Bezárás
Egyéb

Kémek harca – Oroszország titkosszolgálatai harcban állnak egymással?

Ellentmondás van az orosz hírszerző főnök halála körül: úgy tűnik, nem ott, nem úgy és nem akkor halt meg Szergun, ahogy az oroszok állítják. A titkosszolgálatok hatalmi harca Putyin elnök számára az utóbbi évek eddigi legveszélyesebb belpolitikai fejleménye Oroszországban, hogy mi lehet a háttérben, ezt mutatjuk most be.

Egyes hírek szerint hat (más értesülések szerint három) nap különbséggel hirtelen elhalálozott az orosz hadsereg két vezető tisztségviselője. 2015 december 29-én Alexander Susukin, a légidesszantos csapatok parancsnoka, 2016 január 3-án Igor Szergun, az orosz katonai hírszerzés (GRU) vezetője hunyt el. Mindketten részt vettek a 2014 óta zajló kelet-ukrajnai katonai műveletekben, illetve az ukrajnai Krím félsziget megszállásában.

Emil Souleimanov, a prágai Károly Tudományegyetem Politikai Tudományok docense így kommentálta a két halálesetet Facebook oldalán: “nem vagyok híve az összeesküvés elméleteknek, de mint olyan valaki, aki követi az orosz politikát, nehezemre esik elhinni ilyen véletlen egybeesést.”

“Nagyon furcsa egybeesésről beszélhetünk a két haláleset kapcsán, amely persze megtörténhet, de az is lehetséges, hogy mindez nem véletlen” – nyilatkozta már az Átlátszónak a prágai Károly Egyetem docense, a poszt-szovjet térség specialistája, akit Facebookon kerestem meg.

“Nagyon váratlanul haltak meg, mindkét katonai vezető fiatalnak számított és mindketten egészségesek voltak, korábban egyiküknek sem volt komoly egészségügyi panasza, szívproblémái. Az első hírek szerint mindkettőjükkel szívelégtelenség végzett, ami egy nagyon tipikus haláleset a KGB vagy az FSZB szervezésében.”

De mielőtt a színfalak mögé nézünk, ismerjük meg a cikk főszereplőit, az oroszországi biztonsági szolgálatokat és feladatkörük valamint a két elhunyt orosz katonai vezetőt!

  • Felderítő Főcsoportfőnökség (GRU): az orosz katonai hírszerzés intézménye, Oroszország honvédelmi minszterének és a vezérkari főnöknek jelent. A GRD “modus operandi” részének jellegzetessége a szabotázs- és a beszivárgó csoportok alkalmazása, például: Krím, Kelet-Ukrajna. Igazi badass arcok.
  • Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB): A KGB-utód FSZB különös hibrid a titkosszolgálatok között. Egyrészt ez az oroszok belföldi elhárítása, az orosz “FBI”, de 2003 óta Oroszország határain kívül is speciális akciókat hajthat végre, másrészt ez az amerikai NSA orosz megfelelője is, vagyis ennek a feladata az elektronikai hírszerzés.
  • Külföldi Hírszerző Szolgálat (SVR): Oroszország határain túl folytat hírszerző tevékenységet, de külhonban katonailag csak testőri feladatot végezhet, például: nagykövetségek. Közvetlenül az elnöknek riportolnak munkatársai, a szervezet hatáskörét az Állami Duma és az elnök is szabályozhatja.

De ki ez az Alexander Susukin és Igor Szergun?

Az ukrán hírszerzés szerint Susukin vezette 2014 márciusában a Krím elfoglalását végrehajtó orosz ejtőernyős csapatokat. Az elmúlt két évben ő volt az Orosz Föderáció légidesszant csapatok helyettes vezérkari főnöke. Korábban a Grúzia egy részét, Dél-Oszétiát megszálló orosz csapatok parancsnoka volt. Afganisztáni, Észak-Kaukázusi és jugoszláviai harci tapasztalatokkal rendelkezett. A Rjazanyi Katonai Iskola jelentette halálhírét, amely szerint szívroham végzett vele, 52 évet élt.

Szergun életéről még kevesebbet tudhatunk, életrajza orosz államtitok. A katonai hírszerzői munkát még a szovjet időben, 1984-ben kezdte el, 1988-tól az albán fővárosban, Tiranában működött. Szergun még abban az időben (2011) került a GRU élére, amikor a szervezet stratégiai jövője kérdőjeleződött meg és amikor az FSZB és az SVR részéről kísértések érték, hogy befolyást vagy a szervezet vagyonának egy részét megszerezzék. Szergun azonban visszaverte a támadásokat, koszolidálta a GRU-t és megerősítette a katonai hírszerzés pozícióját.

Halálát kiváltó okokról nem ismerhettünk meg napokig semmilyen információt, csak Putyin elnök által aláírt hivatalos nekrológot olvashattuk el január 4-én a hétfői újságokban: “Kollégái és beosztottjai kíváló tisztet, tapasztalt és hozzáértő parancsnokot és bátor embert, hazafit ismerhettek meg Szergun személyében”. Január 5-én az orosz Honvédelmi Minisztérium is kiadott egy nekrológot.

A jereváni rádió jelenti: Moszkva. Vagy Libanon?

Január 6-án az orosz LifeNews hírportál, egy magát megnevezni nem kívánó, Szergun boncolását végző orvosra hivatkozva azt írta, hogy a GRU főnök hirtelen halálát heveny szívelégtelenség okozta. “A halál egyik oka a fáradtság volt. Alváshiánnyal küszködött, túl sokat dolgozott”, idézte a hírportál a boncolási jegyzőkönyvet. A cikk először tett említsét a kémfőnök halálának helyszínéről is: Szergun a jelentés szerint egy szanatóriumban hunyt el Moszkva déli elővárosában.

Két nappal később, január 8-án jött a fordulat. A Stratfor amerikai biztonságpolitikai elemzőintézet meg nem nevezett forrásokra hivatkozva hírelemzésében azt írta, hogy Igor Szergun Libanonban halt meg, két nappal korábban, január elsején. A Stratfor információját pénteken a Kreml tagadta. Dmitrij Peszkov, Putyin elnök szóvivője a LifeNews orosz híroldalnak így kommentálta az amerikai értesülést: “Ez a hír nem igaz, egyáltalán nem igaz”.

Január 11-én a “The Al-Diyar” már azt állította, hogy az orosz kémfőnököt meggyilkolták. A libanoni újság, amelyről úgy tartják, hogy a jelenlegi szíriai rezsimhez áll közel, azt írta, hogy Szergunt lőtt sebbel szállították kórházba. Egy meg nem erősített jelentés szerint az orosz GRU főnöke még Szíriában sérült meg, ahonnan a bejrúti Amerikai Kórházba szállították, hogy eltávolítsák a golyókat mellkasából. Szergun a műtétet nem élte túl. Oroszország a hírt ezúttal is tagadta és továbbra is azt állította, hogy Szergun Moszkvában halt meg.

Kémek háborúja – Ukrajnában

Ahhoz, hogy legalább spekulációkat tudjunk megfogalmazni, mi történhetett és miért, muszáj visszamenni néhány évet az időben és megismerkedni az orosz titkosszolgálatok közötti viszonnyal. Annak ellenére, hogy Putyin korábban az FSZB-ben (egykori nevén: KGB) szolgált, az orosz elnök megpróbált egyensúlyt teremteni a különböző állambiztonsági szervezetek között.

Csakhogy a vaskézzel megteremtett hatalmi egyensúly két éve az eszkalálódó ukrajnai események miatt felbomlott. A Nyugat-barát ukrán kormány felállításáért és a Moszkva-barát Janukovics-kormány bukásáért nagyrészt az FSZB-t és az SVR-t tették felelőssé Oroszországban. Ez a tény pedig felbátorított másokat. Hirtelen az a szervezet érezte magát nyeregben, amelyet 2011 környékén még az eljelentéktelenedés fenyegetett: a GRU.

A válasz nem késett sokat: 2014 közepén átszervezték átszervezték az állambiztonsági szolgálatokat, a GRU nagyobb hatáskört kapott az Ukrajnában végzett orosz kémtevékenység felügyelésében. Ez a lépés gyakorlatilag az FSZB megalázását is jelentette és a háttérben a GRU és az FSZB között harc indult meg az Ukrajnában végzett titkosszolgálati munka ellenőrzése felett. E színfalak mögötti kegyetlen küzdelemnek voltak látható momentumai a kelet-ukrajnai orosz-barát szeparatista szervezeteken belüli hatalmi átrendeződések.

