Balkáni bűnözők veszik be Prágát

Prága nem csak a turisták között örvend nagy népszerűségnek, manapság már balkáni bűnözők is előszeretettel keresik fel a cseh fővárost, hogy ott céget alapítsanak, majd azon keresztül ellenőrizzék a nyugatra menő drogszállítmányokat.

A beszámolók szerint legalább hat balkáni bűnszervezet és vezetőik (Darko Szarics csoportja, Andrija Draskovics, Milan Narancsics, Kaszim Oszmani családja és Boriszlav Plavsics szervezete) lelhető fel a cseh fővárosban.

A rendőrség szerint Prága már a 90-es évek óta különböző balkáni bűnszervezetek egyik drogelosztó központja, a probléma tehát nem új keletű. Hynek Vlas egykori rendőr szerint, aki jelenleg a cseh szervezett bűnözés elleni főosztály vezetője (ÚOOZ), Csehországon keresztül hetente több millió dollár értékben megy át drogszállítmány Németországba.

A cseh rendőrség kábítószer ellenes csoportjának 2012-es jelentése így fogalmaz:

„Ezek a (bűnözői) csoportok a Cseh Köztársaságot használják logisztikai bázisként, mivel tagjaik könnyen szerezhetnek a vállalatokon keresztül tartózkodási engedélyt.”

A KRIK és a Tényfeltáró Újságírók Csehországi Központja kiderítette, hogy Prágában tucatnyi cég található, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak olyan balkáni bűnszervezetekkel, amelyek fő tevékenységi körébe tartozik a drogkereskedelem, a cigarettacsempészés, a rablás, a zsarolás, a prostitúció, és még a politikai gyilkosság is.

A vállalatok egy köre a szerencsejáték iparban mozog, kaszinókban vannak érdekeltségeik, ugyanakkor a cégek nagy része még irodával sem rendelkezik, pénzügyi beszámolókat nem készítenek, és gyakorlatilag semmilyen információ nem lelhető fel róluk.

A helyi újságírók az OCCRP riportereivel együttműködve szólaltattak meg több olyan személyt, akik részt vettek ezeknek a cégeknek a megalapításában. Elmondásuk szerint a cél alapvetően a cseh állandó tartózkodási engedély megszerzése volt, amellyel az Európa Unió teljes területén szabadon mozoghatnak.

A cseh törvények ugyanis lehetővé teszik, hogy azok a külföldi állampolgárok, akik céggel rendelkeznek Csehország területén, tartózkodási engedélyt szerezzenek.

Ezek a cégek gyakorlatilag olyan alvócégként funkcionálnak, amelyek akár évekig is elkerülhetnek mindenfajta ellenőrzést vagy szankciót, és sikerrel fedhetik el az adott szervezet valódi tevékenységét. Emellett a bűnszervezetek számára további előnyt jelent a nyelvi hasonlóság és Csehország földrajzi elhelyezkedése.

Szerb állami vezetők és bűnözők találkozóiról készült videofelvételek kerültek elő

Hét év után kerültek elő azok a videók, amelyek bemutatják, hogy milyen kapcsolatban állt a volt szerb miniszterelnök és rendőrminiszter az ország egyik meghatározó drogdílerével.

Az országban megbújó csoportok közül Szaricsé a leghírhedtebb, és bár maga Szarics jelenleg húsz éves börtönbüntetését tölti 5,7 tonnányi, 22 millió euró (7 milliárd forint) értékű kokain csempészése miatt, többen úgy gondolják, hogy valójában a csoportjának többi része érintetlen, és jelenleg is működik.

A pljevljai születésű Szarics mind szülőhazájában, Montenegróban, mind pedig Szerbiában jó kapcsolatokat ápol különböző befolyásos politikusokkal, és bár már 2009 óta nyomoztak bűnszervezete ellen a szerb és az amerikai hatóságok, végül csak 2014-ben sikerült elfogni, miután megadta magát.

