Háborús bűncselekmény a kunduzi kórház elleni légicsapás?

AC-130

Egyre inkább úgy néz ki, hogy egy művelet-végrehajtási hibasorozatnak köszönhető, hogy az Egyesült Államok egy afganisztáni kórházra ismételten légicsapást mért.


Barack Obama amerikai elnök személyesen kért bocsánatot a kórházat működtető Orvosok Határok Nélkül (Médicine Sans Frontiéres, MSF) civil szervezet elnökétől. Bár az MSF szerint háborús bűncselekményként kell kivizsgálni ki az esetet, a szándékosságot nehéz lesz bizonyítani – állítják jogászok.

Október 3.-án egy amerikai harci repülőgép – valószínűleg egy, földi csapásmérésre átalakított AC-130-as – ismételten tüzet nyitott az Afganisztán északi részén, Kunduzban működő kórház főépületére. A több, mint egy órán át tartó támadás-sorozatban 10 beteg és 12 orvos meghalt, a műtő és az intenzív osztály teljes egészében megsemmisült.

A támadás miatt az Orvosok Határok Nélkül úgy döntött, kivonul Kunduzból. Ez azért súlyos döntés, mert a tartományban egyedül ebben a kórházban állt rendelkezésre olyan, modern felszerelés, mely lehetővé tette a harcok során súlyosan megsebesült személyek kezelését. A legközelebbi, hasonlóan felszerelt kórházak jó esetben 2 órányi autóútra vannak – ez pedig azt jelenti, sok sebesültet nem lehet majd ellátni.

Precíz légicsapások 15 percenként

„Az október 3.-áról 4.-ére virradó éjszaka, 2 órától 3 óra 15 percig nagyjából 15 percenként érkeztek a támadások. A légicsapások precízen az intenzív és a sürgősségi osztályokat, valamint a fizioterápiás részleget célozták, a környező épületek csak kisebb sérüléseket szenvedtek” – közölte az Orvosok Határok Nélkül.

„Hallottuk a becsapódásokat és aztán a köröző repülőgépet” – mondta Heman Nagarathnam, az MSF észak-afganisztáni programvezetője. „Volt egy szünet, aztán ismét bombáztak. Újból és újból. Amikor kijutottam az irodából, a kórház épületét elborították a lángok. Akiket mozdítani lehetett, gyorsan kivittünk az épületből és biztonságba helyeztünk a bunkerekben. Azonban akik nem tudtak mozogni, az ágyaikban égtek.”

A kórházat annak ellenére érte támadás, hogy az MSF a harcoló felekkel nem sokkal korábban, szeptember 29-én közölte a kórház GPS-koordinátáit.

Naponta más magyarázat

A támadás óta eltelt napokban legkevesebb négy különféle magyarázatot adott az amerikai hadsereg a súlyos incidensre. Az első sajtótájékoztatón még arról beszéltek, hogy a kórház megtámadása „járulékos veszteség” mivel a környéken, illetve a kórház területén állítólag tálib erők harcoltak. Amikor az MSF ezt cáfolta, elhangzott, a támadás egy hiba volt; a harmadik verzió szerint a légicsapást a helyszínen harcoló, az Egyesült Államok által támogatott afgán csapatok kérték.

Végül beismerték: ugyan a csapást az afgánok kérték, azonban azt az amerikai vezetés hagyta jóvá. A The New York Times szerint egyre több jel mutat arra, hogy az az amerikai csapatok nem tartották be a saját belső szabályzataikat, amikor jóváhagyták a légicsapást.

Az AC-130-as a tipikus balfordulóban. Jól látszanak a gépágyúk az oldalán. Fotó: Wikipedia.org
Az AC-130-as a tipikus balfordulóban. Jól látszanak a gépágyúk a törzs bal oldalán. Fotó: Wikipedia.org

Precíz csapások, rossz célpontra

De ne szaladjunk előre: érdemes elidőzni afölött, hogy miért nyithattak ismételten tüzet arra az épületegyüttesre, melyről Kunduzban mindenki tudta, hogy kórházként működik, és betegekkel, orvosokkal van tele? A kérdés azért is érdekes, mert a csapást egy olyan repülő mérte, melyet épp a precíziós légi támogatásra fejlesztettek ki, és melynek hatékonyságáról az amerikai légierő szuperlatívuszokban beszél.

Az AC-130 ‘Spectre’ a C-130-as szállítógépen alapul, melynek a rakterét telepakolták a legfejletteb, a földi mozgások megfigyelését lehetővé tevő elektronikával, oldalán pedig több, félelmetes tűzerejű gépágyú van.

Mivel a fegyverzete a géptörzs bal oldalán van elhelyezve, a repülőgép rendszerint enyhe szögű, nagy sugarú balfordulóval lassan, alacsonyan kering. Órákig képes megfigyelni a célpont körüli mozgásokat, folyamatosan tartja a kapcsolatot a földön harcoló egységekkel, tűzparancs esetén pedig a legénység válogathat, hogy a harctéren tapasztalható helyzet függvényében a fedélzeten levő különféle kaliberű gépágyúk közül melyiket a legcélszerűbb használni a célpont megsemmisítésére.

Nagyfokú precizitása miatt épp olyan helyzetekben javasolt bevetése, mint Kunduz, ahol a harcoló felek keverednek a civil lakossággal, és így a célpontokat gondosan kell megválogatni.

Hol a meglepetés ha sokat mérlegelnek?

Azonban hiába a precíziós csapásmérő képesség: a Pentagon által összeállított művelet-végrehajtási szabályzat gyakorlatilag szabad kezet ad csapásmérésre, a tűzparancs előtt a legénységnek nem kell megbizonyosodnia arról, hogy civilek nem tartózkodnak a fegyverek hatósugarában.

„A laza procedúráknak köszönhetően az AC-130 jelenti a legnagyobb veszélyt a két tűz közé szorult civilek számára” – írja a The Daily Beast.

Az amerikai egységeknek támadás előtt egy úgynevezett „járulékos veszteség becslést” kell elvégezniük, mielőtt rakétákkal vagy bombákkal földi célpontokat támadnának. Ez azt jelenti, hogy a támadás helyszíne közelében, a földön tartózkodó légiirányításnak meg kell határoznia, az ellenséges célpontok közelében vannak-e civilek, és ha igen, akkor a támadásra használt fegyver sérüléseket okozhat-e a bennük. Ha a civilek biztonságát nem lehet garantálni, a támadást nem hagyják jóvá.

Azonban a művelet-végrehajtási szabályzat egy sor fegyverrel – többek között épp az AC-130-as által használt, 25 és 40 milliméteres gépágyúkkal – kivételt tesz, “műveleti praktikus megfontolások” miatt. A nagy tűzerejű gépágyúk fő előnye épp az, hogy meglepetésszerűen lehet tüzet nyitni az ellenségre – ilyenkor pedig a hosszas mérlegelés nyilvánvalóan hátrányt jelent.

„Érzésre” döntenek

Ezen fegyverek használatának a szabályozása sokkal általánosabb és szubjekívebb – egy, a The Daily Beast által megszólaltatott szakértő szerint a legénység gyakorlatilag “érzésre” dönti el, hogy indokolt-e a tűz, vagy sem. És amikor saját vagy baráti csapatokat támadás ér, elég nagy a valószínűsége annak, hogy a legénység úgy érzi: indokolt tüzelni.

A kunduzi kórház elleni légitámadásra úgy kerülhetett sor, hogy az AC-130-as legénysége azt hitte, hogy a tálib támadók az amerikai tanácsadókra támadtak. Saját belátásuk szerint tüzeltek, úgy, hogy ezzel a döntéssel előzetesen nem kellett végigjárniuk a más fegyverek alkalmazására érvényes procedúrát.

A The New York Times grafikája a kunduzi légicsapásról
A The New York Times grafikája a kunduzi légicsapásról

A földi csapatok is hibázhattak

John F. Campbell tábornok, az afganisztáni erők parancsnoka magánbeszélgetésekben már elismerte, hogy a földön tartózkodó amerikai csapatok sem tartották be a saját művelet-végrehajtási szabályzatukat akkor, amikor légi támogatást kértek – írja a tábornokhoz közel álló, névtelen forrásokra hivatkozva a The New York Times.

A szabályzat szerint amerikai légicsapások csak akkor indokoltak, amikor terroristákat lehet megsemmisíteni, amikor védelmet kell nyújtani az amerikai csapatoknak, illetve nagyobb offenzívák idején segíteni lehet a harcoló afgán alakulatokat. Utóbbi esetben vigyáznak arra, hogy az afgán csapatokat úgy segítsék, hogy közben az amerikai katonák ne kerüljenek „éles”, bizonytalan kimenetelű helyzetekbe.

