Kutatók szerint egyáltalán nem támasztható alá számokkal a közkeletű nézet, miszerint az utóbbi években felerősödött és globális méretűvé vált a migráció. Ennek épp ellenkezője igaz: az emberek az utóbbi időben nagyobb arányban maradnak otthon, mint az utóbbi évtizedek során bármikor.
„Vegyél egy mérőszalagot. Húzd ki két méter hosszan, és érintsd egyik végét egy falhoz. Mondjuk, hogy a fal és közted levő távolság a Föld jelenlegi, 7,3 milliárdos lakosságát képezi le. Ebből a távolságból körülbelül egy centiméter felel meg azon emberek számának, akik az utóbbi öt évben elhagyták azt az országot, ahol születtek, más szóval migránsok. Az ők számuk 36,5 millió, tehát a Föld lakosságának 0,5 százaléka. Mindenki más – a Föld lakosságának 99,5 százaléka – nem migráns, vagyis 2010 és 2015 között nem vándorolt egyik országból a másikba. Ők a mérőszalag fennmaradó 199 centije.”
Ezzel a hasonlattal indítja a Spiegel azt a beszámolót, melyben a bécsi Wittgenstein Center for Demography kutatói számolnak be eredményeikről. Az ők számításaik szerint nem támasztható alá számokkal a közkeletű nézet, miszerint az utóbbi években felerősödött és globális méretűvé vált a migráció. Ennek épp ellenkezője igaz: az emberek az utóbbi időben nagyobb arányban maradnak otthon, mint az utóbbi évtizedek során bármikor – állítják a kutatók, arra is rámutatva, hogy az Európára nehezedő jelenlegi migrációs nyomás sem rendkívüli, ha a világszintű kontextust nézzük.
A hagyományos becslések nem pontosak
„Mindig úgy éreztem, hogy a globális migráció megbecsülésének a hagyományos módszerei pontatlanok” – így Guy J. Abel. A 35 éves statisztikus és népességkutató egy olyan, újszerű módszert dolgozott ki, melynek segítségével pontosabb képet kaphatunk a világszintű migrációs trendekről. Az eredmények azt mutatják, hogy nagyon sok tévképzet él bennünk a migrációról.
A Wittgenstein Center kutatói a migrációs mozgások vizualizálására is kidolgoztak egy újszerű, kör alakú diagrammot. Alább az utóbbi öt év összes migrációs mozgása:
Amikor azonban ezt a képet nézzük, nem szabad azt hinni, hogy gyakorlatilag az egész világ felkerekedett: a diagramm mindössze a Föld lakossága 0,5 százalékának a mozgását mutatja. A többiek – 99,5 százalék – nem költözött más országba. „Tehát ezt a színes labdát a képzeletbeli mérőszalag 1 centijére kell elhelyezni. A túlnyomó többség helyben marad, a migráció a kivétel” – így a Spiegel.
A diagrammból egyértelműen kiderül, hogy az Európába irányuló migráció – és ezen belül is a Nyugat-Ázsiából, illetve a Közel-Keletről érkezők száma – egy töredéke az összes migrációs mozgásnak. A szíriai háború okozta menekülthullám, az, amit Európában menekültkrízisnek nevezünk, a világszintű mozgásokhoz képest a bizonyos mérőszalagon néhány millimétert jelenthet.
A számok mögött emberek vannak
„Tisztázzuk: a töredék töredéke is lehet nagy szám. Nem szeretnénk lekicsinyíteni semmit, a nemzetközi migráció célországai, az Egyesült Államok, Dél-Szudán, Kenya, az Egyesült Arab Emirátusok, Libanon, Jordánia, Törökország, és kisebb mértékben Németország hatalmas kihívások előtt áll. A legkevésbé a menekültek és a gazdasági migránsok szenvedését szeretnénk bagetellizálni. Őket nem érdekli hogy mennyire sokan vagy mennyire kevesen vannak, mert mindannyian egy jobb élet reményében keltek útra. Mindig emberek – sok ember – áll a számok, százalékok és tizedek mögött” – írja a német hetilap.
Azonban azok akik nem ismerik a valós arányokat, könnyen azt hihetik, hogy a menekültek ellepik, vagy megrohamozzák az országát. Teljes nemzetek kerekednek fel, hogy Európában, és különösképp Németországban telepedjenek le, gondolják.
50 éve alacsony a világszintű migráció
Éppen ezért fontos feltenni néhány egyszerű kérdést. Tulajdonképpen hány ember vándorol? És honnan, hová mennek? Igaz az, hogy a migránsok száma folyamatosan nő? Vagy épp ellenkezőleg: csökken? Ki számolja a migránsokat? Ki migráns, és ki számít menekültnek? Van-e értelmük azoknak a számoknak, melyekről folyamatosan hallunk?
„Az igazság az, hogy a világszintű migráció több, mint 50 éve folyamatosan alacsony szinten áll” – így Guy Abel. A kutató szerint az alapvető probléma az, hogy a migrációs számadatok az ENSZ-től származnak, mely azonban a migránsokat és a menekülteket egy kalap alá veszi – az ők definíciójuk szerint migráns az, aki „születési országához képest egy másik országban él”.
Az ENSZ szerint világszerte 244 millió ilyen ember él. Ebbe a számba azonban minden olyan személy beleszámít, amely jelenleg a születési országához képest egy másik országban él, a 20 éve Németországba érkezett török vendégmunkástól az indiai származású, német egyetemen tanító fizikusig és a Berliben élő svéd divattervezőig. „Ez a szám semmit nem mond arról, hogy hányan vándoroltak egyik országból a másikba, továbbá nem világos, melyik a kibocsátó- és melyik a célország” – így a kutató.
A migránsok csak egy kis része menekült
A 244 millió migráns közül csak mintegy 15 millió menekült. Létezik egy harmadik, gyakran emlegetett szám is: az a 60 millió személy, akinek a helyzete aggodalomra ad okot (person of concern). Közülük mintegy 35 millióan elhagyták otthonukat, azonban nem lépték át az országuk határát: hajléktalan szíriaiak, afgánok. Életük semmivel nem könnyebb a menekültekénél, sőt. Azonban mivel továbbra is abban az országban tartózkodnak, a Genfi Egyezmény értelmében ők nem menekültek.
A helyzetet bonyolítja az adatok megbízhatatlansága. A legtöbb országnak ugyanis nincsenek részletes migrációs statisztikái. Az ENSZ adatai sok becslést és feltételezést tartalmaznak, azért, mert a 200 ország számítási módszerei nagyon különbözőek, a kapott adatok pontossága pedig szintén változó. Azonban jelenleg ezek a legpontosabb számok.
Az ENSZ-nek kell a pénz
Az ENSZ maga is érdekelt abban, hogy a migrációs helyzetet a valósnál riasztóbb színben tűntesse fel, ugyanis a világszervezet pénzhiányban szenved. Az Élelmezési Világprogram (World Food Program) például drasztikusan alulfinanszírozott, akárcsak a szíriai segélyprogramok. Mivel szüksége van pénzre, az ENSZ-sajtóközlemények hajlamosak túlozni a számadatok bejelentése idején.
Egy közelmúltbeli sajtóközleményében például az ENSZ így fogalmazott: „A nemzetközi migránsok száma 2015-ben elérte a 244 milliót. Ez 2000-hez képest 71 milliós, vagyis 41 százalékos növekedés.”
Amikor egyenként megvizsgáljuk a számokat, meglepő eredményekre jutunk, így a kutatók. Először is a 41 százalékos növekedés azért félrevezető, mert abszolút számokat hasonlít össze. 2000-ben az ENSZ 173 millió migránst tartott nyilván, ez az akkori 6,1 milliárdos lakosságnak a 2,8 százaléka volt. Azóta a Föld lakossága 7,3 milliárdra nőtt, így a 2015-ös 244 millió 3,3 százalékot tesz ki.
Így legfeljebb azt lehetne kommunikálni, hogy „2000 óta a migránsok aránya a Föld összlakosságához képest 0,5 százalékponttal nőtt”. Ez azonban nem hangzik annyira aggasztónak.
Mindenki Európába akar menni?
„A migráció általános percepciója túlságosan eurocentrikus. Az emberek azt hiszik, az egész világ Európába akar menni. A grafikákra pillantva azonnal világossá válik, hogy ez nem igaz” – magyarázta a kutató. Az európai migrációs válságról szólva azonban meg kell jegyezni, hogy a fenti diagramm ugyan az ENSZ legfrissebb adatsorainak az alapján készült, azonban ezeket az adatokat az év közepén gyűjtik, így azok csak 2015 július 1-ig mutatják a migrációs áramlásokat. Abel szerint azonban ha a szíriai bevándorlásról teljes 2015-ös adatok állnának rendelkezésre, a diagramm csak annyiban változna, hogy a Közel-Keletről Európa fele mutató nyíl kétszer olyan vastag lenne.
A kutatók ezen kívül számos érdekes megálapításra jutottak: egyrészt a legnagyobb migrációs áramlás régiók, nem pedig kontinensek között tapasztalható. Több száz ezer ember mozog Indiából Dubai fele, vagy Szíriából Libanonba. Európában számottevően több az európai országok közötti mozgás, mint az afrikai migráció. Ugyanígy Közel-Keleten sokkal többen vádorolnak egyik országból a másikba, mint amennyi Közel-Keletről Európába érkezik.
A Dél- és Észak-Amerika közötti migráció is visszaesett
A legnagyobb interkontinentális áramlás Dél és Észak-Amerika között tapasztalható – azonban ez is számottevően visszaesett a 2005-2010-es periódushoz képest. Persze Észak-Amerika és Európa továbbra is fontos migrációs célpontok, azonban Európa részesedése a migrációból csökkent.
A migrációs útvonalak elsősorban nem a nagyon szegény országokból a nagyon gazdag országokba vezetnek – inkább a fokozatosság jellemző: az emberek olyan országokba migrálnak, melyekben a gazdaság valamennyire jobban teljesít, mint szülőhazájukban. Például Bangladesből Indiába, Zimbabwe-ból Dél-Afrikába költöznek.
Abel eredményei közül azonban az a legmeglepőbb, hogy a globális migráció az utóbbi öt évben csökkent. A kutató számításai szerint 2010 és 2015 között 36,5 millió ember hagyta el azt az országot, ahol született – ez 8 millióval kevesebb, mint amit a korábbi öt éves periódus során regisztráltak. A világszintű migráció egyébként 1990 és 1995 között volt a legmagasabb: ebben a periódusban hullott le a Vasfüggöny, ekkor tört ki a polgárháború Afganisztánban, és ekkor mészárolták le Ruandában a tuszikat.
Ha Európát épp „el is lepik” a menekültek, vagyis létezik egy Európa irányába tartó menekültáramlás, egy sor számottevő migrációs folyamat azonban leállt. Dubai például jórészt elvesztette vonzerejét, Indiából, Bangladesből és Pakisztánból számottevően kevesebb migráns érkezik ide. Ugyanez érvényes Katarra.
Az utóbbi öt évben a Kelet-Ázsiából Észak-Amerikába irányuló migráció kevesebb, mint felére csökkent – 3,4-ről 1,6 millióra. Ma már a mexikóiak számára is kevésbé vonzó az Egyesült Államok, mint 2010 előtt. A gazdasági válság miatt Spanyolországba jóval kevesebben érkeznek Dél-Amerikából, Marokkóból és Romániából.
Mi több, az Európa fele és az Európa határain belül zajló migráció is számttevően visszesett, 11 millióról 7 millióra.
A teljes cikk a Spiegel honlapján érhető el.
Ha tetszett a cikk
Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!
Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
Telex: Mostantól akár hatszor annyi idő alatt adja ki az állam a közérdekű adatokat Mostantól 15 nap helyett újra 45 napjuk,...
