Bezárás
Egyéb

Nagyot szólt a Panama Papers első napja, és ez még csak a jéghegy csúcsa

A Kreml-párti média leginkább agyonhallgatta a Putyinhoz köthető titkos cégekről szóló anyagokat, a sztárfocista Messi perelni készül, és az izlandi lakosság szinte 10%-a utcára vonult, a kormányfő lemondását követelve.

banner2_mozgo_2

Míg az egész világ a panamai dokumentum-szivárgásról beszélt hétfőn, az Egyesült Államokban nem szólt nagyot a sztori – legalábbis egyelőre nem. Annak oka, hogy az Egyesült Államokbali sajtó nem igazán foglalkozott a kiszivárgott doksikkal, valószínűleg az, hogy az első napon amerikaiak nem szerepeltek az anyagokban – ez azonban változni fog, legalábbis ezt ígérte Twitteren a Süddeutsche Zeitung egy szerkesztője.

A The New York Times is csak a harmadik oldalon hozott egy nem túl hosszú cikket hétfőn – a public editor azzal magyarázta ezt, hogy mivel nem tagjai a dokumentumokat feldolgozó ICIJ konzorciumnak, ezért újságíróik nem férhettek hozzá a dokumentumokhoz, nem is tudták, hogy mi készül. És mivel érzékeny téma, nem akartak úgy publikálni, hogy előtte nincsen hozzáférésük az eredeti anyagokhoz – magyarázta Margaret Sullivan.

Az első nap témáit egyébként kritika is érte – az emberjogi aktivista Craig Murray szerint például feltűnő, hogy a szerkesztők rögtön egy sor olyan politikussal – többek között Putyinnal – indítottak, akiknek az érdekeltségei ugyan a Mossack Fonseca-leak töredékét teszik ki, azonban csípik az Egyesült Államok szemét. A nyugati cégbirodalmak érdekeltségeivel egyáltalán nem foglalkoznak – így Murray.

De mi is ez az egész?

Aki eddig nem követte a panamai Mossack Fonsecától kiszivárgott dokumentumok sorsát, annak a Süddeutsche Zeitung összeállítását ajánljuk – a sztori fejleményeit követni lehetaz állandóan frissülő Wikipedia-oldalon, a leaket feldolgozó cikkekről a Redditen van live feed.

Putyin és legszűkebb köre az első célpont

A Panama Leaks első anyagainak fő célpontja Vlagyimir Putyin orosz elnök és legszűkebb köre, illetve barátja, Sergei Roldugin (a rejtett Putyin-vagyonról szóló, részletes The Guardian-anyag itt, a Time pedig megírta azt is, hogy hogyan ismerkedett meg Putyin a csellista Rolduginnal).

Miközben az orosz ellenzék egyik vezéralakja, Alex Navalnij azon kuncog, hogy a nyugati újságíróknak sikerült megtalálni Putyin malacperselyét, amiben az aprót tartja, a Kreml-párti orosz média egy része egyáltalán nem, a másik része valamilyen spinnel hozta a sztorit.

A disszidens orosz médiaprojekt, a meduza.io gyűjtése szerint az orosz közszolgálati televíziónak egyáltalán semmilyen anyaga nem volt ebben a témában. Az egykori független televízióadó, az NTV szerint a leak egy „információs támadás” része, melynek célja a szíriai sikerek elhalványítása, és Oroszország destabilizálása a szeptemberi parlamenti választások előtt.

A televízió külön anyagot szentelt viszont az ukrán elnök, Petro Porosenko offshore bankszámláinak, melyekre szintén a szivárogtatás révén derült fény. A legnagyobb, egykor független orosz híroldal, a lenta.ru három anyagot szentelt a Panama Papers-nek, ezek címe: „Peskov a nyugati Putyin-fóbiáról”, „A Putyinról szóló tényfeltárás minősége csalódást okozott a Kremlnek” valamint „A haszontalan szivárogtatás” – egyébként a Kreml is úgy reagált a Putyinról szóló cikkekre, hogy azok a nyugati „Putyin-fóbia” megnyilvánulásai, melyek célja az ország destabilizálása.

A washingtoni székhelyű ICIJ-t az amerikai kormánnyal és a CIA-val való kapcsolattal is gyanúsítja a moszkvai rezsim. Az orosz nyelvű Russia Times (RT) egy fenyegető Putyin-fotóval illusztrálta vezető anyagát, melynek címe: „A Putyin-fóbia rekordszivárgása. Ok nélkül fog össze az orosz elnök ellen a világsajtó”.

Az angol nyelvű Sputnik két anyagot is hoz a sztoriról: az egyik a Putyin-fóbia új magaslatairól beszél, a másikban Putyin sajtósa, Dimitrij Peszkov jelenti ki, hogy feleségének, Tatiana Navkának sosem voltak offshore cégei – pedig a céges iratok között még Peszkovék rezsiszámláiról is másolatokat találtak az újságírók.

A korrupció-ellenes harcot hirdető ukrán elnök is offshore-ozik

A Magyarországon leginkább orosz propaganda-oldalként ismert Sputnik ugyanakkor négy cikket szentel Petro Porosenko ukrán elnök offshore cégeinek, melyekre szintén a Panama Papers derített fényt. Porosenko ellen bizalmatlansági indítvány indult.

Porosenko helyzete egyébként azért különösen kínos, mert ő azzal az ígérettel választatta meg magát 2014-ben, hogy fellép az Ukrajnát átszövő korrupció ellen, és véget vet a politika és üzlet összefonódásának. És bár a Porosenkóhoz köthető off-shore cég bankszámláján alig 3 ezer dollárt találtak, adókban több millió dollárt spórolhatott neki ez a titkos vállalat.

Mi több, Porosenko már elnökként jegyezte be a vállalkozást – mandátumának kezdete után 2 hónappal, 2014. augusztus 21-én, a kelet-ukrajnai konfliktus egyik legvéresebb napján – és érdekeltségi nyilatkozatában sem tüntette azt fel. A Japánban tartózkodó Porosenko FB-oldalán kijelentette, hogy ő lehet az első magasrangú ukrán politikus, aki komolyan veszi vagyona deklarálását, az adófizetést és az összeférhetetlenségi problémákat. További politikai pályája azonban kétséges, esélyeit a Foreign Policy mérte fel itt.

A Panama Papers másik nagy áldozata Sigmundur Davíð Gunnlaugsson izlandi miniszterelnök, akinek a feleségéről kiderült, hogy egy olyan offshore cégnek a tulajdonosa, mely az ország összeomlott, majd IMF-pénzből kimentett bankjaiban részesedéssel bír.

A miniszterelnök egyébként egyszerűen felállt, és otthagyta a felesége cége iránt érdeklődő újságírókat – a videót itt lehet megtekinteni. Az izlandi 300 ezres lakossághoz képest óriási, 20 ezres tömeg vonult utcára hétfőn, és Gunnlaugsson lemondását követelik.

Hozzá hasonlóan a többi – jelenleg 12 “hírbe hozott” kormány – és államfő első körben hárítani próbálta a problémát. Hiába gyűlt össze hétfőn éjjelig majd 30 ezer, lemondását követő aláírás, Gunnlaugsson – akinek pártja a kilecvenes és 2000-es években bankprivatizációs porgramjával megágyazott a 2008-as izlandi krachnak – kijelentette, hogy hivatalában marad.

Az argentin elnök is

Porosenko és Putyin környezetének érveiről már volt szó; Mauricio Macri újdonsült argentin elnök legfontosabb programpontja a korrupció elleni küzdelem, mióta az országot 12 éven át vezető Kirchner-famíliát kiebrudalta a hatalomból. Ő egy 9 éven át üzemelő családi cégben érintett apjával és fivérével – szóvivője szerint azért nem deklarálta, amikor Buenos Aires polgármestere lett, mert nem volt részesedése belőle.

David Cameron szintén izzadhatott, ugyanis az azóta megboldogult apjáról derült ki, hogy egy offshore cég, a Blairmore Holdings Inc. révén 30 éven keresztül „optimizálta” a Nagy-Britanniában befizetendő adót. De az ő szóvivője szerint is csak „magánügyről van szó”, a kormányfő pedig sok intézkedéssel lépett már fel az adóelkerülés ellen.

Történetesen Cameron pártjának, a Konzervatív Pártnak több honatyájára és adományozójára is rábukkantak a Panama Papers-ügyön dolgozó újságírók.