Bizonyítható, hogy például Valerij Bolotov, a nemzetközileg el nem ismert ún. Luhanszki Népköztársaság egykori vezetője minden lépését a háttérben az FSZB irányította, de 2014 augusztusában leváltották. Hasonló esemény történt a szomszédvárban is, az ún. Donyecki Népköztársaságot irányító Alekszander Borodai-Igor Sztrelkov FSZB-hátterű párost Alekszander Zakharcsenko váltotta fel. (augusztus 7.)

Csakhogy az amerikai hírszerzés szerint az FSZB aktuális problémái jóval túlmutattak az ukrán-orosz háborún. A biztonsági szolgálat évek óta azért küzd, hogy megőrizze kiváló pozícióit Oroszországban, főleg Csecsenföldön, ahol igyekszik anyagilag a felszínen tartani az egyik legjobban jövedelmező vagyontárgyát, a legnagyobb orosz olajvállalatot, a Rosneftet. Az FSZB problémáival, működési zavaraival hozta összefüggésbe az amerikai hírszerzés Putyin elnök 2015 márciusi titokzatos eltűnését és az ellenzéki vezető Borisz Nyemcov elleni merényletet is.

Leszámolás az orosz “héjákkal”?

A Straftor szerint az újabb fordulat akkor következett be, amikor négy hónappal korábban az orosz médiában olyan meg nem erősített jelentek meg, miszerint a GRU legnagyobb támogatója és háttérembere, Vlagyiszlav Szurkov befolyása megcsappant Ukrajnában. Ez a hír azért lehet fontos az események megértésében, ha tudjuk, ki az az ember, akit legtöbbször csak Putyin elnök szürke eminenciásának neveznek és az USA gazdasági szankciókat és beutazási tilalmat meghirdető listája első helyén szerepel.

Szurkovot tartják az állami tévécsatornák által megtámogatott “irányított demokrácia” és az ún. nem lineáris, hibrid háború atyjának. Egy olyan háborúról van szó, amely során a Kreml a tömegmédia segítségével a közvélemény manipulására törekszik. Moszkvában olyan üzeneteket kezdtek el megfogalmazni, amelyeket a saját politikai érdekeiknek megfelelően tudnak aztán kihasználni.

Hogy ez mit jelent konkrétan? Az orosz propagandagépezet például az európai nacionalistákat EU-ellenes üzenetekkel csábította el (lásd még: az európai (szélső)jobb pártok oroszországi támogatásai), a szélsőbaloldali mozgalomba az amerikai hegemónia elleni harcot propagáló történetekkel szivárogott be, de az amerikai és európai vallásos konzervatívokat is megnyerte a Kreml a homoszexuálisok ellen folytatott “kérlelhetetlen küzdelmével”.

A látszólag teljesen különböző csoportoknak megfogalmazott üzenetek a Kreml támogatását élvező médiákban (pl: Russia Today) látszólag egységes üzenetként jelennek meg, amelyeket így felerősítve továbbíthatnak. A médiapropagandán kívül különböző pénzügyi projektekkel próbálja az orosz titkosszolgálat befolyásolni az olyan országok politikai-, gazdasági berendezkedését, amelyekek szerintük Moszkva begolyási övezetét képezik. Senkit ne érjen meglepetésként: Szurkov számára a volt szovjet tagköztársaságok és a kelet-európai országok, köztük Magyarország is, Moszkva érdekszférájába tartoznak.

És amit a GRU legfőbb háttérembere a hibrid háborúról a politikában elképzelt és végrehajtott, azt katonai téren Igor Szergun, a GRU főnöke öntötte formába, konkrétabban: ő tervezte meg a kelet-ukrajnai hadszíntéren alkalmazott orosz hibrid háborús stratégiát.

Miután Szergunt kinevezték a GRU élére, sikerült meggyőznie Putyint, hogy a korábban a más titkosszolgálatok és a hadsereg között elosztott nyolc Szpecnaz csoport visszakerüljön a GRU felügyelete alá, valamint a titkosszolgálat felügyelete mellett a 45. Szpecnaz hadosztályt a Légideszant Csapatok (VDV) irányítása alá helyezzék. Három évvel később ez az egység játszott kulcsszerepet a Krím félsziget elfoglalásában. Bejárták a világot az egység zöld színű, jelzés nélküli katonai ruhába öltözött tagjairól készült fotók, akik a háború moszkvai rendezői szerint helyi “orosz hazafiak” voltak.

Az újabb fordulatot az új év hozta el. 2016 január elején az amerikaiak olyan híreket kaptak az ukrán titkosszolgálattól, miszerint az FSZB visszatért a kelet-ukrajnai hadszíntérre és újra együtt működik a szeparatista katonai vezetőkkel. Ez a fejlemény az FSZB ukrajnai pozícióinak újbóli megerősödését is jelentheti.

Márpedig ennek fényében az FSZB egyik legnagyobb rivális csoportjának vezetőjének halála új megvilágtásba kerülhet.

Mit keresett Szergun Libanonban?

  1. Ellentmondásosak Szergun halálának körülményei. Amennyiben az amerikai jelentés valós, felmerül a kérdés, mit keresett Szergun egy olyan országban, amely a világ hírszerző szolgálatainak egyik találkozópontja, illetve a Kreml miért fedezné a GRU főnökének külföldön bekövetkezett halálát? Előbbi kérdésre logikus válasz lehet, hogy az utolsó időkben a szíriai orosz katonai szerepvállalás miatt, a 2014-ben Krímben bevetett légi desszantosok újra szerepet kaptak, Szergunt ezért is lehetett többet látni a Közel-Keleten.
  1. Ha igazak a hírek, hogy az FSZB jelenléte újra megerősödött Ukrajnában, vajon Szergun halálával változhat-e az orosz katonai stratégia? Szintén érdekes kérdés lehet az, vajon az orosz katonai hírszerzés ukrajnai meggyengülése után az FSZB képes lesz-e hatékonyan együttműködni az orosz katonai vezetéssel?
  1. Mi lesz a GRU sorsa? Képes lesz-e egységes maradni a szervezet? Ahogy az orosz média is beszámolt, hogy Szergun utóda nem feltétlenül a katonaságból érkezne, hanem egy olyan “civilebb jegyeket” viselő személyben gondolkodnak, aki ezer szállal kötődne Putyinhoz. Alexej Dyumin közelmúltban előléptetett altábornagy korábban az Elnöki Biztonsági Szolgálatban (SBP) volt alkalmazásban, ami gyakorlatilag egy testőri feladatot jelentett. Ráadásul egy hokicsapatban játszik Putyinnal szabadidejében, dácsája pedig az orosz elnök dácsánk közvetlen szomszédságában áll. Különös.

Amennyiben egy olyan embert találnak a GRU élére, amely sok szálon kötődik Putyin felé, ez egyrészt jelentheti, hogy az orosz elnök egy újabb állambiztonsági szervezet felett szerezheti meg a korlátlan hatalmat, másrészt a GRU-n belül növelheti az elnökkel szembeni elégedetlenséget.

Parlamenti és elnöki választás előtt

A 2016-os parlamenti-, és a 2018-as elnöki választások előtt a Kremlt meglehetősen zavarja a titkosszolgálatok közötti csatározás. Az FSZB hivatalosan Oroszország belső rendjére vigyáz, Putyin aggódhat az ország belső nyugtalanságának növekedése miatt, véli az amerikai elemző intézet. A Stratfor szerint az orosz elnök egy új “civil” GRU vezető kinevezésével állást foglalhat az egymással foglalkozó titokosszolgálatok között, amely tény Oroszország egyik legveszélyesebb kihívását is jelentheti a következő években.

Ezzel szemben Emil Soulejmanov azt állítja, hogy a két orosz katonai vezető “érdekes” halála nem feltétlenül jelenti még azt, hogy Moszkva kihátrált az ukrajnai Újoroszország-projekt mögül, “ezt téves értelmezésnek tartom, mivel egyelőre minden kijelentés a spekulációk világába tartozik”, mondta.

Ugyanakkor a két haláleset egyetlen lehetséges magyarázata – amennyiben nem véletlenek különös sorozatáról volt szó – a politikai tisztogatás lehet, így vonták ki a forgalomból azokat, akik számára a hatalomban már nincs hely. De azt is látni kell, hogy az incidensek mögött nem feltétlenül Putyin elnök áll, hiszen ilyen pozíciókba csak olyan emberek kerülhettek, akik tökéletesen lojálisak a politikai vezetéshez is, nyilatkozta az Átlátszónak a Prágai Egyetem örmény származású docense.

Bőtös Botond

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom