Bezárás
Szabadságjogok

A francia állam „összekeveri és összemossa a civil mozgalmakat a terroristákkal”

24 lakhelyelhagyási tilalommal sújtott aktivista, 40 betiltott klímamenet, egy preventíven feltartóztatott biciklis felvonulás, könnygázba fulladt párizsi tüntetés – a francia hatóságok mindent bevetettek, hogy a ma kezdődő párizsi klímacsúcs, a COP21 civil előjátékaként elképzelt november 29-ét ellenőrzésük alá vonják.

Rendőrök akciója november 29-én a tüntetők ellen; Fotó: Laurent Cipriani, Associated Press; NYT

A címben használt formula a francia civil szféra egyik legdecensebb képviselőjétől, az Emberi Jogok Ligájának (LDH) francia tagozatától származik. A verbális túlkapásokkal ritkán gyanúsítható szervezet azután adta ezt a címet sajtóközleményének, hogy a belügyminisztérium lakhelyelhagyási tilalmat rótt ki a párizsi klímacsúcsra (COP21) létrejött civil összefogás, a Coalition Climat 21 jogi csapatának tagját, Joël Domenjoud-ra.

A szocialista kormány a civilektől is megvédi a klímacsúcsot? 

Domenjoud december 13-ig naponta háromszor kénytelen a helyi rendőrőrsön jelentkezni, és az ügyvédje szerint az a vád ellene, „hogy a párizsi baloldali ultrák tagjaként ellenezné a klímacsúcs megtartását”. Az állítást némileg kétségessé teszi, hogy a Coalition Climat 21 mintegy 130 olyan szervezetet tömörít, amelyek hosszú hónapok óta készítik elő a COP21 előtt, után és közben tartandó civil rendezvényeket.

Miközben a klímakonferencia tárgyalásain is részt vesz a „civil társadalom” 14 000 küldötte – NGO-k, vállalatok és think tankek képviselői – a „kint maradt” civilek által szervezett számtalan akció és rendezvény, találkozók, műhelyek, viták egy olyan dinamikát próbálnak létrehozni, ami a klímacsúcs után is kitart. Ahhoz ugyanis, hogy letérjünk a jelenlegi katasztrofális pályáról, drasztikus döntésekre van szükség, amelyek feltehetően nem fognak megszületni ezen a csúcson, vélik a civilek – épp ezért a következő években tovább kell fokozni a társadalmi mozgalmak nyomásgyakorlását. Ennek az új lendületnek lett volna nyitánya november 28-29 és a mintegy 2176 klímamenet szerte a világon, ahogy a december 11-én záruló konferencia másnapján, december 12-én újabb monumentális akció hivatott majd jelezni, a klímaváltozást már most is elszenvedő népeket képviselő civilek többet követelnek.

Naomi Klein kanadai újságíró a Médiapart portál videóblogjában értékeli a civilek és a francia kormány eljárását.

Ezt a két tüntetést tiltotta be a szükségállapotra hivatkozva az elsők között a francia állam – a döntés ellen többek között Joël Domenjoud nyújtott be fellebezést. Nem túl logikus tehát, hacsak Domenjoud nem egy perverz kettős ügynök, hogy épp annak az eseménynek megtartását torpedózta volna meg, amelyre rengeteg kollégájával jó régen készül. A házi őrizet indoklásában egyébként hatszor szerepelt az erőszak szó, miközben a férfi – ügyvédje szerint – büntetlen előéletű, nem vették soha őrizetbe, eljárás sem folyt soha ellene.

A döntés ellen ő is fellebbezett, akárcsak más házi őrizetbe vett személyek – közülük hatan Rouen városában élnek; a sajtónak nyilatkozó érintettek szerint 15 fegyveres rendőr hatolt be a lakásukba, azt kiáltva, hogy mindenki a padlóra, majd megbilincselték őket. A lakhelyelhagyási tilalomról csak azután tájékoztatták őket, hogy a lakást átkutatták.

A kritikák nyomán a belügyminiszter szombaton kijelentette, hogy a 24 személy elleni intézkedést az indokolta, hogy „a múltban tüntetések alkalmával erőszakos akciókat követtek el, és hangot adtak annak, hogy nem kívánják tiszteletben tartani a szükségállapot elveit” – épp ezért ő teljes mértékben kiáll az eljárások szigorúsága mellett.

A baloldali avagy zöld dzsihadisták ismertetőjelei: tüntetésekre és/vagy Brüsszelbe járnak

Bár a 24 szóban forgó személy identitása egyelőre nem minden esetben ismert, de a rouen-iakra is igaz, hogy egyiküket sem vonták soha felelősségre erőszakos cselekedetek vagy rendzavarás miatt. Sőt, a szemükre vetett egykori tüntetéseken nem is voltak ott minden esetben. Az erőszak vádján túl azt találják különösen nyugtalanítónak, hogy a prefektúra nem köteles bizonyítani állításait. Ők sem hagyhatják el engedély nélkül a várost, ahol élnek, és este nyolctól reggel 6-ig otthonukat sem, plusz naponta háromszor jelentkezniük kell a helyi rendőrőrsön – mindezt december 12-ig, a klímacsúcs végének másnapjáig.

Ezek az intézkedések egy nagyobb „csomagba” illeszkednek, amelyet a merényletek másnapján elrendelt, majd meghosszabbított szükségállapot tesz lehetővé. Ennek keretét egy 1955-ben hozott törvény biztosította, amelyet egykor az 1954-től 1962-ig tartó algériai háború okozta körülmények indokoltak, és azóta soha nem terjesztették ki az egész országra – bár a nyolcvanas és kilencvenes években viszonylag gyakoriak voltak a merényletek. Ezt az 1955-ös törvényt „modernizálta” és tette a korábbi 12 nap helyett 3 hónapos lejáratúvá a francia parlament tíz nappal ezelőtt, szinte egyhangúan, mindössze hat képviselő nem támogatta a döntést.

Múlt keddig összesen 1233, két hét alatt 1616 házkutatás történt, 142 őrizetbe vétel, 300 esetben rendeltek el lakhelyelhagyási tilalmat és 230 fegyvert foglaltak le. Az elvileg a terrorista veszéllyel kapcsolatban elrendelt házkutatásoknak több esetben is baloldali és/vagy környezetvédő aktivisták voltak a célpontjai. Az intézkedések áldozatául estek olyan „sejtek” is, amelyek művészi akciókkal készültek a COP21-re, például egy olyan kulturális műhely, ahol építészek a december 7-11-ig tartandó eseménysorozat, a Klímaakció Zóna díszleteit készítették elő, és a napokban brit aktivisták is aludtak ott. A rendőrök ez esetben „csak” a számítógékepeket vitték el, házi őrizetbe nem vettek senkit.

De volt házkutatás biozöldség-termesztőknél is, náluk reggel 7.20-kor jelent meg vagy 10 csendőr, akik 2 óra 40 percen át nézték át a család holmiját, iratait, különös tekintettel az írott dokumentumokra. A prefektus szerint „komoly gyanú áll fenn”, hogy náluk „olyan személyek, fegyverek vagy tárgyak találhatóak, amelyek terrorista jellegű tevékenységhez kötődnek”. Telefonjuk, számítógépeik tartalma lemásolásra került, és az egyik csendőr nekik is szegezte a kérdést: „A G8, az európai csúcsok, a környezetvédő tüntetések, ez nem mond semmit?”. Szóba került egy három évvel korábbi tüntetés, ahogy a COP21 is, majd a csendőrök egy kérdésre elismerték, hogy ha olyasmit találnának, ami arra utal, hogy a pár tüntetést szervez, már vinnék is őket. A rend őreit a két helyre is felírt „Brüsszel” szó is nagyon izgatta, és mikor kiderült, hogy az ifjú férj korábban ott dolgozott, sőt belga barátaival is tartja a kapcsolatot, a rendőrök újabb keresztkérdéseket tettek fel. A biotermelők ekkor kezdték kicsit elveszteni a türelmüket: „a szélsőbalról beszélnek, aztán hirtelen azt sugallják, hogy iszlamisták vagyunk?”