A leakben fennakadt Nigel Cowie is. Ő egy brit bankár, aki egy olyan paraváncéget alapított DCB Finance Limited névvel, melynek segítségével az észak-koreai rezsim fegyvereket adhatott el, és bővítette az atomfegyver-programját – írja a The Guardian. A Mossack Fonseca annak ellenére bejegyezte a céget, hogy Cowie üzlettársa egy magas rangú észak-koreai pártfunkcionárius volt.

A Grúz Álom egykori miniszterelnöke és a pakisztáni exkormányfő gyermekei

Bidzina Ivanisvili milliárdos a Grúz Álom nevű formáció színeiben az ország miniszterelnöke volt 2012-től 2013-ig, és az őt képviselő ügyvédei iroda szerint transzparens kíván maradni, és mintha a klienseinek „szisztematikusan” offshore cégeket ajánló Crédit Suisse-re hárítaná a felelősséget.

Pakisztánban a volt kormányfő Nawaz Sharif 3 gyermeke neve került elő több Virgin-szigeteken létesített céggel kapcsolatban, az egyik fiatalember nemes egyszerűséggel azt közölte a Reuters-szel: „Mindenki azt csinál a vagyonával, amit akar; bedobhatja a tengerbe, eladhatja vagy befektetheti egy trösztbe. Ez sem Pakisztánban, sem a nemzetközi jog szerint nem bűn.”

Itt érdemes megjegyzenünk, hogy az eddig nyilvánosságra került információk nem feltétlen jelentik azt, hogy a szóban forgó személyek törvényt sértettek – ezt az adott ország adózási és egyéb szabályozásán múlik (pl. a vagyonyilatkozatra vonatkozó információs kötelezettség).

Yachtok, luxusrezidenciák

Megemlíthejtük pl. a marokkói király, VI. Mohamed esetét, akinek személyi titkára offshore cégeken keresztül vett egy elegáns háromárbocos hajót, egy másikon keresztül pedig egy párizsi luxusrezidenciát vásárolt és újított fel. Történetesen e javak fő haszonélvezője maga VI. Mohamed, titkára szerint azonban mindez megfelel az érvényben lévő szabályozásnak.

A szaúdi-király Salman Al-Szaúd is pont egy yachttal és egy ezúttal londoni rezidenciával kapcsolatban került be a Panama Papers-be; ő sem ragált az újságírók megkeresésére. A szomszédos Egyesült Arab Emírségek kalifájához a Mossack Fonsecán keresztül köthető londoni ingatlanok összértéke 1,7 milliárd dollár. Az őt reprezentáló ügyvédi iroda sajnos „nem lehetett az újságírók segítségére”.

Lionel Messi perelni szándékozik

Lionel Messinek szintén rossz napja lehetett: a Barca sztárfocistájáról kiderült, hogy miközben amúgy is folyamatban van egy eljárás ellene adócsalásért, egy Mega Star Enterprises nevű off-shore cégben bír 50 százalékos részesedéssel (a Süddeutsche Zeitung anyaga itt), amelyet pont akkor hoztak létre, amikor a hatóságok leleplezték adóekerülését. Azt nem tudni, hogy a spanyol vádhatóság hogyan reagál erre az információra, mindenesetre Messi rágalmazásért perelni szándékozik az El Confidencialt, akárcsak a La Sexta tévécsatornát – az ICIJ partnereit.

Az azerbajdzsáni aranybányák titkára is fény derült

Kiderült az is, hogy egy, Azerbajdzsánból nyomtalanul eltűnt bányavállalat, az International Mineral Resources Operating Company Ltd. tulajdonosai Ilham Alijev elnök két lánya – a hat bányát működtető vállalat két éve 300 munkást hagyott fizetés nélkül úgy, hogy a bányászok elvileg továbbra is a cég alkalmazottai, így más munkát nem vállalhatnak.

A RISE Moldova Ion Sturzáról, a velejéig korrupt moldovai politikai elit egyetlen, eddig vállalhatónak tartott tagjáról derítette ki, hogy szintén gyanús off-shore üzletei vannak.

Franciaországban, ahol az elmúlt évek afférjai – Cahuzac szocialista költségvetési miniszter svájci bankszámlája, a Falciani-listák, a HSBC és az USB bankok ügyeiben indult nyomozás – és viszonylag nagy médiavisszhangjuk már megalapozták a közvélemény érdeklődését a téma iránt, maga az újabb offshore-leak is nagyot szólt.

A Le Monde napilap mellett, érdekes módon egy állami televízió oknyomozó műsora az ICIJ együttműködő partnere – a Cash Investigation (akik Falcianival is interjúztak, és itt is írtunk korábban róluk). És az egyik nagy falat – egy párt offshore ügyeinek leleplezése – keddre várható.

Érdekes módon az elmúlt évek 6 fontos korrupciós ügye – a már említett USB, HSBC és Cahuzac-afférok mellett a Nicolas Sarkozyt fenyegető dossziék közül az egyik legveszélyesebb a pakisztáni tengeralattjáróké, és két hírhedt „keresztapa”, a jobboldali Balkany-házaspár marokkói ingatlanjai és Marseille régiójának volt szocialista elnökéhez köthető szemét-affér is a Mossack Fonseca ügyvédi irodához kötődnek – derítette fel a Médiapart portál.

Már előre fenyeget egy francia vállalkozó

A gall leleplezendők listáján van a FIFA elnökségétől egyre távolabb kerülő Michel Platini, és rövidesen rákerülhet a Libération és Express lapok, illetve az egyik legnagyobb internetszolgáltató cég tulajdonosa, Patrick Drahi, aki már egy fenyegető közleményt is kibocsátott a várható „rágalmakkal” kapcsolatban.

Spanyolországban a királyi család egy újabb méltatlannak tűnő tagja – a leköszönt János Károly nővére, Pilar de Borbón bizonyult eddig a legnagyobb halnak, de nagyot szólt persze Messi újabb afférja is, a baszk Real Sociedad mellett, és Pedro Almodóvar érdekeltségei.

Az egyik spanyol érintett, az Európai Bizottságban csücsülő klíma- és energiabiztos Miguel Arias Cañete feleségének cégei révén került elő: róla már megválasztása idején tudni lehetett, hogy több szempontból is méltatlan a posztra, félmillió tiltakozó aláírás gyűlt össze ellene – mégis átment az uniós szűrőn.

A hatóságok vizsgálatot indítanak

Spanyolország elsőként adott menedéket Hervé Falcianinak, bár ezzel nem rendeződött az elit szisztematikus adóelkerülésének problémája. Itt is érzékenyen reagáltak a Panama Papers új bizonyítékaira, és akárcsak a franciáknál, még hétfő este bejelentették az illetékes hatóságok, hogy vizsgálatot indítanak a nyilvánosságra került adatok alapján.

A spanyoloknál épp kormányalakítással küzdenek tavaly december óta – politikailag érzékeny tehát az időszak; ahogy az újra roppant népszerűtlen és két meredek reformmal is birkózó François Hollande is azonnali fellépést ígért. Mint már annyiszor – tegyük hozzá.

Ez még mindig csak a jéghegy csúcsa

Panama az egyik utolsó az olyan renitens államok közül, amelyek nem kezdték meg a területükön céget létrehozó vagy számlát nyitó külföldi személyekre vonatkozó adatok közlését az anyaországok felé. De ahogy az adóelkerülés ellen jó ideje lobbizó Alternatives Économiques folyóirat portálján Christian Chavagneux megállapítja, a panamai cégnek közvetítő mintegy 14000 szolgáltató között kiemelten fontos szerep jut a nagy európai bankoknak is (Deutsche Bank, UBS, Crédit suisse, HSBC, BIL, Société Générale), elsősorban luxemburgi leányvállalataik révén. A cégalapítási kérelmek főleg ebből, az oly közeli és centrális európai országból indulnak.

Más szemszögből tehát a most feltárt rengeteg információ csak a jéghegy szilánkjai – és ahogy John Christensen, a Tax Justice Network szervezet igazgatója emlékeztet rá, a Mossack Fonsecához hasonló cégek nem elszigetelten működnek, hanem közreműködők, más ügyvédi irodák vagy bankok szállítják nekik a politikailag exponált klienseket vagy a globális pénzügyi elit szereplőit, akiknek szofisztikált, határokon átnyúló struktúrákra van szükségük ahhoz, hogy elrejtsék korrupt vagy bűnöző tevékenységüket.

Dobsi ViktóriaSipos Zoltán

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Adj 1%-ot az Átlátszónak, hogy megtudd, mire megy el az adód 99%-a!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.