Szarics hamis címen működő cégét, ami egyébként semmilyen pénzügyi jelentést nem adott le még, nem is ő, hanem egy jugoszláv háborús menekült, az akkor még terhes, ma három gyermekes családanya Milka Stepánková jegyezte be. Stepánkovát volt férje erőszakkal és veréssel kényszerítette a dokumentumok aláírására, ezzel megszerezhették az akkori emigráns közösség támogatását.

Milka elmondása szerint akkor még nem gyanakodott Szaricsra, hiszen már korábbról is ismerte, mivel mindketten a montenegrói Pljevljában születtek. A nő által elmeséltek alapján egyértelmű, hogy Szarics már 1993-ban is próbálkozott a csehországi állandó lakhely megszerzésével, hogy aztán a feltételezések szerint nyugat felé vegye az irányt.

Ugyanakkor ezt a gyanút Szarics ügyvédje, Radovan Strbac is megerősítette, miután pénzmosással és érzékeny rendőrségi információk kiszivárogtatásával vádolták meg.

Hasonló cégeket hozott létre Ratko Skorics és fia, Misa, ráadásul ezeknek a szervezeteknek a székhelyei megegyeznek a Szarics által alapított cégek címeivel. Az adatok alapján ezek a vállalatok olyan lakásokba vannak bejelentve, amelyek eredetileg fiatal családoknak szántak támogatásként, de úgy tűnik, végül egy csoport bűnöző kezébe kerültek.

Skorics három ilyen típusú lakással is rendelkezik, ezek közül az egyikbe van bejelentve az a VUK-SOK Company, amely a jelenleg is szökésben lévő Goran Sokovics tulajdonában van, aki nagy valószínűséggel magának Skoricsnak az egyik legfőbb bizalmasa és jobb keze.

Szintén Szarics szervezetéhez tarozott az a Bosko Nedics, aki korábban a milánói kokainpiacot ellenőrizte és irányította. Ő később szintén egy prágai székhelyű céget alapított a Szarics-banda másik tagjával, Vitomir Bajiccsal.

Nedics azonban 2011-ben letartóztatását követően öngyilkos lett, miután a menekülés közben Dél-Amerikát is megjárt bűnözőt Montenegró kiadta Olaszországnak.

A Prágában megtelepedő balkáni bűnözök másik ikonikus alakja Andrija Draskovics. Draskovics korábbi „üzleti tevékenységébe”, a montenegrói bázisú cigarettacsempészésbe még az ország miniszterelnökét, Milo Djukanovicot is bevonta, ahogy az olaszországi Sacra Corona Unitát és a Camorrát is.

Draskovicsot még 2001-ben kilenc és fél évre ítélték Zvonko Plecsics meggyilkolása miatt, de 2004-ben sikeresen fellebbezett. Még ugyanebben az évben támadás érte páncélozott terepjáróját egy ellenséges banda részéről, ennek során egyik testőre életét vesztette. Végül aztán 2010 és 2013 között volt börtönben a Plecsics-gyilkosság miatt.

2015 júniusában ismét letartóztatták Horvátországban egy belgiumi elfogatóparancs alapján, a belga rendőrség ugyanis egy albán politikai aktivista 1990-es meggyilkolásával gyanúsította.

Draskovics a 100 000 eurós (31 millió forint) óvadék kifizetése után először egy luxushotelbe költözött, majd Szerbiába szökött. Ügyvédje a KRIK-nek elmondta, hogy Szerbia nem adja ki Belgiumnak Draskovicsot, mert a két ország között nincs ilyen jellegű egyezmény.

Draskovics a Mizzor nevű cégét szintén Prágában hozta létre. Ivana Simková szerint, aki korábban már több céget is regisztrált Szaricsnak, a vállalat iránt eddig kevés érdeklődést mutatott Draskovics. Ráadásul a cégalapítási ügyekbe nem csak Simková, hanem húga is belekeveredett, akinek neve 2005 óta tűnik fel a különböző vállalti iratokon.

Elmondásuk szerint ezek a cégek is alvó vállalkozások, csak arra kellenek, hogy az állandó csehországi tartózkodási engedély megszerzésének öt éves időtartamát lerövidítsék.

