azt a gyakorlatot, amit követett. Nehéz attól a gondolattól szabadulni, hogy a globális kapitalizmus elitje szerte a világban hasonló okokból kezdi úgy érezni, hogy egyre kevésbé bízhat a saját állampolgáraiban… Magának a cikknek nagy érdeme, hogy ezt a sajátos “megfigyelési globalizációt” elemzi.

    Obama elvben jóval több hasonló esetben is kegyelmezhetett volna. De valahogy az az ember érzése, hogy – különösen a második periódusában, amikor már nem volt újra megválasztható, és nem kellett a választói tömegekre gondolnia – egyre inkább a korporációk és a konzervatív mentalitású demokrata politikai elit függvényévé vált. A 2008-ban még ‘kívülről jött”, “amatőr”, a közösségi médiára támaszkodó népszerű politikust szép lassan lenyelte a (Snowdeneket elviselni képtelen) rendszer mocskos, feneketlen gyomra.

  • Lacike

    Aki a kifutók üzembehelyezése után költözött ide, különösen, ha éppen az emiatt olcsóbb lakás- vagy telekárak miatt, az fogja be a száját.

  • gmihaly

    Hát igen, a 19. századi “keleti kérdés” megoldása (A Török Császárság visszaszorítása a Balkánon) és ennek a megoldásnak a 20. századi kiterjesztése (Sykes Picot-egyezmény) vezetett el a mai állapotig. Mellékszál: Bosznia okkupációja 1878-ban és annektálása 30 évvel később, majd a szarajevói merénylet 1914-ben az összes, de tényleg az összes következményével együtt, azzal is, amit ilyen összefüggésben makacsul letagadnak a benne sáros államok politikusai.

  • Joe Szilagyi

    meg kell a szívnek szakadni!!Miért nem a gazdag arab testvéreitekhez menekültök Irán,Egyesült Arab Emírségek???azért,mert ők nagyon jól tudják,hogy milyen értéktelen selejtek vagytok,szarrá lőnek ha beteszitek a lábatok!sok 10ezer km-re az európai ember otthonába akartok beülni,javaikat elvenni!őket megölni!Patkányok vagytok ti élősködő szemetek.nem szamarak!

  • borzix1

    Ha ezt a pár ezret beengedjük, egy hónap múlva több tízezren lesznek ugyanott. Ugyanez volt Calais mellett. Felszámolták a Dzsungelt, egy csomót befogadtak Angliában, ezek voltak a szakállas, kopaszodó gyerekek. Mára Calais újra töltődik. Olasz partok: dettó. Ha egy hajóra valót kihalásznak, másnap két új hajó jön. Az elején kell ezt leállítani. Mellesleg:m aki Afganisztánba illegálisan megy, arra lőnek. Az oroszokra is lőttek, pedig azok fegyverrel mentek. Most az amcsikra is lőnek, pedig azoknak is van fegyverük. A fegyvertelen utazókat meg simán kifosztják, és hagyják meghalni. Úgyhogy köszike, de nem. Kihalni az afgán nemzet nem fog, mert 6-8 gyerek van minden családban. Ha ezek elvesznek, a testvéreik legalább tanulnak belőle és otthon maradnak. Tanulópénz.

  • Vidéki

    A videót készítő IRIN egy nemzetközi hírügynökség, célja dezinformáció.

    “akiket megfognak és visszaküldenek, azok verésekről és kínzásról számolnak be.”

    “„Terroristák vagytok, rossz vér” idézi fel egyikük, mit hallott a magyar rendőröktől”

    “a magyar rendőrök autóiból technózene, furcsa nevetések és válogatott, angol nyelvű sértések üvöltenek a hangszórókból a szerb oldal, azaz a menedékkérők felé.”

    A dezinformálás a pszichológiai hadviselés azon, a társadalmi élet minden területére kiterjedő eszköze, amellyel az egyénben és a céltömegekben olyan gondolatokat véleményeket, lelkiállapotot indukálnak, mely segítségével az egyénben és végeredményben a céltömegben a saját véleményével ellentétes, az ellenség céljainak viszont teljesen megfelelő viselkedést váltanak ki!

    Tehát a dezinformálás a totális háború része!

    Lehet sokkal súlyosabb célja is, pl nemzetek közti félreértések okozása.

  • Ferenc Tóth

    Sajnos eltűnt a video!

  • Pápay Gábor

    Kétségtelenül Rákoshegy első házát 1892-ben építették, és Vecsés, és Ecser már a bronzkorban is lakott volt, de a lakótelepei és lakóházainak többsége a ferihegyi nemzetközi repülőtér megépülése után létesültek, amihez a mérsékelt földárak is hozzájárultak…

  • Lajos Lakatos

    A barmok nevében köszönöm a minősítést.

  • Ferenc Tóth

    Orvos látott?

  • Gyula Kotosz

    Ja, hogy nem is láttad? Nem vetítették az orvosiban? Tudod fkalap, mintha arról csináltak volna “filmet”, hogy utálják a magyarokat Székelyudvarhelyen és mennyivel szívesebben élnének a Regátban.