Bezárás
Egyéb

Panama Papers: titkosszolgálatok, gyíkemberek, vagy szimpla hanyagság van az adatszivárgás mögött?

Virulnak a konteók, pedig egyre több jel utal arra, hogy a történelem eddigi legnagyobb adatszivárgásának oka banális: a Mossack Fonseca biztonsági rendszerén több volt a rés, mint egy szitán.

banner2_mozgo_2

Nem csak a jól bejáratott konteó-fórumok, hanem elismert médiaorgánumok és patinás elemzőintézetek is sokat foglalkoznak azzal, hogy hogyan szivároghatott ki több, mint 11 millió bizalmas dokumentum a Mossack Fonseca adatbázisából?

Az egyik legbefolyásosabb washingtoni think tank, a Brookings Institute egyik Oroszország-szakértője szerint a szivárgás mögött Putyin állhat, az orosz elnök privát hírszerző szolgálata által megszerzett adatokat pedig hibátlanul benyalta a nyugati média.

Egy Putyin-közeli orosz think tank viszont azt írja, Soros és a Rotschildok harcának vagyunk szemtanúi, egy ismert whistleblower, Charles Birkenfeld szerint pedig a CIA mozgatja a szálakat az ügyben. És ez még csak néhány a botrány kirobbanása óta napvilágot látott számos elmélet közül.

Korábbi cikkeink a Panama-papírokról

Mit kell tudni a Panama-papírokról? – videók

Panama Papers: John Doe jelentkezik, Kína mindent töröl, az izlandi miniszterelnök pedig félreáll

Nagyot szólt a Panama Papers első napja, és ez még csak a jéghegy csúcsa

Figyelem elterelése terrortámadással?

A Reddit r/Conspiracy csatonáján is igazán szépen fut a Panama Papers-sztori: a cikk írásának idején 421 kommentnél tart a vita. Az egyik fő narratíva az, hogy az első napokban a fő célpontok azok voltak, akik a Nyugat ellenségeinek számítanak, a projektben résztvevő, nagytőkések által finanszírozott médiaorgánumoktól pedig nem lehet azt várni, hogy valóban leleplezzék a nyugati nagyvállalatok mocskos pénzügyeit.

Sokat beszélnek még a fórumozók arról, hogy a Panama Papers célja valójában az, hogy elterelje a figyelmet az amerikai elnökválasztásokról, és itt főként azt emelik ki, hogy az adatbázist feldolgozó médiaorgánumok egyik szponzora, Soros György egyben Hillary Clinton támogatója is.

Felmerül még az, hogy ez egy stratégiai szivárgás, tehát nem szabad bízni benne, vagy ha az adatszivárgás maga nem is manipulációs céllal történt, a nyugati nagyhatalmak hamarosan egy nagyarányú terror-támadást rendeznek, hogy eltereljék arról a figyelmet (a Vocativ reddites összeesküvés-elmélet gyűjtése itt).

Hol a sztori Putyin barátjának a tranzakcióiban?

Clifford G. Gaddy, a Brookings Institution Oroszországra szakosodott közgazdásza viszont amellett érvel, hogy az olcsó kémtörténetre emlékeztető szivárgás mögött Putyin áll – a szöveget egyébként a Newsweek is lehozta.

Ugyan a Panama Papers vezető anyaga az orosz elnök közvetlen környezetének a gyanús pénzügyi tranzakcióiról szól, azonban az újságíróknak nem sikerült bizonyítani, hogy az orosz elnöknek köze lenne ezekhez a pénzekhez.

Azt mindenki sejti hogy Putyin titokban nagy magánvagyonnal rendelkezik – az eddigi becslések 20, 40, 70, akár 100 millárd dollárról szóltak. Ehhez képest a nagy leleplezés az, hogy egy barátja 2 milliárd dollárt mozgatott – jegyzi meg ironikusan a szakértő.

Gaddy szerint észre kell venni, hogy a szivárgás legnagyobb haszonélvezője maga az orosz elnök: a róla napvilágra került információk az eddigi pletykához képest semmi újat nem hoznak, ellenben az adatok nagyon sok más, nyugati politikusnak komolyan ártanak.

Putyin saját hírszerző szolgálata áll a Panama Papers mögött?

Ha a szivárgást az Oroszország és a Nyugat között zajló információs háború kontextusában szemléljük, és tudjuk azt hogy mindkét fél azon van hogy a másikat bemocskolja, akkor a most publikált információk Putyinnak egyáltalán nem ártanak, mi több, ezentúl az orosz elnök, ha korrupcióval vádolják, nyugodt lélekkel hivatkozhat arra, hogy hát a modellnek számító nyugati demokráciákban is van korrupció.