A Mizzora maga a cég könyvelőjének, Marie Vejanoska a prágai címére van bejegyezve. Vejanoska szintén kapcsolatban áll Szariccsal, ugyanis Szarics egyik közeli munkatársának Bosko Nedics cégeinek a könyvelésébe is besegít, ráadásul annak a Saso Mijalkovnak az üzleti partnere, aki a macedón titkosszolgálat vezetője.

Vejanoska ugyanakkor elmondta, hogy neki semmi dolga nincs ezekkel a cégekkel, mindössze az ő címére vannak bejegyezve és ellátja a szükséges könyvelési feladatokat.

A 2003-as évig az egyik legbefolyásosabb bűnszervezetként számon tartott heroinnal, kokainnal, autólopásokkal és cigarettacsempészéssel is operáló belgrádi Surcsin klán – aminek része az a Zimony klán is, amelyik részt vett Zoran Djindjic szerb miniszterelnök meggyilkolásában – egyik állítólagos tagja Milan “Citrom” Narancsics is Csehországban alapított céget.

Az LD Games bár az óta megszűnt, de létezése alatt sem végzett semmilyen kézzelfogható tevékenységet, hivatalos címe nem volt, az iroda címen dolgozók pedig soha nem is hallottak róla. Legutoljára 2005-ben adott le pénzügyi jelentést, ami szerint 700 ezer dolláros (200 millió forint) forgalmat bonyolított.

Zoran “Suri” Petkovics is a különböző drogüzletei leplezésére hozta létre Surikompani nevű cégét még 2003-ban, amelyet a hatóságok számoltak fel 2010-ben. Petkovicsot végül letartóztatták, miután megpróbált Törökországból Csehországba csempészni 120 kilogrammnyi heroint, hogy azt végül a nyugat-európai piacokon teríthesse.

Szintén prágai székhelyű céget vezet a playboy életvitelű Kazim „Felix“ Oszmani, aki vagyonát német kaszinókban összeszedett nyereményeiből alapozta meg. Ő és testvére – akit azóta már bűnösnek találtak okmányhamisításban, és 11 200 dollár (3 millió forint) összegű bírság megfizetésére köteleztek – több kaszinót, éjszakai bárt és szerencsejáték-barlangot is birtokol Európa-szerte.

Az Oszmani család üzlete jelenleg 440 millió dollár (126 milliárd forint) értékű, a forgalom tavaly elérte az 5 millió dollárt (1,5 milliárd forint). A német hatóságok ugyanakkor már számtalanszor nyomoztak Oszmani és testvére ellen prostitúció, csalás, zsarolás, pénzmosás, illetve kábítószer birtoklás alapos gyanúja miatt, ráadásul a család egy koszovói paramilitáris szervezet az UĆK fegyvervásárlásait is finanszírozta a BND jelentése szerint.

Az alapvető problémát a cseh rendőrség egyes tagjai szerint az jelenti, hogy mára több balkáni bűnöző is érinthetetlenné vált, és arra az esély, hogy például a drogüzleteik miatt börtönbe kerüljenek minimális, ugyanis a szervezetek igazi vezetői távol tartják magukat az „anyagtól”, mindössze az operatív irányítást végzik.

Hiába rohanják le a hálózatot, mindössze az alsó szinteket képesek felelősségre vonni, ráadásul ezeket az embereket könnyű pótolni, mesélte a Vámhivatal egyik anonimitást kérő munkatársa. Elmondása szerint Prága tökéletes választás logisztikai szempontból egy drogdíler számára, alvó, vagy éppen nagyon is működő cégeken keresztül zavartalanul ellenőrizheti az Európát keresztül-kasul átszelő drogszállítmányait.

Az eredeti cikk 2015. november 23-én jelent meg az OCCRP honlapján “Balkan Organized Crime Sets up in Prague” címmel. Szerző: Pavla Holcova és Stevan Dojcinovic. Fordította: Szakács András.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.