Az utóbbi napokban persze nemcsak az aktivistákra „járt rá a rúd”, egy ismert muszlim graffitiművész öccsénél szintén vélhetően „belga barátok” miatt lett házkutatás, és a nemrég elhunyt nevelőapai hagyatékban talált régi és rég nem használt lőfegyver miatt most per is indul a fiú ellen. Más, furcsa esetek lassan szivárognak fel a helyi sajtóból az országos médiába. Nizzában például, amikor egy lakásnak az ajtaját betörte egy speciális rendőrosztag (bár saját állításuk szerint nem használtak fegyvert), mégis eltalált néhány lövedék egy szomszéd lakásban alvó kislányt. A több sebből vérző, de végül nyakán csak könnyű sérüléseket szerző gyerek édesapját (aki egy darabig azt hitte, lánya meg is halt) földre teperték, és megbilincselték, hasonlóan jártak el a szomszéddal is, aki a házkutatás címzettje volt. Máshol egy gyorsvonatot azért ürítettek ki, mert az utasok gyanakodni kezdtek két srácra, akik egy lövöldözős amerikai filmet néztek a vagonban. Egyikük, Mickael, aki egyszerre csak a földön találta magát, nyakán egy kiabáló rendőr térdével, majd 2 órát töltött a rendőrőrsön, arra gyanakszik, túlságosan lebarnult, és túl hosszú lehet a szakálla – ez okozhatta a riadalmat.

Egy Párizs közeli squatban szintén fegyveres rendőrökre nyitották az ajtót egyik reggel, a térdre kényszerített, majd egy kanapéra gyűjtött lakókat viszont legalább nem bilincselték meg, a házkutatást végző 30 rendőr csak egy embert vett őrizetbe,akit aztán néhány óra múlva elengednek. Itt is a COP21 után érdeklődnek, és arról, tervezték-e elszállásolni a blacks blocs tagjait.

Amikor a közbiztonság védelme összemosódik a kormány más politikai érdekeivel

Az aktivisták elleni felhozott vádakban visszatérő motívum Notre-Dame-des-Landes, a szocialista kormány egyik legpolémikusabb projektje, amely Nantes közelében hozna létre egy új repteret. A régóta húzódó konfliktusról mi is írtunk tavaly:

Gyilkolt a tömegoszlató gránát Franciaországban
A Nantes közelében fekvő területen már hosszú évek óta tart az egyre népszerűbb ellenállás egy másik „Nagy Értelmetlen Projektnek” minősített beruházás, ezúttal egy reptér építése ellen. Akárcsak a déli Tarn megyében, itt is egy ártéri, vizenyős zóna és számos védett állat- és növényfaj élőhelye került veszélybe az építkezésekkel, melyekről még a tavasszal leköszönt szocialista kormányfő polgármestersége idején döntött az önkormányzat. Hiába a 2012-es szocialista hatalomátvétel óta csak intenzívebbé vált ellenállás, az azóta sokasodó ellenérvek és a párton belül is erősödő kritikák, a kormány ma sem mondott le a reptér megépítéséről, bár a munkálatokat felfüggesztették.

A szükségállapotra alapuló intézkedések közül azonban a legvitatottabbak a tüntetéseket érintik. A november 14. óta fennálló tilalmat első esetben múlt hét vasárnapján szegték meg néhány százan. A menekültekkel való szolidaritás jegyében civil szervezetek, szakszervezetek és pártok által meghirdetett tüntetést szintén betiltották – a legelszántabbak, néhány százan mégis jelen voltak a Köztársaság téren, és egy kisebbség „le is futotta” a távot.

3 nap múlva már 58-an kaptak idézést a tilalom megsértése, vagy a „megsértés szándéka miatt”. Hasonlóképpen, túlságosan felforgatónak ítélte 200 biciklis és 5 traktor Párizsba vonulását a helyi prefektúra – ők szintén Notre-Dame-des-Landes-ról jöttek –, vélhetően ezért tartóztatták fel a „radikális és erőszakos mozgalomba” való tartozással megvádolt konvojt.

Karácsonyi vásárt lehet szervezni, civil megmozdulást nem?