Bár az incidens belső kivizsgálása még tart, úgy tűnik, a Kunduzban jelen levő amerikai különleges egységek nem bizonyosodtak meg arról, hogy mi a célpont, mielőtt légi támogatást kértek volna. Ugyanakkor nem világos, hogy az afgán csapatok kérésére amerikai részről ki adta ki az utasítást, és hogy akár az afgán, akár az amerikai csapatok tudtak-e arról, hogy egy kórházat készülnek támadni – mondták a The New York Times-nak nyilatkozó források.

Nehéz bizonyítani, hogy háborús bűncselekmény történt

Bármi is legyen a kivizsgálás eredménye, nehéz lesz bizonyítani, hogy háborús bűncselekmény történt – mondták az NPR által megszólaltatott jogi szakértők.

„A puszta tény, hogy civileket öltek meg, hogy egy kórházat bombáztak, még nem jelenti automatikusan azt, hogy háborús bűncselekmény történt” – magyarázta John Bellinger, az amerikai külügyminisztérium, a State Department volt jogtanácsadója. „Csak akkor lehet háborús bűncselekményről beszélni, ha a bizonyítani lehet, hogy a célpontot tudatosan támadták meg” – tette hozzá.

Elméletileg előfordulhat az, hogy kórházak legitim katonai célpontokká válnak, ha a létesítményt céljának nem megfelelően, katonai célokra használják. Azonban a csapás ebben az esetben is arányos kell legyen. „Nem lehet 22 embert, köztük orvosokat megölni azért, hogy kiiktass pár, vagy akár egy tucat tálibot” – így John Sifton, a Human Rights Watch szakértője.

Az NPR által megszólaltatott jogászok egyhangúlag azon a véleményen vannak, hogy nehéz lesz a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) előtt bizonyítani, hogy hírszerzési rendszer hibája vagy hanyagság helyett szándékosan intéztek támadást egy, a háborús szabályok szerint védelmet élvező hely ellen.

Sipos Zoltán

Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!

Havonta csak egy ezres: már csak 945 új előfizetőre van szükségünk
ahhoz, hogy az alaptevékenységünk közösségi finanszírozású legyen. Tudnivalók itt.

  • agymosott09

    érzékelek néminemű ellentmondásokat a cikken belül:

    “Több forrás is egybehangzóan állítja, hogy az amerikaiak diszkréten
    próbálták meg kommunikálni az ügyet a magyar kormánnyal. Az USA-nak
    tehát valószínűleg nem Magyarország nyilvános megleckéztetése volt a fő
    célja.”

    vs.

    “A 7750 alkalmazása egy hivatalosan is szövetséges ország kormányzati
    szereplőivel szemben a diplomácia világának finomra hangolt
    kommuniciójában rendkívül drasztikus lépésnek tűnik. Az biztos, hogy szimbolikus és politikai üzenete is van a történetnek, de nem hinném, hogy az amerikaiak blöffölnének ezügyben.”

    ezt nem tudom összerakni. ha a nyilvánosság számára nem lenne elérhető ez az információ, akkor mégis milyen politikai és szimbolikus üzenete lenne a dolognak? komolyan félnek az amerikaiak attól, hogy vida ildikó átmegy az usába, és terjeszteni kezdi a korrupciót, mint nyugat-afrikai menekült az ebolát?

    • Harold Finch

      Nincs ellentmodás, bár a cikkből kimaradt egy fontos tény.
      Az amerikaiak diszkréten próbálták meg kommunikálni az ügyet a magyar kormánnyal, de a kormány kiszivárogtatta az ügyet a Napi Gazdaságon keresztül.

      “ha a nyilvánosság számára nem lenne elérhető ez az információ, akkor
      mégis milyen politikai és szimbolikus üzenete lenne a dolognak”

      Az, hogy mélyen OV szem közé néznek és azt mondják: ez még csak a kezdet.
      OV-nak pedig lehetősége van arcveszetés nélkül korrigálni: oroszoktól távolodik, leszáll a civilekről, kirúgja Habonyt, kormányátalakítást hajt végre.
      Ehelyett OV szokás szerint a nyilvánosság előtt akarja megvívni a “szabadságharcot”.

      • agymosott09

        arcvesztés nélkül? már régóta a szabadságharcos az ál-arca, azt veszítené el vele pontosan. de amúgy igen, így már van ráció a történetben.

        • Madár Zoltán

          Mit hozzon nyilvánosságra az USA, amit még nem ismer a
          magyar közvélemény?

          Debreczeni József, Magyar Bálint, Ferenczi Krisztina
          könyveiben, Ágyán József tanulmányaiban minden förtelem benne van, csak a
          magyar közvéleményt és a magyar bűnüldöző szerveket ez nem izgatja. Az USA-t
          úgy látszik igen. Ja és a NAV vezetőivel kapcsolatos nagy csodálkozás megint
          csak a magyar véleményformálók naivitása. Nem elég, hogy politikai utasításra
          bevonták néhány független alapítvány adószámát megbénítva, ellehetetlenítve ezzel
          azok működését? Mi kell még a magyarnak? Lopja ki alóla az asszonyt is az
          alcsuti messiás? És mindezt az USA nagykövetsége könyvbe kötve hozza a magyar
          emberek tudtára, mert maguktól nem veszik észre? Szégyen reánk!

      • agymosott09

        amúgy a “kötekedésemből” kimaradt az is, hogy a szerző tisztázza, bevándorlási jellegű kezelés a problémának a kitiltás. a cél tehát a megleckéztetés volt, csak nem nyilvánosan. nem árt, ha precíz a megfogalmazás.

        • Harold Finch

          Ez is benne volt a cikkben. Szerintem a szövegértésed nem tökéletes :)

          “A 7750 a korrupciót elsősorban bevándorlási szempontból kezeli”

          Illetve megint csak ez már a 5. fontos cikk a témában, adottnak lehet venni, hogy valaki nem egy történet 5. fejezeténél kezdi az olvasást.

          • agymosott09

            igen, ezt írom, hogy ez benne volt. amin én fennakadtam, az az, hogy megint úgy tűnt, (de ez végülis nem igaz, bár pontosabban fogalmazhatna a szerző), hogy mint az összes ujjongó sajtóforrás, ez a cikk is dacol azzal a ténnyel, hogy itt a megleckéztetés lenne a cél. márpedig az a cél. nem tényleges óvintézkedés ez, hanem egy leckéztetés. egy korrupt ország leckéztet egy másik – még inkább korrupt – országot. az erősebb a gyengébbet. nekik még van ilyen leckéztetős törvényük is. nem véletlen hogy W. Bush hozta meg ezt a törvényt, ez a jó öreg furkósbot-politika modern leszármazottja.

          • Harold Finch

            Ez így nem igaz. Nézz meg akármilyen korrupciós indexet
            TI független jelentése: http://www.transparency.org/cpi2013

            Az USA szemében az Orbán-kormány az oroszok trójai falova a NATO-ban.

            – Paks 2 orosz hitel
            – ukrán válságban oroszok felé tett gesztusokat Orbán
            – Gazprom nálunk tárolja a gázát
            – az orosz Déli Áramlat teljes mellszélességel való támogatása

            Nálunk szokatlan módon módon az amerikai kormány alapvetően az amerikai érdekeket szolgálja és ezeket sértetik OV fenti döntései.
            Az ügyek elértek egy kritikus mennyiségi és minőségi szintet.

            Aztán jött egy ügy, amikor a kormány emberei túl messze mentek 2 amerikai cég megzsarolásában, és azok jelentették a zsarolókat a kormányuknak. Ami csak négyszemközt meg akarta üzenni, hogy “Állj!”

            Ez nem leckéztetés szerintem, az hogy nyilvánoan robbant az ügy, annak oka a magyar érintettek túlzott reakciója. http://444.hu/2014/10/19/a-sertettek-tulzott-reakcioja-miatt-robbanhatott-ekkorat-az-amerikai-kitiltas/

          • agymosott09

            most pont a leckéztetés-verzió mellett soroltál érveket. minden olyan magyarázat, ami nem kizárólag a konkrét korrupciós üggyel magyarázza az esetet, az a leckéztetés mellett szól. használhatunk különféle szinonimákat a leckéztetés szóra, de a vége ugyanaz, nem azért büntetnek, amire hivatkoznak, hanem mert az érdekeiket sértette orbán. amúgy meg a TI jelentés is azt mondja, amit én írtam, egy korrupt büntet egy még korruptabbat. egyik sem citromsárga, magyarország meg egy árnyalattal sötétebb.

          • Harold Finch

            “nem azért büntetnek, amire hivatkoznak,”
            Félreérted vagy félremagyarázod.

            Egyrészt nem büntetnek, jeleztek. A büntetés azért fájt volna.

            Pont hogy azért figyelmeztettek amiért (2 amerikai cég megzsarolása).

            Az hogy ezt az eszközt választották abban volt szerepe annak hogy ez nem egy egyedi eset volt hanem egy folyamat része.
            Súlyosbító körülmények voltak, hogy ide nem illő hasonlatot mondjak.

            nem csak igen-nem meg fekete és fehér van. A korrupció szintje azért egészen más az USA-ban mint nálunk, pl. ott van független bíróság és ügyészség, a sajtó 70%-a nem egy párt kezében van.

          • agymosott09

            a friss fejleményeket figyelembe véve – hogy kiderült a tényleges korrupciós ügy mibenléte, igazat adok. hozzáteszem, a kötekedésemben az addig megismertekhez képest volt ráció, de most eldőlt a kérdés.

          • http://mihalyborbely.com/ Mihaly Borbely

            Szépen összefoglaltad. Sajnos magyarként is nehéz belekötni ebbe a narratívába, nem csak az USA szemében váltunk trójai falóvá, nekem is pont ez az érzésem. Én így foglaltam össze a helyzetet, némi szatirikus túlzással:

            https://www.youtube.com/watch?v=PEHj8lnFRCw

          • joska

            1. igen egy erős ország, esetünkben a bolygó per pill egyetlen szuperhatalma, civilizált keretek között furkósbotolni szokott egy gyengébb országot, ha erre okot lát, és megteheti, pl. mert az utóbbi vezetése belemanőverezte magát a szituba.

            2. sztem 6 viszonylag magas rangú állami tisztviselő kitiltása saját felségterületről szerintem még a “civilizált keretek között” marad – talán a lényeg, amint olvasom, hogy szövetségesek között ez, hááát.
            Épp erről szól az üzenet: döntsd már el, hogy szövetségesünk vagy-e vagy nem, utóbbi esetben nem tekintünk annak.
            Your choice.

            3. A politika az érdekérvényesítésről (is) szól. Az USA politikája is – civilizált keretek között (kivéve ha senki nem néz oda, de ez egy EU országnál nem áll fenn).
            Thats life.
            Amúgy a “civilizát kereteket” Orbán kissé elhagyta, hogy ez az USA-t valójában mennyire zavarja, nem tudom megítélni, de hogy támadási, érvelési felületet ad, azt azér mindenki érzi, hm?

    • István Tamasi

      Ez az A.Goodfriend egy hivatásos és profi diplomata, ideiglenes ügyvivő még csak nem is kinevezett nagykövet, tehát neki a végtelenségig diplomatikusan, óvatosan kell/ett/ nyilatkozni.

  • agymosott09

    a másik ellentmondás:

    “Két egymástól független, általam megbízhatónak tartott forrás is
    állítja, hogy a magyar kormányhoz közel álló szereplők két amerikai
    cégtől követeltek kenőpénzt adókedvezményért és áfakulcsváltoztatásért
    cserébe.”

    vs.

    “Reménykedjünk tehát, hogy mindez csupán egy B kategóriás maffiafilm túlspilázott forgatókönyve és nem a 2014-es magyar valóság. ”

    most ha hiteles forrásai vannak szerzőnek, amit én elhiszek neki (egyébként elhiszem), akkor miért reménykednék abban, hogy ez egy B-kategóriás maffiafilm túlspilázott forgatókönyve? vagy ez szimplán irónia?

    • Harold Finch

      Ez sem ellentmondás. Igen irónia. Hiheteltlen a valóságtól teljesen elszállt nagyképűség.

      A valóságérzék teljes hiányára vall, hogy Habony (a Századvéges kormány-ember) amerikai cégeket akart megfejni “tanulmányíráson” keresztül. Ráadásul a kamu-tanulmányt még meg se írta volna meg a haveri cég, hanem az amerikaikakkal akarták megiratni.

      Fölösleges kötekedés helyett inkább olvass utána a témának máshol is (444, index, hvg)
      http://444.hu/2014/10/17/kenopenzt-kertek-amerikai-cegektol-a-most-kitiltott-magyarok/

      • agymosott09

        oké, rakom a kedvencek közé a 444et meg a hvgt, többet nem kérdezek, fegyelmezett jó ellenzéki leszek, gondolkodás kikapcs.

        • Harold Finch

          Nem ezt írtam. Ne legyél troll.

          Van egy téma aminek nem néztél utána és van róla egy sokadik cikk. Te meg értetlenkedsz olyan dolgokon, amiket már megtárgyaltak az előző cikkek, és ahelyett hogy utánanéznél kötekedsz.

  • István Tamasi

    Így van ez amikor negyed/még csak nem is fél/művelt vidéki suttyók felkapaszkodnak az uborkafára.

  • H1N1

    Ha valaki a telke sarkához épített egy stadiont még ugyanolyan elvetemült korrupt bűnűző, mint aki csak sima arany WC kefét tárol a legkisebb helyiségében. Itt nem a méret a lényeg.

  • yokozuna

    http://www.youtube.com/watch?v=v4YK33TbkZ0

    mindenkinek kötelező, egy kis kései ‘kémia.

  • yokozuna

    Le kell igazolni Jancsicsot egy kőkemény antikorrupciós szervezet élére, és megadni neki minden szükséges támogatást a háború elkezdéséhez és sikeres megvívásához.

  • Szere Csia

    mindenkinek, aki leírja, hogy “ettől feljebb”, jól odaütögetném a kezét a billentyűzethez.

  • Zsolt Kiss

    Akkor már holnap levehetik az étolajat a polcokról?vagy ezt majd csak a jövő hét felé lenne esedékes válaszlépés?

  • psv02

    Lehet, hogy sokat néztem az összeesküvéselméletet, de van egy teóriám. Többen is írják, hogy gyanús a politikai vezetés bénázása az ügyben, valamint többen írják azt is, hogy nem USA-ból szivárognak az infók. Ettől látszólag független hír a most induló Simicska-Orbán ellentét/harc/bárakármi. Valahol azt is olvastam, hogy Vida Ildikó a Simicska-birodalom érdekeltségébe tartozik erősen. Na ezekből nekem az jön le, hogy még az USA-kitiltást is lehet belföldi politikai érdekek mentén felhasználni. Az elméletemet az igazolná, ha a NAV-nál hamarosan nagy csinnadrattás tisztogatás venné kezdetét… Bocs, a tisztogatást pontosítanám fejcserés támadásra.

  • Kágébéla06

    Érdekes itt sok hozzászóló korrupcióértelmezése.! Tudja-e közületek,hogy miért nincs nagykövete az USA-nak Magyarországon? Azért, mert a hölgyike aki ebbe a pozicióba bevásárolta magát (igen BEVÁSÁROLTA!!!, hiszen az elnökválasztási kampányt támogatta jó sok dollárral)tökéletesen alkalmatlan, még azt sem tudja hol van Közép-Európa, nemhogy Budapest. Magyarország amerikai jelentősége ennyi: még nagykövete sincs. A követjelöltet meg nyilván kifizetik valami más hasonló poszttal. Nyilván ez nem korrupció.Hanem mi? A nagyhatalmak nem szokták meg az elmúlt évszázadban,hogy Magyarország valami önállóan akarjon. És nem is tűrik el. Vagy beállsz a sorba, vagy kirugdosunk mindenhonnan. Ez lenne az un. liberális demokrácia, ha nem tévedek ugye?

    • joska

      Hogy “ez” mi, azt nem tudhatjuk.

      A valóság azonban, akárhogyan is működjön, hogy az Orbáni vezetésnek túlságosan sok lényeges szempont nincs meg a nyugati világ és diplomácia működéséről.
      Kezdve azzal, hogy a jól működő piacgazdaságot az eredményes országokban a politika támogatja, kisebb mértékben szabályozza, de nem megöli. Hogy profitot termeljenek maguknak ÉS fizessenek “nekünk”.

      Magyarország függ a nemzetközi piacoktól és NEM fordítva. Egy multinál egy projekt kihelyezésének eldöntésénél szóló megbeszélésen a szóbajövő országok kb. egy-egy powerpoint-fólián vannak leképezve, ez alapján döntenek, hova vigyék a munkát. A Magyar politika mindent megtett azért, hogy minél kevesebb ilyen megbeszélésen legyen egyáltalán “Magyarország” fólia.

      Folytatva azzal, hogy a nemzetközi politikai színterek az érdekérvényesítés színterei, a nemzeti hisztitánccal általában kevesebb eredményt lehet elérni. A demokráciadeficitet egy idő után igenis számon kérik, és ez egyre nagyobb támadási felületet ad. A nemzetközi jótékonykodásáért elismertségnek örvendő Norvégiát “gaz manipulatív külföldi hatalomnak” beállítani talán a saját szavazótáborukban nem visszatetsző, nemzetközileg az.
      Mindezt kombinálni egy az EU és az USA érdekeivel szembemenő politikával nem a legjobb ötlet.
      Pontosabban: ez egy kis, nélkülözhető ország esetében van így, ha Saudi-Arábia lennénk más lenne a helyzet. Igen, a gyermekkorból kinőve, politikusként ezt is meg kell tanulni.

      Nnapersze naivitás lenne azt gondolni, hogy a fentiek nagy részét ne tudnák az itt uralkodó királyok, hercegek, grófok + naplopók és burzsoák, de azért nem ártana tanulni, főleg ami a globális gazdaság nevű játékot illeti.

  • Totika

    Minden országban van korrupció, azonban a korrupció mértéke eltérő. Magyarországon a helyzet egyre rosszabb. A környező országok közül már mind megelőzött bennünket a korrupció elleni harcban, ami nem azt jelenti, hogy arrafelé nem lenne korrupció. Csak egy egyszerű példa, gondolom többen jártatok már Prágában, Gyakorló anti-korrupciós szakemberként mondom, ott is van korrupció, de mindezek ellenére jelentősen több pénz marad a gazdaságban. Magyarországon pl. miért nincsen korrupció-ellenes törvény? Egy olyan törvény, ami nemre, korra, vallásra, politikai hovatartozásra való tekintet nélkül mindenkire vonatkozik és számon kéri a Magyarországon elkövetett korrupciót. Vagy politikától teljesen mentes és független korrupcióellenes hivatal? Például Angliában létrehozták a Serious Fraud Office-t, (SFO) ahol a kiemelt visszaélési és korrupciós ügyek vizsgálatával foglalkoznak. Az sem mellékes, hogy az SFO-ban a szakma krémje dolgozik, tehát nem kinyugdíjazott ex-állami alkalmazottak. Mindezek mellett a korrupció tetten érhető lenne ha az adófizetőket leszámítva másnak is ez lenne az érdeke. Több anti-korrupcióval foglalkozó szakirodalom is azt írja, hogy a korrupció tetten érése igen nehéz és körülményes, hiszen az adott pillanatban igen nehéz tetten érni akár a korrumpált személyt akár magát a korrumpálót. Viszont épp ezen tevékenységekre használják az itteninél kicsit fejlettebb demokratikus gazdaságokban a pénzmosási törvényt, illetve a pénzmosási monitoring rendszereket. Szintén több szakirodalomban olvasható, ha meg akarod érteni magát a korrupciót, a folyamatát, egy dolgot kell tenned: kövesd a pénzt! És minden világos lesz. Sajnos Magyarországon a pénzmosási törvény egy kicsit eltér egy olyan ország pénzmosási törvényétől, ahol valóban szeretnék az illegális forrásból érkező pénzeket ellenőrizni, megállítani és az érintettek ellen büntetőeljárást kezdeményezni. Ha valaki veszi a fáradtságot és elolvassa a pénzmosási törvényt, a 4. paragrafusban érdekes dolgot figyelhet meg, amikor a törvényalkotó meghatározza a közszereplő definícióját.

    Idézem: “…. 4. § (1) E törvény alkalmazásában kiemelt közszereplő az a külföldi lakóhellyel rendelkező természetes személy, aki fontos közfeladatot lát el, vagy az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzését megelőző egy éven belül fontos közfeladatot látott el, továbbá az ilyen személy közeli hozzátartozója vagy akivel közismerten közeli kapcsolatban áll…..”

    Felhívnám a figyelmet az első sorban leírtakra, tehát, Magyarországon az számít közszereplőnek aki KÜLFÖLDI LAKÓHELLYEL rendelkezik, tehát a jogszabályalkotó a jogszabály megalkotásának pillanatában azonnal kizárta az összes Magyarországi közszereplőt a törvény hatálya alól.

    Ha jól tudom, mindez annak ellenére alakult így, hogy Magyarország aláírt egy az ENSZ által kiadott Pénzmosási és Terrorizmus finanszírozás megakadályozásáról szóló egyezményt, melyben a Közszereplő definíciója még helyesen szerepel.

    Majd a nap végén igencsak meglepődünk, amikor egy külföldi állam vagy szervezet kritikával illet minket.

    Nálunk fejlettebb gazdaságokban már eljutottak addig, hogy sikerült beazonosítani, hogy az állami vezetői, közszereplői az a réteg akik vonatkozásában a korrupciós kockázat magas. Épp ezért, hoztak olyan törvényeket amilyeneket.

    Mindezek után nem csodálkozzunk azon, hogy a magyar gazdaságban gomba módra szaporodnak a milliárdosok, apolitikusok egy része egyre gazdagabb, és a független szervezetek általi – a gazdagodásukat / életszínvonalukat firtató kérdések elől igen könnyen, meglehetősen profi PR kommunikációval ki tudnak bújni. Család adta, baráti kölcsön, stb…., csak valakinek végig kellene ellenőrizni ezeket a szálakat, a pénznek valóban megvan-e a fedezete.

    Ki hallott már olyat, amikor egy magyar ügyész megkérdezi egy eljárás során, hogy T. Hölgyem / Uram, ön miből folytat ilyen, a milliárdosokra jellemző életszínvonalat?

    Megjegyzem, az említett Pénzmosási törvényben szereplő Közszereplői definíció az EU által kiadott direktívában is hasonlóan lett megfogalmazva, azonban ezt több EU-s tagország helyi szabályozási szinten a helyére tette. Tehát látható, hogy a korrupció elleni harc máshol is igényel még erőfeszítéseket, de az EU-s tagországokban legalább marad pénz a gazdaságban, és jut belőle az adófizetőknek is. Gondolom egy ilyen felvetés esetén a kormányzati PR azonnal keresne egy olyan országot, ahol a helyi közszereplő a pénzmosási törvény szerint nem számít közszereplőnek, de ezzel a helyzet nincs megoldva. Jó példát kellene keresni, és bemutatni és bevezetni az országban.

    A közszereplők definíciója azért olyan fontos, mert amikor valaki pénzt helyez el egy bankban igazolnia kell a pénz eredetét. Ha valaki Közszereplő akkor esetében egy ún. Fokozott ügyfél-átvilágítási protokollt kell alkalmazni, amikor sokkal több aspektusból ellenőrzik a pénz eredetét, mint egy általános esetben.

    Végül, egy külföldi barátom szavait még megemlítem nektek, aki szerint: ” Magyarország a lehetőségek országa, itt mindent lehet, bármiféle számonkérés nélkül……”

    Kis magyar valóság-show

  • Herr Strudl

    A 7750-es azért megér egy misét. Jól jelzi, hogy az amerikai jogrend is érdekes. Régen, ha az ember itthon útlevelet “kérelmezett”, vagy kapott, vagy nem, és nem tudhatta meg, miért nem. Ez az innováció oda is beszivárgott. Van nekik repülési tiltólistájuk is, aki rajta van, az belföldön sem repülhet. Ez ott kb. olyan, mintha itthon nem ülhetne vonatra. Erről nem értesítik, csak becsekknél szembesül vele, s hiába érdeklődik, nem mondják meg, miért. Ill. néhány hónapja a Legfelsőbb Bíróság végre kimondta, hogy értesíteni kell az érintetteket.
    Mindez attól függetlenül érdekes, hogy most sikeresen szívatnak vele itthon néhány korrupt hivatalnokot.
    https://www.youtube.com/watch?v=7Q7DrtPZw5s

  • Szirmai Sándor

    Az amerikai külügyminisztérium jogtanácsadója tudja a tutit:..nem háborús bűncselekmény…
    ezt a meggyilkoltak hozzátartozóinak mesélje be….

  • gladius01

    Ez a légicsapás csak akkor lenne háborús bűncselekmény ha más ország légi ereje hajtotta volna végre Viszont ezt az USA hajtotta végre és mint tudjuk ők a jók és igazságosak Egyébként sem bombáztak csak a demokráciájukat kézbesítették

  • csaba

    Az igazság odaát van.