Sokkal valószínűbb, hogy a kiszivárgott adatok Nyugaton okoznak kárt – ott, ahol a korrupció sokkal fontosabb téma, mint Oroszországban. Mindent összevetve az oroszok állnak nyerésre – érvel az elemző.

Amennyiben egy hacker szerezte meg az adatokat, akkor ez a hacker jó eséllyel az Orosz Pénzügyi Megfigyelő Szolgálatnak – Putyin személyes pénzügyi hírszerző szolgálatának – dolgozott. Az Orosz Pénzügyi Megfigyelő Szolgálatot pénzügyek terén mindenki a világ legjobbjának tartja, pénzmosásra, offshore központokra és ehhez hasonló ügyekre szakosodott, így Clifford G. Gaddy.

Soros-Rotschild csatának vagyunk a szemtanúi?

A Katehon nevű, az orosz elnök egyik főideológusa, Alexander Dugin nevével fémjelzett orosz think tank egy egészen bonyolult történetet tálal, miszerint a Panama Papers a Soros-Rotschild, illetve a világ pénzügyi elitjének a szereplői közt zajló csata egy állomása. Ezek a csoportok a világ feletti uralomra törnek, még ha másként is látják a jövőt.

Az elemzés rámutat, hogy az adatokat feldolgozó ICIJ egyik finanszírozója Soros, az újságírószervezetet ebben az esetben arra használták, hogy Soros ellenfeleire mérjen csapást, Putyintól David Cameron brit miniszterelnökig.

Már az ICIJ 2013-as, Offshore Leaks néven ismert adatszivárgásában is voltak olyan szálak, melyek a Rotschild család és szövetségeseik érdekeltségei fele vezettek, később a Luxembourg Leaks is a Rotschildok ellen irányult az orosz elemzés szerint. Azért is eshetett a választás a Mossack Fonsecára, mert ennek a cégnek az ügyfelei nagyrészt a Rotschildok érdekeltségeibe tartozó bankok – így az elemzés.

A kínai szál is amiatt kerülhetett be, mert a Rotschildok jelenleg Kínára támaszkodnak a világ pénzügyi elitje – főként a Rockefellerek – elleni harcukban. A Rotschildok célja megtörni a dollár és az Egyesült Államok egyeduralmát a világban, és úgy Kínára, mind Oroszországra partnerként tekintenek egy többpólusú világban – emiatt támadja őket Soros a Katehon elmélete szerint.

Magyar szálak a kiszivárogtatásban

A Panama-papírok magyar vonatkozású iratanyagát a Direkt36 kutathatta, a témáról írott cikkeik itt elérhetők. Az Átlátszó egyelőre nem kapott hozzáférést az adatbázishoz.

Számtalan biztonsági rés

A szivárgás magyarázata pedig lehet hogy nem ilyen bonyolult: informatikai szakértők szerint a Mossack Fonseca számos biztonsági rést hagyott a rendszerén, így egyáltalán nem volt nehéz dolguk azoknak, akik az értékes adatbázishoz hozzá akartak jutni.

A panamai cég WordPress alapú, elavult és biztonsági réseket tartalmazó honlapja mellett a kliensek számára fenntartott, Drupal alapú dokumentumkezelő webportál 25 biztonsági rést tartalmazhatott – írja az ITCafé. A Mossack Fonseca hanyag technológiai megoldásairól egyébként a Wired is cikkezett.

Az ITCafé szerint nem is a WP gyenge pontjai a legdurvábbak, hanem a Revolution Slider nevű kiegészítő, annak is a 2.1.7-es verziója, ami a webszerveren shell hozzáféréshez juttatja a támadót. Itt már csak meg kell nézni a wp-config.php-t, mely tartalmazza az adatbázishoz tartozó azonosítókat.

Drupalgeddon után sem frissítették

A szintén WordPresses SMTP plugin a levelezőszerver adatait tartalmazza szöveges formátumban. A jelszavak és felhasználónevek birtokában levelezés POP vagy IMAP elérése is megoldódott.

A rendszergazda a 2013-as, 7.23-as verziójú Drupal portált sem frissítette, annak ellenére, hogy közben a Drupalgeddonként elhíresült SQL botrányról mindenki hallott – így az számítástechnikai portál, hozzátéve, hogy a kliensekről szóló bizalmas információk most, az újságírók kezében sokkal nagyobb biztonságban vannak, mint korábban bármikor.

Sipos Zoltán

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Adj 1%-ot az Átlátszónak, hogy megtudd, mire megy el az adód 99%-a!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.