A malajziai miniszterelnököt azzal vádolják, hogy több társával együtt megdézsmálta országa fejlesztési alapját. Az Amerikai Egyesült Államok válaszul számos vagyontárgyat foglalt le, többek között „A Wall Street farkasa” című film jogait. Nem a malajziai politikus az első, aki így járt.
A bűncselekményt elkövető politikusokat is megilletik azok a mentelmi jogok, amelyeket a nemzetközi egyezmények biztosítanak számukra, ezért ők külföldön is szinte érinthetetlenek. Vannak azonban olyanok, akik ezt nem hajlandók elfogadni. Közéjük tartozik az USA Ügyészi Hivatala is, amely új stratégiát vet be a fehérgalléros bűnözés ellen: a személyek helyett a vagyonukat célozza. Az OCCRP riportja.
Malajzia miniszterelnöke, Nijab Razak, a vádak szerint részt vett az állami befektetési alap kifosztásában, majd pedig a botrány kirobbanása után, követve az autokratikus vezetők példáját, politikai tisztogatásba kezdett. Razak 2016 júliusában vált meg miniszterelnök-helyettesétől és a főügyésztől, majd pedig megpróbálta kiszorítani azokat, akik vizsgálni kezdték a feltételezett bűncselekményt. Mivel az országos sajtót rövid pórázon tartja a politika, a legnagyobb ellenzéki párt vezetője pedig rács mögött van, úgy tűnt, Nijab átvészelheti a nagyobb botrányt.
Az USA azonban közbelépett, és július 20-án az USA Ügyészi Hivatala bejelentette, kísérletet tesz arra, hogy visszaszerezzen 1 milliárd dollárnyi (290 milliárd forint) vagyont abból 3,5 milliárdból (1014 milliárd forint), amelyet a malajziai befektetési alapból loptak el. Az összeg rekordnak számít annak a speciális egységnek a történetében, amely az eddig érinthetetlennek számító, korrupt külföldi vezetők által ellopott vagyonok visszaszerzését tűzte ki célul.
Ahogy az OCCRP kérdésére M. Kendall Day, az USA Ügyészi Hivatalának pénzmosás elleni részlegének vezetője is elmondta, a Bécsi Egyezmények értelmében a kleptokráciák politikai vezetői külföldön is immunitást élveznek. Ezért a hivatal a bíróság elé citálás helyett más stratégiát követ már jó ideje, és inkább az ellopott pénzre koncentrál. A hivatal módszere azonban ellentmondásos, mivel az elkobzott vagyonok esetében nem feltétlenül tudják bizonyítani, hogy a vagyon tulajdonosa bűncselekményt követett el, mindössze magáról a vagyonról gyanítják, hogy bűncselekmény útján keletkezett.
A fehérgalléros bűnözés külföldi üldözése ugyanakkor nemzeti érdek az USA szempontjából is Day szerint, mivel az amerikai pénzügyi rendszerben előszeretettel pihentetnek bűnözők illegális pénzeket. Ezek a pénzek viszont rontják a rendszer transzparenciáját, pozitív megítélését, és torzítják a piacot.
A malajziai fejlesztési alapból eltulajdonított összeget különböző vagyontárgyak formájában sikerült végül lefoglalni: tucatnyi luxus ingatlant, egy magánrepülőgépet, két Monet- és egy van Gogh-festményt, illetve a 2013-as, tőzsdei korrupcióról szóló „A Wall Street farkasa” című film jogait. Az ügyészek szerint az Oscar-jelölt film összesen tízmillió dollárnyi támogatást kapott az adófizetőktől ellopott pénzből.
Az alap kifosztásával az amerikaiak Riza Azizt, Najik mostohafiát és Jho Low maláj üzletembert vádolják, akik a gyanú szerint 2009 és 2012 között három ütemben lopták el a pénzt fiktív cégeken és svájci, luxemburgi, szingapúri és amerikai bankokon keresztül.
A nyomozati anyagokban nincs nevesítve Najib, de utalnak benne egy „első számú maláj tisztviselőre”, akinek a számláján keresztül folyt ki a befektetési alap 700 millió dollárja (203 milliárd forint). Ugyanakkor az ellenzéki média, és legalább egy miniszter is Najibot nevezte meg mint „első számú maláj tisztviselő”.
A bebörtönzött ellenzéki vezető Anwar Ibrahim lánya, Nurul Izzah Anwar szerint az amerikai ügyészség bejelentése sokkolta a közvéleményt, mivel korábban már szinte mindenki letett arról, hogy következményei lesznek a botránynak, de az ügy végül minden korábbinál egyértelműbben mutatott rá a maláj kleptokráciára.
A maláj miniszterelnök elutasítja, hogy bármit hibázott volna a befektetési alap ügyében, és nem kívánja kommentálni az OCCRP értesüléseit sem.
Ken Hurwitz, az Open Society vezető jogtanácsosa szerint az eset azt bizonyítja, hogy az USA kleptokráciák elleni harca kezd beérni, és globális változásokat indított el. Az alap ügyében az egyébként a banktitkok szempontjából szigorú Szingapúr és Svájc is együttműködött az amerikai hatóságokkal, és végül több számlát is befagyasztottak.
Azonban hiába az amerikai hatóságok törekvése, a sikerrátájuk igen alacsony. Eddig, nem számítva a malajziai esetet, 2,8 milliárd dollárnyi (811 milliárd forint) illegális vagyont azonosítottak, de egyelőre csak 150 millió dollárt (43 milliárd forint) sikerült visszaszerezni. A maláj alap ügyében viszont még csak tárgyalás sem várható a közeljövőben.
Shruti Shah, a Transparency International amerikai elnökhelyettese arra is felhívja a figyelmet, hogy nem csak a bűnüldözésre, hanem a megelőzésre is figyelmet kellene fordítani, mert jelenleg is rengeteg módja van annak az USA-ban, ha valaki illegális pénzt szeretne eltüntetni. Shah szerint például több információt kell átadni egy könyvtári olvasójegy megújításához, mint amikor valaki egy kft-t akar alapítani az offshore-paradicsomnak számító Delaware államban.
A pénzügyminisztérium érzékelve a problémát több városban – New York, Miami, San Francisco- is pilot projektbe kezdett, hogy felfedje az egyes ingatlanokat birtokló fedőcégek mögötti valódi tulajdonosokat, és a Kongresszus elé kerül az a törvényjavaslat, amely kötelezővé teszi a fedőcégek mögött álló tulajdonosok megnevezését.
A pénz visszaszerzésével azonban a probléma nem oldódik meg, hiába juttatja vissza a hivatal más országok államkincstárába az ellopott vagyont, az újabb bűncselekményeket nem tudják megakadályozni. Ezért az USA 2007-ben a Kazahsztánnak visszatéríteni kívánt, vesztegetési ügyből származó 115 millió dollárját (33 milliárd forint) átutalta a Világbaknak, ami különböző fejlesztéseket finanszírozott az országban a megkerült pénzből.
Magyarországon Panyi Szabolcs, a Direkt36 újságírója sötét fegyverüzleteket leplezett le; Indiában Paranjoy Guha Thakurta az üzleti és politikai összefonódásokat vizsgálta;...
Csecsenföld autoriter vezetője, Ramzan Kadirov többször hangot adott pozitív véleményének a többnejűséggel kapcsolatban, arról azonban mindezidáig nem sok információ volt...
Joseph Muscat miniszterelnöksége alatt a szigeten virágzott a szervezett bűnözés, sötét offshore üzletek köttettetek meg. Muscatot és barátait, politikai segítőit...
