Mi a fene történt Gabonban a választások után?

2016. augusztus 27-én tartottak elnökválasztást Gabonban. Augusztus 31-én az addigi elnök, Ali Bongo Ondimba és fő vetélytársa, Jean Ping is bejelentette, hogy megnyerte a választást. A hivatalos eredmények szerint Ali Bongo Ondimba került ki győztesen a maga 177 722 szavazatával, miközben Pingre és pártjára, a Változásért Küzdő Erők Uniójára (Union of Forces for Change) 172 128 voks érkezett.

A hírek egyből heves utcai tiltakozásokat váltottak ki az ellenzékből. A rendőrség és a tüntetők összecsapása következtében legalább öt ember vesztette életét. A veszteségekhez tartozik még 200 bolt kifosztása és a nemzeti parlament épületének felgyújtása is:

A #Gaboni nemzetgyűlés épületét egyből lángra is lobbantották a sokak szerint manipulált választás után: https://t.co/WjOEmyPZSa

— Jeffrey Smith (@Smith_JeffreyT) 2016. augusztus 31.

? #Gabon2016 zavargások vannak! Az embereknek segítségre van szükségük PLS! @BreakingF24 @JTAtv5monde @BFMTV @itele @BBCBreaking @cnnbrk @RFI pic.twitter.com/6TYkNTrljO

— Gloria Mika (@gloriamika) 2016. szeptember 2.

A főszereplők és a csalás vádja

Nem ez az első eset Gabonban, hogy ennyire kétes egy választás kimenetele. Ali Bongo Ondimba apja a korábbi despota vezető, Omar Bongo, aki egészen 1967-től fogva vezette az országot a 2009-ben bekövetkező haláláig. Ali Bongo Ondimba külügyminiszter (1989-1991) és védelmi miniszter (1999-2009) is volt apja elnöksége idején. A 2009-es elnöki választásokon a Gaboni Demokrata Párt (PDG) jelöltjeként indult, és a hivatalos eredmények szerint a szavazatok 42%-val meg is nyerte a szavazást. Az egyik ellenfele, Andre Mba Obame állítása szerint azonban a választásokat manipulálták, ami miatt Obame támogatói közül sokan Port-Gentil utcáira vonultak tüntetni.

Hasonló vádaknak adott hangot a mostani ellenzéki jelölt, Jean Ping is, aki mögött egyébként hosszú diplomata és politikai karrier áll. Az Afrikai Unió Bizottságának elnökeként 2008 és 2012 között több választási krízishelyzetet is megpróbált megoldani: 2009-ben Madagaszkáron, majd 2010-ben Elefántcsontparton. A mostani helyzet nagy kérdése tehát az, hogy a tárgyalási képességeit fel tudja-e a saját javára használni most, hogy a hazájában kialakult politikai krízisben ő maga is érintett.

Alioune Tine, az Amnesty International Nyugat- és Közép-Afrikai régiójának vezetője magyarázta el, hogy Gabonban mi is forog kockán:

Ha megsokszorozod az akadályokat az átlátható választások és a békés átmenet érdekében, elkerülhetetlenül hasonló helyzetbe fogsz kerülni. Itt Közép-Afrikában nem igazán érezzük úgy, hogy a hatalmon levő elit fel akarná adni a hatalmát. Különösen igaz ez akkor, amikor a hatalmat hosszú ideje egy család birtokolja. Pedig az országoknak a hatalom és a források egyenlő elosztására kell törekedniük. Nem lehet minden egy kis csoport, egy klán vagy egy család tulajdona, akik mindenhez makacsul ragaszkodnak. Így vagy úgy, de mások is szeretnének egy szeletet a tortából. Vagy átlátható választásokkal, békésen változtatsz a helyzeten, vagy kivárhatod, hogy idővel beköszöntsön a stabilitás. Be kell vezetnünk egy republikánus rendszert, amely nem csak azért létezik, hogy védje a rezsimet. Megkértük a gaboni biztonsági erőket és a hatóságokat, hogy tegyenek pontot a túlkapásokra. Az embereknek békésen kell kifejezniük az elégedetlenségüket, anélkül, hogy félteniük kellene az életüket vagy a testi épségüket.

Lekapcsolták az internetet is

A csalással kapcsolatos vádak és az utcai tüntetések ellenére a dolgok drasztikusan megváltoztak a 2009-es és a mostani választás között eltelt időben. Először is a gaboni civil társadalom sokkal szervezettebbé vált és kiterjesztette a hálózatát. A csalással kapcsolatos vádak felbukkanását követően sok helyi egyesület egyből képes volt igazolni és bizonyítékokkal alátámasztani a feltételezéseket. Ez el is juttat minket a gaboni krízis következő lépcsőjéhez, amely azt sejteti, hogy a jelenlegi kormány nem feltétlen jó szándékú: az internetes cenzúrához.

A következő tweet minden kétséget kizáróan illusztrálja, hogy a kormány szánt szándékkal kapcsolta le az internetet aznap este, amikor az ország választási eredményeit tették közzé:

Az internet lekapcsolása szerda éjjel kezdődött #Gabon2016 #GabonVote pic.twitter.com/57zicxUWeQ

— Vote4Africa (@vote4africa) 2016. Szeptember 2.

Julie Owono, a Global Voices külső munkatársa, egyben az Internet Határok Nélkül világszervezet Afrika-szekciójának vezetője magyarázta el, hogy pontosan mit cenzúráztak és hogyan tudják az emberek még mindig továbbítani az információkat:

Augusztus 29-én és 30-án, valamint szeptember 1-jént észleltünk internetkimaradást. Azóta kapcsolatban állunk különböző társadalmi szervezetekkel, folyamatosan képezzük őket, hogy képesek legyenek az olyan eszközök használatára, amelyek segítségével megkerülhető az internetes cenzúra. Sok nemzetközi szervezettel is együttműködünk, akik egyszerű segédanyagok felhasználásával érték el ezt a célt. Tehát az internet még mindig működik. Sajnálatos módon viszont nem minden gaboni tudja használni ezeket az eszközöket. Most ugyanis csak a komolyabb technikai tudással rendelkező felhasználók tudnak hozzájuk férni, ezért lényegében ők továbbítanak minden Gabonból érkező tartalmat. Mi pedig ma ezzel [az általuk vezetett] a néhány fiókkal állunk kapcsolatban.

Néhány városban még mindig tartanak az összecsapások, és úgy tűnik, hogy az ország egy időre beleragadt a politikai mocsárba.

---

Ezt a bejegyzést a Global Voices Online magyar oldaláról vettük át. Szerző: Lova Rakotomalala. Fordító: Katona Fruzsina. A bejegyzésre a Creative Commons 3.0 licenc vonatkozik.