A 29-i Klímamenet betiltása nyomán értelmiségiek hívtak fel nyílt levélben a tiltásnak való ellenszegülésre, A Coalition Climat 21 pedig végül alternatív akciókkal, tízezer főt mozgósító élőlánccal, a tervezett útvonal dekorációjával, a Köztársaság térre elhelyezett cipőkkel helyettesítette azt, ami néhány hete még az egyik legnagyobb klímamegmozdulásnak indult. Végül mintegy 5000 fő próbálkozott a tüntetéssel is, de őket a rendőrség, egyes információk szerint erőszakos csoportok megjelenésére reagálva, vette kezelésbe: könnygáz, paprikaspray, gumibotozás, durva letartóztatások, tömeges előállítások szerepeltek a programban. (A több, mint 300 személy közül hétfő este már csak kilencen vannak őrizetben.) A délután további részében pedig a Nicolas Sarkozy belügyminisztersége óta bevezetett „bekerítős módszer” került bevetésre. Ilyenkor a rend őrei bekerítik a tüntetőket, és akár órákon keresztül nem engednek ki-be senkit az általuk kijelölt zónából – a látszólag ártalmatlan, és engedélyezett tüntetéseken is alkalmazott intézkedés kifejezetten  nyomasztó is lehet az amúgy szabadságjogaikat gyakorlók számára.

A szerintük indokolatlan tiltások ellen fellépő szervezetek (szakszervezetek, NGO-k, pártok) megállapítják, különös, hogy egyelőre semmilyen sport- vagy kulturális esemény, kereskedelmi akció, így a karácsonyi vásárok sem kerültek betiltásra azon a címen, hogy biztosításuk túlságosan nagy erőket vonna el. Csupán a „migránsok, környezetvédők, jogvédők, globalizációkritkusok, lakhatási problémákkal küzdők, munkanélküliek, dolgozók és a prekariátus megmozdulásait” találta védelemre méltatlannak vagy túlságosan veszélyesnek az állam.

repu2

Köztársaság tér, november 29. délutánja.

Az egész országban összesen 40 klímamenetet nem engedélyeztek, miközben a belügyminisztérium döntése gyakran felülírta a helyi polgármesterekét. És végül több településen, így pl.  Rennes-ben, Toulouse-ban, Bordeaux-ban is gond nélkül lezajlottak a tiltással dacolók rendezvényei. Csak Párizsban fajult el a helyzet, úgy tűnik, akárcsak tavaly nyáron a gázai intervenció közben, a fővárosban „játsszák le” a kormányzó hatalom és az annak ellenszegülő polgárok csatáit.

Óvintézkedések az esetleges túlkapások miatt 

November 24-én a francia hatóságok egyébként – a későbbi problémákat megelőzendő – jelezték az Európa Tanács felé, hogy megsérthetik az Emberi jogok európai egyezményét a szükségállapot keretei között. Erre az egyezmény 15. cikke ad lehetőséget, korlátozott ideig, „háború vagy a nemzet létét veszélyeztető veszély esetén”, s csak a „feltétlenül megkívánt mértékben”. Franciaország tehát, annak a szabadságnak és emberi értékeknek védelmében, amelyek Hollande elnök szerint a terroristák célpontját képezték, bejelentette, hogy véthet az alapvető szabadságjogok ellen.

Az Egyezmény hatályának felfüggesztése nem érvényes az élethez való jogra (kivéve, ha háború van), a kínzás, a rabszolgaság tilalmára, és a törvényi rendelkezés nélkül kiszabott büntetés tilalmára. Felfüggeszthető viszont a szabadsághoz és biztonsághoz való jog, a tisztességes tárgyaláshoz való jog, a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jog, a gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadság, akárcsak a véleménynyilvánításé, a gyülekezés, az egyesülés szabadsága, és a hatékony jogorvoslathoz való jog. Hasonlóan járt el egyébként Nagy-Britannia is a 2005-ös londoni merényletek után: a cél mindkét esetben az esetleges emberi jogi perek lenullázása.

A történetnek itt persze nincs vége, egyrészt a COP21 és a köré szervezett programok és akciók folytatódnak, a december 12-re beígért megmozdulás alternatíváján tovább törik a fejüket a szervezők. A komolyabb vita pedig nyilván csak most indul majd azokról a kormányzati intézkedésekről, amelyeknek eddig nemcsak a parlamenti képviselők szinte teljes spektruma, de a közvélemény-kutatások szerint a lakosság túlnyomó többsége is megelőlegezte a bizalmat. A három hónapra meghosszabbított szükségállapot ellen elsőként az egyik mérvadó igazságügyi szakszervezet és a legnagyobb konföderáció, a CGT emelte fel a szavát, a kisebb baloldali NGO-k és pártok mellett. Bár óvatosságra intette a kormányt a Human Rights Watch is, az elmúlt napok hírei nyomán pedig sokasodnak a különféle figyelmeztetések, tiltakozások. Az “emberi jogok földjeként” számon tartott Franciaországban a puding kóstolgatása épp csak elkezdődött.

Egy alapból cseppet sem zöld vendéglátó, aki mi tagadás, nem rajong a „rendbontó civilekért”

A COP21, az ENSZ klímaegyezményét aláírók 21. konferenciájának házigazdája az ökológiai érzékenységgel amúgy kevéssé felvértezett francia kormány, nem csoda, hogy tavaly decemberben a zöld koalíciós partner távozott is belőle. A Zöldek, akárcsak a kormányzó szocialisták (PS) balszárnya, nem értettek egyet a válságkezelés európai receptjeivel, különös tekintettel azokra a megszorításokra, amelyek az általuk szorgalmazott lakhatási intézkedéseket vagy épp az ökológiai átmenet támogatását finanszírozási forrásait számolták fel. A zöldek azt sem vették jó néven, hogy Párizs nem csak az offshore elleni harcban és a bankrendszer reformjában nem bizonyult úttörőnek, de a francia atompark fokozatos leépítése is csak ígéret maradt. François Hollande 2012-es kampányában ugyan még azt mondta, hogy bezárja az ország legrégibb, immár 35 éve üzemelő, fessenheimi erőművét, egy hónapja viszont a környezetvédelmi miniszter asszony bejelentette, a 2016 végére tervezett bezárás, amelyet a szomszédos Németországban és Svájcban is sokan szorgalmaznak, minimum 2018-ra tolódik.

Néhány héttel később pedig az derült ki, hogy az egyik legnagyobb társadalmi ellenállást kiváltó projekt, Notre-Dame-des-Landes, a Nantes közelében építendő új reptér munkálatainak újraindítását is kezdeményezte a kormány, bár az építkezést támadók indította eljárások még nem zárultak le. Az „ellenállókat” egykor „cisztának” minősítő miniszterelnökről, aki a PS jobb szélére pozicionálható, amőgy is tudható, hogy nem rajong a rendbontó civilekért. A személyes ügyének tűnő jelenlegi döntés nemcsak a zöldekkel működő helyi koalíciót veszélyezteti, de újraindíthatja az utóbbi időben kissé csillapult küzdelmet a projekt ellenzőivel, akiket nemcsak a régióban támogatnak sokan, de az egész országban is.

A szocialista kormány másik szimbolikus harca Toulouse környékén folyik. Az itt vitatott „Nagy Értelmetlen Projekt”, egy víztározó a sivensi erdő területén, ahol néhány hónap alatt nagyon elmérgesedett a helyzet. Nemcsak a víztározóból profitáló gazdák és a projekt ellenzői között fajult el a viszony, olykor fizikai erőszakra is sort kerítve, de tavaly októberben a rendőrök és a projekt ellenzőinek egy csoportja között kialakult csatában életét vesztette egy fiatal környezetvédő is. Rémy Fraisse halálát feltehetően rendőri túlkapás okozta, és nemrég derült ki, hogy a nyomozást összecsapták: és a rendőrök vallomása több ponton sem egyezik a dokumentált történésekkel; az ügyet elvileg instruáló vizsgálóbíró tavasz óta nem kezdeményezett semmilyen újabb vizsgálatot.

A képek forrása: New York Times

Dobsi Viktória

Van egy remek karácsonyi ajándékötletünk: ajándékozz névre szóló 2016-os Átlátszó Támogató Kártyát!

Havonta csak egy ezres: már csak 945 új előfizetőre van szükségünk ahhoz, hogy az alapműködésünk közösségi finanszírozásúvá váljon.

A 2016-os Átlátszó Támogató Kártyát itt lehet megrendelni.