Bezárás
occrp

Grúziában is korrupt módon zajlik a földprivatizáció

Az állami földek kiárusítása Grúziában sem megy zökkenőmentesen: több terület értékét is piaci ár alá alkudták különböző, a politikai elithez szorosan kötődő személyek. Ugyanakkor ezek a földszerződések jelentős büntetéseket is kilátásba helyeznek, ha a kialkudott feltételek nem teljesülnek.

A grúz Studio Monitor oknyomozói kiderítették, hogy eddig összesen 47 cég szegte meg ezeket a feltételeket. Bírságot ugyanakkor nem kellett fizetniük, mivel állításuk szerint egy, a büntetésüket elengedő levelet kaptak a Miniszterelnöki Hivatalból, amelyben azt is közlik, hogy az értékes földeket is megtarthatják.

A bírságok összértéke meghaladja az 500 millió dollárt (145 milliárd forint) egy olyan országban, ahol a tervezett teljes költségvetés összesen 3,854 milliárd dollár. Ráadásul ennek jelentős része egy irreális, és a volt gazdasági miniszter érdekeltségébe tartozó finomító-kikötő komplexumra megy el úgy, hogy közben az ország valutája 33 százalékos értékvesztést szenvedett el az elmúlt években.

2007-ben, a londoni tőzsdén is jegyzett TBC Bank által létrehozott magánvállalkozáson keresztül a bank elnöke, Mamuka Khazaradze 182 millió dolláros (53 milliárd forint) ajánlata nyert egy 354 hektáros területért zajló aukción. Az elnök a sikeres vásárlásból fakadó lelkesedésének még hangot is adott ugyanaznap egy levél formájában. „Ez a legjobb privatizációs ügylet, ami valaha kötöttél” – írta egy kormányzati tisztségviselőnek. „Elvi kérdés volt ennek a területnek a megszerzése, hogy a grúzok fejleszthessék. Nincsenek ellenemre a külföldi befektetők. Azonban úgy hiszem, hogy azt a területet grúzoknak kell fejleszteniük.”

A 354 hektáros területen nyolc év alatt összesen 20 millió dollárnyi (5,8 milliárd forint) befektetést végeztek, felépült egy 160 lakásos lakópark, és további 260 egység építését tervezik, illetve számos apartman, egyetemi épület és kávézó is elkészült mára. Az eredeti szerződés 30 millió dollárnyi (8,7 milliárd forint) befektetést írt elő öt év alatt, ezen belül is különböző rekreációs egységek, sportpályák építését, olyan rendszer létrehozását, amely friss vizet juttat a tóba, és egy környezetbarát felvonó rendszer építését, amely a látogatókat viszi a Tbiliszit övező magaslatokra. Ezek utóbbiak közül semmi sem valósult meg.

Khazaradze azonban ahelyett, hogy kifizette volna a 182 millió dolláros büntetést, az követelte, hogy inkább a városnak kellene 30 millió dollárt fizetnie, hogy fejleszthessék az infrastruktúrát. Ezt Tbiliszi önkormányzata visszautasította. Az üzletember végül két új céget alapított, és a cégek megkerülve az aukciót, közvetlenül az államtól vásárolták meg két parcellára osztva ezeket a földeket 55 millió dollárért (15,9 milliárd forint). Ezzel gyakorlatilag kikerülve a büntetést 127 millió dollárt spórolt. Az új szerződésekben már szó sem volt a korábbi fejlesztési feltételekről, most már csak a lakásépítés az egyetlen kötelező elem.

Khazaradze többször is visszautasította, hogy válaszoljon az üggyel kapcsolatos kérdésekre, majd mikor végül sikerült sarokba szorítani, mindössze annyit kérdezett vissza, hogy „keresitek a bajt, vagy mi?” Amikor pedig a papírokkal is szembesítették csak annyit válaszolt, „ismeritek a számokat. Nézzetek utána.”

De nem csak az ő cégei kerülték el végül a szerződésszegés miatt kijáró bírságok megfizetését.

  • 2007-ben a Movat Georgia 600.000 dollárért (173 millió forint) vásárolta meg a tbiliszi szupermarket épületét a város szívében. A még a szovjet éra alatt épült bevásárlóközpont azonban nem nyitott ki újra. Végül a kormányzat 2013-ban elengedte az ezért járó 12 millió dolláros (3,5 milliárd forint) büntetést, a cég pedig egy meg nem nevezett összegért cserébe végül eladta az épületet. A vásárló a volt grúz miniszterelnök, a milliárdos Bidzina Ivanishvili volt. Az az eredeti szerződésben sem volt tiltva, hogy a vásárló továbbértékesítheti az ingatlant.
  • Lasha Papashvilli 2009-ben egy jelképes összegért, 420 dollárért (121 ezer forint) vásárolt meg egy a dél grúziai üdülőhelyet, az Abastumaniban található Aghobilit. Összesen 7 millió dollár (2 milliárd forint) értékben kellett volna a területen befektetnie, és felépítenie egy hotelt négy éven belül. Bár Papashvili állítja, valójában a munkálatok még csak el sem kezdődtek a Studio Monitor beszámolója szerint. A 260 ezer dolláros (75 millió forint) büntetést mindenesetre mára elengedték a hatóságok.
  • A Black Sea Industries 7,25 millió dollárért (2 milliárd forint) 301 hektárt vásárolt a Fekete tengeri kikötőváros Poti mellett. 250 millió dollárnyi (72 milliárd forint) befektetést vállaltak, ami során egy finomítót, továbbá egy gáz-cseppfolyósító üzemet kellett volna felépíteniük és a kikötői, illetve vasúti infrastruktúrát javítaniuk. Garantálták, hogy 3000 embernek fognak munkát adni, akik 250 dolláros (72 ezer forint) havi fizetésben részesülnek, ami átlag feletti keresetnek számít Grúziában. Ezek a fejlesztések azonban soha sem készültek el, de a Gazdasági Minisztérium mégis elengedte a 438 millió dolláros (123 milliárd forint) büntetést. A SOCAR-Grúz Gáz amely része az azerbajdzsáni állami vállalatnak, végül felvásárolta a Black Sea Industries szerződéseit 2013-ban. Ezeket ráadásul át is írták, így az egyetlen feltétele a szerződés teljesülésének mára, hogy a vállalat 250 ezer háztartásba építi ki a gáz infrastruktúrát 2017-ig. Jelenleg ez 119 143 háztartás esetében már megtörtént.

A büntetéseket elengedő gazdasági minisztérium képviselője szerint ők csak lehetőséget akarnak biztosítani a cégek számára, hogy ha csúszással is, de megvalósuljanak a fejlesztések, mert az alapvető cél az új munkahelyek megteremtése és a GDP növelése lenne. A büntetésekre vonatkozó konkrét kérdésre csak annyit válaszolt: „Büszkék vagyunk arra, amit elértünk.”

Az eredeti cikk 2015. december 14-én jelent meg az OCCRP honlapján “ Land Grab Penalties Forgiven” címmel. Szerző:  Tskriala Shermadini. Fordította: Szakács András

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom