Global Voices

2015 a korrupciós botrányok éve volt Délkelet-Ázsiában

2015-ben három téma foglalkoztatta a médiát Délkelet-Ázsiában: a hadsereg által támogatott kormánypárt veresége a mianmari választásokon, az erdőtüzek miatt füstbe burkolt Indonézia, és a különböző országok kormányzó pártjait érintő korrupciós botrányok.

Malajzia miniszterelnökét azzal gyanúsították, hogy több mint 600 millió dollárt (mintegy 170 milliárd forintot) vágott zsebre szabálytalan banki tranzakciókból, amikben az ország befektetési cége is érintett volt. Thaiföldön a hatalmat 2014-ben megragadó juntát azzal vádolták, hogy korrupciós ügyletek kíséretében építettek egy látványparkot. Indonéziában lemondott a képviselőház zsarolási ügybe keveredett elnöke. A Fülöp-szigeteken pedig az alelnököt tartják folyamatos nyomás alatt vesztegetési ügyekkel.

Najib Abdul Razak maláj miniszterelnök elismerte ugyan, hogy 600 millió dollár van a bankszámláján, azt azonban tagadta, hogy állami pénzről lenne szó. Állítása szerint az összeget pártja választási kampányára adományozta egy közel-keleti támogató. Ezt sokan nem hitték el neki, és a lemondását követelték. Országszerte óriási tüntetéseket tartottak, és az internetes mémgyárat is beindította az ügy.

A maláj miniszterelnök és az állami tulajdonú befektetési cég, az 1MDB gyanús banki átutalásairól a Wall Street Journal közölt oknyomozó cikket:

Kétségek merültek fel a thaiföldi junta korrupcióellenes küzdelmével kapcsolatban, miután olyan vádak láttak napvilágot, miszerint csupán óriási kenőpénzek fizetésével épülhetett meg a Prachuap Khiri Khan tartományban található Rajabhakti történeti látványpark. Az építkezést megrendelő junta a királyság előtt kívánt tisztelegni hét népszerű uralkodó óriásszobraival. Az egyik tábornok beismerte, hogy vannak furcsaságok az üggyel kapcsolatban, így hivatalos vizsgálat indult. Bár a kormány szóvivői tagadták, hogy túlárazott lett volna a beruházás, a múlt hónapban határozatlan időre bezárták a parkot, hogy elejét vegyék a tüntetők politikai megmozdulásainak a környéken. Eközben a királyság megsértésével vádolják azokat a Facebook felhasználókat, akik a botrányos parképítésről szóló infografikákat lájkoltak vagy osztottak meg. Ezért a büncselekményért akár több éves börtönbüntetést is kiszabhatnak rájuk.

Ezen a karikatúrán a junta vezetője éppen megakadályoz egy parkban tartott tüntetést.

Setya Novanto, az indonéz képviselőház elnöke a gyanú szerint húsz százalékos tulajdonrészt követelt magának a 4 milliárd dolláros (több mint 1100 milliárd forintos) Freeport bányászati vállalatban, hogy az továbbra is az országban maradhasson. Az ügyben bizonyítékként bemutattak egy a Novato és Freeport vezetőinek megbeszéléséről készült hangfelvételt. Novato elismerte a követelését, amit állítása szerint ő csupán viccnek szánt. A házelnök december 16-án lemondott posztjáról, és etikai vizsgálat is indult ellene. Cselekedetét Indonézia-szerte elítélték.

Novantónak nem ez volt az első botránya. Azért is kritizálták, mert szeptemberben részt vett az elnökjelöltségért küzdő Donald Trump kampányrendezvényén.

A Fülöp-szigeteken Jejomar Binay alelnököt számos korrupciós vád érte azon – gyanú szerint – szabálytalan szerződések miatt, amiket még az ország pénzügyi központjául szolgáló Makati város polgármestereként kötött. Az idei elnökválasztás egyik legfőbb esélyeseként Binay politikai támadásoknak minősítette az ellene felhozott ügyeket. Szerinte ezek a vádak mindösszesen arra irányulnak, hogy kiüssék őt az elnöki posztért folytatott versengésből.

A korrupt Binay alelnökről szóló rengeteg mém egyike:

2015 arról marad majd igazán emlékezetes, hogy Mianmar a változásra szavazott. A délkelet-ázsiai régió többi részén viszont a politika arról szólt, amiről eddig is: olyan politikusokról, akik a hatalmat saját anyagi gyarapodásukra használják fel.


Ezt a bejegyzést a Global Voices Online magyar oldaláról vettük át. Szerző: Mong Palatino. Fordító: Somodi Dániel. A bejegyzésre a Creative Commons 3.0 licenc vonatkozik.

Megosztás