Bezárás
Egyéb

Ahmad doktor dolgozni akar – a németeknek megéri a szíriai menekült orvosok befogadása

2015 szeptemberében, tunéziai barátnőmmel, hirtelen elhatározással elindultunk Törökországba, hogy szír menekültekkel találkozzunk. A saját szemünkkel akartuk látni, hogyan kelnek át a tengeren Európa felé. Akikkel akkor találkoztunk, azóta mindannyian eljutottak Németország különböző részeire. Másfél év után elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy meglátogassuk őket. Hannoverben egy szíriai sebészorvost kerestünk fel.

Hirdetés

800x600_BUEK

Előzmények

Berlin hisz a szabadságban, nem hajlandó rettegni és gyűlölködni

“Nem hallottuk meg a törökök figyelmeztetéseit” – törökországi tudósítónk a menekülthullám forrásvidékéről

Orvosok mindenhol kellenek. Ahmad Awad Sulaiman, Idleb-i sebészorvos sorsa, bár kivételes a tavaly Németországba érkezett bevándorlók között, mégis elég viszontagságos volt. Hannoverbe utaztunk, hogy meglátogassuk.

A kétezres években ide érkező orosz orvosok közül azok lettek sikeresek, akik a rendelőjüket nem csak az orosz anyanyelvűek, de mindenki számára vonzóvá tették, mondta még az utazás előtt Zita, aki három, Berlinben született gyermeke miatt jól ismeri a német egészségügyet. A kulturális nyitottság kulcsfontosságú lesz az új bevándorlóknál is.

Ahmaddal és unokaöccsével az Antakyából Izmirbe tartó buszon ismerkedtünk meg 2015 szeptemberében. Akkor azt éppen nem lehetett mondani rájuk, hogy nyitottak lennének a beszélgetésre. De amit közöltek velünk, az igaznak bizonyult.

Világot járt sebészorvos, két praxisa, többszintes háza volt Szíriában. A törökországi Antaljába járt pihenni a családjával. Most pedig táborban él Hannoverben, az unokaöccsével és egy informatikus sráccal egy helységben:

Egy szíriai orvos a hannoveri menekülttáborban from atlatszo.hu on Vimeo.

Ahmad a vasútállomáson várt minket, pontosan, mint egy sebészhez illik. A viszontlátástól kicsit meghatódtunk. Már itt leszögezte, hogy nagyon jó döntés volt Hannoverbe jönni: „A legjobb, ami történhetett.”

A városban jelenleg 45 menekülttábor-féle található, sok orosz anyanyelvű él itt, akikkel az Ukrajnában diplomázott doktor megérti magát. Először beszélhetünk arról, hogy mit hagyott hátra.

„A városomban ezer orvos volt, mostanra huszonöten maradtak, de már azok sem tudnak mit csinálni. Mielőtt eljöttem, már nem volt kötszer, tűzzel fertőtlenítettünk, és a mobiltelefon fényénél operáltam.”

Ahmad tavaly szeptemberben érkezett meg a Braunschweig-i regisztációs központba, miután a leggyorsabb, pénztárcát nem kímélő utazási módot választotta, akkor még Magyarországon keresztül.

A központban tolmácsok ellenőrzik az érkezők anyanyelvét, és papírjait. Akiknek nincsenek papírjai, azokat államközi levelezéssel kell igazolni. Ez egy hosszas és általában eredménytelen procedúra, mert a német hatóságok leveleit a hátországok nem sietnek megválaszolni. A menedékjogot kérő személy pedig nem toloncolható ki.

Ahmadnek megvoltak a dokumentum másolatai, az eredetiket a család küldte utána DHL-el később. Így gyorsabban ment az első regisztrációja is, ami körülbelül két hetet vett igénybe. Ez idő alatt egy nagy sátorban lakott.

Ezután Hannoveren keresztül Oldenburgba küldték, ott egy régi gyárépületben szállásolták el. Itt nem bántak velük jól, a libanoni tolmácsok is beszólogattak nekik. A doktor ezt nagyon rosszul viselte, így két hónap Oldenburg után egy harmadik táborba küldték, két órányira Hannovertől, ahol jobbra fordult a sorsa. Segédkezett a menekültek egészségügyi vizsgálatánál, és kapott egy ajánlólevelet a hannoveri kórházba.

Tulajdonképpen csak ez az ajánlólevél akadályozta meg, hogy egy negyedik helyre is átküldjék a munkainterjú lefolytatása előtt. A kórház feleszmélt, hogy szüksége lenne egy tapasztalt sebészre, így visszakerült egy hannoveri sportcentrumba.

Itt ugyan csak két zuhanyzó jutott száz emberre, de legalább elkezdhette a nyelvtanulást. 2016 január végére, tehát négy hónappal a megérkezése után kézhez kapta a három évre érvényes tartózkodási dokumentumokat. Ezeket meg is mutatta nekünk:

Rengeteg papírmunkával jár a menedékkérés Németországban from atlatszo.hu on Vimeo.

A kálváriája végén került a mostani táborba, ami nagyon jó helynek számít, meséli ezt már a konyhában, miközben a töltött paprikát melegíti, amit nekünk főzött. Az illatokra a két fiatal lakótárs, Mohamed és Mahmoud is előkerül.

A regisztráltak 400 euró támogatást kapnak havonta, amiből a lakhatáson kívül mindent intézni kell. Kapnak még 50%-os kedvezménykártyákat élelmiszerre és közlekedésre.

Ez az összeg nem elég a megélhetésre és a hátramaradt családtagok segítésére. Ahmad édesanyjának és nővérének Törökországba juttatása fejenként körülbelül 2000 dollárba fog kerülni. Felesége, aki már a törököknél van, két hónap múlva csatlakozhat hozzá, és még egy családtagot hozhat magával minden alkalommal, amikor a fizetése ezer euróval emelkedik.

„Most nagyon nehéz, de tudom, ha dolgozni kezdek, akkor mindenem meglesz” – mondja reménnyel telve. Munkába állni pedig akkor tud, amikor a negyedik nyelvkurzust és az orvosi szaknyelvet is elvégezte. Innen három-négy hónap. Az unokaöccs a műszaki egyetemre akar beiratkozni jövőre.

A doktor meg van győződve arról, hogy a németek nem csupán jóérzésből segítik a menekülteket. Míg egy orvos teljes képzése a kalkulációja szerint minimum 1 millió euróba kerül a német államnak, Ahmad 20 ezer eurót fog elvinni a kasszából. Az összeget két év alatt adóban vissza is fizetheti.

Hannoverből nézve nekünk is úgy tűnik, hogy nem lesz rossz dolog a szakképzett menekültek befogadása. Ahmad, Mohamed és Mahmoud pedig dolgozni akarnak. Nincs is más választásuk.

A németek rendkívül barátságosak velük. Míg az interneten érezhetően növekszik a mocskolódás, a városban sok barátjuk van, még karácsonyra és szilveszterre is kaptak meghívást.

A Kölnben történt szexuális zaklatás után Ahmadot kérték fel, hogy ismertesse a hannoveri menekültek álláspontját egy nyilvános pódiumelőadáson, melynek címe „A szexizmus, és a szexuális erőszak rasszista instrumentalizációja” volt. Városi méltóságok és szervezetek vitatták meg, hogyan előzzék meg a hasonló eseteket.

Ahmad persze nem tudja képviselni az összes menekültet, sem sorsában, sem képzettségében. De a most érkező menekülteknek még többet kell majd a regisztrációra várniuk, ráadásul mélyen traumatikus állapotban érkeznek. A pszichikai felépülésük legalább egy évig eltart majd a doktor szerint.

Este a pályaudvaron mondunk búcsút. Reméljük, a kórházban, munka közben látjuk legközelebb.

Rajacic Ágnes

Év végi előfizetési akció!

Ha január 8-ig előfizetsz egy egész évre, akkor névre szóló 2017-es Átlátszó Támogatói Kártyát küldünk. Újfajta átlátszós póló is van. Részletek itt.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom