Diem25: új európai baloldali mozgalom bontott zászlót Berlinben

Volt miniszterek, pártelnökök, országgyűlési, és Európai Parlamenti képviselők, nagyvárosi polgármesterek, szakszervezeti és mozgalmi vezetők, valamint szakemberek, zenészek, és filozófusok fogtak össze, hogy a rendszerszintű válságra rendszerszintű megoldásokat találjanak.

A héten zászlót bontott Berlinben a Democracy in Europe Movement (Diem25) nevű baloldali politikai mozgalom. Céljuk az európai intézményrendszer teljes reformja. Jelszavuk: „Az EU demokratikussá válik, vagy szétesik”.

A mozgalom létrehívója Jánisz Varufákisz volt görög pénzügyminiszter. A kezdeményezők között van Julian Assange, a Wikileaks alapítója, Brian Eno zeneszerző, Szlavoj Zizek filozófus is. Magyarországról Pogátsa Zoltán közgazdász és Schiffer András, az LMP frakcióvezetője, tartott előadást a nyitókonferencián.

A mozgalomhoz két nap alatt közel tízezren csatlakoztak.

Jánisz Varufákiszt az egész világ megismerte, amikor görög pénzügyminiszterként gyáva nyúl játékot játszott a görög adósságrendezésről szóló tárgyalások során az európai intézmények vezetőivel. A tárgyalások végén a baloldali Sziríza párt vezette görög kormány alulmaradt, végre kellett hajtani a megszorításokat, Varufakisznak pedig mennie kellett.

A mozgalom zászlóbontása alkalmából tartott konferencián azt mondta a volt pénzügyminiszter, hogy ez az élmény döbbentette rá arra, hogy nem lehet tagállami válaszokat adni az EU strukturális problémáira.

A mozgalmat elindító kiáltvány magyar fordítása itt olvasható. A kiáltvány hitet tesz a közös európai együttműködés mellett, de erősen kritizálja az EU jelenlegi intézményrendszerét.

A szétbomló EU-nk középpontjában egy vétkes hazugság áll: egy erősen politikai, felülről lefelé tartó, átláthatatlan döntéshozatali mechanizmust mutat be „politikamentesként”, „technikaiként”, „procedurálisként” és „semlegesként”.

E hazugság célja, hogy megakadályozza az európaiakat abban, hogy demokratikus ellenőrzést gyakoroljanak saját pénzük, saját pénzügyeik, saját munkakörülményeik és saját környezetük fölött.

A kiáltványban lefektetik az általuk elképzelt jövőképet és a hozzá vezető utat is. Azonnali teljes átláthatóságot követelnek.

Egy éven belül gazdasági válaszokat kívánnak adni a folyamatos gazdasági válságra a jelenlegi intézményi keretek között. Két éven belül európai alkotmányozó népgyűlést akarnak, és az ott elfogadott közös alaptörvényt 2025-ig életbe is léptetnék.

A mozgalom Berlinben tartott nyitókonferenciáján kezdeményezés vezető arcai tartottak előadásokat. A felszólalók kiálltak az átláthatóság, a társadalmi igazságosság elvei mellett, többen szót emeltek az alapjövedelem bevezetéséért és a menekültek befogadásáért is. Az Európai Unió újragondolását részvételi módon szeretnék megoldani, ahol fontos szerepet kapna egy újfajta önkormányzatiság.

A legtöbb kritikát a nagyvállalati lobbi által irányított EU-s technokrácia kapta, a megszorítások politikájának az európai szintű „Merkel doktrinája” is kapott hideget-meleget az előadóktól. A tőke előtti akadályok lebontását szintén többen ostorozták, akárcsak az EU és az USA között nagy titkolózások közepette előkészített szabadkereskedelmi egyezményt.

Arra a kérdésre, hogy miként lehet realizálni a terveiket, a világhírű zenész Eno azt mondta, hogy ha éhesek vagyunk és vannak hozzávalók, de nincs recept, akkor kezdjünk el főzni abból, ami van, és majd a recept követ minket.

Az egyik legérdekesebb előadást Miguel Crespo Urban a spanyol Podemos EP képviselője tartotta. Beszédét azzal kezdte, hogy míg a politikai elit tagjai a parlamentből színházat csináltak, addig ők a színházból csinálnak parlamentet, a nép parlamentjét. (Utalva arra, hogy a baloldali hagyományokkal bíró berlini Volksbühne színház adott helyszínt a nyitókonferenciának.)

Számos más felszólalóval egyetemben hangsúlyozta, hogy emlékezniük kell rá, honnan is jöttek. Szerinte az EU titkos egyezmények intézménye, amit a nagyvállalatok menedzselnek valójában, az ő válaszuk pedig erre a teljes átláthatóság és a részvételiség. El kell indítani egy alulról jövő összeurópai alkotmányozási folyamatot, ahol az európai polgárok szabadon eldönthetik miként is éljenek egy kizsákmányolás nélküli világban.

Beszédét a Mastercard reklám parafrázisával zárta:

Hunyjuk le a szemünket és képzeljük el Merkel és Junker arcát, amikor rádöbbennek, hogy összefogtunk és erősek vagyunk. Ez az érzés megfizethetetlen.

 

Az Átlátszó megkereste a konferencián felszólaló Pogátsa Zoltán közgazdászt. Pogátsa szerint a neoliberalizmus jelenti a legnagyobb veszélyt Európára. Az Átlátszón is blogoló közgazdász szerint fel kell szabadítani a nagyvállalati és gazdasági elit által foglyul ejtett államot.

Szerinte azért is érdekes a Diem, mert ez az első olyan összeurópai politikai szervezet, amely úgy kritizálja az EU-t, hogy közben nem EU ellenes, mint az euroszkeptikusnak hívott pártok. A mozgalommal az a céljuk, hogy minél több embernek el tudják magyarázni a baloldali gondolatkör politikai gazdaságtanát.

Pogátsa szerint a görög válság során lett nyilvánvaló, hogy az európai közvélemény nem készült fel egy radikális keynesiánus gazdaságpolitikai fordulatra. A neoliberális narratíva, amit ő neoliberális demagógiának hív, még mindig uralja a közbeszédet hetven év után is, ennek akarnak egy erős ellenpontot adni.

Arra a felvetésre, hogy túlságosan akadémikusak voltak az előadások a nyitókonferencián, azt mondta a közgazdász, hogy nem a mozgalmat kell közelebb vinni 21. századi munkásosztály értelmezési szintjéhez, hanem a társadalom fogalomkészletét kell kibővíteni.

Komplex problémákat, mint az eurózóna válsága, a szír válság, vagy az antidemokratikus folyamatok, csak komplex módon lehet elmagyarázni és megoldani is.

Elutasítják a leegyszerűsítő populizmust, jöjjön az az idegeneket gyűlölő szélsőjobbról, vagy a mindenért az állami beavatkozást hibáztató neoliberális oldalról. Szerinte könnyen átadható az értelmezési keret, hogy egy koncentrált vagyonnal rendelkező, szűk gazdasági elit önérdekkövető magatartása miatt került bajba Európa.

A mozgalom, ha az európai intézményrendszert nem is könnyen, de az európai pártrendszert kibillentheti  a nyugvó állapotából. A frissen létrejött szervezet politikailag a legnagyobb veszélyt az európai zöldekre jelenti, mert számos zöld párt vezetője, és prominense már most csatlakozott.

A mozgalomban részt vevő emberek a hazájukban a hagyományos baloldal kihívójaként jelentek meg, sokan csatlakoztak a Diem-hez a spanyol Podemosból és a görög Sziríza egykori tagjai közül is. Így az európai szociáldemokratáknak is érdemben kell reagálniuk a balról jövő új kihívóra.

Vágó Gábor

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.