Bezárás
Egyéb

Gyilkos üzlet: így kerülnek a kelet-európai fegyverek szíriai csataterekre

Miközben a háború elől menekülőket nem látják szívesen, 2012 óta kelet-európai országok több, mint 1 milliárd euró értékben adtak egy fegyvereket közel-keleti országoknak – ezek a fegyverek aztán a szíriai konfliktusban bukkannak fel.

tamogatoi_banner_cikkbe

Az új fegyverszállítási útvonalon Kalasnyikovok, aknavetők, tankelhárító rakéták és géppuskák jutnak a Szíriával szomszédos országokba, majd onnan az egymással harcoló felek kezébe – állítják a Balkan Investigative Reporting Network (BIRN) és az Organised Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) újságírói. A riportsorozatról a The Guardian közölt egy összefoglalót.

Az egy évig tartó kutatómunka során az újságírók fegyverexportra vonatkozó adatokat, az ENSZ jelentéseit, teherszállító repülőgépek útvonalait és fegyvereladási szerződéseket elemezve tárták fel, hogyan jutottak Szerbiából, Montenegróból, Bosznia-Hercegovinából, Horvátorszából, a Cseh Köztársaságból, Szlovákiából és Romániából régi, szovjet licenc szerint gyártott fegyverek a szíriai csataterekre.

Hirtelen megugrott a régi fegyverek kereslete

A fenti kelet-európai országok a szíriai konfliktus kezdete, vagyis 2012 óta 1,2 milliárd euró értékben adtak el fegyvereket Szaúd-Arábiának, Jordániának, az Egyesült Arab Emirátusoknak valamint Törökországnak – vagyis a szíriai és jemeni konfliktusok fő fegyverszállítóinak.

A tranzakciók azért feltűnőek, mert ez a régió korábban egyáltalán nem vásárolt fegyvert Közép- Kelet-Európából. Az üzlet azonban egyre jobban megy: 2015-ben a korábbiaknál is nagyobb fegyvermennyiségek kaptak exportengedélyt, annak ellenére, hogy szakértők és az érintett országok kormányai is figyelmeztettek, a fegyverek a szíriai harcoló felek kezébe kerülhetnek.

A kelet-európai fegyverek sokszor felismerhetőek a felkelők által készített fotókon és videókon; azonban azokat nem csak a nyugati hatalmak által támogatott Szabad Szíriai Hadsereg használja, hanem a különféle iszlamista csoportosulások, mint például az Al-Nuszra Front, az Iszlám Állam, vagy a Bassár el-Aszad elnökhöz hű hadsereg.

És nem csak régi fegyverekről van szó: például nagyon sok lövedéken a 2015-ös gyártási év van feltüntetve.

Valószínűleg törvényt sértenek

Az újságírók által összegyűjtött adatokkal kapcsolatban Patrick Wilcken, az Amnesty International fegyver-ellenőrzési szakértője, valamint Bodil Valero, az Európai Parlament fegyverkiviteli jelentéstevője kijelentette, hogy a tranzakciók egy része valószínűleg megsértette a fegyverexportra vonatkozó nemzeti, nemzetközi és uniós szabályokat.

„A bizonyítékok arra utalnak, hogy a fegyverek rendszeresen az emberi jogokat megsértő csoportok kezébe kerülnek.” – jelentette ki Wilcken a The Guardiannak. „Amennyiben ez így van, a nemzetközi jogszabályok értelmében a fegyvereladások törvénytelenek, és azokat azonnal le kell állítani”.

A fegyverszállítási útvonal 2012 telén nyílt meg, amikor több tucatnyi, a jugoszláv időszakból fennmaradt fegyverrel és munícióval megrakott teherszállító repülőgép szállt fel Zágrábból Jordánia fele – írja a The Guardian. Nem sokkal ezután Szíriában készült filmfelvételeken horvátországi fegyverek bukkantak fel.

A horvát kormány következetesen tagadja azt, hogy a Szíriában felbukkant fegyverekhez bármi köze lenne.

A fegyverkufárok ráéreztek a piacra

Robert Stephen Ford, aki 2011-2014 között az Egyesült Államok nagykövete volt Szíriában, az újságíróknak elmondta, hogy ezt a fegyver-tranzakciót a szaúdiak finanszírozták. Azonban ez csak a kezdet volt: hamarosan a kelet-európai kisstílű fegyverkufárok ráéreztek a lehetőségre, és elkezdték felajánlani saját országaik fegyvertartalékait, Ukrajnából és Fehéroroszországból származó munícióval együtt.

A BIRN és az OCCRP számításai, valamint országos fegyvereladási statisztikák szerint 2012 óta Kelet-Európából mintegy 950 millió euró értékű fegyvert adtak el Szaúd-Arábiának. Jordánia 180 millió, az Egyesült Arab Emirátusok 160 millió, Törökország pedig 100 millió euró értékben vásárolt ezekből a fegyverekből.

A szerb védelmi minisztérium aggódik

Az újságírók birtokába jutottak egy olyan, 2013 novemberi keltezésű dokumentumnak, melyben a szerb védelmi minisztérium amiatt aggódik, hogy a Szaúd-Arábiába tartó fegyverszállítmányok Szíriában kötnek majd ki.

Ennek a valószínűségét egyébként az egyik legrangosabb katonai hetilap, a Jane’s Defence közel-keleti fegyverkezéssel foglalkozó szakértője, Jeremy Binnie is megerősítette: „Szaúd-Arábia, Jordánia, az Egyesült Arab Emirátusok valamint Törökország nyugati gyalogsági fegyvereket és muníciót használ, nem pedig azok szovjet tervezésű megfelelőit. Így tehát valószínűleg tűnik, hogy amennyiben utóbbi fegyverekből nagy mennyiségben vásároltak, akkor azok valójában Szíriának, Jemennek és Líbiának lettek szánva”.

Közel 70 repülőút, mely fegyvert szállíthatott

A fegyvereket légi vagy tengeri úton szállítják. A repülőgépek és hajók mozgásának követésére alkalmas eszközökkel, a repülőterek légiforgalmi adatainak az elemzésével, valamint a légiirányítási információk segítségével a BIRN és az OCCRP újságírói közel 70 olyan repülőutat azonosítottak be, melyek nagy valószínűséggel közel-keleti konfliktusok számára szállítottak fegyvereket az utóbbi évben.

A légiszállítások fő európai hídfői Belgrád, Szófia valamint Pozsony. A szerb légihatóság egy adatigénylésre adott válaszában megerősítette, hogy 49 járat fegyvereket szállított, az európai uniós repülési statisztikák pedig további részletekkel szolgáltak a fegyverszállítmányok nagyságának a megbecsülésére.

Kiderült, hogy Bulgáriából és Szlovákiából felszállt repülőgépek több ezer tonnányi, közelebbről meg nem határozott szállítmányt vittek 2014 óta Szaúd-Arábiában és az Egyesült Arab Emirátusokban levő katonai bázisokra.

A fegyverszállítmányok zöme Belgrádból egy szaúd-arábiai bázisra érkezik. Forrás: The Guardian

A fegyverszállítmányok zöme Belgrádból egy szaúd-arábiai bázisra érkezik. Forrás: The Guardian

Jordániai és törökországi elosztóközpontok

Robert Stephen Ford, az Egyesült Államok korábbi szíriai nagykövete szerint a szaúdiak, törökök, jordániaiak valamint az Egyesült Arab Emirátusok által vásárolt fegyvereket egy-egy Jordániában és Törökországban levő katonai központon keresztül szállítják Szíriába.

A fegyver-utánpótlásban érdekelt közel-keleti országok közül mindegyik saját maga dönti el, mely szíriai csoportokat támogatja fegyverrel – így a volt nagykövet. A helyzetet bonyolítja, hogy a szaúdiakról és a törökökről tudni lehet, hogy olyan, iszlamista csoportokat is támogatnak, melyeket az Egyesült Államok nem.

Esetenként ezek a fegyveresek épp az Egyesült Államok által támogatott csoportokkal állnak harcban. De Washington is vásárolt és szállított nagy mennyiségű kelet-európai fegyvert a szíriai ellenzéki csapatoknak, azt remélve, hogy így sikerül megállítani az Iszlám Államot – így a The Guardian.

Az Egyesült Államok saját fegyverszállítmányairól azt lehet tudni, hogy 2015 decembere óta három, a Különleges műveleti parancsnokság (SOCOM) által használt szállítóhajó elhagyta a fekete-tengeri kikötőjét és Közel-Keleten hajózik.

„Különleges egységek támogatása”

A közebeszerzési és szállítmányozási dokumentumok szerint ezek a hajók mintegy 4,700 tonna fegyvert – nehézgéppuskák, rakétavetők, tankelhárító fegyverek valamint az ezekhez tartozó lőszert – szállítottak Bulgáriából és Romániából Jordániába és Törökországba. Az utolsó, Egyesült Államok által bérelt hajó június 21.-én hajózott ki Bulgáriából egy, közelebbről meg nem határozott vörös-tengeri kikötő fele tartva.

A SOCOM közleménye szerint a muníció a „különleges egységek küldetéseinek a támogatására” szükséges. „Nem nyilatkozunk azokról a felszerelésekről, melyekkel a különleges egységek küldetéseit támogató külföldi haderőket szereljük fel” – így a válasz. Egy 2016 márciusi fegyverszállítány után azonban kurd csoportok egy észak-szíriai fegyverraktárról posztoltak fotókat közösségi oldalakra, azt állítva, hogy a fegyvereket az Egyesült Államok révén kapták.

Több száz tank

Egy, a szaúdi védelmi minisztérium és egy szerbiai fegyverkereskedő között kötött szerződés, valamint az OCCRP és a BIRN által megszerzett egyéb dokumentum további részletekkel szolgál a fegyverszállítmányok nagysága tekintetében.

A dokumentumokban több száz öreg T-55 és T-72-es tankról, több millió darab lőszerről és rakétavetőkről van szó, noha az nem világos, hogy ezek közül pontosan mit szállítottak le. A fegyverek és a muníció nagy része a volt Jugoszlávia tagállamaiból, Fehéroroszországból, Ukrajnából valamint a Cseh Köztársaságból származik.

Egy, szlovákiai cég által 2015 januárjában beszerzett exportengedély több ezer páncélököl, nehézgéppuska valamint több millió golyó szállítására ad zöld utat – a Kelet-Európában gyártott fegyverek összértéke 38 millió euró.

Nem bírnak elég fegyvert gyártani Szerbiában

A kereslet akkora, hogy Aleksandar Vučić szerb miniszterelnök egy júniusi sajtókonferencián kijelentette, ötszörösére növelhetnék a fegyvergyártást, és úgy sem teljesíthetnének minden megrendelést. „Sajnos a világ egyes részeiben háború dúl, és bármit termelsz, azt el tudod adni” – jelentette ki.

A kelet-európai fegyverek jelenlétét szíriai katonák is megerősítették. A Szabad Szíriai Hadsereg egy névtelenül nyilatkozó tisztje szerint a Közép- és Kelet-Európából származó fegyvereket központi raktárakból osztják szét. „Nem érdekel a pontos származási ország, csak annyit tudunk, hogy Kelet-Európából származnak”.

Elmesélte azt is, hogy az Iszlám Állam ellen harcoló csapatok könnyebben kapnak fegyvert, mint azok, amelyek az Asszádhoz hű erőkkel harcolnak. „Ha azt mondod hogy az Iszlám Állam ellen harcolsz, bármit megkapsz. Ha a rezsim ellen harcolsz, senki nem törődik veled” – így a tiszt.

Elvben nem tilos

A virágzó fegyverbiznisz ellen nehéz fellépni: elvileg nem tiltott Szaúd-Arábiának és a többi, Szíriában harcoló alakulatokat felfegyverző országoknak fegyvert eladni. Azonban az EU-tagállamoknak valamint a csatlakozni kívánó országok kormányainak is kötelező lenne felmérni annak a kockázatát, hogy a fegyverek konfliktus-zónákba és paramilitáris alakulatokhoz kerüljenek.

„A Szaúd-Arábiának és egyéb közel-keleti országoknak fegyvert eladó országok nem végeznek alapos kockázatfeléméréseket, így megszegik az uniós törvénykezést. Azt hiszem, ezeket az országokat az Európai Unió Bírósága elé kell idézni” – sommázott Bodil Valero, az Európai Parlament fegyverkiviteli jelentéstevője.

Sipos Zoltán

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.